Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-04 / 53. szám

Világ proletárjai, egyet üljetek ! g Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 53. szám Ara: 1J0 Ft 1986. március 4., kedd Az SZKP XXVII. kongresszusa hétfőn a moszkvai Kreml kongresszusi palo­tájában megkezdte második munkahe­tét. Az SZKP KB politikai beszámolójá­nak, a központi revíziós bizottság je­lentésének, a pártprogram új szövege­zésének és a szervezeti szabályzat mó­dosított változatának megvitatása és jóváhagyása után áttért a kongresszus napirendjének ötödik pontjára: „A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai 1986-1990-re és a 2000-ig tartó időszakra'1. Mint is­meretes, a gazdasági és társadalmi fejlesztés fő irányait az 1990-ig terje­dő időszakra — az 1981—1985-ös idő­szakon túl — már az SZKP XXVI. kong­resszusa is tárgyalta. A hétfő délelőtti ülésen Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének elnöke látta el az elnöki tiszt­séget. Kevéssel 10 óra után adta meg a szót Nyikolaj Rizskovnak, a Politikai Bizottság tagjának, a minisztertanács elnökének, hogy tartsa meg előadói beszédét az ötödik napirendi pontról. A gazdaság és társadalom fejlesztésének fő irányai Nyikolaj Rizskor miniszterelnök beszámolója Elöljáróban Nyikolaj Rizs- kov megállapította: az SZKP Központi Bizottságának a XXVII. kongresszus elé ter­jesztett politikai beszámoló­ja, amelyet Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára tartott, alkotó módon, a marxizmus-leninizmus meg­ingathatatlan elveinek jegyé­ben mélyrehatóan« megala­pozta a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának koncepcióját, átgondolt for­mában tartalmazta a párt, az állami és társadalmi élet kér­déseinek egész komplexumát. Űjító szellemben határozta meg a szocializmus sokolda­lú tökéletesítésének straté­giáját és taktikáját, az SZKP és a szovjet állam bel- és külpolitikáját. A felhalmozó­dott fogyatékosságok és ne­hézségek okainak értékelésé­ben az eszmei tartalom, az elméleti gondolkodás mély­sége és a megalkuvás-nélkü­liség, az új feladatok megha­tározásában a realizmus és merészség — mindez alapot ad arra, hogy nagy történel­mi jelentőségűnek tekintsük az SZKP KB politikai be­számolóját — mondotta. A továbbiakban kifejtette, hogy a gazdasági és társa­dalmi fejlesztés 1986—1990- re és a 2000-ig szóló fő irá­nyainak tervezete, amelyet a párt központi bizottsága a kongresszus elé terjesztett, fontos politikai és népgazda­sági dokumentum. Gerincét az SZKP KB áprilisi teljes ülésén előterjesztett gyorsítá­si koncepció alkotja. A ter­vezet részletezi azokat a programfeladatokat és célo­kat, amelyeket az évszázad végéig kell megoldani, meg­határozza a termelőerők és a társadalom szociális fejlődé­se minőségi átalakításának fő irányvonalait. A Fő .Irányok tervezete tel­jes mértékben megfelel a szovjet emberek létérdekei­nek, a jövőbe vetett remé­nyeinek. Ezt teljes erővel megmutatta a tervezet való­ban országos népi vitája, amelyben hozzávetőlegesen 110 millió állampolgár vett részt. A tervezetet — mondotta a szovjet Minisztertanács el­nöke — nagy érdeklődéssel fogadták külföldön is. Ért­hető, hogy a tervezethez va­ló viszony nem egyértelmű. Osztályellenségeink és ellen­feleink megpróbálják eltorzí­tani a kitűzött tervek lénye­gét és céljait. Természetes azonban, hogy nem tudják nem elismerni nagyszabású voltát és méreteit. Barátaink, mindenekelőtt a testvéri szo­cialista országokban, ebben a dokumentumban az új tár­sadalmi rendszer fölényének megnyilvánulását, és azt a képességét látják, hogy meg tudja oldani a mai kor alap­vető társadalmi-gazdasági problémáit. Nyikolaj Rizskov ezután áttért a beszámoló I. fejeze­tére: ment végbe. A gazdaság fej­lődésében a 70-es években tapasztalt kedvezőtlen ten­denciák nemcsak hogy nem enyhültek, hanem a 80-as évek elején még erősödtek is. Ez pedig tükröződött a XI. ötéves terv teljesítésének menetében. Az első két év­ben tovább csökkent a nö­vekedés üteme. Rosszabbod­tak a gazdálkodás minőségi mutatói. Az ipari termelés növekedésének üteme 1982- ben másfélszer kisebb volt, mint a X. ötéves terv éveiben átlagosan. A problémák nö­vekedése hatással volt a leg­fontosabb problémák megol­dására a szociális szférában is. Így az ötéves tervidőszak második évében ténylegesen megállt a lakosság reáljöve­delmének növekedése. Ebben egész sor tényező játszott közre. A fogyatékos­ságok alapvető okai abban rejlenek, hogy a gyakorlati tevékenységben nem vették figyelembe idejekorán a megváltozott gazdasági hely­zetet, amely alapjában véve az extenzív növekedés lehe­tőségének kimerülésével füg­gött össze, nem mutattak kellő állhatatosságot a tudo­mányos-műszaki haladás eredményeinek felhasználá­sában, s a népgazdaságnak és az irányításnak az idő kö­vetelményei szerinti átala­kításában. Megengedhetet­len mértékben gyengült a fe­gyelem és a rend. Csökkent az igényesség és a felelősség. Tömegessé vált a tervmódo­sítás helytelen gyakorlata. Ezeket a jelenségeket nem értékelték elvi-politikai szempontból, nem vonták le a szükséges gyakorlati kö­vetkeztetéseket. A pánt kritikusan elemezte a kialakult helyzetet, és in­tézkedéseket tett a gazdasá­gi építés vezetésének meg­erősítésére, mindenekelőtt a szervezettség és a munkafe­gyelem növelésére. Ezek az intézkedések az egész nép tá- moigatására találtak, és lö­kést adtak előrehaladásunk­hoz. Ennek eredményekép­pen 1983 elejétől némi előre­lépés történt, bizonyos fokig megjavult a XI. ötéves terv teljesítésének menete. Az előadó kiemelte a nép­gazdaság néhány fontos ered­ményét, majd hangoztatta, hogy minden nehézség elle­nére a párt maximális erőfe­szítéseket tett a XXVI. kong­resszuson jóváhagyott nép­jóléti tervek megvalósítására. Emelkedett a munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete, a termelőszövetke­zeti dolgozók bére, növeked­tek a társadalmi fogyasztási alapok. A XXVI. kongrewtu« célkitűzései Ténjtege» teljesítés A munkások és alkalmazottak átlagos havi munkabére 1985. az 1980-as év százalékában 113—116 113 Termelőszövetkezeti dolgozók átlagos havi keresete, 1985. az 1980-as év százalékában 120—122 129 Társadalmi fogyasztási alapok, 1985. az 1980-as év százalékában 120 125 Átadott lakások 1981—1985-ben. millió négyzetméter összterület 530—540 552 Átadott gyermekintézmények 1981—1985-ben, millió hely 2,5 2,9 Átadott általánosan képző iskolák 1981—1985-ben, millió tanulóhely 4.3 5.2 Kórházi ágyak száma 1985. az 1980-as év százalékában 108—110 108,1 Felső- és középfokú szakoktatási intézményekben végzett szakemberek száma 1981—1985-ben, millió fő 10 10,5 A teli« A* obssolút A leijei volumen növekedés növekedés IMI-85-ben IMI-ÍS-ben 19*1-«5-ben millióid 197«-«0hos 1974—t0-hOz rubelben viszonyítva, viszonyítva, milliárd százalékban rubelban Fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem 2398 353 117 Ipari termelés 3118 628 120 Mezőgazdasági termelés (1983-as árakon) 1010 53 106 Teherforgalom az összes szállítási fajtában (trillió tonna km-ben) 31,1 5,1 118 Állóeszközök üzembe helyezése 815 141 122 Beruházások 842 125 117 Kiskereskedelmi áruforgalom 1466 226 118 I. A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődése a XI. ötéves tervidőszakban Eredmények és következtetések Az előadó elmondotta: A Fő Irányok tervezete ösz- szegezte az elmúlt ötéves tervidőszak eredményeit. Ezek minden alapot megad­nak arra, hogy levonjuk a következtetést: a szovjet em­berek munkája jelentős mér­tékben hozzájárult az ország gazdasági hatalmának meg­erősítéséhez. Ezen az alapon nőtt a nép jóléte, a szükséges színvonalon tartottuk ha­zánk védelmi képességét. Mindazonáltal a XXVI. kongresszus által megjelölt feladatok végrehajtása nem egyszerű, hanem annak kez­deti szakaszában, mondhat­ni, igen bonyolult helyzetben Nyikolaj Rizskov rámuta­tott: Az öt év alatt tehát nem keveset tettünk, ugyanakkor nyíltan meg kell mondani, hogy nem sikerült teljes mértékben elérni az ötéves terv feladatait. Számos ága­zat nem tudta teljesíteni a kitűzött célokat. Egészében véve az öt év alatt a terme­lés adós maradt 35 millió tonna kész hengerelt áru­val, 145 millió tonna szén­nel, több mint 50 millió ton­na olajjal és 16 milliárd ru­bel értékű fogyasztási cik­kel. Nem hozták meg a szük­séges eredményeket a mező- gazdaságba befektetett je­lentős ráfordítások. Rendsze­resen nem hajtották végre a hatékonyság növelésének feladatait, erőtlenül valósult meg a tudományos-műszaki haladás. Mindez nem marad­hatott hatás nélkül az egész gazdaság fejlődésének ered­ményeire, arányaira, s a nemzeti jövedelem több mil­liárd rubeles veszteségében mutatkozott meg. Ennek kö­vetkeztében nem teljesítettük a népjólét emelésének szá­mos feladatát, például a reál- jövedelmek, a kiskereskedel­mi áruforgalom növelését. Gyökeres változtatásokra és mélyreható változtatások­ra volt szükség, és a párt ki­tartóan kereste az ország előtt álló feladatok átfogó megoldásait. Erre az átalakí­tásra ösztökélte a kommunis­tákat, az egész szovjet népet az SZKP Központi Bizottsá­gának 1985. évi áprilisi teljes ülése, amely áttörést ered­ményezett társadalmunk éle­tében. A legfontosabb most az, hogy a szocialista terv- gazdaság előnyeit és növekvő lehetőségeit kihasználva kö­vetkezetesen valósítsuk meg az SZKP gazdasági stratégiá­ját. II. Az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítása — A 2000. évig szóló stratégiai feladat A beszámoló második fe­jezetét bevezetve az előadó a Fő Irányok tervezetét úgy jellemezte, hogy az konkrét feladatokban és számokban testesíti meg az SZKP-nak társadalmi-gazdasági fejlő­dés meggyorsítását szolgáló, 2000-ig érvényes programját, a szovjet társadalom új álla­potának elérését, az ország termelőerőinek mélyreható átalakítását, a termelési vi­szonyok korszerűsítését. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents