Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-15 / 87. szám
1986. április 14., hétfő Somogyi Néplap 3 Megtartották a kaposvári KISZ-kUldöttgyülé*t 1986—90 KÖZÖn A JÓ MUNKA KAPJON NAGYOBB MEGBECSÜLÉST Rendhagyó módon kezdődött szombaton reggel a kaposvári városi KISZ-kül- döttértekezlet az oktatási igazgatóságon. A száznegy- venküldött és a meghívottak ‘ gitárkísérettel énekelték el a KISZ-indulót. Baracskai Zoltánná, a városi KISZ-bi- zottság első titkára előterjesztve a beszámolót elmondta: — Folytassunk nyílt, őszinte eszmecserét. Üjítsuk meg mozgalmunkat. Olyanná kell formálnunk az ifjúsági szervezetet, amely tudatosan vállalja harcunkat. Az elmúlt években a fiatalok életkörülményei, megélhetésük feltételei nehezedtek. Korosztályunk különösen érdekelt tehát abban, hogy megalapozott, előretekintő döntések szülessenek. Mondjuk ki bátran: kapjon a minőségi munka a jövőben a mainál nagyobb megbecsülést. A kötelességüket elmulasztókat, az ügyeskedőket ne csak általában bíráljuk, hanem lépjünk fel azokkal szemben, akik a kiskapukat keresve akarnak előnyhöz jutni. Ezek után a tanácskozáson, amelyen részt vett Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára, Tóth János, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, Bajsz József, a KISZ KB Ifjúsági Bizottságának tagja és Mihalics Veronika, a megyei KISZ-bizottság első titkára is, a fiatalok egyik legégetőbb gondjáról, a lakáshoz jutás feltételeiről volt szó. — A lakáshoz jutás gondját meg kell oldani, de ez hangzatos kijelentésekkel nem sikerülhet. Támogatunk minden ésszerű kezdeményezést, amely a lakás- problémák enyhítését szolgálja. De nem értjük az új, „élettakarékossági” forma gondolatmenetét. Az a véleményünk, hogy az ifjúsági szervezet nem vállalhat magára olyan programokat, amelyeket kormányzati szinten is csak hosszú távú, átgondolt gazdaságpolitika oldhat meg. A KISZ XI. kongresszusa előtt joggal és felelősséggel beszéltek a küldöttek arról, hogy milyen ifjúsági szervezetet akarnak a jövőben. Elmondták: legyen olyan az ifjúsági szervezet, amely eleget tesz a kor követelményeinek. Meg kell tanulni új formákban gondolkodni. A fiatalokat — első lépésként — olyanoknak kell elfogadni, amilyenek, s csak akkor beszélhetünk a KISZ befolyásáról, alakító képességéről, ha ők is elfogadják ezt. A KISZ tagsága elöregedett. A fiatalabb korosztály felé kell fordulni, tartalmas közösségteremtést, a közéleti cselekvés lehetőségét kínálva nekik. Baracskai Zoltánné beszámolója után hozzászólások következtek. Gyovai Judit, a kaposvári Munkácsy gimnázium harmadikos tanulója mondta: — Üjat akarunk, többet és mást. Ezek nemcsak a kongresszusi • levél kulcsszavai, hanem korosztályom életérzése is. Senki sem születik meggyőződéses KISZ-tag- nak, de azzá válhat. Azt az energiát, amelyet mérgelő- désre pazarolunk, hogy miért nincsenek jó programok, végre arra kell használni, hogy jó programokat csináljunk! Sokszor hallottam már, hogy amikor a KISZ megalakult, volt miért lelkesedni. Ma nekünk kell azokat a célokat megtalálnunk, amelyekért érdemes küzdeni. Eljön az az idő, amikor rang és érdem lesz KISZ-tagnak lenni. A KISZ KB kongresszusi levelét elemezve elhangzott: — Nyílt és őszinte eszmecserére adott alkalmat a levél. Az értelmiségi pályán dolgozók közül azonban sokan csalódást éreztek, mert gondjaikról nem olvashattak a kongresszusi levélben. A legtöbb és legélesebb vitát a fiatalok életkörülményeivel kapcsolatos megélhetési gondok, a lakáshelyzet és a pályakezdés problémái váltották ki. A KISZ-tagok véleménye az, hogy családi támogatás nélkül, nyolcórai munka béréből a mai lakásárak mellett szinte elérhetetlen cél az önálló lakás. A városi tanács a közeljövőben módosítja a lakásrendeletét. Sok helyen szóvá tettük már, hogy a támogatások mértékének elbírlásában nem mindig a szociális helyzet, a rászorultság a döntő. A KISZTavaly kötött együttműködési megállapodást az indonéz kereskedelmi kamarák szövetsége és a Magyar Kereskedelmi Kamara. E szerződés alapján április 10. és 13. között a magyar kamara vendégeként hazánkban járt a távobkeleti ország kamarai szövetségének harmincnégy tagú delegációja. Az indonéziai küldöttség tagjai sokféle ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szakterületet képviseltek, s érdeklődéssel tanulmányozták a két ország export-import kapcsolatbővítési lehetőségeit. Eddig közvetítők útján jutottak el a magyar áruk Indonéziába, s az^ottaniak hazánkba, most elsősorban a rövidebb utat, a közvetlen kapcsolatok felvételének lehetőségeit keresték a tárgyaló felek. Egyelőre kétszer akkora értékű indonéziai termék jut el hozzánk, mint amennyit mi viszünk oda, tehát az egyensúly javítása nek ezért a jövőben határozottabban kell képviselnie a fiatalok érdekeit. Kérjük, hogy a városi tanács biztosítsa az ifjúsági szervezet számára az átmeneti elhelyezések kijelölési jogát. Ebben az évben húsz ilyen átmeneti lakásra számíthatunk. Mi tudjuk felelősséggel megtenni azokat a javaslatokat, hogy kik élhessenek ezzel a kedvező lehetőséggel. Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára hozzászólásában köszöntötte a küldöttgyűlést, s rajtuk keresztül Kaposvár és környéke fiataljait. Ezután megköszönte a KISZ-szervezetek munkáját, majd az elmúlt időszak várospolitikai és gazdaságpolitikai kérdéseiről beszélt. Minthogy a tanácskozáson sok szó esett a fiatalok megélhetési és lakásgondjairól, elmondta, hogy gyors változást nem ígérhetnek, nem bíztathatja a fiatalokat azzal, hogy a következő időszakban olcsó lakáshoz juthatnak. Ezután ismertette a városi tanács ama intézkedéseit, amelyek új hitelkonstrukciókkal, támogatási formákkal igyekszenek enyhíteni a fiatalok gondjait. Ezután kifejezte reményét, hogy a megújuló ifjúsági szervezet és a XI. KISZ-kongresszus határozatai jobban szolgálják a jövőben a fiatalok politizálá- si hajlandóságát, s alkotó, cselekvő erejüket. Kalocsa Józsefné, a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Kais a megbeszélések témája volt. A két kamara képviselői Budapesten jegyzőkönyvet írtak alá arról, hogy miként segítik a két ország piaca iránt érdeklődő magyar és indonéz üzletemberek munkáját. Az indonéz küldöttség tagjai a kereskedelmi kamarában találkoztak magyar vállalatok képviselőivel. A megbeszélésen többek között szó volt arról, hogy a magyar cégek miként kapcsolódhatnak be az indonéz mezőgazdasági beruházási programba és tárgyaltak az idegenforgalmi kapcsolatok javításáról is. Sukamdani Gitosardjono kamarai elnököt, az indonéz delegáció vezetőjét fogadta Kapolyi László ipari miniszter és Veress Péter külkereskedelmi miniszter. A megbeszéléseken részt vett Paha- la Haodjahan Siahan, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete is. posvári Gyárának KISZ- titkára kongresszusi műszak szervezésére tett javaslatot, majd a Csepel Művek Egyedi Gépgyára Kaposvári Nehézgépgyárának békefelhívása hangzott el. A plenáris ülés utáni rövid szünetben a kaposvári Tóth Lajos iskola Somogyi aprók táncegyüttesének műsorában gyönyörködhettek a küldöttek. Papp János, a városi tanács elnöke nosztalgiával emlékezett saját fiatalabb éveire. Elmondta: a gondok most is hasonlóak, mint akkor voltak, örült a javaslatoknak, de hozzátette: — A szenvedélyes megfogalmazások jellemzőek a fiatalok lendületére, és ez nem baj. Nagyobb átgondoltságra, tervszerűbb elképzelésekre van azonban szükség, mert a javaslatok olykor önmagukban megoldhatatlanok. A szünetet követően öt szekcióülésen folytatódott a tanácskozás. A különböző rétegek tanácskozásán elhangzott érdemi javaslatokat a délutáni plenáris ülésen a szekcióelnökök terjesztették elő. A küldöttek ezután elfogadták a beszámolót, a kongresszusi dokumentumok vitáinak összegezését az elhangzott szóbeli kiegészítésekkel és javaslatokkal együtt. A városi küldöttértekezlet a KISZ városi bizottsága első titkárának ismét Baracskai Zoltánnét, titkárának Nemes Istvánt választotta meg. A megyei küldött- gyűlésen 59-en képviselik Kaposvárt. Az indonéz delegáció útjának egyik állomása volt szombaton a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát, ahová Lőrincze Péternek, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárának kíséretében, érkeztek a vendégek. A program munkaebéddel kezdődött, közben élénk eszmecsere alakult ki a bogiári kombinátot képviselő vendéglátók és az indonéz küldöttség vezetője között. Mind a bogiári borok, mind pedig a kombinát üdítő italai megnyerték a vendégek tetszését. Ebéd közben az is kiderült: a keleti ember általában édesszájú, a száraz borok nemigen fogytak, az édesek inkább, de a legnagyobb sikert a bogiáriak alma- és szőlőitalai aratták. A küldöttség több tagja élénken érdeklődött az üdítők termeléséről és forgalmazásáról, jelenlegi exportjáról. Az ebéd utáni program a INDONÉZIAI ÜZLETEMBEREK BOGLÁRON Bővíthető kapcsolatok A keleti ember édesszájú Hogyan fejlődik az élelmiszeripar? A hazai élelmiszer-fogyasztás az elmúlt öt esztendőben a tervnek megfelelően, egyes termékiekihől azt meghaladó mértékben alakult. Az egy főne jutó bús- és tejitermékfogyaeztás több mint tíz százalékkal emelkedett. Nem csökkent viszont a táplálkozásélettani szempontból kedvezőtlen ce- reáliáik — liszt és zsírtartalmú ételek — és a különböző zsiradékok fogyasztása. Ugyancsak kedvezőtlen, hogy zöldségekből kevesebbet ettek az emberek, mint ahogy az kívánatos volna. A hetedik ötéves tervben az élelmiszeripari ágazat szerkezetéinek módosítása a legfontosabb “eél. A hagyományos, jól bevált, keresett és külföldön is eiadható termékekből szeretnének többet előállítani az ágazatban dolgozó szakemberek. A húsok és húskészítmények fogyasztásában a mostani öt éviben 6—7, baromi i-ból több mint 10 százalékos növekedéssel számol a terv. Burgonyából, lisztes áruból a fogyasztás csökkentése a cél, zöldségekből és állati zsírokból a szinten tartás, míg gyümölcsökből és növényi zsírokból növekedés várható. Az egészségesebb táplálkozásért A VII. ötéves tervidőszak első éveiben a külső piacokon jelentős mértékű javulásra nem lehet számítani. A nem rubel' elszámolású exportpiacokon továbbra is az erős kínálati pozíció a jellemző. Spanyolország és Portugália belépésével az EGK tagországaiban az eladási lehetőségiek tovább szűkülnek. Az élelmiszer világkereskedelem általános helyzetének némi javulása csak a tervidőszak második felében várható. Élelmiszer-kiViiteLiinkben a szocialista export súlya tovább nő, így — ezen a területen — számottevő exportnövelés remélhető. A szocialista piacokon a kereslet növekedése egyiben a minőségi követelmények erősödésével, egyenletesebb szállítási igénnyel párosul. A termelés szerkezetének módosítása révén összesen mintegy 20 százalékos exportnövekedést vár az új népgazdasági terv 1990-re az élelmiszeripartól. A gabona iparban a felvásárlás, a tárolás, a lisztminőség javítása a legfontokombinát szőlőskislaki múzeumában zajlott le, ahol tájékoztató hangzott el a somogyi mezőgazdasági nagyüzemről. A távol-keleti vendégek közül többen érdeklődtek arról, hogy lehetséges-e bort és idítő italt szállítani nagy távolságokra és a forró égövi országokba. Sukamdani Gitosardjono elmondta: — Remekül éreztük magunkat, igen jó programunk volt, most is oldott hangulatban beszélgethettünk egy kellemes, szép helyen. Reméljük, hogy a mostani tárgyalásokkal gyümölcsöző kapcsolatok kezdődnek a két ország üzletemberei között. Kollégáim figyelmét felhívtam arra, hogy akiket a borászat az üdítőitalgyártás mint üzlet érdekel, azok vegyék föl a kapcsolatot a magyarországi külkereskedőkkel, akik a bogiári kombinátot képviselik. Óriási a földrajzi távolság a két ország között, s igen nagyok a szokásbeli különbségek, az európai és a keleti tradíciók merőben eltérőek. A szombati látogatásból és a beszélgetésből viszont az is kiderült: a kapcsolatok bővíthetők, ha sikerül megtalálni a kölcsönösen előnyös üzleti lehetőségeket. L. P. sabfo feladat; gyorsítani kell a malmok átfogó rekonstrukcióját, és javítani az ömlesztett liszt tárolásának, szállításárnak feltételeit. A borászatban — a feldolgozó kapacitások megőrzésié mellett — folytatni kell a tárolótér bővítését, a minőségjavítást szolgáló berendezésiek beszerzését. Elengedhetetlen a háttéripar és a csomagolóanyag-ellátás mennyiségi és minőségi szintjének emelése, a versenyképességet javító palackozó gépsorok beszerzése, a -meglévő üzemek rekonstrukciója. A borászatban- a következő öt esztendőben az export és a belföldi fogyasztás szinten tartásával, illetve minimális növelésével számolnak. Újjászülető gyárak A sörtermelésben mintegy 10 százalékos bővülés várható, így a jelenlegi 90 literes személyenkénti fogyasztás mintegy 10 literrel nő majd. A termelés zavartalansága igényli a Pécsi Sörgyár rekonstrukcióját és á • maláta gyár tó 'kapacitás bővítését. A szesziparban a hazai gyártást kubi és szovjet import egészíti ki, ami fedezetet nyújt a belföldi igények kielégítésére, a tervezett tőkés export teljesítésére. A minőségi italválaszték bővül, az égetett szeszes italok gyártásánál viszont csökkenéssel számol a terv 1990-ig. Az ásvány- és üdííiőital- gyálrtásban további növekedés várható. A dohányipar a lakossiáigi fogyasztás csekély növekedésével számol. Ennek kielégítéséhez korszerűbb, jobb termőképes&égű, betegségeknek ellenálló -fajtákra van szükség. A mintegy 2000 hektáros terület- növekedés elsősorban a kisgazdaságokban valósítható meg. A húsipari feldolgozást a vágómarha- és a -vágósertés-termelés fejlesztésével szoros összhangban határozta meg a terv. Ennek megfelelően most nem indokolt új -húskombinátot, építeni, ugyanakkor növekszik a világbanki hitelekkel is támogatott rekonstrukciók jelentősége. Az exportpiacokon már csak a jó -minőségű, magas feldolgozottságú termékekkel lehet sikert elérni. Jobb minőség Megnőttek a minőségi köve telményiek a belföldi ellátásban is, ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítani a,z olcsóbb húsipari termékek iránt. A legmagasabb feldolgozottságé húsipari termékekből számottevő növekedést irányozott elő a terv. Ám mindez csak akkor érhető el, ha további megmunkáló és csomagológépeket sikerül megvásárolni és termelésbe állítani. Szükség van a felvásárlás és a minősítési rendszer további.javítására is. A tejipari fejlesztések középpontjában a minőség emelése, az eltarthatóság növelése és a, költségek csökkentése áll. A kedvelt Party vajkrémből az eddigi 2500 tonnával szemben 1986- ban már 6000 tonnát gyártanak. Félita-rtós tejből évi 75 millió liter kerül majd a boltokba. Fontos változást jelent a tejipari fagylaltgyártás megindulása is: különféle ízekben tölcséres és poharas termékeket hoznak f orgalomba. A tejipar a jövőben is törekszik arra. hogy alacsony zsírtartalmú olcsó tejet, tejfölt, sajtokat készítsen. Megkezdik a diabetikus áruk termeléséi:, és szélesebb körű lesz a melléktermékek (savó, író) humán célú hasznosítása. Cseh János
