Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 91. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPIÁ _______ X LII. évfol yarn, 91. szám Ára: 1,80 Ft 1986. ápriii s 18., péntek Megkezdődött a NSZEP XI. kongresszusa Kadhafi ezredes ty-nyi,atk0X0,0 Bombariadó — Tegnap délelőtt Berlinben a Köztársasági Palota nagytermében megkezdődött a Német Szocialista Egységpárt XI. kongresz- szusa. Az NSZEP kongresszusára 104 országból 140 kommunista és munkáspárt, valamint forradalmi demokratikus, szocialista és szociáldemokrata párt küldte el delegációját. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vezeti a szovjet pártküldöttséget. A tanácskozáson résztvevő MSZMP-küldöttség élén Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja áll. Pontosan 10 órakor Horst Sindermann, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg a kongresszust. A kongresszus napirendje a következő: 1. az NSZEP Központi Bizottságának beszámolója; 2. az NSZEP Központi Revíziós Bizottságának jelentése; 3. vita a beterjesztett dokumentumokról; 4. határozathozatal; 5. az NSZEP XI. kongresszusának irányelvei az 1986-90-es népgazdasági tervhez; 6. vita az irányelvekről; 7. határozathozatal; 8. a párt vezető szerveinek megválasztása. A kongresszus egyhangú szavazással választotta meg a tanácskozás bizottságait. 10 óra 30 perckor Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára lépett a szónoki emelvényre és ismertette a Központi Bizottság beszámolóját. Erich Honecker beszámolója Bevezetőben elégedetten rögzítette, hogy maradéktalanul sikerült végrehajtani az öt éve megtartott X. párt- kongresszus határozatait, majd átfogóan fogalmazott a nemzetközi helyzettel, a Német Demokratikus Köztársaság gazdaságpolitikájával, a tudomány és a kulturális élet feladataival, az ország belső fejlődésével és az NSZEP szerepével. Megállapította, hogy az Egyesült Államok és a NATO fegyverkezési politikájának következtében az utóbbi időszakban kiéleződött a nemzetközi helyzet. A Német Szocialista Egységpárt ezért döntő feladatának tekinti, hogy tettekkel segítse elő a háborús veszély csökkentését, keresse a párbeszédet a legkülönbözőbb politikai irányzatokhoz tartozó nyugati személyiségekkel. Erich Honecker méltatta a S/.óvjeluniónak a nemzetközi kérdések megoldására tett erőfeszítéseit, a nukleáris fegyverek felszámolására és a nemzetközi biztonsági rendszerek megteremtésére előterjesztett programját. Hangsúlyozta: az NSZEP teljesen egyetért a szovjet javaslatokkal. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az Egyesült Államok semmi készséget nem tanúsít a nukleáris leszerelésre nem hajlandó lemondani a kísérleti atomrobbantásokról és az űrfegyver- kezésii programról. Ezt a destruktív politikát támogatja az NSZK kormánya, ami megnehezíti a szocialista országokhoz és az NDK-hoz fűződő kapcsolatait. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi találkozójára emlékeztetve hangoztatta, hogy a szavak önmagukban nem elegendők, a nyugati félnek cselekednie kellene. Nem szabad megmerevednie a konfrontáció és a katonai fölényre való törekvés sablonjaiban, hanem igyekeznie kellene új formákat és megközelítést találnia az eltérő társadalmi rendszerű országok között. Erich Honecker méltatta a Szovjetunió egyoldalúan vállalt és többször is meghosz- szabbított moratórium-javaslatát és sajnálattal állapította meg, hogy az Egyesült Államok a népek akaratával ellentétben folytatta föld alatti nukleáris robbantásait. Honecker aláhúzta a Szovjetunió és az NDK testvéri együttműködésének fontosságát és melegen méltatta az NDK-nak a többi szocialista állammal kialakult jó kapcsolatait. Az NDK és a Kínai Népköztársaság kapcsolatairól szólva elégedetten állapította meg hogy politikai-, gazdasági- és kulturális téren e kapcsolatok „örvendetes” javulása tapasztalható. Honecker a béke biztosítása szempontjából nagy fontosságot tulajdonított a két német állam viszonyának is. Figyelmeztetett arra, hogy a nyugatnémet politikusok nem hagyhatják figyelmen kívül a második viliágháború nyomán Európában kiaáaikulit realitásokat. Honecker megerősítette, hogy az NDK változatlanul tartja magát az 1985. március 12-én elfogadott közös nyilatkozathoz, amelyben Helmuth Kohl nyugatnémet kancellárral együtt hitet tettek a határok sérthetetlense- gének, valamennyi állam területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett. A Német Demokratikus Köztársaság szigorúan megtartja és teljes mértékben alkalmazza Nyugat-Berlin vonatkozásában az 1971. szeptember 3-i négyoldalú egyezmény előírásait — mondotta és hangoztatta egyúttal, hogy a jövőben is szembeszáll az egyezmény megkérdőjelezésére irányuló minden kísérlettel. Űtját állja minden olyan próbálkozásnak, amelynek célja aláásni azt az alapelvet, miszerint Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak és nem kormányozható általa. Honecker elismeréssel szólt az el nem kötelezett országoknak a nemzetközi arénában játszott pozitív szerepéről. Felháborodottan ítélte el a szónok az Egyesült Államok Líbia ellen végrehajtott barbár támadását. Ennek következtében -1- miként a Varsói Szerződés tagállamai jogosan megállapították — hirtelen megromlott a nemzetközi helyzet. Az NDK maradéktalanul támogatja a VSZ tagállamainak nyilatkozatát, hiszen a Líbia ellen indított amerikai támadás nemcsak a nemzetközi feGorbacsov és Honecker a megnyitás pillanataiban szültség ellenőrizhetetlen eszkalációjához vezethet, hanem „elkerülhetetlenül negatívan hat Európa és az egész világ helyzetére, a kelet—nyugati párbeszédre". Ezután az elkövetkező évekre vonatkozóan öt pontban foglalta össze az NDK és az NSZEP külpolitikai céljait: 1. hatékony fegyverzetkorlátozási és leszerelési intézkedésekkel kell útját állni a nukleáris háborúnak, meg kell akadályozni a világűr militarizálását, fel kell számolni a nukleáris fegyvereket, a konfrontáció helyett meg kell valósítani a népek együttműködését; 2. erősíteni kell a testvéri szövetséget a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal; 3. támogatni kell a nemzeti és társadalmi felszabadulásukért küzdő népeket és az egyenjogúság alapján egy új gazdasági világrend kialakítását; 4. a tőkés országokkal fenntartott kapcsolatokban törekedni kell a békés egymás mellett élés elmélyíté(Folytatás a 2. oldalon) bejrúti megtorlás Moamer el-KadHafi ezredes este közel félórás nyilatkozatot adott a líbiai televíziónak, szertefoszlatva ezzel a rossz egészségi állapotáról, sőt haláláról keringő híreszteléseket. Tripoli- ban dolgozó tudósítók szerint Kadhafi egyenes adásban, világosan, nyugodt hangnemben beszélt és szemmel láthatóan jó egészségi állapotnak örvend. A líbiai vezető közölte hogy egy-két napon belül arab csúcstalálkozóra kerül sor az országát ért amerikai támadás kapcsán. Egyúttal felszólította az arab államokat, hogy szaikitsáikmeg politikai és gazdasági kapcsolataikat az Egyesült Államokkal. „Az ellenünk végrehajtott durva amerikai agresszió megadta azt a történelmi lehetőséget, hogy ráébredjünk, miben van a mi erőnk. Az egységben. Az arab népeknek bojkottálniuk kell az Egyesült Államokat” — mondotta Kadhafi. A líbiai vezető közölte, hogy a rezidenciája elleni légitámadásokban 33 harci gép vett részt; az ő fizikai megsemmisítésének céljával. Elmondta azt is, hogy fogadott lánya életét vesztette, két fia pedig súlyosan megsebesült. Líbia a jövőben is megfelelő választ ad az agresszo- roknak, de soha nem fog barbár cselekményeket végrehajtani gyermekek és békés lakosság ellen. „Mi nem bombázunk városokat” — szögezte le. Kadhafi tudósítók megállapítása szerint általánosságban ítélte el az „amerikai—brit támadást” és nem említette meg név szerint Reagan amerikai elnököt. Kadhafi ezredes egyúttal közölte, hogy a Líbiában tartózkodó külföldiek az országban maradhatnak, de ha úgy kívánják, módjukban áll elutazni. Siófokiak építik az Összefogást Jó ütemben épül a Bcregdaróc—Gyomaendrőd között az Összefogás gáztávvezeték-rendszer első szakasza. Jelenleg a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat szakemberei a Hajdúszoboszló—Gyomaendrőd közötti első 81,6 kilométer hosz- szúságú vezetékszakasz építésén dolgoznak. A csaknem kétmilliárd forintos költséggel épülő vezetékrendszeren a Szovjetunióból érkezik majd a földgáz (MTI-fotó: Oláh Tibor) Csütörtök délelőtt három külföldi holttestét taláiliták meg a Bejrút környéki Suf- hegységben. Mellettük egy április 17-én kait cédula: az „Arab Harcosok Sejtje” közli, hogy „kivégeztek” három kémet: egy CIA-ügynököt és a brit titkosszolgálat két emberét, válaszul Reagan elnök Líbia elleni agressziójára. Az üzenet hevesen támadja a brit kormányt is, amely engedélyezte, hogy a Líbiát támadó repülőgépek egy része a Nagy-Britanniá- ban levő amerikai támaszpontokról szálljon fel. A holttesteket már Bejrútba szállították és a brit nagy- követségen azonosítják majd őket. Nyugat-Bejrútban három brit állampolgár tűnt el a közelmúltban: Alec Collett 64 éves újságíró, Leigh Douglas, a bejrúti amerikai egyetem 34 éves tanára és Phili-p Padfield 40 éves brit nyelvtanár. Reggel kilenc óra tájban összesen 7 RPG típusú gránátot lőttek ki John Gray bejrúti brit nagykövet rezidenciájára. A brit nagykövetség a főváros keleti részében van, ám a nagyköveti rezidencia Nyugat-Bejnútban. A nagykövet nem volt otthon. A becsapódó gránátok hatalmas anyagi károkat okoztak, az épület kigyulladt. Eldördültek a fegyverek is. A környéken és a szomszédos két iskolában hatalmas pánik tört ki. Az eddigi híradások szerint senki sem sérült meg, a holtra rémült iskolásokat a tanárok haza- küldték. Egy névtelen telefonáló közölte, hogy a merényletet a Líbia-barát „Ammar Muhtar-csoport július 23-a elnevezésű egysége” hajtotta végre. Csütörtökön a bejrúti nemzetközi repülőtérre indult John MacCarthy, a Worldwide Television News 28 éves operatőre — nem érkezett meg, útközben nyoma veszett. Az operatőr húsz napja tartózkodott Bejrútban, s most haza készült. Bejrútban további megtorló akciókra számítanak. A „Libanon Hangja” nevű keresztény rádióállomás csütörtökön este közölte, hogy a Suf-hegységben délelőtt felfedezett három holttest azonos az eltűnt brit állampolgárokkal. Rendkívüli kabinetülésre hívta össze minisztereit Thatcher brit kormányfő csütörtökön, azután, hogy brit állampolgárok, illetve objektumok elleni akciók sorozatáról érkeztek jelentések az angol fővárosba. Az ülésre hazahívták Párizsból Howe külügyminisztert is, aki az európai közösség tanácskozásán iparkodott tisztázni magát kollégái előtt ama vádak alól, hogy a hétfői válságértekezletükön megtévesztette őket a késiülő amerikai támadás eltitkolásával. A líibia elleni amerikai agressziót elítélő tömegtüntetések voltak csütörtökön Líibia városaiban — jelen(Folytatás a 2. oldalon) Éljen a marxizmus-leninizmus!