Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-30 / 100. szám
1986. április 29., kedd Somogyi Néplap 5 Az élet mindig színes volt! TV-MÉZÖ FILMJEGYZET A pajzán Balzac esete a kurtizánnal Kevés olyan film érkezik hozzánk, amit annyi sok hír előzött meg, mint Elem Klimov Jöjj és lásd! című alkotását. Kivált izgalommal ültünk a nézőtérre, ha szembesíteni akartuk mindazt a sok dicsérő jelzőt, amit a film kapcsán leírtak- Hazánkban először tavaly mutatták be a szovjet kultúra napjai alkalmából, s nem kevesebb sikert aratott mint másutt. Az alkotóról akkor tudtuk meg, hogy 1933-ban született Sztálingrádban; miközben édesapja a város védői között harcolt, édesanyját a gyerekekkel együtt evakuálták,de az ostrom után hamarosan visszatértek. Tanult szakmája Klimovnak a repülőmérnöki, bár már a főiskolán diákszínpadok állandó főszereplője, rendezője volt. A filmművészeti főiskolán a Hurrá, nyaralunk! című film volt a diplomamunkája. Jöjj és lásd! című munkájában olyan témához nyúlt, amely hagyományait tekintve a legerőteljesebb helyet foglalja el a szovjet művészetben. A nagy honvédő háború meghatározó élménye annak a korosztálynak is, amelyhez Klimov tartozik. A A művészi eszközöket, etikai tartalmat azonban csak kevesen tudták olyan tökéletesen ötvözni, mint ő. „így őrzöm a hagyományokat” Farkasfog és katykaringó Félix Ildikóval, a IV. termelőszövetkezeti népművészeti kiállítás anyagának előzsűrizéslén találkoztam. A buzsáiki termelőszövetkezet könyvelőjének és két munkatársának — Jancsik Jó- zsefnének és Kisfaludy Vin- oénének — munkáit a bíráló bizottság elismerő pillantásai övezték. A rátét«« és véA film utótörténetével kapcsolatban nem mellékes az a körülmény, hogy tavaly elnyerte a moszkvai nemzetközi filmfesztivál nagydíját. A filmet versenyen kívüli vetítésre meghívták a velencei fesztiválra, s a nyugati kritika is elismerően szólt róla. Érdemes a vélemények közül néhányat kiemelni. A The Times szerint technikailag a film remekül meg van oldva és nagyszerű. A film eleje a legjobb, amikor a nácik nincsenek jelen, csak a háttérben meghúzódó fenyegető erőt képviselik. Más vélemény szerint a Jöjj és lásd! nagydíja a Szovjetunió számára a győzelem negyvenedik évfordulójának tökéletes megünneplése a filmművészetben. A fesztiválon már több filmszakember arróil beszélt, hogy Klimov filmje az Apokalipszis most szovjet váltó-' zatának is fölfogható. A műben a háború mint látvány borzalmas; Klimov nagyon ért ahhoz, hogy a fiimi látványt a végletekig lecsupaszított párbeszédekkel még balladaibbá tegye- Egy falu kiirtása — témának drámaibbat kitalálni is alig lehet — egy fiatal fiú szemszögéből nézve olyan eseményévé válik, amely nemzedékek számára szolgál meMegkezdődött az ásatási szezon Zalában. A legjelen- toselbb munka az idén is a Kis-Ballatonnál folyik. A leendő második víztározó területién^ a kulcslelőhelynek tartott Híd végpusztánál vallatják — leletmentés céljával — a földeit a régészek. Ez a táj a neoliti'kumtól a középkorig lakott volt, így a feltárások eredményeként nyomon követhető, hogyan váltották egymást itt a különböző kultúrák, miként alakult a népesség az idők mentőként. A háború szinte minden borzalmát magában hordozza a film — legaláb- bis ez az érzésünk lehet —, ám észre kell vennünk, hogy Klimov milyen mesterien elkerüli a szentimentalizmus leselkedő csapdáit. Érdekes hallani magának a rendezőnek a véleményét a film stílusáról: „ ... nem követtük az úgynevezett retor stílust. Manapság divatos lett háborús filmekben fekete-fehér vagy barnás színárnyalatokkal agyoncsapni a háborús jeleneteket. Azt hiszem, ez a könnyebbik megoldás, hisorán. Tavaly e helyem bukkantak rá arra a Fehérvárra vezető hadiútra, amelyet a legrégibb szórványi nyelvemlékeinket őrző, 1055-ben kelt Tihanyi alapítólévél említ, s amelyen egészen az Adriai tengerig el lehetett jutni. A 4—6 méter széles, kőtörmelékkel felszórt, árokkal övezett úit déli oldalán előkerültek az első utcás falu, az egykori Szentiván házai is. Feltárásuk most folytatódik, a fő feladat azonban az idén az ős-, illetve bronzszen az élet mindig színes volt! A kemény alaphangulatot éppen a színekkel értük el; ehhez fotó- és filmdokumentumokra támaszkodtunk, teljes hitelességre törekedtünk a filmvásznon. Petrov díszlettervező és Ro- gyinov operatőr feladata épp az volt, hogy elrejtsék mesteri tudásukat, szakmai ügyességüket, s ezáltal a hitelesség érzetét keltsék a nézőben.'’ Ritka pillanatokat élhetünk át a film nézése során, hiszen minden jelenet hiteles. kori településmaradványok mentése. Néhányra már rátaláltak; az egyik értékes lelet bronzkori öntőminta. Egy másak jelentős eredményékikel kecsegtető zalai ásatás színhelye Kehidakus- tány lesz, ahol a tavaly felfedezett, VII. századi, kora- avarkori temetőt kutatják. Dolgoznak a régészek Zala- lövőn is, itt a romai kari Salila város maradványait őrző romként kiképzése ad munkát. Balzacnak szerencséje van a filmmel. Már a század első évtizedében, amikor még gyerekcipőben járt a mozi, feldolgozták történeteit. A francia filmgyártás után fölfedezték az olasz rendezők is, majd az amerikaiak, a németek. 1935- ben szovjet film készült Balzac egyik művéből. Az NDK-filmtörténetből tudjuk, hogy 1952-ben készült el a Goriot apó filmváltozata; Karrier Párizsban címmel láthatta a magyar közönség. No, és ki ne emlékezne a nagyszerű Fernandel alakítására a Vörös kocsmában? Magyar vonatkozása is van a Balllzac-művek megfilmesítésének: 1917-ben forgatták nálunk A szamárbőrt. Természetesen, a Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága című Balzac-regény sem kerülhette el sorsát — Németországban vitték filmre. Balzac irodalmi ténykedését Anatole France így jellemezte: „Egy világ ez”. Igen. S ebbe a világba belefértek a szépséges kurtizánok is, az érzelmek vámszedői. Pénteken késő este A szép kurtizán című NDK-filmet tűzte műsorára a Televízió. A Balzac pajzán históriáiból ösz- szeállított történet, sajnos, kissé laposra sikerült. Nem úgy a kurtizán szerepét játszó színésznő kiválasztása. De mintha kevésnek bizonyult volna a kurtizán minden bája, hogy a balzaci pajzán történetek bizsergést keltsenek. Irodalomról továbbra is. Vasárnap késő este Odüssze- usz bolyongásai címmel De- vecseri Gáborról emlékezett meg a Televízió. Elfelejtettük a költőt? Hiszen olyan mélyen él a pályatársak szívében! Ezt aknázta ki a rendező, Nagy Katalin. S nemcsak az emlékezet őrzi a költőt, a műfordítót, hanem művei is. Ezekre hívta föl vé- gülis a nézők figyelmét a film. Már nem félek a napfénytől — a felújított francia film a pletykákból élő és egyre gazdagodó bulvársajtó egyik szemfüles riporteréről szól, aki kegyetlenül belemászik az emberek magánéletébe, hogy leleplezzen és a piti kis újságot fölemelje a gazdag lapok közé. A fehér nő — akinek az édesapja mellesleg fajgyűlölő amerikai szenátor — csakazértis- kapcsolata a fekete fiúval egyféle bosszú. De megismerjük az igazi szerelmet is. A zsurnaliszta szemét kinyitja egy őszintébb, iga- zabb világra, s hátat fordít addigi életének. A film nem remekmű, de tisztességesen elkészített alkotás. A Magyar Televízió összeállításában szombaton kora estétől későbe nyúlóan rockkoncerteket hallgattunk és láttunk. A látvány legalább olyan fontos a rock világában, mint a zene. A magyar blokkban az R-GO remekelt szép kiállítású műsorával és a népszerű Szikora Róbert is kitett magáért. Akinek nincs otthon videója, most kárpótlásul egy gazdag roekösszeállítást kapott ajándékba a Televíziótól. Sokan számítanak rá, hogy lesz folytatása. Vasárnap délután bizonyára sokan más teendők miatt nem a tévét nézték. Pedig érdemes volt bekapcsolni a készüléket tizenhét órakor, amikor a Századunk sorozat gyűjteményéből bemutatták a Mengele doktor énekel című dokumentumfilmet. A faji kutatásokat végző Mengele doktornak kapóra jöttek a német koncentrációs táborok, ahol nyugodtan tehette azt, amit akart, hiszen áldozatok voltak a kezére bízva. Mengele bujdosásának történetébe avatott be Bokor Péter filmje, fölébresztve a nézőben a mindenféle kegyetlenséggel szembeni ellenérzést. A tudományt eláruló Mengele az emberiség ellen követett el óriási bűnt. Horányi Barna V. I. Bronzkori településmaradványokat mentenek zás hímzések — eredeti buzsáiki motívumokkal ékített függönyök, gazdagon kivarrt párnahuzatok, leheletfinom fehér térítők — egyöntetű sikert arattak. — A kéczámunikázás szere- tetét édesanyámtól örököltem, a technikáját az általános iskolában tanultam meg. — Számos társadalmi funkciója mellett — tagja a tanácsnak, a Vöröskeresztnek, a nőbizottságnak — mikor maróid ideje a vászonnal és fonalaikkal foglalkozni? — A téli hónapokban szinte minden este kezemben van a tű. Tavasztól azonlban egyre kevesebb időm jut rá a kerti munkák miatt. Ezen a függönyön például három évet dolgoztam — mutatja a kiállításra benevezett gyönyörű, háromdarabos kézimunkát. — A motívumokat is ön rajzolja ki? — Buzsákon jelölőasszonyok foglalkoznak az elő- rajzolással. Ekkor csak a főbb motívumok kerülnék a vászonra. A farkasfog, a csibeláb, a pók, a katyka- ringós vagy az úgynevezett hajó hímzésmotívumok öl-, tésbeosztása már a mi feladatunk. Én a buzsáki hímzések közül leginkább a vé- zást szeretem, a boszorkányost sokkal kevésbé, mert nem tetszik. — Szabadidejében csak hímez, vagy más hobbija is van? — Mivél balkezes vagyok, kötni sohasem tanultam meg, de horgolni tudok és szeretek. A hímzés azonban mindig megnyugtat, pihentet, erőt merítek belőle. Én így őrzöm a hagyományokat — búcsúzik mosolyogva. T. R. A Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban Több hónapos zárvatartás után új kiállításokkal nyitotta meg kapuit a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum. A kínai kerámia és a porcelánt, valamint az indiai iparművészet legszebb darabjait mintegy négyszáz tárgy reprezentálja. Képünkön: a:z új-delhi Babamúzeum ajándéka a kiállításon Meggyőzően, élményt adóan Somogyi pedagógusok a békéért A háború veszélye, a feszült nemzetközi helyzet nemcsak az egyéneket készteti a béke ügye melletti kiállásra, hanem a rétegeket is. A tudósak, az orvosak nemzetközi békemozgalmai után kialakulóban van a pedagógusok a békéért mozgalom. A tanítói hivatás sokrétű lehetőséget ad a békemunkára. Napi feladatuk a jövő nemzedékének történelmi és politikai tudatformálása,. hazafiságra és a béke ügye melletti elkötelezettségre nevelése. A .tanárok mozgalma iránt máris élénk az érdeklődés Európa-szerte. Ez derült ki például a koppenhágai tanácskozáson, ahol az augusztusra tervezett, riemzetközi békére nevelési konferenciát készítették elő. Az országos mozgalomhoz a somogyi pedagógusok is csatlakoznak, létrehozták a pedagógusok a békéért megyei csoportját. Vezetőjévé dr. Tóth Lászlót, a pedagógiai intézet igazgatóhelyettesét választották. A pedagógusok eddig is kivették részüket a béke- munkából- A mozgalom célja, hogy a pedagógusokon keresztül a somogyi értelmiség más rétegeit is nagyobb számban vonja be. Az oktató-nevelő munkában, az úttörő- vagy a KlSZ-progra- mok során, a szülői értekezleteken és más iskolai rendezvényeken, az öntevékeny békeklubok alakításával azt kívánjuk szolgálni, hogy az emberekben élő ösztönös békevágy tudatos és szervezett tevékenységgé váljon. Munkatervünkben számos feladat van. így például a májusi békehónap keretében Siófokon, Lengyeltótiban, Nagyberkiben, Nágocson, Babó- csán és Kaposváron akarunk békegyűléseket szervezni. A csoport megalakulásakor elhangzott vélemények és javaslatok tenniakarást, igényességet bizonyították. — Elsősorban a kampányszerűségtől féltem ezt a programot — mondta Mayer György, a kaposvári Latinca kollégium nevelőtanára. — Nem kiemelt rendezvényekre van szükség, hanem arra, hogy a háborúval és a békével kapcsolatos kérdéseket a nevelőmunka szerves részévé tegyük. A gyerekek félnek a háborútól, ugyanakkor történelmi és politikai ismereteik hiányosak. A középiskolai tankönyvek lemaradták a korszerű történelemszemlélettől. Magyarország második világháborúban játszott szerepét például másként ismertetik, mint a Tévé Századunk sorozata. A gyerekek kérdeznek, akárcsak a világpolitika összefüggéseivel kapcsolatban. Mindezekről meggyőzően és színesen kell valós képet adnunk. A kollégiumi estek jó lehetőséget adnak az ilyen témák megvitatására. — A békemunka szorosan összefügg a hazafiságra neveléssel — mondta Frank Jánosné nagyatádi pedagógus. — Tapasztalataim arról győztek meg, hogy sok a pótolnivalónk. A nevelés érzelmi erejét kell növelnünk, hogy valóban büszkék tudjanak lenni nemzeti értékeinkre. Jól szolgálta ezt a célt nemrégiben a munkásőr szülők bevonásával rendezett „munkásőrök a békéért” programsorozat. Ehhez kapcsolódóan mondta Tálasné Pandúr Rózsa, a kadarkúti iskola igazgatóhelyettese: — Sok a gyűlés és rendezvény, ezért egyre nehé- zebb elkerülni a formalizmust. A békemegmozdulások • csak akkor érhetnek célt, ha nem „iskolaízűek”, ha élményt adnak. A hazafias nevelésre minden lehetőség megvan, ám ennek tartalmával és módszereivel kapcsolatban sok a bizonytalanság. A pedagógusok a békéért mozgalomnak nem lehet íél- ja, hogy átvegye a megyei békebizottság szervezési feladatait — mondta Vértes György, a barcsi művelődési ház vezetője. — Ez csak párhuzamosságokhoz vezetne. Elsősorban azokat a feladatokat kell megkeresni, amelyekkel a pedagógusok saját munkaterületükön tudnak hatni. Nem látványos rendezvényekre kell törekedni, hanem a szemlélet- és a tudatformálás köznapi lehetőségeinek kihasználására. B. F.
