Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 93. szám

1986. április 21., hétfő Somogyi Néplap 5 Berzsenyi Dániel szavalóverseny Marcaliban Két somogyi az első tízben Tréfás dalok a diákéletről Aki itt volt, jól érezte magát... „A derék nem fél az idők mohától, A koporsó kitör és eget kér, Érdemét a jók, nemesek s jövendő Századok áldják.” (Berzsenyi) Ügy látszik, hihetünk ab­ban, hogy kiemelkedőt alko­tó költőinket, íróinkat nem feledi el sem az irodalomtör­ténet, sem a közvélemény. Arról lehet szó csupán, hogy vannak időszakok, amelyek­ben egy-egy alkotó halvá­nyabban van jelen a köz­tudatban, azután jönnek ked­vezőbb idők is. Szép és jel­lemző példája ennek Berzse­nyi Dániel, akinek a nevét viselő társaság alig egy éve alakult újjá. A Berzsenyi Társaság szemmel láthatóan felelősséget érez névadójá­ért, s tagjai átérzik azt a feladatot, amelyet Berzsenyi szellemének ápolása rájuk ruház. Csak nemrég került polcokra a Berzsenyi-kalen­dárium, s most a hét végén ők szervezték a Somogy me­gyei művelődési központtal, s a marcali művelődési ház­zal karöltve a Berzsenyi sza­valóversenyt. A pénteken Marcaliban megrendezett fel­nőttversenyen negyvenket- ten léptek a művelődési ház dobogójára, hogy a kötelező Berzsenyi vers mellett a sza­badon választott költemé­nyek tolmácsolásáról is szá­mot adjanak. — Az első országos Ber­zsenyi szavalóversenyen lefeledkezett a versekbe, s örömmel tapasztalta, hogy a sokat szavalt költők mellett jutott hely Heltai Gáspárnak, Szenczi Molnár Albertnek, Balassinak, Janus Pannoni- usnak is. Hivatásos előadó­kat meghazudtoló magabiz­tossággal látták el feladatu­kat a versenyzők. A szünetben dr. Klujber Lászlóval, a zsűri tagjával beszélgettünk. — Jó látni — mondta —. hogy a döntőben is a kü­lönböző korosztályok képvi­pénteken délután nyitottak meg a marcali múzeumban. A Berzsenyi Társaság har­minc egynéhány képzőmű­vész tagjának munkáiból nyílt bemutatót Fodor And­rás költő, a szavalóverseny zsűrijének elnöke nyitotta meg. Somogy sok festőt adott a magyar művészet­nek, Zichy, Kunffy, Galim- berti, Iványi-Grünwald, Va- szary, Rippl-Rónai, Bernáth Aurél mellett a napokban elhunyt Martyn Ferencről is megemlékezett, aki 1976-ban a Niklán kiállított Berzsenyi- illuszitrác iákkal bizonyította: lehetséges képileg is föltá­masztani egy géniuszt. Péntek délután Niklára za­rándokoltak el a versenyzők, ahol koszorút helyeztek a költő házára. Este a győzte­sek .gálaműsorral mutatkoz­tak be, majd másnap reggel fölkemekeditek Celddömölkre, ahol az ifjúsági kategória győzteseivel együtt léptek do­bogóra. Ezt egyébként a te­levízió is rögzítette, s a hét végén láthatjuk majd. Az első országos Berzsenyi Dániel szavalóversenyen a zsűri az első helyet, s érte hétezer forintot a budapesti Ordasi Évának ítélte. Máso­dik lett a Szabolcs-Szatmár- ból érkező Udud István, har­madik pedig Horváth Ist­ván Zalából. A két somogyi versenyző, Szabó Pálma és Béres Ferenc az első tíz kö­zött végzett. BEFEJEZŐDTEK A KOLLÉGIUMI NAPOK Gazdag programmal foly­tatódott a kollégiumok me­gyei találkozója Kaposvá­ron, La ti nea Sándor szüle­tésének 100. évfordulója al­kalmából. A kollégiumok képviselői szombatom reggel lerótták kegyeletüket La tinea Sán­dor szobránál. Az elsőosz- tályos Éger Zsuzsa mondta el Hamburger Latinca-bal­lada j át, majd Nagy Ildikó másodikos mondott megem­lékező beszédet. A kaposvári Latinica kol­légiumiban tartották meg a sakkversenyt. Aki nem volt ott, az a közgazdasági szak- középiskolába sietett. Zene és nevetés töltötte be az aulát. Sikere volt a szek­szárdi amatőrnek. A Budavári Miklós At­tila humorba csomagolva megfricskázta a fölösleges dohányzást, a modortalan- ságot. Fesztelen hangulatát teremtett a „konferanszi - szövegei” közé beiktatott ötletes játékokkal. — Ugye, azt ígértem, hogy össze fogtok haverkodni! Ez most sikerült — mondta egy-egy tréfás feladat után. Szombaton délután 4 óra­kor népi kollégistákkal ta­lálkoztak a megye minden résziéiből érkezett diákok. Kötetlen párbeszéd alakult ki a régi és a mai kollégis­ták között a KISZ politikai képzési központjában az­után, hogy Mihalics Veroni­ka, a KISZ megyei első tit­kára megnyitotta a rendez­vényt, s bemutatta a Ka­posváron élő és a főváros­ból érkezett egykori koüilié- gistálkat. Látszott az arcokon, hogy őszinte érdeklődéit keltett bennük a hajdani népi kol­légium önkormányzata, az akkori közösségi, politikai élet. Horváth Szabolcs kollégis­ta meg is jegyezte: megközelítően ezerkétszázan indultak — közli a figyelem­reméltó adatot Király Zol­tánná, a társaság ügyvezető titkára. A selejtezők és kö­zépdöntők után a legjobbak kerültek a marcali döntőbe, minden megyéből a legjobb kettő. Két kategóriában in­dultak a versenyzők, a fel­nőttek idén Marcaliban, a középiskolás és szakmunkás- képzős korosztály pedig Cell- dömölkön mérte össze erejét. Pénteken délután, ha foko­zódhatott az izgalom, akkor méginkább úrrá lett a ver­senyzőkön, hiszen utoljára léptek a zsűri elé. A kívül­álló azonban csakhamar be­seltették magukat. A fiatalok mellett akadt olyan verseny­ző is, aki elhagyta már öt­venedik életévét. Ritkán le­hetünk tanúi annak is, hogy ilyen szép számban indulja­nak férfi versmondók. S ne­künk somogyiaknak öröm az is, hogy két versenyzőnk nagyszerűen szerepelt. A ki­írás szerint csak tizenkilence­dik, s annál régebbi száza­dokban élt alkotók írásaiból lehetett válogatni. Ezzel iro­dalmunknak a köztudatban kevésbé jelenlévő részére hívta föl a figyelmet. A verseny értékét hangsú­lyozta az a kiállítás is, amit Házigazdajelöltek leskelődőben DIÁKHÉTKÖZNAPOK EMLÉKIDÉZÉSSEL Mi foglalkoztatja ilyen­kor, április vége felé a kö­zépiskolásokat ? Á negyedi­keseket gondolom — a kö­zelgő nagy vizsga, az érett­ségi. Vagy mégsem? Sán- tha Ilona például a közeli vizsgán tépalődik, amikor a nagyatádi Ady Endre gim­náziumiban beszélgetünk. Ám nem iskolai vizsgáról van szó, hanem a jogosít­vány megszerzéséről. A harmadikos Borbély Beának nincsenek ilyen gondjai, ö nyugodtan ter­vezheti nyári vakációját, melyet évfolyamuk építőtá­borozássál kezd majd az NDK-ham. Ott lesz Haupt­mann Gyöngyi is. Göncz Csilla valamennyiük nevé­ben mondja: — Nemcsák a harmadikban-, de nálunk a másodikban is javában tant még a „hajtás”, nem na­gyon lelhet lazítani. — S hogy mi foglalkoztatja az ugyancsak málsodákos Sza­kács Zoltánt? Természetesen a számítógép programjai, ök öten az elmúlt napok ün- nepeltjei voltak, most hír­nevet, dicsőséget szereztek az alma maternek. A lányok néhány napja értek haza a román határ­szélről, Csengerről, ahol az Ady Endre nevét viselő kö­zépiskolás intézmények ha­gyományos találkozóját— tar­tották. Szakács Zoli a Mik­ro Magazin, a szekszárdi Garay János gimnázium és a Neumann János számítás­technikai .társaság közös pá­lyázatán vett részt, ahol földrajzi bemutató prog­ramjával szerepelt. Sikerét az ötödik hely jelzi. — A négynapos találko­zón valamennyi intézmény, azaz gimnázium és kollé­gium, saját műsorral, lépett föl — mondja Borbély Bea. — Én Ady-idézetekből állí­tottam össze egy paródiáié - lét. Hogyan sikerült? Néhá­nyon majd eldőlitek a neve­téstől. — Ha jól tudom, volt egy „beugrása” is. — Két-ikét szavaiét lehe­tett nevezni. Göncz Csilla társa nem .tudott eljönni, nékem kellett beugranám helyette. A rögtönzés egy ötödik díjat jelentett. Göncz Csilla szereplése viszont aranyér­mesre sikerült. A találkozóra pályázatot hirdettek „A szülőföld ihle­tő és megtartó ereje Ady költészetében” címmel. Sántha Ilona negyedik lett, míg Hauptmann Gyöngyi az első díjat, hozhatta haza. Az ő dolgozata azért tetszett a zsűrinek, mert nem a ver­seket próbálta újraértelmez­ni, hanem Ady riportjai és prózai írásai között is tal­lózott. Varga József, a gimná­zium igazgatója úgy mond­ja, hogy ezúttal nemcsak si­kert aratni mentek Csen- geflbe, hanem „lieskélődni” is, hiszen az Ady-intézmé- nyek találkozójának jövőre Nagyatád lesz a házigazdá­ja. ötleteik máris vannak, — hogy milyenek, az egye­lőre az ő titkuk. N. J. Megjegyzendő tanulságul, s összegzésképpen a végére kívánkozik Lengyel József­nek azon gondolata, amelyet a rendezők véleménye sze­rint is ki kellett írni a gá­la műsorára: „A maga be­csületét öregbíti ember és korunk, midőn Berzsenyi Dá­niel költői nagyságára alá­zattal föltekint.” Varga István Hetedik alkalommal ren­dezték meg Marcaliban a hét végén a Somogy megyei zeneiskolák kamarazenei ta­lálkozóját. A kétnapos be­mutatón a helyieken kívül Barcs, Csurgó, Fonyód, Ka­posvár, Nagyatád és Siófok zeneiskoláinak együttesei vettek részt. A zsűriben évek óta ugyanazok a mű­vészek, szakemberek értéke­lik a teljesítményeket. Friss Gábor, a budapesti Zenemű­vészeti Főiskola tanára az el­nök: Lengyel Endre és Neu- mayer Károly főiskolai ta­nárok, Németh József klari­nétművész és Kováts Antalné vezető szakfelügyelő segítette — Az biztos,, hogy ma nincs ilyen közösség, ilyen összetartás. Talán a szilen- ci.um ils kevés az akkori időkhöz képest. Szombaton este a közgaz­dasági szakközépiskola aulá­jában a jelen lépett elő fő­szereplővé. Tizenhálroto kol­légium mutatkozott be rövi- debb-hosszabb, színvonalas és halványabb produkciók­kal. Az igazi diáfchumorral, munkájában. A zsűri elnöke elmondta: eredményes, szép találkozó volt az idei. Leg­főbb tartalmát az együttze- nélésben találták meg a résztvevők: tanultak egymás­tól, tudtak örülni egymás si­kerének. Az értékelésben az alábbi együtteseket díjazták: Csurgóról a May Viktória — Vízi Tünde fuvola-zongora kettős (tanáruk: Fekete Ilo­na), a kaposvári Kántás Zsu­zsa — Szabó Judit zongora négykezes (tanáruk: dr. Gal- lai Istvánná), a Kovács Edina — Csöndör Nikolett — Bog­nár Rita triót Marcaliból (ta­náruk: Kósiné Koczkás Mag­dolna), a nagyatádi Fodor jó ötlettel fűszerezett bemu­tatkozások aratták a legna­gyobb sikert. Meg is fogad­ta a közönség az egyik dal szövegét: „Ha jó a kedved, üsd a tenyered”. A szolmbat esti diszkó fá­radalmai csöppet sem lát­szottak tegnap a fiatalokon. Az utolsó délelőtt Éles Ist­ván budapesti parodista gondoskodott a jó hangu­latról. Ezután kezdődött meg a háromnapos rendez­vénysorozat eredményhirde­tése. Cselők László, a házi­gazda kaposvári 'kollégium igazgatója megköszönté, hogy a megye mind a 18 kólfllégiuma részt vett a kol­légiumi napokon. — Reméljük, hogy jól érezték mugukat, sikerült közvetlen kapcsolatot kiala­kítani a kollégisták, a kol­légiumok között. Az igazgató először a me­gyei Latinca sakk-kupát ér­tékelte, amelyben 14 kollé­gium vett részt. A csapat­versenyt, s ezzel a kupát a kaposvári Damjanich kollé­gium érdemelte ki. A ka­posvári 503. sz. Szakmun­kásképző és a Latinra kol­légium lett a máísódik ás a harmadik. Horváth Anikó, a KISZ megyéi bizottságának mun­katársa adta át a szellemi vetélkedő első díját a mar­cali Berzsenyi kollégium­nak. A második és harma­dik helyen az 503-as és a Damjanich kollégium Vég­zett. A kollégiumok szombat esti bemutatkozásában a siófoki kollégium bizonyult a legjobbnak, a nagyatádi és a csurgói Farkas János kollégium lett a második és a harmadik. A díjkiosztás után. Móring József harmadikos gimna­zista elmondta: — A szellemi vetélkedő tágabb volt, mint az elne­vezés mutatja, az egész Ta­nácsköztársaság időszakát ismerni kellett, s szükség volt az általános műveltség­re is. Az előre kiküldött program alapján nem is számítottunk ilyen jó és színvonalas rendezvényekre. Azt hiszem, aki itt volt, jól érezte magát! L. G. Kamarazenei találkozó Mindenki nyert Réka — Kállai Enikő — Varga Ildikó hegedűtriót (ta­náruk: Kenedi Tiborné) és a Süveges Márta, Honvátri Judit, Lindemann László, Haász Gábor klarinét kvar­tettet Siófokról (tanáruk: Hortobágyi István). Külön kategóriában érté­kelte és díjazta a zsűri a kö­vetkező együtteseket: a bar­csi Siszler Krisztina — Tóth Krisztina hegedű-zongora szonátapárost, a Krausz Nóra — Csordás Attila — Vörös Katalin kaposvári triót, s a kaposvári rézfúvós kvintettet (Bogáthy Gábor, Gergely Ró­bert, Kurucz Zoltán, Biczó Balázs és Domokos Csaba), a marcali triót (Fuisz Fati- me, Belényi Renáta, Borzó Veronika). A marcali Zadra- vecz Ferenc, Dezse Boglárka, Sótér Tímea hegedűtrió Bartók interpretálásáért kap­ta a zsűri dicséretét. A vo­kális kamarazene legszebb példáját a siófoki kamara- együttes mutatta. A marcali városi úttörőelnökség külön- díját a Villányi Tamás — • ivayuövau testvérpár kapta Häydn Sze­renádjának előadásáért. A városi tanács küldöndíját a nagyatádi Maronics Miklós és Maronics Melinda kapta. A <;saládi zenélésre, a test­vérek együttjátszására több példa is akadt a bemutatón. Évek óta szereplői a találko­zónak a Kiskó-nővérek, s a csurgói Balogh-családból há­rom kislány is szerepelt. Az idén először adtak ki kö2önségdíjat, amelyet a sió­foki dzsessz kamaraegyüttes kapta. A vándorserleget ez­úttal a nagyatádi zeneiskola vihette magával. A rendezvény végén a Ze­neműkiadó zenepedagógiai újdonságaiból kottakiállítást rendeztek a művelődési köz­pontban, este pedig magas színvonalú ünnepi hangver­senyt tartott a Budapest Kla­rinét Együttes, klasszikus és modern szerzők darabjaiból. A tailáilkozó a résztvevők gá­lahangversenyével ért véget. Brachna János

Next

/
Thumbnails
Contents