Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-28 / 74. szám
1986. március 28., péntek Somogyi Néplap 3 Beszámoló — önkritikával MŰSZAKI FEJLESZTÉSEK A MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLÁN Heg kell győzni a partnereket Szökőkutat építenek a KISZ-esek Új-Zélandban tesztelnek két újdonságot A három KlSZ-alapszerve- zet taggyűlései forró hangulatúak voltak a Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalatnál, a nemrégiben megtartott összevont taggyűléseken a fiatalok csak a legfontosabb témákkal hozakodtak elő. Nem volt elég példányuk a kongresszusi levélből, így stencilezve juttatták el a tagokhoz, kíváncsiak voltak ugyanis a véleményükre. A KISZ tevékenységének elhatározott megújítását mindenki támogatta, persze figyelembe véve a vállalati sajátosságokat. FIATALOK A MINŐSÉGÉRT Valamikor a látványos rendezvények voltak többségben, most azonban a gazdasági munka áll a figyelem középpontjában. A fiataloknak szintén az a feladatuk, hogy elősegítsék a gazdasági gyarapodást, jobban, jobb minőségben dolgozzanak. S ebben a kubikosoktól a két diplomás fiatal mérnökökig mindenki tehet valamit. Már az alapszervezeti taggyűléseken sok vélemény hangzott el a kongresszusi levélnek arról a buzdításáról, hogy „kapjon a minőségi munka a mainál nagyobb megbecsülést!” A Délviép arról ismert, hogy ennek érdekében nagyon sokat tettek. Ezt újabb javaslatokkal egészítették ki az összevont taggyűlésen. — Nagyon érdekes, hogy a minőségi munkavégzés váltotta ki a legnagyobb vitát — mondta Molnár Sándor gazdasági belső ellenőr, aki 1983 óta a vállalati KfSZ-bi- zottság titkára. — A mérnökfiatalok azt javasolták, hogy karoljuk fel az Add a neved a munkádhoz!-mozgalmat, s ehhez csatlakozzanak a központi műhelyben dolgozó fiatalok is. Mindenképpen figyelemre méltó az ő válaszuk: csak hibátlan anyagból lehet jó minőségű munkát végezni. Sajnos, nem mindig kapnak ilyet. Az összevont taggyűlés véleménye alapján a KISZ-bi- zottság kidolgozza a követelményeket, hiszen minden lehetőség megvan a végzett munka minősítésére. ALKOTÓ SZAKEMBEREK a vállalati fejlesztéseket segíti elő. Elismerést szereztek a KISZ-esek a sok társadalmi munkával. Ott voltak a kommunista szombatokon, hasznos hulladékot gyűjtenek, óvodát pártfogolnak, megjavítják a sportkör buszát, csónakjait, most pedig két sportpályát építenek a La- tinca Sándor középiskolai kollégiumnak. — A vállalat vezetősége a KISZ-bizottsággal közösen minden évben megrendezi a pályakezdő fiatalok tanácskozását — magyarázta a KISZ-bizottság titkára. Ott mindenki véleményt mondhat a beilleszkedésről, a munkahelyi nehézségekről. Az ifjúsági parlamentek alapján azt a következtetést vonták le, hogy öt év alatt nemcsak a vállalat gazdasága fejlődött, hanem a fiatalok érdekében kifejtett tevékenység is. Fontos intézkedésnek számított az, hogy a fiatal műszakiak, a felsőfokú végzettségűek keresete az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett. A pályakezdő felsőfokú végzettségűek kezdő fizetése a tanulmányi eredménytől függően emelkedett. KISZ-AJÁNLÁSSAL A PÁRTBA Kritikusan mérlegre tették az Alkotó ifjúság-pályázat hullámzó eredményeit. A mélypont tavaly volt, amikor a mintegy négyszáz fiatal egy pályaművet sem adott be, míg két évvel előbb még tizenhatot. Az idén sokkal nagyobb figyelmet fordítanak arra. hogy újra növekedjen a résztvevők száma. A Délviép alapszervezeteiben nagy gondot fordítottak a fiatalok párttaggá nevelésére. Ennek eredményeképpen öt év alatt huszonketten lettek párttagok KlSZ-aján- lással. Még szebb ez az eredmény, ha hozzátesszük, hogy ez az összes fölvétel 69 százalékát teszi ki. . A fiatalok igényességét mutatja, hogy az összevont taggyűlésen elhangzott beszámolóban mind felsorolták, amivel nem elégedettek, meghatározták, hol lehetne többet adni, kiahsználni a fiatalos lendületet, a szakmai fölkészültséget a vállalat, a lakóhely érdekében. Lajos Géza — Először is meg kell győzni a felhasználókat arról, hogy a műszereink kézzel fogható hasznot hoznak. Ez a legnehezebb, mert a mi berendezéseink nem nélkülözhetetlenek, mint például egy kombájn, de az amúgy sem túlzottan magas áruk sokszorosan megtérül, ha alkalmazzák ezeket az újdonságokat. A kezdeti idegenkedés után azonban nem egyszer kopogtattak az ajtónkon, hogy ebből vagy abból a műszerből kémek még, mert bevált. Dr. Takátsy Tibor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola kutatásfejlesztési csoportjának fejlesztési főmérnöke számtalan példát sorol, az előbb elmondottakat igazolva. Közben higgadtan érvel, magyaráz, mintha mi is potenciális vásárlók lennénk. Teszi ezt már hetedik éve, hiszen a csoport 1979. évi megalakulása óta három mórnöktársával együtt dolgozik itt, hat több szakmával rendelkező szakmunkás és egy betanított munkás segítségével. A cél azóta is változatlan: elsősorban a főiskola — jellegéből adódóan az álatte- nyésztéssel foglalkozó — kutatók műszaki jellegű elképzeléseit valósítják meg, emellett külső megrendelők igényeit is kielégítik. Évente legalább öt olyan saját fejlesztésű és kivitelezésű újdonságot készítenek, amelyek sorozatgyártására is igény van. A sikerrel végződő, de kisszériás fejlesztések száma ennek négyszerese. — Nekünk főként nem a kutatások, az elképzelések megvalósítása jelent gondot — tér vissza újra a csoport- vezető az értékesítéshez —, hanem, hogy a kereskedelmi tevékenység is a mi feladatunk. Ma nemcsak a mező- gazdaságban, de a gazdasági élet minden területén nehéz valamit eladni, amiről Művelődési otthonok felújítása Bordásfalak a nagyteremben A fiatalok szívesen újítanak, közülük hatan kapták meg a kiváló újító kitüntetést. 1981-ben alakult újjá a fiatal műszakiak, közgazdászok tanácsa. Ennek a tevékenységét kiemelkedőnek tartják Kaposváron. Számon tartják, oklevéllel is elismerték a város fejlődéséért, szépítéséért végzett társadalmi munkájukat, így a leromlott állapotú szökőkutak felújítását, új építését, például a Zselic Áruház előtt. Most több dísz ivókutat készítenek majd játszótereken, lakótelepeiken. Az elsőt a Szabadság parkban adják át az idén. Az FMKT munkáját a jövőben még hatékonyabbá kívánják tenni, elsősorban azt állítják a középpontba, ami Takarékosság A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 12 társszervvel közösen országos pályázatot hirdet az ésszerű anyag- és energiatakarékosság meg- válíó&ítáisára, valamint a melléktermékek és hulladékok hasznosítására. A pályázaton előnyben részesülnek azok a munkák, amelyeknek megvalósítása kis beruházást igényel, hamar megtérül és bővíti az export-árualapot. A táskái művelődési otthont több évtizeddel ezelőtt régi uradalmi épületből alakították ki. Előtte szolgába már az iskolai oktatást, otthont nyújtott a pedagógusoknak is. A „többfunkciós” épület állaga azonban a 80- as évek elejére leromlott, romossá vált. A niklai községi közös tanács 1985-ben örökölte az építmény felújításával járó gondot. Az azonnal megindított rekonstrukció a település másfél évtizedes igényét elégíti ki, ugyanis a kultúrház már az eső ellen sem nyújtott menedéket. S hogy mennyire szogálta a művelődést, elképzelhető. Az épület egyik részét új óvodává alakítják, míg a másikban felújítják a színpadot, öltözőt és a szociális helyiségeket. A könyvtár pedig olvasóteremmel gazdagodik. Az újjáépítés megkezdése előtt műszaki szakembergárda döntött arról, hogy gazdaságos a felújítás, s a munka 1985 második félévében megindulhatott. A folyamatos rekonstrukciót kivitelezői és anyagbeszerzési problémák gátolták, míg végül a Marcali Városi Tanács költségvetési üzeme elvállalta a felújítást. Az óvodában és a nagyteremben elkészült a központi fűtés, hamarosan festik a falakat. A 2,5 millió forint értékű rekonstrukció csaknem 500 ezer forint társadalmi munkát foglal magába. A település lelkes lakossága facsemetékkel ülteti be, majd rendezi az új ruhába öltöztetett művelődési otthont körülölelő parkot. A tapsonyi művelődési otthon bár jóval később — az ötvenes évek végén — épült, ám a rosszul kiválasztott hely, az elmaradt szigetelés hasonló állapotba „döntötte”, mint a táskái intézményt. A falak magasan feláztak, térképszerű rajzolatokat hagyva a vakolaton, majd az épület megsüllyedt. A 2 millió forintos felújítás 1985 tavaszán injektoros szigeteléssel kezdődött, majd a tetőszerkezet javításával, csatornázással, központi fűtés beszerelésével folytatódott. A tapsonyi általános iskola tornateremhiányát is a készülő nagyterem oldja meg. A többfunkciós terem rekonstrukcióját úgy tervezték, hogy az egyik oldalát bordásfalak borítják, melyet kulturális eseményekkor függöny takar. A településen a filmvetítéseket ideiglenesen a zsúfolásig megtelt helyi presszóban rendezték. A tanácsi vezetés felvette a kapcsolatot a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalattal, melynek eredményeként a kész művelődési otthon nagytermében hetente egyszer kerül sor a mozifilmek bemutatására. Az együttműködés keretében a moziüzemi vállalat anyagilag is támogatja a felújítást: kifizeti a parkettázás munkadíját, valamint a függönyöket is. A nagyterem festését a falu fiataljai végzik társadalmi munkában. A tapsonyi művelődési otthonban a Csiky Gergely Színház utoljára a 60-as években lépett fel. Nem titkolt vágya a településnek, hogy az új intézmény rövid időn béliül újra fogadhatja a társulatot. Mind a táskái, mind pedig a tapsonyi művelődési otthon tervezett átadási ideje a nyár végén lesz. T. R. az emberek úgy gondolják, hogy nem éppen létszükséglet a munkájukhoz. Az alkalmazás során derül ki, hogy ezek a sokszor apróságnak tűnő vizsgálati műszerek, ellenőrző berendezések vagy éppen az állatorvosi munkát segítő gépek nagyon is sóik hasznot hoznak. — Jelenleg milyen fejlesztésekkel foglalkoznak és milyen az érdekődés irántuk a gazdaságokban ? — Több kutatási témánk és már megvalósult fejlesztésünk is van, de talán kettőt emelnék ki ezek közül. Az ivarzásdetektor lenne az egyik. Ez a múlt évben az OMÉK-on aranyérmes termék lett. A másik egy mas- tisis, vagyis tőgygyulladós- vizsgáló berendezés. Itthon is, de talán külföldön még többek érdeklődését felkeltették. — Mi az, amivel ezek a műszerek többet tudnak, mint az eddig használt eszközök? — Az ivarzásdetektor, lényegét tekintve a tehén el- lésétől a következő megter- mékenyülésig tartó, úgynevezett szervizperiódust rövidíti le. Arról van szó, hogy ennek a segítségével biztosabbá válik a termékenyítés, pontosabban megállapítható a vemhessóg, de a tejtermelésből kieső idő is kevesebb. — Ha ez így van, akkor nyilván osztatlan sikerrel fogadták a gazdaságok? — Nem egészen. Sokan jobban bíznak önmagukban, mint a műszeres vizsgálatban. Pedig az a kevés többletfeladat, ami a műszer használatával jár, hatékonyabbá teszi az állatorvosok és az in- szeminátorok munkáját. Egy 300-as tehenészeti telepen évente 1—3 millió forint többlettermelést eredményez. — Használnak ilyen mű- *zert máshol is a világban? — A módszert jó húsz évvel ezelőtt a Szovjetunióban már kipróbálták. Vannak ilyen segédeszközök az Egyesült Államokban és Angliában, de míg az előbbi 1300 dollárba kerül, addig a mienk 13—15 ezer forintba. — E szerint jó eséllyel indulhatnak a külföldi piacokon is? — Igen, sőt már el is indultunk. Egy új-zélandi cég — a világ egyik legjelentősebb mezőgazdasággal foglalkozó üzlethálózata — elvitt egy-egy készüléket kipróbálni. Ä tesztelés körülbelül fél évet vesz igénybe, ezután számíthatunk egy nagyobb megrendelésre. — Ez az egy-egy azt jelenti, hogy a mastitisvizsgáló is felkeltette az érdeklődésüket? — Hogyne! Annál is inkább, mert ilyen műszer még valóban egyedülálló a világon. Van persze hasonló célokat szolgáló, de az egyik hosszadamas munkával bizonytalan eredményt ad, a másik pedig több millió forintba kerül. A meglévőkkel szembeni előnye ennek a készüléknek, hogy korábban kimutatja a megbetegedést és a gyógyult állapotot is. Ezzel kevesebb ideig esik ki a tehén a tejtermelésből. Ezért tartanám fontosnak, hogy ebből legyen minden gazdaságban. — Mennyit adtak el eddig ezekből a műszerekből? — Az ivarzásdetektorból csaknem félezret, a másikból most készült el egy 80 darabos széria, amivel útnak indulunk az országban. Tárgyalásokat folytatunk egyébként egy NSZK-partnerrel is, ők 2000 darabot rendelnének. És persze várjuk mindkettőre a szerződéskötést az új-zélandiakkal is. N. Zs. r■ Uj alkalmazástechnika Megkezdődött t a próbaüzem a Budalakk Festék- és Műgyantagyár új alkalma- zástechnlikai üzemében. A mintegy 60 millió forintos költséggel kialakított új létesítményben — amelynek megvalósítását az OMFB is támogatta — a gyakorlatban is kipróbálhatják a gyár új termékeit, így az újdonságok a korábbiaknál jóval hamarabb kerülhetnek nagyüzemi hasznosításra. Az új üzemet fölszerelték szinte minden olyan berendezés kisebb méretű változatával, amelyet a gyár felületkezelő anyagainak felhasználói alkalmaznak. így helyben ellenőrizhetik,, hogy a Buda- lákk újdonságai megfelelnek-e a megrendelő minőségi igényeinek, technológiai adottságainak. Ezekhez a próbákhoz eddig a felihasználóknál kellett egyes gépsorokat kivonni a termelésből, s azok a kísérletek időtartamára, nemegyszer hónapokig is kiestek a munkából. Az új alkalmazástechnikai üzem jelentősen megkönnyíti majd a Budaiatok termékválasztékának megújítását, hiszen a felhasználó vállalatok igényei ma már any- nyira speciálisak, hogy a legtöbb új termék kidolgozásához elölről kell kezdeni a fejlesztő munkát, s ezzel együtt alkalmazásuk körülményeinek vizsgálatát. A Budalakk termelésének most már csaknem egyhar- madát teszik ki azok a festékek és alapozók, amelyeket egy-egy vállalat igénye alapján gyártanak. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárnak például olyan speciális bevonatot dolgoztak ki, amely megvédi termékeit a korróziótól a tengeri szállítások során, de készítenek különleges festékeket az Ikarusnak, a Hajdúsági Iparműveknék és a Paksi Atomerőmű további építkezéseihez is. Az üzemben nemcsak a gyártmányfejlesztők próbálhatják ki újdonságaikat, hanem gyártási kísérleteket is végezhetnek majd.
