Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-03 / 52. szám

1986. március 3., hétfő Somogyi Néplap Az IKR somogyi taggazdaságaiban Gabonatermesztés — közepes adottságok között A Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Vállalat versenybizottságának érté­kelése szerint a múlt évi ku­koricatermelési versenyben, az I-es kategóriában orszá­gos első helyet érdemelt ki több mint ezer hektáron el­ért átlagtermésével az öreg- laki Állami Gazdaság, a So­mogy és Zala megyei taggaz­daságokat összefogó 6000-es termelésszervezési egységen belül pedig kategóriagyőztes lett a böhönyei Szabadság és a balatonszentgyörgyi Dél- Balaton téesz. És a többi tag­gazdaság hogyan, milyen kö­rülmények között — és mi­lyen eredménnyel — termelt 1985-ben? — Termelési körzetünk nem kimondottan gabonater­melő vidék — tájékoztatott Semsey László, a balatonke- resztúri székhelyű termelés- szervezési egység vezetője, — A változatos domborzati vi­szonyok nem mindenütt te­szik lehetővé a nagyüzemi . tömbösítést, a táblásításokat, s a talajok sokszínűsége — a homoktalajoktól a kötött er­dőtalajokig — kizárja, hogy általános technológiát alkal­mazzunk. A területek vi­szonylag alacsony aranykoro- na-éntékűek. Huszonkilenc taggazdaságunk közül tíz kedvezőtlen adottságú. Az idei évre kukoricából 6,7, bú­zából 4,7, napraforgóból 2,3 tonnás átlagtermést terve­zünk körzeti szinten. Célja­ink eléréséhez elengedhetet­len, hogy a magasabb terme­lési színvonalhoz megteremt­sük a feltételeket, szilárdul­jon a technológiai fegyelem. A múlt évi kukoricahoza­mok az eddigi harmadik leg­jobb eredményt adták, a kör­zet az IKR-en belül a negye­dik helyen végzett — búzánál viszont az utolsó volt. Amíg kukoricából a VI. ötéves terv időszakában 22,2 százalékkal nőtt az átlagtermés az előző öt évhez képest, addig búzá­ból csak 7,6 százalékos emel­kedést mértek. — A termelés feltételrend­szerének fontos eleme az eszközellátottság. A gabona­termelés-fejlesztési program keretében — s itt már az idei évet is figyelembe veszem — csaknem 400 millió forint ér­tékű, korszerű gépsorral gaz­dagodtunk, s válogathattunk a növényvédő szerek gazdag választékából. Akad persze „gyenge pont” is, s ez — az egységvezető szerint — a különféle műtrá­gyáknál keresendő: a be­szerzés, az ellátás, a válasz­ték, az idejében történő szál­lítás időről időre gondokat vet fel, de a felhasználás technológiája, az alkalmazás minősége sem mindig kifo­gástalan. Nagyobb gondot kell fordítani — egyebek kö­zött — a nehezen beszerzett, drága és nagy hatékonyságú növényvédő szerek helyes ki­juttatására, a megfelelő idő­pont kiválasztására. Sok min­dent befolyásolhat az idő­járás és más, az üzemi elha­tározástól független tényező, a technológiai fegyelem la­zulására azonban aligha le­het külső körülményeket fel­hozni mentségül... — Előfordul, hogy taggaz­daságaink némelyike kényel­mi szempontból vagy „diva­tot” követve választja ki a növényvédő szereket, a ve­tésre szánt hibrideket, s az ilyen döntések nem marad­nak következmény 'nélkül. Az üzemek többségében gondot okoz.a minőségi vetőmag elő­állítása, mivel nem rendel­keznek megfelelő technikai háttérrel. Nem lehetünk elé­gedettek a tápanyaggazdál­kodással sem, azzal az éssze­rűtlen költségkíméléssel, ami például a műtrágyavásárlá­sok visszafogásánál tapasz­talható. Az IKR-nek ebben a kör­zetében 1500 hektárral nő a2 idén a kukorica vetésterülete és jóval meghaladja a 17 ezer hektárt, a búzáé pedig a 20 ezer hektárt. A tavaszi vetőmagellátásban egyelőre nincs gond, növényvédő szer­re tovább nőtt a gazdaságok igénye: a tavalyi 26 millió helyett az idén 38 millió fo­rint értékű forgalomra szá­mítanak a körzetben. To­vább bővült a géppark, a szervizkocsikat ennek meg­felelően látják el szerszá­mokkal, diagnosztikai mű­szerekkel. Szélesedik a bér- gépakció, s tervezik, hogy a Zala megyei bányákból több, a meszezéshez szükséges anyagot használnak fel a ta­lajok termőképességének ja­vítására. A sárvári helikopterbázis­tól csaknem 20 ezer hektár légi úton történő vegyszere­zését, műtrágyázását várja az IKR, ezzel is enyhítve az üzemi kapacitások leterhelt­ségét. Folyékony műtrágyát előállító üzem építéséhez kezdtek Marcaliban. Ez az üzem az idén elkészül és jö­vőre már jótékonyan segíti a gazdaságok talajerő-visz- szapótlási munkálatait. H. F. 315 tonna bacon exportra Hőálló fóliába csoma­golva 315 tonna bacont szállítanak a Kaposvári Húskombinátból az Egyesült Államokba a* idén. Ebben a csomago­lásban hosszú ideig * el­tartható az áru, mert a vízgőzt sem engedi át a fólia. Az idén a tavalyi­nál több szalonna ke­rült tőkés piacra kon­zervdobozban is. PÉNTEKEN REGGEL VOLT A CSÚCS Egy 6ra alatt 22900 köbméter gáz fogyott A leköszönt héten zord napokat értünk meg. Geibl Béla, a Kögáz kaposvári üzemvezető-helyettese arról tájékoztatott, hogy a hideget pontosan mérni lehetett -a fogyasztáson. — A földgáz minőségét nem befolyásolja a hideg, a kaposvári jól karbantartott vezetékrendszerben nem ke­letkezett zavar ezen a télen Ilyenkor minden dolgozónk a hálózatra ügyel, hogy az ellátás zökkenőmentes le­gyen. Semmivel sem jeleztek több problémát a fogyasz­tók, mint máskor, a hibabe­jelentésék oka sem tér el az átlagostól. Kaposvári fo­gyasztási csúcsát február 28-án, pénteken reggel mér­tük : 22 900 köbméter gáz fogyott a városban egy óra alatt. Tavaly január 22-én reggel például — ez akkor szerdára esett — az egyórai fogyasztás 23 500 köbméter volt. Hogy milyen napra es­nek a mérési adatok, azért fontosak, mert szombaton és vasárnap, amikor állnak az ipari üzemek, nem dolgoz­nak a hivatalokban, .intéz­ményekben, lényegesen ke­vesebb gáz fogy, mint mun­kanapokon. Az idén február 22-én és 23- án — szombaton és va­sárnap — reggel egy óra alatt „csak” 16 ezer, illetve 15 100 köbméter földgázt fo­gyasztottak a kaposváriak, 24- én, hétfőn pedig már 19 700, 25-én 21 500, 26-án 21 600 köbmétert, s így ér­tünk el az idei tél pénteki rekordfogyasztásához, amit — bízzunk az időjárás ked­vezőbbre fordulásának tar­tósságában — most már nem döntünk meg ... Új szolgáltatások Nagyatádon Bankot ütött a takarékszövetkezet (Tudósítónktól.) A Nagyatád és Vidéke Ta­karékszövetkezet Igazgatósá­ga összegezte a múlt évi gazdálkodás tapasztalatait. A tagertekezleteken erről Szőke József, az igazgató­ság elnöke azt mondta, hogy az 1985-re tervezett társa­dalmi és gazdasági célokat elérték. Tovább széleseden tevékenységi körük: kedve­zőbbé váltak a gazdálkodási NINCS AKI ELLENŐRIZZEN, DE VAN FELVILÁGOSÍTÁS lángra lobbant porták 385 olyan tűz keletkezett Somogybán tavaly, amely kárral járt. A tüzeknél né­gyen életüket vesztették, ti­zen megsérültek, s 17 millió forint értékű anyag vált a lángok martalékává. Egyre több tűz pusztít a magán- tulajdonban levő lakóházak­ban és más épületekben. 1984-ben 201, tavaly már 245 ilyen eset volt megyénk­ben. — Az állami és szövetke­zeti tulajdonban levő üze­mekben, építményekben rendszeres ellenőrzést tart a tűzoltóság, számon kéri a hibák kijavítását. Ezeken a helyeken a már kiépített tűzvédelmi hálózat is segít a megelőzésben. A magántu­lajdonú lakó- és egyéb épü­letek ellenőrzése azonban ritkább, a tűzoltóság a lét­számát tekintve sincs erre felkészülve, ezért itt a fő fi­gyelmet a felvilágosításra fordítjuk — tájékoztatott Heizler György tűzoltó fő­hadnagy. Azt is elmondta, hogy a megyei parancsnok­ság ilyen céllal széles kö­rű megelőző akciót indított februárban. A barcsi oktatási intéz­ményekben filmvetítéssel és előadással hívták föl a fi­gyelmet a lakóházakban le­selkedő tűzveszélyre. Sió­fokon és_A.dándon az álta­lános iskolákban úttörő és ifjúgárdista tűzoltókat ké­szítettek föl segítségnyújtás­ra és tűzvédelmi ellenőrzé­sekre. Siófokon a nyugdíja­soknak a saját klubjukban tartottak a témával foglal­kozó előadást. Marcaliban a tűzoltószertárakban az oltás technikájával és eszközeivel ismerkedtek az iskolások. — A magántulajdonban keletkező tüzek zöme a csa­ládi portákon pusztít. Ve­szélyforrás a gépkocsi bar­kácsolása, a házilagos vil­lanyszerelés, a szemét, a gaz szabálytalan égetése, illetve a rossz kályhák és kémé­nyek, a gázpalackok hasz­nálatával kapcsolatos elő­írások megszegése, a húsfüs­tölés, az állatok infralám- pás melegítése, a gyerek előtt hagyott gyufa. A haté­konyabb ellenőrzésért és fel­világosításért, az önkéntes tűzoltóságok területfelelőseil ellátjuk szakmai tanácsok­kal, a fontosabb tűzmegelő­zési szabályokról kiadványt jelentetett meg a megyei pa­rancsnokság. — Az ellenőrzések során nem a büntetés a célunk, hanem a szabálytalanságok­ra hívjuk föl a figyelmet. Bízunk benne, hogy ez a se­gítség a lakosság megértésé­vel találkozik és az ered­mény a tüzek számának csökkenésében lesz mérhető. H. F. feltételeik, bővítették szol­gáltatásaikat. 1985-ben 344 új tagjuk volt és január el­sején 9334 tagot tartottak nyilván. A tagság részjegyei­nek értéke hét és fél mil­lió forint. Betétállományuk 35 százalékkal nőtt, és az év végén 183 millió forint volt. A lakosság érdeklődik az átutalási és az ifjúsági ta­karékbetétek, valamint a ta­karéklevél iránt. A múlt év­ben hitelezési tevékenységü­ket bővítették az államilag támogatott lakásépítéshez, felújításhoz és korszerűsí­téshez adtak hitelt és pénz­zel segítették a családi há­zak adásvételét. Több- mini háromezren vették igénybe a rövid- és középlejáratú hi­teleket. Ilyen címen 31 mil­lió forintot folyósítottak. A takarékszövetkezet fizette már a múlt évben a hús­kombinát által felvásárolt állatok vételi díját. Se’ges- den a málnáért járó össze­geket, Nagyatádon pedig a gázdíjak beszedését is vál­lalták. A takarékszövetkezet megütötte a bankot: fenn­állása óta a legnagyobb nye­reséget érte el, 4 millió 396 ezer forintot. Ez két és fél­szerese az 1984. évinek. Folytatták hálózatfejleszté­si tevékenységüket is: a mi­kei betétpénztár új üzlet­házba költözött, felújították a segesdi és a somogyszobi kirendeltséget, a lábodi és a nagyatádi üzletház átalakí­tásához is biztosították a feltételeket. A háromfai ki- rendeltség korszerűsítésével és a taranyi betétpénztár he­lyiségének5 kialakításával a takarékszövetkezet épületei hosszú távon megfelelnek rendeltetésüknek. BázIsMmp Kapolyban A hibrid rangot kapott A húsfogyasztásban a ser­téshús a következő években is döntő szerepet játszik. Évente fejenként átlag — beleértve a csecsemőket, a fogatlan öregeket és a vege­táriánusokat is — megköze­lítőleg 77 kilogramm húst eszünk meg évente. Ebből 42,2 kilogramm a sertéshús. A népgazdaság VII. ötéves terve a minőségi sertéshús- termelés megvalósítását tűz­te ki célul. Ezt a célt a nagyüzemekben, valamint a kisegítő háztáji gazdaságok­ban magas hústermelésű, in­tenzív fajták és hibridek részarányának növelésével kell elérni. Agrár szakemberék véle­ménye szerint a jövő útja a sertéstenyésztésben a hibri­dizáció. Ezeknek az állatok­nak jó a húskitermelése, vé­kony a szalonnájuk, tartá­suk pedig gazdaságosabb. A somogyi gazdaságokban két sertéshibridet hizlalnak, a kahybot és — az egyre in­kább tért hódító — hunga- hybot. Ez utóbbi a Herceg- halmi Kísérleti Gazdaság hibridje. Zentai Béla te­nyésztési osztályvezető el­mondta: a hungahyb sertés­tenyésztési rendszer tíz éve alakult, és az államilag elis­mert a hungahyb 39-es, va­lamint a hungahyb 50-es tí­pusokkal dolgoznak. A keresztezés fő célja volt, hogy a konstrukciók megfe­leljenek a népgazdaság kö­vetelményeinek: legyen sza­pora és gazdaságosan tartha­tó a sertés, valamint adjon kiváló minőségű húst a fo­gyasztóknak. Ezek a kedvező tulajdonságok tették népsze­rűvé a hungahyb sertést az egész országban, sőt a hatá­rokon is túl. — Jó minőségű hibrid sertésünknek magas színvo­nalú szolgáltatásainknak és Balázs István körzeti szak- tanácsadónk odaadó munká­jának eredménye, hogy ro­hamosan növekszik partner­üzemeink száma Somogybán is. Jelenleg 15 partnerüze­münk van a megyében. Köz­tük egy „h'ibridbázis” a ka- polyi Haladás téeszben: törzstenyósztési telepünkre büszkék vagyunk. Itt van az egyik Hungahyb 50-es kan­nevelő telepünk. Az itteni munka elismerése, hogy ta­valy az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézettől megkapták a hib­ridek a legmagasabb minő­sítési fokozatot, a hibrid bá­zistenyészet címet. A tsz szakemberei és ve­zetősége a hungahybbal együtt figyelnek arra, hogy a legkiválóbb minőségű te­nyészállatok kerülhessenek csak ki erről a telepről. A 70. OMÉK-on az itt nevelt tenyészkan III. helyezést ért el, bizonyítva a tenyésztői munka magas színvonalát. — Termelési rendszerünk a Kaposvári Húskombináttal is jó kapcsolatot tart fenn — folytatta az osztályvezető —, és egyre többen ismerik, keresik a hungahyb tenyész- sertéseket a kistermelők kö­zül is. Szeretnénk, ha a mostani ötéves tervben So­mogybán még több nagy­üzem és kistermelő használ­ná garantált minőségű ta­karmányainkat, technológiai berendezéseinket, állat­egészségügyi szolgáltatá­sainkat és hizlalna hibri- deinkből. Ezzel a Kaposvári Húskombinát még több jó minőségű sertéshúshoz jut­nak. Horváth Anna Angol módszer vóllalaH döntésekhez A gazdasági vezetők stra­tégiai döntéseinek megalapo­zásához úgynevezett döntési konferenciaközpontot hoz' létre a Számítástechnika Al­kalmazási Vállalat. Ezzel al­kotóműhelyt biztosítanak a hazai vállalati vezetőknek az üzemi stratégia megalapozá­sához, a tervezési módszerek kipróbálásához. A SZÁMALK a vállalkozásban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság rendszerelemzési irodájával és az angliai ICL céggel mű­ködik együtt; döntéselőké­szítési módszert vezetnek be. Az alkalmazásához szüksé­ges, korszerű mikroszámító­gépeket és a technikai esz­közöket az angol cég szállít­ja. A számítástechnikai esz­közök használatához szüksé­ges szoftvert a magyar szak­emberek a londoni közgazda- sági egyetem szakértőivel kö­zösen már ki is fejlesztették. A vállalkozást az OMFB Rendszerelemzési Irodája az ilyen konferenciák rendezé­sével kapcsolatos tapasztala­taival segíti. A döntési konferenciaköz­pont az idén megkezdi mun­káját, lehetőséget biztosítva a vállalatoknak, intézmé­nyeknek a döntéselőkészítő munka korszerűsítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents