Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-28 / 74. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLII. évfolyam, 74. szám Ara: 1,80 Ft 1986. március 28., péntek Ülést tartott a Minisztertanács TELJESÍTMÉNY ÉS TERVEK A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta az 1985. évi népgazdasági terv végrehajtásáról és az 1986. év eleji gazdasági folyamatokról szóló jelentést. Megállapította, hogy a múlt év gazdálko­dására jellemző egyes kedvezőtlen jelensé­gek megszüntetésében nem kielégítő az előrehaladás. Így többek között elégtelen az exportárualapok termelésének növelése, lassan javul a hatékonyság, egyes gazdál­kodó szervek a teljesítményeket meghala­dó béremeléseket hajtanak végre. A kor­mány ebből kiindulva és figyelembe véve a külgazdasági feltételek újabb módosu­lásait, pótlólagos intézkedéseket határozott el az 1986. évi tervben előírt követelmé­nyek érvényre juttatásának elősegítésére. A Minisztertanács elfogadta az 1986— 1990. évekre szóló országos középtávú ku­tatási-fejlesztési terv társadalomtudomá­nyi programjait. A kutatási feladatok a gazdaságpolitika és gazdaságirányítás, az államszervezet, a terület- és településfej­lesztés, a társadalompolitika, valamint a művelődés- és oktatáspolitika további tu­dományos megalapozását szolgálják. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a pénzügyi ellenőrzésről, valamint a népi ellenőrzés 1985. évi munkájáról és ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentést. Losonczi Pál fogadta az osztrák parlamenti küldöttséget Gorbacsov üzenete Perez de Cuellarhoz 3ÖVŐRE 1ÖN A VIUANYMOZDOHY KAPOSVÁRRÁ Megépül az új felüljáró A jövő tavaszai már vil- lanymozdonyok húzzák Ka­posvárig a szerelvényeket, és éhben az ötéves terviben a Széchenyi tér folytatáísa- ként megépül a vasúti fe­lüljáró, amely hosszú táivon megoldja a város két része között a közlekedés gond­jait. Tegnap jelentették ezt be a Közlekedési Minisztérium és a Somogy Megyei Tanács vezetőinek tárgyalásán. Dr. Nagy Ervin miniszterhelyet­tes Brandtmüller Istvánnal, a megyei tanács általános elnökhelyettesével és dr. Fe­nyő Istvánnal, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetőjével értékelte a közlekedési ága­zat hatodik ötéves tervi tel­jesítményét Somogyiban. A hetedik ötéves terv közlieked'ési beruházásai kö­zül a vasútvillaimosítást, va­lamint az új donneri felül­járó megépítését minősítet­ték a legfontosabbnak. El­hangzott: a cél az, hogy 1991-re befejeződjön a Dom­bóvár—Gyékényes között, valamint a Balaton déli partján húzódó vasútvona­lom a villamosítás. A mun­kát úgy szervezik meg, hogy a balatoni csúcsidényben az építkezés ne- akadályozza a forgalmat. Az építők ezért májusban Dombóvár és Ka­posvár között látnak mun­kához. A vasúti szakembe­rek hangsúlyozták: a villa­mosítás során megújul a vasút, hiszen nemcsak az elektromos vezetékeket épí­tik meg a vonalak mentén, hanem a kiszolgáló létesít­ményeket is felújítják. Töb­bek között föld alá, kábe­lekbe kerülnek a telefonve­zetékek, s ez — a vasúton kiviül — a postai szolgálta­tás minőségét is javítja. A megyeszékhely régi gondjának megszüntetéséről is döntés született: a don­neri felüljáró a Széchenyi tér folytatásaként épül meg. A kivitelezés előkészítését még ebben az évben meg­kezdik. A beruházás befeje­zése alapvetően megváltoz­tatja a megyeszékhely köz­úti forgalmát. A vasútvilla- mosítás során egyébként le­bontják a kaposvári gyalo­gos felüljárót és új helyen építik fel ismét. Tovább épül a siófoki pá­lyaudvar is, és ebben a tervidőszakban már elké­szülnek a sínekhez vezető aluljárók, amelyeket a vas­út alatt kívánnak meghosz- szabbítaini, hogy összekötte­tést jelentsenek a város par­ti része és a központ között. A hatodik ötéves terv teljesítését értékelve Széles Péter, a megyei tanács köz­lekedési osztályának veze­tője azt is elmondta, hogy az aprófalvas S őrnagy ban egyre nagyobb gond az ösz­szekötő utak hiánya. A most nyilvántartott jogos igények kielégítéséhez 700 millió fo­rintra volna szükség. Eny- nyi pénz azonban a mostani ötéves terviben ilyen célra nem áll rendelkezésre. Az is tény, hogy az utakat erősen megviselte a tél és a forga­lom. A jelenlegi állapot megőrzése — a további rom­lás megakadályozása — sem kevés pénzbe kerül. Az ösz- szekötő utak építésében el­sőbbséget jelentenek azok a beruházások, amelyek a me­gyék közötti közlekedést is javítják. Megvizsgálják, hogy miként építhető meg a bog- lári és a leilei városrész kö­zött — a, majdani városköz­pontot is érintő — belső út. Siófokon pedig a 70/a út nyugati kivezető szakaszát építik meg. A tanácskozáson szó volt a balatoni hajózásról és a kikötők állapotáról is. Dr. Nagy Ervin elmondta: az országban mindenütt — így a Bailat ónnál is — részle­ted fölmérést készítenek a kikötők állapotáról, és meg­határozzák az elvégzendő munkák sorrendjét, ütemét. „Egyetértünk azzal, hogy a jelenlegi helyzet tarthatat­lan, s azt is tudjuk, hogy sürgősen be kell avatkozni. A feladatunk most az, hogy meghatározzuk a beavatko­zás módját és azt, hogy mi­ként lehet ezekre a mun­kákra pénzt biztosítani.” A népek elérhetik, a né­peknek el kell érniük azt, hogy a békeév az átfogó nemzetközi biztonsági rend­szer megteremtését szolgáló kezdet éveként vonuljon be az emberiség történetébe. Ezt hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára a nemzetközi béke­évvel kapcsolatos üzeneté­ben, amelyet Javier Pérez de Cuellarnak, az ENSZ főtit­kárának küldött. Az üzene­tet csütörtökön hozták nyil­vánosságra Moszkvában. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy ' e célok elérésének valós lehetőségét teremtené meg a nukleáris fegyverkísérletek teljes megszüntetése és betiltása. A kísérletek mellőzése azt je­lentené, hogy véget vetnének a nukleáris fegyverek töké­letesítésének, új típusaik lét­rehozásának, meg lehetne Találkozó G. Kennannal Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke csütörtökön délután a Parla­mentben találkozott George F. Kennan neves amerikai közéleti személyiséggel. A szívélyes légkörű találkozón beható véleménycserét foly­tattak a nemzetközi viszo­nyok főbb folyamatairól, a kelet—nyugati kapcsolatok néhány időszerű elméleti és gyakorlati kérdéséről. A megbeszélésen részt vett Ba­logh András, a Magyar Poli­tikatudományi Társaság nemzetközi politika szakosz­tályának elnöke is. (MTI) A magyar ipar is egyre több helyen al­kalmazza korunk egyik technikai vív­mányát, a robotokat. A Csepel Autógyár­ban a hegesztő ro­botok mellett egy ro- botkiszolgálású úgy­nevezett gyártócella is részt vesz a terme­lésben. A hegesztő robotok az autóbusz­alvázak tízféle ele­mét hegesztik, a gyártócella pedig — amely két szám jegy - vezérléses eszterga­gépből áll - 21 kü­lönböző tengelyjelle- gű alkatrészt tud gyártani. tenni az első gyakorlati lé­péseket a nukleáris fegyver- készletek felszámolásának irányába. A nemzetközi békeév nagy fontosságú eseménye lehetne az, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok megálla­podna: kölcsönösen és telje­sen felszámoják az európai övezetben telepített közepes hatótávolságú rakétáikat — állapította meg üzenetében Mihail Gorbacsov, majd emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió kész ilyen meg­állapodást kötni, mint ahogy kész megállapodni a nukleá­ris fegyverkísérletekről és más fontos kérdésekről is. A nemzetközi békeévet eredményessé tehetné az, ha kibontakoznának az államok közös erőfeszítései a világ­űr békés meghódításában, ha megteremtenék a fegyverke­zési hajsza világűrre törté­nő kiterjesztésével szembe­szálló, a békés felhasználóst szorgalmazó nemzetközi együttműködés szervezeti alapjait. Üzenetében a főtitkár em­lékeztet rá, hogy a nemzet­közi biztonsági rendszer lét­rehozása nemcsak sokirányú, de globális feladat is, amely minden néptől és országtól erőfeszítéseket követel. Lét­rehozásában különösen hasz­nos szerepet játszhat az Egyesült Nemzetek Szerve­zete. A szovjet emberek remé­nyüknek adnak hangot: a nemzetközi békeév minden egyes országban hozzájárul ahhoz, hogy már az idén konkrét, gyakorlati lépések születnek a nukleáris veszély elhárítására — hangoztatta végezetül üzenetében Mihail Gorbacsov. Július 1-től két biztosítótársaság Munkatársunk jelenti: A gazdasági és társadalmi élet területén tapasztalható minőségi változások követ­keztében megnőtt a biztosító szerepe, a biztosítás társa­dalmi és gazdasági jelentő­sége. Ezzel párhuzamosan felélénkült a vita, egyre több flrumon kérdőjelezték meg az Állami Biztosító mono­polhelyzetét, szóvá téve, hogy az javítana a biztosítá­si munkán, ha versenytársa lenne a cégnek. Ezzel kezdte tegnap délelőtt az Állami Biztosító sajtótájékoztatóját dr. Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter-helyettes. Tá­jékoztatta a jelenlevő mint­egy 150 újságírót az Állami Biztosító tavalyi tevékenysé­géről, majd bejelentette: a Minisztertanács 1985. de­cember 19-én határozatot hozott, hogy az idén július 1-től az Állami Biztosítóból kiválik egy új, önálló bizto­sítótársaság, a Hungária Biz­tosító, Viszontbiztosító és Exporthitel-biztosító. A ket­téválással a hazai biztosítás a továbbfejlődés jelentős ál­lomásához érkezett. A nyártól a két önálló (és már konkurrens biztosítóin­tézet) egymással egyenrangú partnerként keresi meg újra az ügyfeleit. Mindketten va­lamennyi biztosítással foglal­kozhatnak, kivéve az export­hitel-biztosítást, azt a jövő­ben a Hungária végzi. Ab­ban is megállapodtak, jelen­tette be a miniszterhelyettes, hogy a Hungária kapja a nemzetközi biztosítási kötvé­nyeket, az állami vállalatok, valamint a gépjárművek biz­tosítási kötvényeit és foglal­kozik a gépjármű-felelősség­biztosítással is. Az Állami Biztosító féladata továbbra is a lakossági élet. és va­gyonbiztosítások, a mezőgaz­dasági üzemek, a szövetke­zetek és a költségvetési szervek biztosításainak ügy­intézése. A beszámoló után Deák Andrea, az Állami Biztosító vezérigazgatója értékelte a múlt évi munkát, és ismer­tette a sajtó képviselőivel az új kétfrontos biztosítási rendszert. Elmondta: a leg­fontosabb, hogy mindkét biztosító a szolgáltatások te­rén versenyezzen. Ezért re­méli az ügyfélidő rendezé­sét, a díjbeszedés javítását, a biztosítási szövegek köz- érthetőségét, a szolgáltatások és a készpénzfizetés gyorsí­tását. A múlt évről megtud­tuk, hogy a rendkívüli esz­tendő rendkívüli feladatokat rótt a biztosító hat és fél ezer dolgozójára. A földren­gés, a fagykár és a megszo­kottnál több tűzkár jelentő­sen növelte a kifizetett ösz- szeget. A bevétel 17,5 milli­árd forint volt. Az Állami Biztosító vezér- igazgatójának beszámolója után Uzonyi Tamás, a Hun­gária vezérigazgatója kért szót. Közölte, hogy az új biztosító megalakulása a la­kosságnak nem jelent több­letkiadást, a biztosítási ösz- szegek nem emelkednek. Azt reméli, hogy a két biztosító megnövekedett létszáma, színvonalas kiszolgáló egy­ségei, gyors kárrendező szer­vei jobban kielégítik majd a lakosság igényeit. Ezek után a jelenlévő új­ságírók sok kérdést intéztek a miniszterhelyetteshez és a két vezérigazgatóhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents