Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-25 / 71. szám
2 Somogyi Néplap 1986. március 25., kedd Megnyílt a CSKP kongresszusa | Elhuny* Rá« Pál (Folytatás az 1. oldalról) nak mindig polgárjogot kell biztosítani pártunkban, és nem szabad eltűrni semmit, ami árt a párt és a szocializmus hírnevének. Az elmúlt évek tapasztalatainak elemzésére térve Gustáv Husák emlékeztetett rá, hogy a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján történt világgazdasági változások kedvezőtlenül hatottak Csehszlovákia fejlődésére. Az elmúlt ötéves tervidőszak első két évében ráadásul le kellett küzdeni a kedvezőtlen időjárási viszonyok okozta rosszabb termés következményeit is. Hiányosságok voltak az intenzív tényezők tekintetében, elsősorban a tudományos-műszaki haladás legújabb eredményeinek alkalmazásában. Gazdasági egyensúly — A VII. ötéves tervidőszak első két évében csökkent a gazdasági növekedés üteme — mondotta Husák. — A központi bizottság és a kormány kénytelen volt néhány rendkívüli intézkedést hozni azzal a céllal, hogy biztosítsa a belső és külső gazdasági egyensúlyt és megteremtse a feltételeket a nemzeti jövedelem gyorsabb növekedéséhez. Bizonyos változások történtek a tervezésben szigorúbbá vált a beruházási és az importpolitika, változások történtek a gyártásszerkezetben és a fogyasztásban, bizonyos ármódosításokra került sor. — Az élet igazolta az elfogadott döntések helyességét. 1983-ban sikerült felújítani a gazdasági fejlődés dinamikáját, egészében véve teljesítettük a kongresszus által kitűzött feladatokat, fontos sikereket értünk el az iparban, a mezőgazdaságban és más területeken. Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy sikerült biztosítanunk a külső gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozottságát, kiegyensúlyozott fizetési mérleget értünk el a nem szocialista országok viszonylatában. — Népgazdaságunk egészében véve arról tett tanúbizonyságot, hogy lényegesen nehezebb feltételek között is képes sikeresen fejlődni. Bár számos akadályt kellett le- küzdenünk, számos hibát kellett kijavítanunk, sohasem tévesztettük szem elől a XVI. kongresszusnak azt az alapvető útmutatását, hogy őrizzük meg és javítsuk a nép életszínvonalát. — A nemzeti jövedelem 81 százalékkal emelkedett az elmúlt 15 év alatt. Az ipari termelés 97 százalékkal, az építőipari termelés pedig 84 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelés egyharmad- dal lett nagyobb. Jelentősen elmélyült a KGST-országok- kal, főként a Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés. A külkereskedelmi forgalom hozzávetőlegesen a kétszeresére emelkedett. A Szovjetunió részaránya külkereskedelmünkben csaknem 45 százalék, a KGST- országok részaránya pedig eléri a 74 százalékot. — A népgazdaság fejlesztésében az elmúlt 15 év alatt született eredmények lehetővé tették, hogy a személyi fogyasztás 44 százalékkal emelkedjen. A társadalmi fogyasztás 109 százalékkal növekedett. Tökéletesedett a nyugdíjrendszer, lényegesen javult a családokról való gondoskodás, a kórházi, az orvosi ellátás. Csaknem 1 800 000 lakást építettünk, erősödött a szociális biztonság. — Belpolitikánk kulcsfontosságú feladatai közé tartozott szocialista társadalmi rendszerünk, a szocializmus politikai rendszerének szilárdítása és továbbfejlesztése. Következetesen haladtunk a szocialista államhatalom megszilárdításának és a szocialista demokrácia elmélyítésének útján. — Világos és elvi alapokon nyugszik külpolitikánk is. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig is szem előtt tartotta, hogy hazánk a szocialista közösség szilárd tagja, mindig arra törekedett, hogy erősödjék a szocialista világrendszer nemzetközi politikai helyzete, a világban élvezett tekintélye. A Szovjetunióval és a Varsói Szerződés Szervezetében tömörült többi szocialista országgal internacionalista szövetségben tovább fokozódott országunk védelmi ereje és biztonsága. — A pozitív értékelés, amelyet a Központi Bizottság a XVII. kongresszus elé terjeszt nem jelenti azt, hogy minden zökkenőmentesen ment, nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatjuk a munkánkban tetten érhető gyenge pontokat. Nincs olyan terület, ahol ne lennének tartalékok, s erre joggal mutattak rá a kongresszus előtti tanácskozásokon. Sok következetlenséggel találkozunk az irányítás, a kádermunka és a határozatok teljesítésének számos területén. Ezek fölött nem hunyhatunk szemet... A kritikátlanság, az elvtelenség szubjektivizmushoz, megtorpanáshoz, sőt a távlatok elvesztéséhez vezet — hangsúlyozta Gustáv Husák, majd kijelentette: a feladatok megkövetelik, hogy sehol se tűrjük el a szavak és a tettek közötti ellentmondást, ne tűrjük el a félmegoldásokat, a bürokratizmust és a formalizmust. — Belpolitikai és nemzetközi szempontból is kulcs- fontosságú kérdés a szociálisgazdasági fejlődés meggyorsítása, a népgazdaság teljesítőképességének és hatékonyságának fokozása. A szociális-gazdasági fejlesztés lehetőségeinek és szükségleteinek elemzése alapján a 2000-ig terjedő távlati fejlesztés nagy feladatokat tűz az ország elé. A nemzeti jövedelemnek kétharmadával kell növekednie, méghozzá úgy, hogy a termelés anyag- és energiaigényessége lényegesen csökkenjen. A munka társadalmi termelékenységének kétharmadával kell nagyobbnak lennie. Csak így teremthetjük meg a szükséges forrásokat a lakosság személyi fogyasztásának ötven százalékos növeléséhez, a társadalmi fogyasztás további emeléséhez, másfél millió lakás építéséhez és korszerűsítéséhez. Intenzív fejlesztés — Gazdaságunk sokoldalú, intenzív fejlesztése a tudományos-műszaki haladás meggyorsításától, eredményeinek következetes gyakorlati alkalmazásától függ. Gustáv Husák rendkívüli jelentőségűnek mondotta az ország részvételét a KGST 2000-ig szóló tudományosműszaki komplex programjában. Ez a program minőséKi szelet vet, vihart arat. E régi mondás megint beigazolódott: A hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint amerikai politikusok, közéleti személyiségek, köztük vezető leszerelés-szakértők ítélték el a hétvégi névadói atomrobbantást. Nem csoda. Mind a döntés időpontja, mind célja és jellege — érthetően — felháborítja azokat, akik a genfi csúcstalálkozó óta valóban éberen figyelik a világpolitika gerincét képező szovjet — amerikai kapcsolatok alakulását. Márpedig kell-e részletes magyarázat annak a megállapításnak a margójára, hogy a múlt hét végén bekövetkezett — egyébként éppen a nyolcszázadik •— amerikai nukleáris kísérlet enyhén gileg új lépést jelent a szocialista gazdasági integráción belül és jelentős abból a szempontból is, hogy megszilárduljon a KGST-országok műszaki és gazdasági sebez- hetetlensége a kapitalista világgal szemben. — A tudományos-műszaki haladásra épülő intenzív fejlesztés hosszútávú, stratégiájának kell alárendelni az irányítást, a tervezést, az egész beruházási politikát. — Népgazdaságunk dinamikus fejlődése megköveteli a gazdasági tervezési és irányítási rendszer állandó tökéletesítését, a gazdasági mechanizmus fokozatos átalakítását. Minden szocialista ország keresi e kulcsfontosságú feladat megoldásának leghatékonyabb útját és módszereit. E szempontból rendkívüli jelentőségűek számunkra az SZKP XXVII. kongresszusán hozott határozatok. A szocialista gazdasági integráció érdekében figyelembe kell venni a KGST-tagországok irányítási rendszereinek közeledési folyamatát. A gazdaságirányítás fejlesztésében a demokratikus centralizmus elveiből indulunk ki. Ezek: a központi irányítás tökéletesítése és ezzel párhuzamosan az alsóbb láncszemek jogkörének és felelősségének bővítése. Gustáv Husák ezzel kapcsolatban sürgette a tervlebontás hatékonyabb módszereinek bevezetését, a tervmutatók számának csökkentését, a gazdasági szerződések szerepének növelését, a vállalatok önállóságának és felelősségének erősítését. Csehszlovákia külpolitikája — Csehszlovákia nagy mértékben vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban. Ez a körülmény megköveteli, hogy a gazdasági mechanizmus tökéletesítésére irányuló erőfeszítéseink során nagy figyelmet fordítsunk a külkereskedelem munkájának javítására, irányításának és szervezésének tökéletesítésére. Az új feladatokat csak úgy tudjuk teljesíteni, ha elmélyül a dolgozók részvétele az irányításban. A minőség kérdése nemcsak bá tétee lényegesen nagyobb gazdasági, hanem politikai szempontból is fontos. A még mindig nem elhanyagolható hiányosságok anyagi és erkölcsi veszteségeket okoznak, zavarják a termelés ütemességét, s mindezt a lakosság jogosan bírálja. — A VIII. ötéves tervidőszakban az életszínvonal fejlesztését tekintve az egyik alapvető célkitűzés a személyi fogyasztás növelése, minőségi változások végrehajtása szerkezetében. A lakosság pénzjövedelmei 14 százalékkal növekednek. Az átlag nominal bérek hozzávetőleg 6,5 százalékkal nőnek. —• Elsőrendű kérdés a belső piac jó működése. Jelentős mértékben befolyásolja ez a lakosság elégedettségét, érdekeltségét a nagyobb teljesítményben, a termelés és szólva is megnehezíti az új kezdet kibontakozását. Nézzük a koordinátukat! Az imént a sajátos időpontot említettük és azok, akik valamennyire is figyelemmel kísérik a világpolitika fejleményeit, jól tudják, hogy erre jó okunk van. A Szovjetunió ugyanis a közelmúltban példátlan kezdeményezési tett: vállalta, hogy bizonyos időre egyoldalúan felfüggeszti nukleáris fegyverkísérleteit. Ezt az óriási — és pozitív — világvisszhangot keltett elhatározást Mihail Gorbacsov később megfosztotta időbeli korlátáitól is. Az SZKP KB főtitkára ugyanis közölte: országa a jövőben is tartja magát egyoldalú kötelezettség-vállalásához — mindadHétfő esti kommentárunk a munkatermelékenység növekedésében. A CSKP KB főtitkára ezt követően a politikai rendszer tökéletesítésének időszerű kérdéseiről, a szocialista demokrácia elmélyítéséről beszélt. Hangsúlyozta: a CSKP tartós irányvonala a szocialista demokrácia fejlesztése és a jövőben is arra fog törekedni, hogy növekedjen a dolgozók részvétele az állami és a közügyek megoldásában. Gustáv Husák állást foglalt amellett, hogy szigorúan gondoskodni kell a szocialista törvényesség megszilárdításáról és sürgette, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a jogi tudat elmélyítésére. A CSKP KB főtitkára ismertette az ideológiai munka időszerű feladatait és rámutatott, hogy a párt központi bizottsága nagy figyelmet fordít a híriközlő eszközökre, re. Gustáv Husák a nemzetközi helyzetet elemezve leszögezte, hogy a csehszlovák külpolitika alapvető célja változatlanul a kedvező külső feltételeik biztosítása a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Csehszlovákia tekintélye és nemzetközi befolyása társadalmának sikeres fejlődéséből, a csehszlovák államnak a szocialista közösségben elfoglalt szilárd helyzetéből fakad. A béke kérdése Gustáv Husák leszögezte, hogy a világpolitikában jelenleg a háború és a béke kérdésével kapcsolatban két ellentétes irányvonal és megközelítés ütközik egymással. Az imperializmus szélsőséges politikája miatt a nemzetközi helyzet feszült, veszélybe került az emberiség léte. Az Egyesült Államok szélsőséges körei a szocializmus meg- gyöngítése végett katonai fölényre törekednek, fokozzák a fegyverkezési hajszát és igyekeznek azt kiterjeszteni a világűrre. — E szélsőséges politikával áll szemben a szocialista országok következetes békepolitikája — hangoztatta Gustáv Husák, majd az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadott békeprogramot méltatva, azt reális, világos és mélyen humánus tartalmú programnak mondotta. Kijelentette, hogy a Szovjetunió békeprogramja olyan vissza nem térő történelmi lehetőséget kínál az emberiségnek, amelyet nem szabad elszalasztani. A CSKP KB főtitkára befejezésül meggyőződését fejezte ki, hogy e kongresszus nyílt, alkotó és tárgyszerű légkörben zajlik le, munkáját mindvégig az új feladatok megoldása iránti fogékonyság jellemzi. A délutáni ülésen a kongresszus a második napirendi ponttal folytatta munkáját, a központi eílenőrző és revíziós bizottság jelentését Jaroslav Hajn elnök terjesztette elő. Ezután kezdődött meg a központi bizottság beszámolója fölötti vita. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Ráez Pál elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának volt tagja, a Magyar Nép- köztársaság New York-i állandó ENSZ-képviseletének vezetője hosszan tartó betegség után elhunyt. Ráez Pál elvtárs temetése 1986. március 28-án, pénteken 13.00 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 12.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma Magas rangú vendégünk Az olasz külügyminiszter Giulio Andreotti 1919-iben született Rómában. Felsőfokú tanulmányai során jogi doktorátust szerzett, szakterülete a kánonjog. Pályafutását katolikus újságíróként kezdte. Az Azio- ne Fuícina főszerkesztője volt, később az olasz katolikus egyetemi szövetség elnökéivé választották. A fasizmus bukása után részt vett a kereszténydemokrata „II Popolo” cíimű napilap megalapításában, s az újság szerkesztője lett. Ugyancsak alapító tagja volt az Olasz Kereszténydemokrata Pártnak; 1944-ben a párt országos tanácsának tagjává választották, s a párt vezetője, De Gasperi munkatársaként dolgozott. Giulio Andreotti 1946-tól megszakítás nélkül taigja az olasz parlamentnek. 1954 és 1979 között több olasz kor- mányiban vállalt tisztségeket, s négy ízben töltötte be a miniszterelnöki posztot. 1979-től a parlament külügyi bizottságát vezette, majd 1983-ban Bettino Craxi szocialista párti miniszterelnök kormányában külügyminiszterré nevezték ki. Giulio Andreotti hazánkban először 1981-ben, majd 1983- ban járt az Interparlamentáris Unió Olasz Tagozata küldöttségének élén; 1984- ben külügyminiszterként, az olasz miniszterelnök kíséretének tagjaként tett látogatást Budapesten. Változatlan a cél: a háború elkerülése SZEMJONOV BONNI SAJTÓÉRTEKEZLETE Szászi Júlia, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az SZKP kongresszusáról, a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok alakulásáról, időszerű nemzetközi kérdésekről nyilatkozott hétfői sajtó- értekezletén Vlagyimir Szem- jonov, a Szovjetunió bonni nagykövete. Vlagyimir Szemjonov ösz- szefoglalta a kongresszus eredményeit, megvilágítván azt a szemléletmódot, amely a gazdasági célkitűzések megfogalmazásában, a módszerek megválasztásában, kifejezésre jut. — A belpolitikai és gazdasági programok egyáltalán nem mondanak ellent a kölcsönös előnyök alapján megvalósuló együttműködés más társadalmi rendszerű A nyolcszázadik országokkal — szögezte le a szovjet diplomata. Egyúttal azonban azt is igen határozottan kifejtette, hogy a Szovjetuniót nem állíthatja meg a tervei megvalósítása felé vezető úton semmiféle kereskedelmi korlátozás, tilalmi lista, szankció vagy diszkrimináció. Utalt arra is, hogy ez már csak azért is így van, mert a Szovjetunióban a külkereskedelemnek viszonylag csekély a szerepe, a nemzeti jövedelem alig 4—5 százalékát teszi ki. A szovjet külpolitika alapja változatlanul a háború elkerülésére való törekvés. Ebből a szempontból nézve az amerikai csillagháborús program kétségkívül a fegyverkezési verseny folytatását jelenti, kiterjesztését a világűrre, aminek destabili- zációs hatása lesz. Az erőegyensúly nem máról holnapra alakult ki, ennek megbontása súlyos következményekkel jár. dig, amíg az Egyesült Államok nem hajt végre ilyen robbantást. Nos, erre az újabb gesztusra válaszként — igencsak kiábrándító válaszként — következett a nevadai detonáció, azzal a nem akármilyen bizonyítvány magyarázattal, hogy „a jelenlegi körülmények között a robbantások szüneteltetése nem szolgálná a béke és a stabilitás megvalósítását”, ezt — a Fehér Ház különös logikája szerint — nyilván a robbantások folytatása szolgálja ... E veszélyes „logikát” szedte ízekre Hatfield szenátortól (aki az elnök pártjának tagja) Jim Wrightig, a képviselőház demokratapárti frakcióvezetőjéig számtalan amerikai honatya; Wright „tragikus lépésnek" nyilvánította a robbantást, megjegyezvén: „Most már aztán, minden békekezdeményezés kizárólag a szovjet félhez főződik” ... Ronald Reagan ebben a politikai-lélektani közegben ismételte meg a New York Times-nak adott interjújában az újabb csúcstalálkozó szükségességét és a korábbinál valamivel rugalmasabbnak mutatkozott az időpontokkal kapcsolatban. Csakhogy — ez a politikai ábécéhez tartozik — egy csúcstalálkozót, hogy az valóban öröm és ne csalódás forrásává váljék, elő is kell készíteni. Méghozzá nem robbantásokkal! H. F. Szovjet vélemény szerint a kelet—nyugati kapcsolatokat semmiképpen nem az elrettentésre kell alapozni, hanem a békés egymás mellett élésre, az együttműködésre. Szemjonov egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a nyugatnémet csatlakozás az SDI-hez kétségkívül károsan fog hatni a szovjet—nyugatnémet kapcsolatokra, amelyek állandó jellemzője aimiúgyis, hogy a biztonsági kérdésekben voltak, vannak és lesznek nézetkülönbségek. Másrészt a gazdasági-kereskedelmi, kul- turális és tudományos kapcsolatok a jövőben, — és a nyugatnémet—amerikai szerződés megkötése után is — fenntarthatóak, továbbfej- lesztihetőek.
