Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-24 / 70. szám

1986. március 24., hétfő Somogyi Néplap 5 HUSZONÖT ÉVES A KARIKÁS FRIGYES GIMNÁZIUM Visszatekintés a negyedszázadra A KISZ KB vándorzászlaja Fonyódon Fesztivál­zárás Cziffra György zongoramű­rész vasárnapi koncertjével írt véget Kecskeméten a ta­vaszi fesztivál 11 napos prog- amja. A budapesti fesztivál- íoz első alkalommal kapcso- ódó rendezvénysorozatban öbb mint ötezren jegyezték >e nevüket a fesztivál kép­űművészeti kiállításának :mlékkönyvébe. A legtöbb ízervátiusz Tibor szobrász- nűvész és Törőcsik Jolán in- arziaművész tárlatát nézték neg. A tíz, egymást követő concertnek, hangverseny- íek, zenekari estnek teljes mit a látogatottsága, sőt íelyhiány miatt sokan kima- adtak az élményből. A fesztiválvendégek ízelí- őt kaptak a megye folklór­éból is. Ez idő alatt zajlott e Kecskeméten a szövetke- :eti néptáncosok területi be- nutatója, s azt kiegészítette i népművészek, a fafaragók, t szövők, az ötvösök, a tála- ok és a hangszerkészítők irubemutatója. A hazai érdeklődőkön kí- 'ül kilenc külföldi csoport •s sok egyéni turista volt ré- zese a kecskeméti tavaszi esztivál programjának. Szívélyesebb és meghittebb íangulat előzte meg szomba- on délelőtt a fonyódi sport- sarnokban kezdődő ünnep­éget, mint azt általában negszokhattuk. Nem is cso- iálkozhattunk ezen, hiszen a Carikás Frigyes Gimnázium is Szakközépiskola fennállá­snak huszonötödik évfordu- óját ünnepelte. Régi tanu- ók köszöntötték egykori ta­táraikat, egymást. Mindenütt idvözlő szavak hangoztak, íem egyszer találgatásokkal űszerezve, hogy az évek ál­al összekuszált arc mögött nelyik egykori osztálytárs is •ejtőzik. A hajdani tanárok és ta- íulók mellett ott voltak a nostaniak is, így a zsúfolá- :ig megtelt csarnokban han­gozhatott föl a Himnusz. Ezt követően a gimnázium gazgatója köszöntötte a ven- légeket, majd ünnepi beszé­lőben kitért az intézmény íegyedszázados fennállása óta eltelt legfontosabb esemé- íyekre. Az, hogy a fonyódi 'imnáziumnak van oka szám­vetésre, nemcsak Bálint Lé­iéi szavaiból derült ki, hi- ízen ez alatt az idő alatt >lyan hírnévre tett szert a Jalaton-parti középiskola, amely nyomán méltán sorolják a legjobb gim- láziumok közé. Ezt iga­zija több dk között az, íogy az országos ötvennégy izázalékkal szemben a fönyó- li végzős tanulók hetven izázalékát veszik föl valami­yen felsőoktatási intézmény­ié. Anélkül mondhatjuk ezt ban több évtizedes álom és terv vált valóra azzal, hogy felavatták a fonyódi gimná­ziumot. Egyre jobb technikai és tárgyi feltételek között folyt és folyik az oktatás. A Karikás Frigyes Gimnázium és Szakközépiskola a legjob­ban fölszerelt középiskolák közé tartozik, ahol biztosít­va vannak az oktatás fölté­telei. Köszöntő szavakkal üdvö­zölte a nagyközség gimnázi­umát dr. Komáromi József, Fonyód tanácselnöke is, aki hangsúlyozta: az egy ember - öltőnyi idő megfelelő alapot adott arra, hogy továbblép­jen az intézmény. A nagy­községi tanács és gimnázium példás együttműködésének bizonyítékaként emléklapot adott át a gimnáziumnak a huszonöt éves évforduló al­kalmából. Megtisztelő feladattal érke­zett az ünnepségre Mihalics Veronika, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára is, aki a KISZ KB vörös vándorzász­laját adta át a gimnázium KISZ-alapszervezetének több éven át tartó kiemelkedő munkájáért. A kitüntetések, emlékla­Tizenhárom kiváló... Bálint Lehel igazgató ün­nepi beszéde után Sótonyi Sándor, a megyei tanács mű­velődési osztályának vezetője köszöntötte a huszonöt éves iskola tanárait, tanulóit. El­mondta, hogy 1961 márciusá­Szombaton a Damjanich utcái középiskolai kollégium adott otthont a klubvezetők megyei tanácskozásának, va­lamint a kiváló ifjúsági klub címek ünnepélyes átadásá­nak. A délelőtti program Kiss Tibornénak, a megyei klub­tanács elnökének felszólalá­sával kezdődött. Vitaindító­jában hangsúlyozta, hogy az ifjúsági klub a mozgalom hőskorától kezdve a fiatal­ság tartalmas művelődésé­nek és szórakozásának egyik legfontosabb színtere. Vajon mivel magyarázható, hogy az ifjúsági klubok száma az elmúlt tíz évben országosan ezerrel csökkent. Válságban van a mozgalom? Megyénk­ben nem észlelhető ez a je­lenség: a klubok száma emelkedett. Használt-e a klubmozgalomnak a nyil- vántartáslbavlétel, a műkö­désre vonatkozó jogszabá­lyok érvénybe lépése. Egyes nézetek szerint ez is hozzá­járult a válsághoz. Az 1980-as évek elején hirdették meg a Mi vilá­gunk című pályázatot, mely 1984-ben megszűnt. E rövid időszakban kiderült, hogy az ifjúsági klub olyan kiskö­zösség, amelynek szinte le­hetetlen pályázati keretek között megfelelő tevékenysé­gi formát szabni. A pályá­zati rendszer megkérdője­lezte az ifjúsági klubok ön- tevékenységét, önmegvalósí­tását. A programok összeál­lításában döntő szerepe van a tagság igényének. Az ifjúsági klubok tárgyi- technikád feltételei rosszak. Talán egytizedük él azzal a lehetőséggel, hogy termelő- egységeknél munkát vállal, s az így szerzett összegből javítja feltételeit. A klubvezetők továbbkép­zése 1985-től új formában történik. Tavaly harmincán vettek részt a háromhóna­pos kurzuson. Zsinkai Gábor, a megyei ikiuibtanács titkára kiemel­te, hogy napjainkban első­sorban azt népszerűsítik, aki valamilyen tárgyi szerze­ményt, vállalkozói sikert tud felmutatni. Háttérbe jelentős számnak, hogy túl­értékeljük a statisztikai ada­tok jelentőségét. Jelzi azon­ban ez az adat azt is, hogy a középiskola nevelőtestülete fokozottan figyelemmel kísé­ri tanítványainak pályavá­lasztását. pok, emlékplakettek átadása után az iskola öregdiákjai és mostajid tanulói adtak mű­sort a vendégeknek. Első számként a keszthelyi helikonon arany minősítést szerzett énekkar Tengerdi Győzőnek e jubileumra kom­ponált művével kezdődött. Lelkes munkája egyébként a fonyódi énekkar sikerének záloga. Ugyancsak szép pil­lanatokat szereztek a nézők­nek a tánccsoport tagjai, akik Fertői Pál vezérlete alatt dolgoznak évek óta — magas színvonalon. A sportcsarnokban rende­zett ünnepséggel nem ért vé­get a megemlékezés. A gim­náziumban és a kollégium­ban az uszodát, az atlétikai csarnokot és a szaktanterme­ket mutatták meg a vendé­geknek, akik kiállításnak is tanúi lehettek. Ezeken az in­tézmény oktatói, tanulói mu­tatkoztak be a vendégek előtt. A munkákat látva megbizonyosodhattunk arról, hogy nemcsak múltja, hanem jelene is van a középiskolá­nak. Jövőjéhez pedig nem fér­het kétség. V. I. KLUBVEZETŐK TANÁCSKOZTAK KAPOSVÁRON szorul az olyan értékek pro­pagandája, mint például a közösségi munka. A hatva­nas évekhez — tehát e kö­zösségi forma megszületésé­hez — képest a klubmozga­lom szerinte az ifjúsági kul­túra perifériájára szorult, s úgy látszik, népszerűségét hosszú időre elveszítette. Az irányító szervek vizsgálják a visszaesés okát s a moz­galom megújításáért dolgoz­nak. A klub alappillére a veze­tő, aki felelősséget vállal a közösség tevékenységéért, s arra törekszik, hogy a klub­élet válóban a fiatalok ön­tevékeny mozgalma legyen. A két előadást élénk vita követte. Kitűnt, hogy a klu­bok zöme anyagi gondokkal küszködik. A megyei ifjúsá­gi alapból 500 000 forintot költhetnek a klubok tárgyi- technikai feltételeinek javí­tására. Nyereséges rendez­vényeikből ugyan bővíthe­tik az eszközállományt, ám a központi összegből előadót, rendezvényt nem fizethet­nék, s még a tagdíjat is fenntartójuknak kell átutal­niuk. Ésszerű megoldásnak látszik tehát — az egyik felszólaló szerint — az ifjú­sági klub, a helyi KISZ- szervezet és a művelődési ház összefogása. Délután Simon Gábor, a megyei KISZ-bizottság mun­katársa 13 klubnak nyújtot­ta át a Kiváló Ifjúsági Klub kitüntető címet. Dicsérő ok­levélben tizenketten része­sültek. Vers-és prózamondó v< IppIiiPr í Öten az országos döntőben A Berzse­nyi Dániel országos vers­es prózamon­dó verseny megyei dön­tőjét Niklón, a költő volt lakóhelyén tar­tották meg. A Berzsenyi Társaság a megyei művelő­dési központ és a községi közös tanács által rendezett vetélkedőn 39 versenyző sze­repelt. A kiírt három kate­góriából legtöbben a közép­iskolások jöttek el. (Az in­dulók háromnegyed része.) A felnőttek közül csupán négyen neveztek be. A községi művelődési ház­ban tartott rendezvény zsű­rijében Máté Lajos, a Nép­művelési Intézet főmunka­társa elnökölt. . A résztvevők öt verssel neveztek be a versenyre. Az első fordulóban rrwndenlkd — kötelezően — Berzsenyi- verssel lépett a pódiumra. Itt nyújtott teljesítménye alapján a délutáni döntőre 13 versenyzőt hívott meg a zsűri. Érdekessége volt en­nek a fordulónak, hogy a szabadon választott müvek között egyetlen Berzsenyi- mű sem szerepelt. A ver­senyzők a XIX. század al­kotói közül többségében Pe­tőfi, Arany János, Reviczky, Vörösmarty műveit válasz­tották. A felnőtt kategóriában Szabó Pálma (Kaposvár) és Béres Ferenc (Bodrog); a szakmunkástanulók kategó­riájában NaQy Rita (Sió­fok) és Simon Veronika (Fo­nyód) kerüillt az országos döntőbe. Rajtuk kívül Sza- nyi Miklós, Varga Anikó és Űjláb Tamás ‘ teljesítmé­nyét ismerte el vásárlási utalvánnyal a Berzsenyi Társaság, illetve a nikHai tanács. A szülők, tanárok, helyi pedagógusok és fiata­lok jelenlétében a zsűri el­nöke Máté Krisztinát, Si­mon Veronikát és Varga Anikót emelte ki a művek tolmácsolásáért. A színvonal elemzése kapásán dicsérte, hogy a versenyzők alapo­san, becsületesen készültek fel a találkozóra. A 'helyi szervezők minden feltételt biztosítottak a nyugodt, jó légkörű verseny folyamatos, zavartalan lebonyolításához. Minden résztvevő megkap­ta Wüntz Ádámnak — e versenysorozatra készített — Berzsenyi-grafikáját. A verseny befejezéséül a fiatalok megkoszorúzták a költő emlíéktábláját. SZOT-BEUTALÓVAL SOPRONBAN Az Alpok déli lábánál fekvő festői várost nemcsak páratlan szépségű műemlé­kei, híres múzeumai és kör­nyékének vonzó kiránduló- helyei végett kertóik fel az év minden hónapjában, ide igen sokan hosszabb időre, pihenni is szívesen jönnek. Bizonyíték rá, hogy Sopron tizenegy vállalati és SZOT- üdülőjében egész éven át mindén turnusban telt ház van. Az üdülőkbe legtöbben kedvezményes beutalóval érkeznek, de nem kevés azoknak a száma sem, akik néhány napos önköltséges elhelyezés iránt érdeklőd­nek. Nekik azt tanácsoljuk, hogy szándékukat telefonon vagy levélben, előre jelez­zék a soproni üdülőkben, mivel sok a jelentkező. A SZOT-beutaítakat — cso­portonként ezer személyt — öt üdülő várja egész éven át. Nyaranta még bővül a lehetőség az Erdészeti és Faipari Egyetem zöldövezet­ben fekvő, II. kategóriába sorolt kollégiumával. Itt idén június 26—augusztus 12. között két- és három- gyermekes családokat fo­gadnak, turnusonként 165 személyt. A soproni SZOT-beutalók közül sokáig az 1974-ben megnyílt KPVDSZ-üdü.lőbe érvényes jegyek voltak a legkeresettebbek, mivel ko­rábban ez volt a város leg­modernebb üdülője, ahol turnusonként csaknem hat- százan pihenhettek. Ma már több összkomfortos SZOT- üdülő működik Soproniban. 1981 óta fogadja a vendé­geket az újjáépített Pedagó­gus családos üdülő. Két esz­tendeje pedig a Csepel üdü­lő két épületét is korszerű­sítették. Ez utóbbiban egy­szerre kétszáz felnőtt, nya­ranta még plusz százhúsz gyermek pihenhet. A kor­szerűsítés lehetővé tette, hogy az öt SZOT-üdülőben több szolgáltatást központo­sítanak. Így a sport- és já­tékterem a Csepel üdülő A épületében található, kondi­cionáló eszközökkel és já­tékautomatákkal. A több ezer kötetes központi könyv­tár a szemben lévő KPVDSZ-üdülőben vehető igénybe. A vendégek szá­mára az is kedvező, hogy szinte a SZOT-üdülők szom­szédságában 5—10 percnyi járásra található a város fedett uszodája. A SZOT soproni üdülői nem tartoznak a gyógyüdü­lők közé, mégis meg kell említeni, hogy a szulbalpin klíma, a tiszta levegő külö­nösen szívpanaszokra és idegkimerültségre kedvező hatású. Az üdülők közelé­ben fekvő erdőkbe sétákat, gyalogtúrákat és autóbuszos kirándulásokat is szerveznek a beutaltak számára. B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents