Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
8 Somogyi Néplap 1986. március 22., szombat IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Uzsonna 1937-ben Utazásáról a Corvina Kiadónál megjelent A nagy faltól a Csendes-óceánig című fotóalbumában számolt be. Egy Csepel teherautót bemutató útjára, Tibetibe kísért el. Ebből az útból is köny v született. Patkó Imrével a saját költségükön utazták Vietnamba, a' Képzőművészeti Alap Kiadó megbízásából. Két kötet jegyzi útjulkat: az együk, a Vietnam, művészete utóbb hat nyelven is megjelent. Eljutott Mongóliába, bejárta Európa országait, — mindenhonnan fényképek sokaságává® ént vissza. A Corvina felkérésére Budapest albumot készített 130 képpel, — a kötet hat év alatt hét kiadást ért meg s nyolc nyelven • kinyomtatták. Minden kiadásnál változtatta a képanyagot. Ebből a sokoldalú életműből állt össze Rév Miklós Műcsarnok-beli fotókiállítása. Az első teremben 1923-tól 1945-ig készült képei láthatók. A következő teremben a felszabadulástól napjainkig terjedő idő képi dokumentumai, sorakoznak, a MAFIRT fiatal riporterének fotói, a Szabad Nép fényképészének pátoszos, szocreál-ihletésű képei, a Népszabadság riporterének mozgalmas, karakteres felvételei. A harmadik terem az utazások emlékeit idézi — Kínából, VietA Ming sírok útja. (Kína, 1955) namból, Mongóliából, Párizsból, Londonból, Prágából, Varsóból hozott üzenetekét. A középső falon egy tabló hírességek, politikusok, művészek, írók, közéleti emberek — Tito, Szukarno, Dimitrov, Lukács György, Kunffy Lajos Domanovszky Endre, Pór Bertalan, Czóbel Béla, Glatz Oszkár, Gagarin, Tyereskova, Siqueros — arcképével. Rendhagyó módon elrendezve háromszáz fotó Rév Miklósiéi. K. M. Nyolcvanadik életévébe lépett Rév Miklós, a MAFIRT, a Szabad Nép és a Népszabadság egykori, sokoldalú fotóriportere, aki hazai, európai riportképeivel és távolkeleti, egzotikus országokban készített riport-sorozataival vált ismertté. Rév MiklÓ6 fotói, amolyan életmű-kiállítás összegzésében a Műcsarnok három termében láthatók. Fényképezni még gyermekkorában kezdett, noha szegénysorsú családjában senki nem irányította, nem támogatta e kedvtelését. Amatőrként kiállított a Szó-' cialista Képzőművészek Csoportjával. Egyik képét, a fűtés szellőzőrácsán melegedő munkás fotóját a rendőrség eltávolította a kiállításról. Fényképezett mindenütt, ahol csak megfordult. Behívták katonának, három évig egy büntetőtábor munkaszolgálatosa volt. Gépét ott is sűrűn használta; rongyos mun- kaszolgálatasokat ábrázol az a fotó, amely — ki tudja mi módon — elkerült Angliába, ahol megjelentették egy lapban. Itthon sokáig nyomoztak, ki lehetett a fotó szerzője. A felszabadulás után a MAFIRT igazgatója — ismerve Rév Miklós képességeit — elküldte a még amatőr fotóst Tatabányára, készítsen bá- nyászriportot a széncsatáról. Sokszor reprodukálták azt a kockát, amelyen a beszakadt födém gerenda alatt dolgoznak a bányászok. 1947-ben a MAFIRT igazgatója lett. 1948-iban áthelyezték a Szabad Néphez, fotórovatvezető- nek. E lapnál’ dolgozott 26 évig, nyugdíjba vonulásáig. Közben bejárta az országot, a világot. Az első nagy útja 1955- ben Kínába vezetett. Két hónapig éjjel-nappal fényképezte a tájat, a városokat, az embereket. Az olvasó Mongóliában (1970) HÁROMSZÁZ FOTÓ RÉV MIKLÓSTÓL Petri Csathó Ferenc lkárosz mosolya Nem tudom már a házad édes melegét, az édenről. locsogó nőket .elfeledtem; napközeiben hókusz-pókusszá válik - minden, amit a vének mondanak; kőtábla, kardvas mind. elolvad. A gyors agóniában bízom, Dédalosz; zuhanok már, mosolygok. Még látom: állsz a •szirttfokon és dobálod alá a törhetetlen papírrepülőket, bukdácsolnak a langyos koraesti szélben. Károlyi Amy: A Józsefek Már nem akartak tavaszt látni az öregunak.' A Józsefek. Nincs március, április, május, körmükre olvadt hó csepeg, övék már csak a gyertya-virágok, viasz-száron kék lobogások. De ígérnek nekünk új tavaszt, belőlük évelő hó-virágot. Forgalmi dugó Egyik reggel a villamos elütött egy férfit. Figyelmetlenül lépett a sínek közé vagy siettet, megkockáztatva az átkelést a csilingelve közeledő jármű előtt, utólag már nem lehetett kideríteni. A járókelők nyomban tárgyalni kezdték az eseményeket, s észre sem vették, hogy a sínen veszteglő villamos mögé újabbak érkeztek; ezek eltakarták a rálátást a baleset színhelyére, így aztán, akik valamivel odébb álltak, csak a szerelvények mögül gomolygó füstre figyeltek. Kigyulladt az utca, terjedt a hír, pedig a villamos mögött csak az úttestet aszfaltozták. Ű.jabb villamosok érkeztek időközben, és a baleset után pár perccel öthat szerelvény ácsorgóit egymás mögött. A később érkező szerelvények is lassítani, végül megállni kényszerültek, így mire a helyszínre ért a mentő, a szerelvények a város két végén levő remizek között már öszszeértek, s a sínen egyetlen, több kilométer hosszúságú villamos állt. A sérültet a helyszínen elsősegélyben részesítették, s mivel a forgalom a helyszínelés miatt nem indulhatott, az egyik forgalomirányító egy újítási javaslatot nyújtott be a vállalat újítási bizottsága elé; nyomban el is fogadták. Az újítás érdeméül kiemelték, hogy megvalósítása jelentős energiamegtakarítással jár, általa roppant mértékben sikerül fokozni a járatsűrűséget, ezenkívül a jövőben a villamosvezetőkre, forgalomszervezőkre, diszpécserekre semmi szükség, más munkakörbe átirányíthatók. Az újítás legfőbb erénye csak a későbbiek sarán tűnt ki. Mármint hogy a villamosok többé nem üthetnek el senkit. Igaz, a szerelvényben reggel és délután a csúcsforgalom a korábbiakhoz hasonlóan (amikör még a villamosok mozogtak) Harc az értelemért Ötvenéves József Attila folyóirata Amikor 1936. márciusában megjelent a Szép Szó, programcikkében a szerkesztők egytike, Ignotus Pál a Huszadik Század című polgári radikális lap eszmevilágát idézte követendő példaként. Nála világosabban és egyértelműbben fogalmazott József Attila: „Célunk az a társadalmi és állami életforma, amelyben a szép szó, a meggyőzés, az emberi értékek kölcsönös elismerése és megvitatása, az egymásrautaltság eszmélete érvényesül.” Az adott póli'tiiíkai helyzetben, az ország lassú joibbratólódása idején ez a „szép szó” és kivált az „egymásrautaltság” eszméje annyit jelentett, mint harcot indítani az érékeket kikezdő jelennel szemben azokra a liberális hagyományokra támaszkodva, melyek a többi között Ady Endre szemléletét is befoyásol- ták. Kétségtelen tény hogy a Szép Szó a nagyváros lapja volt, írói kevesebb figyelmet fordítottak a földkérdésre, nagyobb részük érdektelenül, oylkor ellenségesen figyelite a radikális népi mozgalmaikat; a népi ideológia egyes homályos kitételei elidegenítették szerkesztőit annak haladó tartalmaitól is. A lap megalapításának ötlete József Attilától származott. A költő nehéz válságának évei voltak ezék: betegsége súlyosbodott, a Társadalmi Szemlében ellene megjelent szektás hangú támadás után elszakadt korábbi ihletűjétől, a munkásmozgalomtól, s hiába teljesedett ki költészete a Medvetánc című kötetben, korszakos nagysága szinte vússzhangtal-an^volt. A Szép Szó körül összeverődött fiatal írók azonban tudták: a kor egyik legnagyobb magyar költőjének teremtenek otthont, állandó megszólalási lehetőséget, ha kivitelezik szép tervét. Közös volt bennük, hogy kérlelhetetlenül szólták szembe mindén jobboldali törekvéssel és ideológiával, s eben a vonatkozásban is méltán tekintették József Attilát a legkiválóbb- nak. Hogy a költő számára mit jelentett a Szép Szóhoz való tartozás: talán a számok is jelezhetik. Az alapítás évében 28, a következő, tragikus halála évében pedig 21 verse jelent meg benne. Másutt alig közölt. A lap első számait Ignotus Pál jegyezte mellette szerkesztőként. József Attila a ver&rova.tot gondozta, s egy ideig a folyóirat technikai szerkesztője is volt. (Ilyen minőségében ugyanis rendszeres fizetést kaphatott kedvvel és nagy gonddal végzett munkájáért.) Feladatának tekintette a tejelentkezett, de a közlekedésiek úrrá lettek ezen a nehézségen is. Űj bérleteket nyomtattak, s azok érvényessége a járdákra szólt. Aki felmutatta, az leszállhatott a szerelvényről, s a járdán pillanatok alatt elérhette úti célját, míg a zsúfolt villamosban csak tülekedve haladhatott előre. S mivel 1985-ben az embereknek még nem jutott idejük arra, hogy igazán éljenek, hanem csak siettek mindenhová, ám, az élet olyan fontos dolgaira, hogy például milyen illatú a sárga tulipán, sajnálták a perceket, hát mindenki lement a járdára sietni, és a zsúfolt villamost elfeledték. Azt pedig a poros utcán addig sütötte a nap, addig verte az eső, míg évek alatt borostyán lepte el. Zöld alagútja alatt gyermekek hancúroztak, s ha unokáikkal a nagyapák egyszer-egy- szer arra jártak, fölemlegették a villamost; a gyerekek pedig kerekre nyílt szemmel, kicsit hitetlenkedve hallgatták a mesét a balesetről, meg a forgalmi dugóról. Csendes Csaba » «a x «***»♦ K > A PA* A > hetséggs fiatalok felkarolását, hibáik nyesegetését. Félelmetes kritikus volt, elképzeléseihez makacsul ragaszkodott, tagadhatatlan, viszont, hogy rendszerint igaza volt. Amíg rendszeresen részt vett a szerkesztés munkájában; a Szép Szó iodalimi rovata igen magas színvonalú volt. 1937- ben, amikor betegsége elhatalmasodott rajta, már kevesebbet járt be a szerkesztőségbe. Barátai megható gondoskodással igyekeztek enyhíteni szenvedésein. Részben nekik köszönhető, hogy halála után lírája „közügy” lett A Szép Szó és köre egy- szere érdeklődött a marxizmus és a freudizmus iránt. A huszadik századi irodalom fejlődésére elhatározó befolyást tett a nagy .tudós, Sieg- mund Freud. Nyolcvanadik születésnapjára írta József Attila az Amit szívedbe rejtesz. című versét, s mellette szerepelt a lapban Ignotus Pál tanulmánya, a világhírű Ferenczi Sándor egyik régebbi írása, és Röheim Géza dől" gozata. 1 1937-ben a Szép Szó rendezte azt az estet, amelyet) Thomas Mann felolvasta a Lotte Weimarban egyik fejezetét, s a tervek szerint fellépett volna József Attila is Thomas Mann üdvözlése című versével. A Magyarország című lap híradása szerint azonban „József Attila ódáját a főkapitányság engedélyügyi osztálya az államrendészeti osztály véleménye alapján nem tartotta alkalmasnak arra, hogy nyilvánosság előtt; politikamentes ülésen felolvassák. Az államrendészeti osztály véleménye szerint ugyanis József Attila ódája nem politikamentes.” A nagysikerű esten József Attila valóban, nem olvashatta fel versét, amit azonban Thomas Mann hevenyészett fordítósból megismert. Mann aztán megbatottan szorongatta kezét, mondván, menynyire jól esik neki a magyar fiatalságnak ilyen megrendí- tően .kifejezett hódolata. József Attila tragikus halála a Szép Szó első — s jobb — korszakának végét jelentette. Bár a lap továbbra,, is kitekintett a magyar szellemi élet legfontosabb jelenségeire, s igyekezett ápolni a legfontosabbnak érzett hagyományokat, irányvonalában mégis némi bizonytalan-' sóg mutatkozott. A Szép Szó köre a legnagyobb, máig ható tevékenységét József Attila emlékének ápolásával végezte. A lapban rendszeresen közölték a költő kiadatlan írásait, cikkeit és fordításait. Szép Szó- matánékon. és esteken idézték emlékét, (a Zeneakadémiáit rendezett első esten a nyilad sok közbotrányt okoztak. A Szép Szóhoz tartozó írók kezdeményezték és szorgalmazták, hogy tetemét hántolják ki a balatonszárszói sírból,- s Budapesten temessék el. Ez 1942-ben meg is történt Ezen a második temetésen mondta el látnoki szavait Gáspár Zoltán József Attila majdani utóéletéről, s arról a megértőbb, tisztultabb szellemű korról, melynek megvalósulásáért a Szép Szó is küzdött fennállása alatt. Rónay László
