Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 99. szám

1986. április 28., Hétfő Somogyi Néplap 5 Pozsgay Imre a tanítóképző főiskolán I Kultúra és demokrácia Meglehetősen feszes pénteki programja so­rán Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára délután a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán találkozott az intézmény és a megye közművelődésben dolgozó szakem­bereivel. A vendégeket dr. Bernáth József, a főiskola főigazgatója és dr. Novák Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte. Külön jelentőséget adott az eseménynek, hogy e fórumra olyan időszakban került sor, amikor a közművelődésről szóló törvény hatálybalépé­sének tizedik esztendejébe léptünk, időszerű­ségét pedig tovább növelte, hogy ugyanennyi ideje oktatnak közművelődési ismereteket, ké­peznek népművelőket a tanítóképzőben. Kórházi kórlap FORINTOK ÉS BETEGEK Irodalmi kapcsolatok — Fényszobrászat Finn művészeti délután a Kiliánban Izgalmas mozzanattal kez­dődött a fórum: videoszalag­ról láttuk a tíz évvel ezelőtti országgyűlés azon jelenetét, ahol Pozsgay Imre művelő­dési miniszterként előterjesz­tette a törvényjavaslatot. — Ennek a törvénynek ná­lunk nincsenek hagyományai — hallottuk a felvételen, s már akkor elhangzott egy nagyon fontos figyelmezte­tés is: — Az új közművelő­dési törvénynek az a felada­ta, hogy ne a jellent konzer­válja, hanem adjon teret az újnak... Ezúttal e tíz év tapasztala­tait összegezte Pozsgay Im­re. — Szembesülünk azokkal a kérdésekkel — mondta —, hogy idejében jött-e a köz- művelődési törvény, szüksé­ges volt-e napirendre tűzni. Hiszen abban az időben már három éve tartott a gazda­sági világválság. A passzív befogadóra kacsintó népmű­velési program azonban már nem mehetett tovább, hi­szen tudjuk: a továbblépés­hez a korábbinál műveltebb országra van szükség. Ehhez pedig nagy horderejű hatá­rozat is kellett. — Ha az első időszak ered­ményeit akarjuk számba venni — emelte ki a továb­biakban —, meg kell állapí­tanunk: soha nem történt még annyi kedvező változás a magyar közművelődésben, mint a hatodik ötéves terv­ben. Jelzi ez azt a fölisme­rést is, hogy az emberi té­nyező középpontba állításá­val gazdaságpolitikai jelen­tőségű a kultúra fejlesztése. Ezt követően Pozsgay Imre a kultúra és demokrácia vi­szonyáról szólt. Hangsúlyoz­ta, hogy a demokráciában való előrehaladás egyik leg­alapvetőbb eszköze a közmű­veltség fejlesztése. Hiszen a demokrácia nem adomány, az SOS-gyermekfalvak ihle- tője, alapításuk kezde­ményezője. Gmein er, aki ötéves korában árvaság­ra jutott, életét a hátrányos helyzetű gyermekeknek ál­dozta. Jelenleg a világ 85 országában mintegy 200 gyer­mekfalu 30 ezer árva gyer­meknek teremt családi kör­Kilencven A hétköznapi helytállás harcosa, a Tanácsköztársa­ság fegyveres védője volt Ozváry József, aki kilenc- \ en évvel ezelőtt, 1896- áp­rilis 28-án született Marca­liban. A kilencgyermekes ka­lapos apa saját mesterségét szánta a fiának is, így kala­posinasnak adta tizenkét éves korában. Amikor fel­szabadult, először Lengyeltó­tiban dolgozott, majd egy bu­dapesti kalapgyárban, végül pedig Pécsen. Az első világháború ide­jén neki is be kellett vonul­nia, 1915-ben. Két évet töl­tött a fronton, s csak azért kerülhetett haza, mert sú­lyosan megsebesült. Hosszú gyógykezeléssel tudták az or­vosok visszaadni a látását. Az őszirózsás forradalom amit jó bizonyítványért kap a nép, hanem alanyi joga a társadalom állampolgárai­nak. A közelmúltból a Hazafias Népfront főtitkára olyan pél­dákat említett, amelyek egy­értelműen bizonyítják a de­mokrácia fejlődését. Az új demokratikus intézmények közül legfontosabb az 1983 decemberében elfogadott új választási törvény; ez növel­te a társadalom politikai ak­tivitását, s egyidejűleg a sze­mélyzeti problémák kikerül­tek a tabuk világából. Szo­rosan összefügg ez azzal az elvvel — mondta —, hogy a rendszer jövője a nép jóvá­hagyásától függ. További szembeötlő fejlődés, hogy a parlamenti munka is kedve­zően változott. Az eredmé­nyek közé tartozik az új vál­lalati irányítási rendszer is. — Nem szabad megfeled­keznünk az új művelődéspo­litikai mozgalom lehetőségé­ről sem — hangsúlyozta Pozs­gay Imre. — Mód van ugyan­is arra, hogy egyesületek jö­hessenek létre. A népfront szívesen vállal laza konföde­rációt az induló egyesületek­kel, mintegy politikai ernyőt tartva föléjük, ám a kezde­ményezést az egyesületeknek kell vállalniuk. Ebből az is következik, hogy az egyesü­let csak addig működik, amíg lesz benne lendület. Ezeknek az egyesületeknek tehát állami támogatás nél­kül kell megállniuk. Nem je­lenti azonban azt, hogy a kultúra nem kívánja a tá­mogatást. A kulturális élet ésszerűsítése nem mehet vég­be a piacon, mert az rombo­láshoz vezet — szögezte le végül Pozsgay Imre. E bevezető után megyénk közművelődési szakemberei tettek föl kérdéseket, mond­ták el tapasztalataikat a népfront főtitkárának. nyezetet, emellett a nemzet­közi szövetség irányításával 400 hasonló szociális létesít­ményt tartanak fönn a szer­vezet ötmillió tagjának, illetve adományozójának hozzájáru­lásából. Hazánkban a közel­múltban költözött be a gyer­mekek első csoportja a bat- tonyai gyermekfaluba. majd a Tanácsköztársaság idején mint katonaviselt em­ber került először a szociál­demokrata párt helyi fegy­veres erejébe, a Munkásőr­ségbe, majd később a Vörös Őrségbe. A visszaemlékezé­sek szerint vezető szerepet játszott a lengyeltóti testület­ben. Bátor helytállást tanú­sított az 1919 nyarán Len­gyeltótiban tartott népgyűlé­sen, amelynek Szalma István volt a szónoka. A volt köz­ségi bíró a fiaival, barátai­val együtt megzavarta a gyűlést. Ezt kiabálták: „Le a vörösökkel!” Szalma István figyelmez­tette őket, Gulyás Istvánék azonban nem hagyták abba; mindenáron verekedést akar­tak provokálni. A vörösőr Ozváry József elsőként je­110 ezer beteg, 31 ezer műtét, 7500 szülés, 39 tudományos ülés, 171 szakmai előadás, 27 tudományos közlemény — röviden ekként lehetne ösz- szefoglalni a nagyatádi kór­ház-rendelőintézet króniká­ját. A ma hatszáznyolcvan ággyal rendelkező intézmény tíz évvel ezelőtt kezdte meg működését. Akkor a legkor­szerűbben fölszerelt városi kórházak között tartották nyilván, mára azonban kis­sé megkopott a hírnév. Nem­csak azért, mert újabb és jobban fölszerelt intézmé­nyek nyíltak, hanem azért is, mert a műszerek részben el­avultak, pótlásuk körülmé­nyes, és az évtized alatt az épület kisebb-nagyobb hibái is előjöttek, melyeket minél előbb ki kellene javítani. Minderről dr. Szirtes István igazgató főorvossal, dr. Bor­sos Ferenc igazgatóhelyettes főorvossal és Kovács István­nal, a kórház pénzügyi osz­tályának vezetőjével beszél­gettünk. — 1986-ban a nagyatádi kórház működéséhez szüksé­ges költségvetés meghaladja a 103 millió forintot, ami a város költségvetésének negy­ven százalékát jelenti. Hat évvel ezelőtt az összeg még a hatvanmillió forintot sem érte el. — A két évet nem lehet és nem is szabad összeha­sonlítani — mondja a pénz­ügyi Osztály vezetője. — Ak­kor a bérek mellett nem je­lentkezett a társadalombizto­sítási járulék. Volt két na­gyobb árrendezés, ami érzé­kenyen érintett bennünket. Előbb az élelmiszerek, majd az energiahordozók ára emel­kedett, ugyanakkor megje­lentek az egyszer használa­tos gyógyászati eszközök. Emelkedett a kötszerek és a vegyszerek beszerzési ára. A költségvetés összegének eme­lése azonban nem fedezi eze­ket a változásokat, így csak nagy nehézségek árán lehet szinten tartásról beszélni­— Ha szűkös a pénztárca, akkor bizonyos dolgokról le kell mondani. Például a drá­ga külföldi gyógyszerekről. — A betegellátás nem szenvedheti meg ezt — állít­ja a lehető leghatározottab­ban dr. Szirtes István. — A kórházi alapellátást a leg­nagyobb nehézségek árán is biztosítanunk kell. — Akkor mivel lehet ta­karékoskodni? — Megkerestük azokat a lehetőségeket, amelyekkel nö­velhetjük saját bevételeinket — mondta Kovács István. — A mosodánkat egyműsza- kosra terveztük. Később kénytelenek voltunk átállíta­ni két műszakra, amit vi­szont nem tudtunk kihasz­nálni. Előbb a berzencei szo­ciális otthon, majd több ét­terem textíliáinak tisztítását vállaltuk. Van egy kisebb gyümölcsösünk és kertésze­tünk, ez javítja az élelme­zést. — Mindez aligha fedezhe­ti a műszerek cseréjéhez és a fejlesztéshez szükséges fo­rintokat. lent meg a szónok hívására. A rendbontók botokkal tá­madtak rá. Ekkor Szalma István előrántotta a revolve­rét, és átlőtte Gulyás kezét. A bátor vörösőrt Bálint La­jos vöröskatona mentette meg- Gulyásék ekkor rátá­madtak Ozváry József édes­apjára, így ő is kénytelen volt a fegyverét használni. A két Ozváry bátor föllé­pését nem felejtették el. A Tanácsköztársaság megdön­tése után az édesapát nyolc - hónapi, a fiát kétévi börtön­re ítélték, s ezt a szegedi Csillag börtönben töltötte le Amikor kiszabadult, Ka­posváron ismét bekapcsoló­dott a munkásmozgalomba. Hamarosan őt választották meg a szociáldemokrata párt függetlenített titkárának. Az — Ez a legnagyobb gon­dunk — mondja dr. Borsos Ferenc. — Ugyanis csak a városi tanács vagy a megyei tanács fejlesztési pénzeiből lehet beruházni. Nem értjük, hogy miért nem segítenek a környékbeli tanácsok? A mi kórházunk nem a nagyatá­diak kórháza. Körzetéhez tartozik Barcs és Csurgó is, az elmeosztály Marcali térsé­géből is fogad betegeket, míg a reumatológia megyei feladatokat lát el- A fejlesz­tésre fordítható összeget mindenütt a lakosság lélek- száma alapján határozzák meg, s nem veszik figyelem­be az olyan sajátos helyze­tet, mint a kórházaké. Indo­koltnak tartanánk, hogy va­lamennyi érintett tanács já­ruljon hozzá a kórház mű­szaki fejlesztéséhez, hiszen az ott lakók egészségének védelméről és gyógyításáról van szó. A kórház vezetői elkészí­tették hetedik ötéves tervi elképzeléseiket. A szükséges pénznek csupán egyharmada áll rendelkezésre, a város többet nem tud biztosítani. Ezért is szükség lenne az érintett tanácsok összefogá­sára. A kórház tíz éve alatt jelentősebb összeget soha nem fordítottak az épületre. Ez az év az első, amikor 5,8 millió forintot költhetnek a legfontosabb munkákra. Csu­pán a tetőszigetelés 1,4 mil­lióba kerül, de szükséges a közművek felújítása, a tér- világítás korszerűsítése is. Amikor arról kérdeztem a vezetőket, hogy öt év múlva milyennek képzelik el az in­tézményt, senki sem tudott választ adni. Csupán egyet­len mondat hangzott el: a kórháznak folytatnia. kell gyógyító és megelőző tevé­kenységét. Háromszáz­hetven gyerektáncos M észt eg n yőn A kiváló néprajzosra, Együd Árpádra emlékeztek szombaton Mesztegnyőn a gyerekcsoportok második megyei versenyén, amelyen megjelent a folklorista özve­gye és fia is. Háromszázhet­ven táncos ropta a táncot az emlékversenyen. Tizennégy általános iskolai néptánc­együttes jutott tovább a me­gyei versenyen a döntőbe. Közülük a tíz legjobb részt vesz a nyáron megrendezen­dő balíatonföldvári néptánc- találkozón — az első napi programban ők adnak mű­sort. A megyei úttörőelnökség és a Somogy Megyei Műve­lődési Központ szorgalmazta a gyerek-néptánccsoportok nemes versengését. Komoly felkészülés előzte meg a ver­egyik május elsején vörös zászlóval díszítették fel a munkásotthon színpadát. A bíróság egy hónapra ítélte ezért Ozváry Józsefet. A munkásmozgalmi vezető megunta a sok zaklatást, s 1939-ben Székesfehérvárra költözött. Ott is bekapcsoló­dott a baloldali mozgalomba. 1944. november 3-án éjjel a nyilas rendőrség a lakásáról vitte el. Először a komáromi Csillagerődbe, majd Dachau Flossenburgba hurcolták. 1945 elején több tízezer tár­sával együtt megölték. Aki Székesfehérváron jár s megnézi a mártírok emlék­művét, az ő nevét is meg­találja rajta. Ozváry József példát mutatott bátor kiállá­sával, az új rendért való harcával­Finn népdalcsokor kö­szöntötte a finn vendégeket szombaton délután Kaposvá­ron a Kilián György Műve­lődési Központban. A Mun­kácsy gimnázium kórusa Dorogi István vezényletével szólaltatta meg azokat a műveket, amelyeket jól is­mernek a testvéri finn vá­rosban is, ahová második al­kalommal készül az együt­tes. Esa Laurema három fény­szobrát hozta el magyaror­szági kiállítássorozatánaik el­ső állomására, Kaposvárra; a fiatal művészt Dargay La­jos szobrász mutatta be. A finn szobrász a kibernetikát hívta segítségül műveinek megalkotásához. Ott ültünk a három fényszobor előtt, halk zene szólt, s a folyton változó színű-hangulatú mo­Eugen Jebeleanu román költőt és műfordítót 75. szüle­tésnapja alkalmából bensősé­ges megemlékezés keretében köszöntötte fel a bukaresti magyar nagykövetségen Szűts Pál nagykövet. Jebe­leanu a román kulturális élet kiemelkedő személyisége, s rendkívül jelentős érdemei vannak a magyar költészet romániai terjesztésében, Pe­tőfi és Ady szinte minden jelentős versét lefordította. A magyar és a román nép közötti barátság előmozdítá­sáért 1983-ban — mint em­lékezetes — a Magyar Nép- köztársaság babérkoszorúval ékesített zászlórendjével tüntették ki. Eugen Jebeleanu 1911-ben, Cimpinán született, Brassó­senyeket. A gyerektánccso- portok két típusát különböz­tethetjük meg Somogybán: a legtöbb az utánpótlás-együt­tesek sorába tartozik — ők a felnőttegyüttesek mellett dolgoznak; néhányat az is­kola, a művelődési ház tart fenn. A gyereknéptánccsopor- t.okról a legtájékozottabbtól, Szigeti Angélától, a siófoki Balaton Táncegyüttes után­pótláscsoportjának vezető­jétől hallottunk bővebben: — A csurgói gyerek-nép- tánctábornak köszönhetjük, hogy fellendült Somogybán a mozgalom. Sok szakmai se­gítséget kapnak a tovább­képzésen az együttesvezetők. Sajnos, az általános iskolák­ban még nem ismerték föl igazán, hogy milyen fontos a nevelésben a gyerektánc; azokon a településeken ta­lálunk főleg csoportokat, ahol felnőttegyüttesek dolgoznak. Az iskolák sokasága kam­pányfeladatnak tartja a nép­táncot, egy-egy alkalomra szerveznek csoportot, bemu­tatkoznak az ünnepségeken és ezután már nem követhet­jük nyomon a tevékenységü­ket. Fontosnak tartom, hogy a zeneiskolákban induljon meg a népzenei képzés, mi­vel együtteseinket nincs, aki kísérje. Egy kis furulyazene­kar vagy citerazenekar is megfelelne, de sok helyen még az sincs. Tehát van bő­ven tennivaló, amellett, hogy a meglevő együttesek meg­bil nemcsak e,gy új irányza­tot példázott, hanem föl­idézte Tuomo Lahdelmának, az ELTE vendégprofesszo­rának szavait is — szülő- földjéről. Beszélt a finn—magyar irodalmi kapcsolatokról is. A Kalevala magyarra ülte­tése után kibontakozó és élő kapcsolat eredménye, hogy a finnek megismerték Petőfi költészetét, napjaink ma­gyar irodalmát. A finn délután után is sok vendég fordul meg az in­tézményben, hölgy elidőzzön Esa Laurema művei előtt. Az ő valliolmásából idézem: „Van-e csodálatosabb, mint egy fénysugár a sötétben? A legcsekélyebb fény is az élet, az energia hírnöke; a melegség azonnal áttör a hi­degen ...” ban és Bukarestben tanult. Első verseit avantgarde stí­lusban írta, később a hagyo­mányos verselést részesítette előnyben. A Romania Lite­rara című irodalmi lap szü­letésnapi anyagában három hasábon át sorolja fel Jebe­leanu költeményeinek külföl­di műfordításait, valamint Jebeleanu műfordításait, amelyekben külföldi költő­ket tolmácsol. Műfordításait Petőfi és Ady mellett Rainer Maria Rilke költeményeivel kezdte kora ifjúságában, még Brassóban — a harmincas évek elején. 55 éve folytatott műfordítói pályája során a világirodalom számtalan je­les képviselőjét tette ismertté Romániában. őrizzék színvonalas tevé­kenységüket. Csíkvár József, a megyei művelődési központ főmun­katársa, az eddigi versenyek szakmai értékelője hasonló­képp vélekedett, amikor el­mondta: Somogybán sok gyerek-néptáncegyüttes na­gyon értékes munkát végez, felnőtt táncosokat is próbára tevő szorgalommal és tu­dással. A szombat délutáni gálán osztották ki a díjakat. Első díjat kapott a barcsi Kis- Boróka gyermekcsoport (ve­zetője Takácsné Békési Mar­git). Második díjjal jutal­mazták a Somogyi Aprókat (vezetője Németh Ágnes); harmadik díjas lett a mar­cali Prücsök együttes (veze­tője Csíkvár József). A mesztegnyői tanács kü- löndíját a berzencei hagyo­mányőrző együttes és Lángi Csaba marcali szólótáncos vette át. Pedagógiai díjjal ismerték el a Somogyi Aprók vezetőjének, Németh Ágnes­nek a munkásságát, valamint a Balaton Táncegyüttes után­pótláscsoportja vezetőjének. Borbás Klárának a tevé­kenységét. Koreográfiái díjat kapott Szigeti Angéla, a Balaton és Szabó Zsolt, a leilei Szelen­ce gyerekcsoport vezetője. Képünkön: Somogyi esz- közös játék, a leilei Szelence gyermekcsoport előadásában. H. B. Meghalt Hermáim Gmeiner , éve született Ozváry József Nagy Jenő EGYÜD ÁRPÁD EMLÉKÉRE Petőfi és Ady fordítóját köszöntötték

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents