Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-24 / 95. szám
1986. április 23., szerda Somogyi Néplap 3 Mérlegen a mérlegek Az 1985. évi mérlegbeszámolók adatai összegezése után kiderült, hogy a megye vállalatainak, szövetkezeteinek és egyéb gazdálkodóinak eredménye — nagy differenciáltsággal ugyan — összességében azonos az előző évivel. Az ipari, a közlekedés-hírközlés, a szolgáltatás és az egészségügyikulturális ágazatban jelentősen csökkent, az építőiparban, az erdőgazdálkodásban, a kereskedelemben pedig jelentősen nőtt az eredmény. Veszteséggel a Somogy Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, a Kaposvári Vas-műszaki Szolgáltatóipari Szövetkezet és a Sió- vili Elektromos Javító és Szolgáltató Vállalat zárta a múlt évet. A tsz-ek eredményei — jelentősen differenciálódtak — és az előző évhez viszonyítva 48,5 százalékkal csökkentek. Az eredmények ilyen nagy arányú romlását előidézte az 1984—85 telének zord időjárása, mely a termelésben nagyfokú többletráfordítást igényelt. A termelőszövetkezetek mindent elkövettek, hogy a károkat mérsékeljék. Többletmunkával, technológiai változtatással, vetéspótlással igyekeztek a gondokon úrrá lenni'. A megyében 11 termelőszövetkezet zárta veszteséggel a múlt évet. Ezek közül három gazdaságot kellett szanálás alá vonni. A megye 10 állami gazdaságának eredménye megközelítette az 1984. évit, csak 4 százalékkal lett kevesebb annál. A gazdálkodóknál az eredmények alakulását befolyásoló árbevételek összességében 4,9 százalékkal nőttek, az ipari ágazat árbevétele néhány százalékkal kevesebb lett, minit a megelőző évben. Különösen az építőanyag-ipar és az élelmiszeripar teljesítése maradt el a tervezettől. A tsz-ek árbevétele azonos maradt, az állami gazdaságoké viszont 3,3 százalékkal emelkedett. A gazdálkodók exportja differenciálódott. A rubel- elszámolású export 13,8 százalékkal lett magasabb. (Csak a gépipar teljesítménye volt alacsonyabb a megelőző évinél.) A konvertibilis export több mint 7 százalékkal kevesebb lett. Az eredményre kedvezőtlenül hatott, hogy a költségek összesen 4 százalékkal emelkedtek. Különösen a bérköltségek emelkedtek jobban, mint az árbevétel és sok esetben nincs emögött hatékonyság. Elfogadhatatlan a fel nem osztott költségek közel 40 százalékos növekedése is. Sok gazdálkodóra jellemző még a költségérzéketlen- ség. A gazdálkodás állóeszközeinek bruttó értéke az elmúlt évben 4,7 százalékkal, a nettó pedig 2,2 százalékkal nőtt. A mező- és erdőgazdaság növelte jobban állóeszközeinek értékét. Jelentősen, több mint 6 százalékkal emelkedett a készletek átlagos állománya. A forgóeszközök alapjának záróállománya pedig 7 százalékkal nőtt, nagyobb mértékben, mint az árbevétel. Ha ez a növekedés az 1986. év magasabb termelési eredményét szolgálta, akkor indokolt lehet. Az első negyedévi adatok alapján azonban még nem látszik bizonyítottnak ez. A gazdálkodók között fejlesztési forrásaikat tekintve is nagy a különbség. Néhány vállalat és szövetkezet jelentős fejlesztési alaphiánnyal zárta a múlt évet. A megyei gazdálkodók költségvetési befizetései közel 12 százalékkal a különböző állami támogatások közel 11 százalékkal nőttek. A szigorúbb gazdálkodási feltételek mellett a támogatások mértéke jobban nőtt, mint a nettó árbevételé. A vállalatok és szövetkezetek felhasználható jövedelmét tavaly is kedvező és kedvezőtlen irányban egyaránt befolyásolták a szabályozómódosítások. A gazdálkodás szempontjából új feltételeket jelentett. hogy bevezették az érdekeltségi alap terhére fizetendő adófajtákat, illetve a keresetszabályozás rendszere változott. Továbbra is érvényesek azok a nem pénzügyi jellegű intézkedések, amelyek az egyensúlyi helyzet megszilárdítását szolgálják. A gazdálkodóknak a körülményekhez jobban kellett alkalmazkodniuk. Megyénkben tovább nőtt az új vállalkozási formák (belföldi társaságok) száma, a múlt évben 232 alakult és 102 megszűnt. A belföldi társaságok jelentős adót fizettek be az állami költségvetésbe. Ezenkívül a pénzügyi-hatósági ellenőrzések során közel 7 millió forint adóhiány befizetésiére is kötelezni kellett őket. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának megyei igazgatósága tervszerűen végzi a pénzügyigazdasági ellenőrzéseket a megyei gazdálkodó szerveknél. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint több mint 30 százalékkal nőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor a mérlegeredményeket növelni, illetve csökkenteni kellett. Az adóhiányok közel 52 százalékkal voltak magasabbak, az alapokat növelő és csökkentő megállapítások is nagyobb arányban fordultak elő az ellenőrzések során. Gyakoriak a számviteli és bizonylati rend jelentősebb hibái, emiatt 66 egységnél kellett hatósági intézkedést tenni. A hibák döntő része nem tudatos tevékenység következménye, mérleghamisítást, mérlegvalótl anságot elenyésző számban talált az ellenőrzés. Pápa János a PM Ellenőrzési Főigazgatóság megyei igazgatóságának vezetője Vállalati kezdeményezések a kistételű export bővítésére A hazai termelő és külkereskedelmi vállalatok évente mintegy 280 mi.iió dollár bevételre tesznek szert kisebb tételek, apró cikkek külföldi értékesítésével. Ez az export a népgazdaság tőkés kivitelének 6 százalékát adja. A Külkereskedelmi Minisztérium értékelése szerint a külkereskedelmi vállalatok az utóbbi időben kezdeményezőbbé válnak; mind több eladható új terméket kutatnak fel, bővítik gyártópartnereik körét, s többet tesznek a kis tételek, apró cikkek értékesítéséért. A Transelektro a múlt évben mintegy öt százalékkal növelte ilyen exportját, amelyből 18 millió dolláros bevételre tett szert. Ebből ötmillió dollárt új termékek értékesítéséért kapott. A Konsumex mintegy 140 új termék eladását kezdte meg tavaly, 11,5 millió dollárral növelve a vállalat exportját. A Ferunion egy esztendő alatt másfiél millió dollár értékben adott al új termékeket. Több külkereskedelmi vállalat átfogó jelleggel fejleszti tovább kis tételű exportját. A Lignimpex 200 belföldi vállalattal, szövetkezettel, illetve termelőszövetkezettel vette fel a kapcsolatot, és hozzálátott az exportképes termelés megszervezéséhez. Erre a célra három megyében irodát is létre hoztak. A Monimpex a Konjunktúra- és Piackutató Intézettel MONOKOP néven közös vállalkozást alapított, amely kizárólag kisebb mennyiségek exportjával foglalkozik. Megemlékezés Lenin születésének évfordulóján Propagandistákat tüntettek ki Lenin születésének 116. évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget tartottak tegnap délelőtt a kaposvári Lenin szoborcsoportnál. A magyar és szovjet himnuszok, valamint Ladányi Mihály Lenin című versének elhangzását követően elsőként Tóth János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára koszorúzott. Koszorút helyezték még el a megyei tömegszervezetek és -mozgalmak, a városi pártbizottság és tanács, valamint a megyei oktatási igazgatóság és KISZ politikai képzési központ vezetői. Már hagyomány, hogy Lenin születésének évfordulóján köszöntik a kiemelkedő munkát végző pártpropagandistákat. A koszorúzást követően részükre tartottak kitüntetési ünnepséget az oktatási igazgatóság előadótermében. Itt Tröszt Tibornak, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesének köszöntő szavai után Ere- dics Károly, az oktatási igazgatóság igazgatója mondott Lenin munkásságát méltató ünnepi megemlékezést. Mint hangsúlyozta, a forradalmi tettek emberéről emlékeznünk nem valamiféle formális alkalom, hiszen tanításai, gondolatai ott munkálnak hétköznapi erőfeszítéseinkben, jobbító törekvéseinkben is. Világunkban sok az új, példa nélkül álló jelenség, melyekből számos új elvi kérdés is adódik. Mit jelent hát ma a lenini út követése? Korántsem Lenin műveinek puszta idézgetését, sokkal inkább „a konkrét helyzet konkrét elemzését”. A leninizmus örökérvényűsége épp a dogmákat és „kész recepteket" elvető, alkotó jellegéből fakad, abból, hogy mindig megújulva, a valóság elemzését szabja feladatul. Ezután Eredics Károly a propagandistáknak a bonyolultabb korunkban egyre nagyobb fölkészültséget kívánó munkájáról szólt, kiemelve e tevékenység eredményeit. Az ünnepi beszéd után kitüntetéseket és okleveleket adtak át. .Elsőként azokat a propagandistákat köszöntötték, akik a Budapesten tartott központi ünnepségen vehettek át kitünteFontos a szerepük a szolgáltatásban Kisiparosok Kaposváron és a városkörnyéken Már rég „leírtuk" azt a korábban dívó felfogást, miszerint a kisiparosokra a vállalatok, szövetkezetek mellett csupán statiszta-szerep jut a szolgáltatásokban. Főként a lakossági igények kielégítésében vár rájuk egyre több feladat és ezt mind sikeresebben meg is oldják — hallottuk tegnap a KIOSZ kaposvári alapszervezetének beszámoló és tisztújító küldöttgyűlésén. A Technika Házában összehívott rendezvényen a megyeszékhely és a városkörnyék csaknem két és fél ezer kisiparosának kilencven képviselője vett részt, s ott volt Papp János, a Kaposvári Városi Tanács elnöke. Kálmán Sándor, a városi pártbizottság titkára és Harangozó Gyula, a Hazafias Népfront városi titkára is. Az alapszervezet vezetősége nevében Csiszár Lászlóné titkár egészítette ki az 1981. évi választások óta végzett munka írásos összegzését. Kik és hogyan dolgoznak a megye legnépesebb — és legnagyobb területre kiterjedő hatókörű — KlOSZ-alap- szervezetében ? A kérdésekre választ kaptunk a beszámolóból, a hozzászólásokból. Ebben a térségben a múlt év végén 2351 kisiparos dolgozott, 914-gyel több, mint 1981. december 31-én. Az elmúlt öt év mindegyikében gyarapodott a számuk, s tavaly a megyeszékhelyen már 152, a falvakban 85 szakmában tevékenykedtek. Jelentősen nőtt a műhelyek termelékenysége, s ez jórészt a fejlesztésekre fordított befektetéseknek, a vállalkozói kedvnek — és f készségnek — is tulajdonítható. Papp János és Harangozó Gyula is kiemelte felszólalásában, hogy az utóbbi öt évben a megyeszékhelyen és környékén fejlődött a kisipari tevékenység, javult a lakossági szolgáltatás. Az a tény, hogy ma már ezer lakosra huszonegy kisiparos esik,mutatja: olyan termelő- kapacitás van ebben a szektorban, mellyel minden téren és hosszú távon számolni kell! A cél most az, hogy minőségi és biztonságos szolgáltatást nyújtson — elfogadható áron — a kisipar. Az igények jobb kielégítéséhez azonban arra is szükség van, hogy a lakosság megismerje a fölkínált szolgáltatások teljes skáláját. A küldöttek felszólalásaiban a közúti árufuvarozás díjszabásának ellentmondásairól, az árubeszerzés nehézségei ről épp úgy hallhattunk, mint az iparosok összejöveteleire alkalmas helyiségek hiányáról, a településeken végzett értékes társadalmi tevékenységről és még számos kérdésről. Az észrevételekre Csiszár Lászlóné és Banelli Árpád, a KIOSZ országos vezetőségének tagja, a szervezet megyei elnöke válaszolt, majd kisiparosokat, területi intézőbizottságokat, szakosztályokat tüntettek ki. A küldöttek megválasztották az alapszervezet (kilenctagú vezetőségét és a megyei küldötteket. Elnökké Kalmár Józsefet, titkárrá ismét Csiszár Lászlónét választották. tést. Közülük a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Del- Fabro Ede, a Magyar Nemzeti Bank nagyatádi fiókjának vezetője. A Lenin emlékplakettet: Fenyvesi Péter, a tabi Rud- nay Gyula Mezőgazdasági Gépszerelő Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Miseta István, a Somogy Megyei Illetékhivatal fonyódi kirendeltségének vezetője, Németh István, a MÁV barcsi vasútállomás vezénylőtisztje, Christ Lászlóné, a kaposvári Ipari Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Dombóvári László, a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, Csingár Dömötör, a berzencei tsz agronó- musa és dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára. A kaposvári ünnepség kitüntetéseit Tóth János, a megyei pártbizottság titkára adta át. Antal István, a ba- latonmáriai áfész üzemveze- tőhelyetese Kiváló Munkáért, Máj Péter, a kaposvári városi pártbizottság politikai munkatársa és Hegedűs László, a boglárlellei 1-es számú iskola tanára a Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült. Oklevelet és jutalmat 34-en kaptak. VÁLLALATI TANÁCS ALAKULT Önálló a Kaposvári Villamossági Gyár Tegnap befejeződött a Kaposvári Villamossági Gyár önállóvá válásának némiképp elhúzódott folyamata, megalakult a VBKM „földarabolása” után a megye- székhely újabb önálló vállalatának irányító szerve, a vállalati tanács. A tegnapi ülésen Varga József igazgató köszöntötte a részvevőket, akik között ott volt Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára, Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára. Az igazgató megnyitójában elmondta, hogy a gyárban 1985-ben megkezdték a fölkészülést a vállalat irányításának korszerűsítésére, s a tervek szerint már tavaly megalakult volna a vállalati tanács, de a nagyvállalat fölbomlásának késése lassította ezt a folyamatot. Végül is néhány apróbb módosítással együtt most kerültek az előkészítő bizottság javaslatai a megalakult vállalati tanács elé. Huszonhárom tagú a Kaposvári Villamossági Gyár irányító testületé, tizenkét választott küldött képviseli a kollektívát, a vállalatvezetés nyolc állandó képviselője, valamint az igazgató három küldötte egészíti ki a létszámot. A tegnapi tanácskozáson a tanács vitázott a cég szervezeti és működési szabályzatának tervezetéről. Néhány apróbb kiegészítési, illetve módosítási javaslatot tettek a tanács tagjai a vaskos kötetnyi tervezethez, s elfogadott a testület egy fontos kiegészítést is: a környezet- védelmi tevékenység — az érte felelős főosztály kijelölésével együtt — bekerül majd a végleges szabályzatba. A megbeszélés második részében a tanács tagjai megválasztották a testület elnökét és elnökhelyettesét. A vállalati tanács elnöke Rigó István csoportvezető, 43 éves, több diplomás mérnök lett. Titkos szavazás következett ezután, amelynek eredményeképpen a tanács megerősítette beosztásában Varga József igazgatót, aki 44 éves, szintén több diplomát szerzett, s öt évre kapott most igazgatói megbízatást. A tanács meghatározta az igazgató feladatait is. A meglehetősen hosszú feladatsorból néhány: az önállóság tapasztalatai, a tudomány eredményei és a dolgozók véleménye alapján gondoskodjék a gyár fejlesztéséről, segítse a vállalat tíz-tizenöt évre szóló fejlesztési stratégiájának kidolgozását, igyekezzék növelni g gyár innovációs készségét... A vállalati tanácsnak, megválasztott elnökének, valamint a gyár választott igazgatójának Mészáros Gyula, az Ipari Minisztérium jelenlévő képviselője tolmácsolta jókívánságait, majd Tolnai Sándor, a megye és a város párt-, tanácsi és tömegszervezeteinek nevében tette ugyanezt. A városi pártbizottság első titkára elmondta, hogy a megye és a megyeszékhely vezetői, vezető testületéi mindvégig támogatták a villamossági gyár önállósulási törekvéseit, s ez a közös akarat most beteljesedett. A tanácsülésen mind az igazgató, mind a vállalati tanács elnöke megköszönte a bizalmat, amelyet kapott, mindketten beszéltek róla, hogy járatlan úton kezdi meg a megújított irányítású vállalat a munkát, s minden dolgozó erejét megfeszítve akarja bizonyítani, hogy élni lehet ezzel az önállósággal; mind jobb eredményekkel kívánnak a gyáriak kirukkolni.
