Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-21 / 68. szám

1986. március 21., péntek

Somogyi Néplap

3

Tanácskozik az Országgyűlés tavaszi ülésszaka

(Folytatás a 2. oldalról)

nem feltételezi a teljes körű egyetértést, hanem a nép meghatározóan nagyobb hányadainak egyetértését igényli. A döntő kérdésekben azonban megkívánja az azonos álláspontot. A sajtó feladata és felelőssége rendkívül nagy a sokféle érdek pontos ismertetésében, a köz- megegyezést alkotó nézetek elfogadtatásában és abban, hogy a többség számára elfogadhatatlan réteg- vagy csoportérdekek ne kapjanak elvtelen támogatást. Nehezen beszélhetünk közmegegyezésről jól tájékozott, jól tájékoztatott közvélemény nélkül. A közvélemény informálásában, nézeteinek alakításában részt vesz a tömegtájékoztatás, de a sajtó még nem azonos a közvéleménynyel. A közvélemény politikai súlyát, tekintélyét nem sajátíthatja ki, azzal nem azonosíthatja önmagát sem sajtószerv, sem az újságíró személye.

A Központi Bizottság titkára a továbbiakban arról szólt: a sajtó fontos feladata, hogy hiteles képet nyújtson hazánk politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről, segítse a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését és mozgósítson a társadalmi cselekvésre. Ennek a kötelességének azonban csak akkor felelhet meg, ha az állami szervek, a gazdálkodó és társadalmi szervezetek, egyesületek megadják a szükséges felvilágosítást a nyilvánosság tájékoztatásához.

Politikai érdek fűződik ahhoz, hogy a közvélemény pontosan tájékozott legyen, és a tájékoztatás tekintélyén felesleges időhúzás miatt ne essen csorba. Biztosítanunk kell a tájékoztatás elsőbbségét. hogy az ezzel járó kétségtelen előnyöket mégallka- lamszerűen se használhassák ki a szocialista államunkkal szemben álló, ellenséges, idegen tájékoztatási szervek. Nincs olyan fontos kérdés, amelyről akár a belpolitikát, akár a nemzetközi politikát illetően hallgatni kellene.

— Feladatunk van bőven, hiszen népünk jelenét formáljuk és jövőjét alapozzuk. Gondokból sincs hiány, azokkal is számolnunk kell. A kiút, a további fejlődés csak a nemzet hozzáértésére és tett- rekészségére alapozódhat. Bízunk benne, hogy a törvény ezt a közös ügyet szolgálja és erre biztatja, mozgósítja újságíróinkat. Éljenek vele.

Meggyőződésem, hogy elfogadása esetén a Sajtótörvény hozzájárul a szocialista demokrácia fejlődéséhez, segíti a sajtót feladatainak ellátásában. A beterjesztett törvényjavaslat minden tekintetben összhangban áll pártunk tájékoztatáspolitikájával. Mindezek alapján a törvényt elfogadom és elfogadását javaslom a tisztelt Országgyűlésnek — mondotta befejezésül Berecz János.

Dr. Bokor László (Budapest, 47. vk.), a MAFILM Híradó és Dokumentumfilm Stúdiójának vezetője felszólalásában elmondta: A sajtó dolgozóinak tekintélye azzal is növekedne — fejtette ki a képviselő É, ha szervezete, az újságírószövetség még inkább értékmérő és érdekvédő, társadalmi rangú, s politikai súlyú testületté válna.

Ezután Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke szólalt fel.

Bányász Rezső államtitkár, a Miniszter tan ács Tájékoztatási Hivatalának elnöke elöljáróban hangsúlyozta: társadalmi életünk fejlődésének szép eredményeként most olyan törvényjavaslatot tárgyal az Országgyűlés, amelynek legfőbb szándéka, hogy megerősítse az alkotmányban biztosított sajtószabadságot. A sajtótörvény javaslata ugyanakkor kiegészíti az alkotmányos alapjogot az állampolgároknak a tájékoztatáshoz való jogával, valamint a sajtó dolgozóinak azzal a jogával és kötelességével, hogy felelősen, megbízhatóan — a javaslat szavaival szólva: hitelesen1, pontosan és gyorsan — tájékoztassanak a haza és a világ ügyeiről.

Az államtitkár han, gsúlyozta, hogy a törvényjavaslat szelleme és paragrafusai az alkotó emberséget, a humanizmust és a legszélesebb értelemben vett demokratizmust képviselik. Sajtónkat is a szocialista demokrácia fejlesztésének szolgálatára ösztönzik; joggal, hiszen csak megfelelő ismeretekkel rendelkező, jól tájékozott állampolgároktól lehet elvárni, hogy cselekvő alakítói legyenek életünknek, fejlődésünknek, jövőnknek.

— Sajtónk sokban segítette és még fokozottabban segítheti a nemzeti közmegegyezés formálását, építőmunkánk, gadasági fejlődésünk meggyorsítását, a társadalom- és a művelődéspolitikai feladatok végrehajtását. Segíti a békéért és a társadalmi haladásért folyó nemzetközi küzdelem, a békés egymás melllett élés -gyakran bonyölult kérdéseinek megvilágítását, a testvéri szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítését a köztudatban. A magyar televízió, a rádió, az írott sajtó küldetésének tekinti a megbízható, gyors, az összefüggéseket is hitelesen bemutató tájékoztatást, korunk valóságának tiszta tükrözését, az orientálás és a társadalmi tettekre való mozgósítás kettős föladatának minél jobb elvégzését.

A továbbiakban az államtitkár kiemelte, hogy a sajtótörvény gerincének is tekinthetők azok a törvény- szakaszok, amelyek az újságírók jogaival és kötelességeivel foglalkoznak. Ezek megfogalmazása tükrözi pártunk és kormányunk véleményét, hogy a szocialista demokrácia intézményrendszerében

— Iparágunk életét ma jó néhány teljesen új élem, megváltozott külső és belső körülmény határozza meg

— mondotta Somogyi László.

— Lényegében megszűnt az égető, és állandó ellentmondásokat szülő kapacitáshiány, amely már a fővárosban is elmúlóban van. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy kisebb feszültségek sincsenek, hiszen esetenként együtt van jelen többletkínálat és kapacitáshiány.

— Természetesen, az építő- és az építőanyagipar sok szállal kapcsolódik a kiemelt népgazdasági fejlesztési programokhoz. Van a szakmának egy 1985-ben jóváhagyott koncepciója is, s ez fejlesztési tevékenységünk vezérfonala.

A miniszter ezután az ágazat eredményeiről szólt. Elmondta :

— örvendetes jelenségnek tartom, hogy nagyon sok városban, községben a megépített lakások jó része esztéti- kusabb, jobban illeszkedik a város, a környék hangulatához, a tájihoz, és a meglévő épületekhez. A jól működő szervezetek döntő többsége javított eredményén, a lehetőségekhez mértein megerősítette pozícióját, míg a gyengébbek eredményei tovább romlottak, és sajnos, néhány korábban jól gazdálkodó vállalat is a tönk szélére került. Ennek a folyamatnak lesznek vérveszteségei, vállalati és vezetői szinten egyaránt, mégis azt tekintjük elsődleges feladatunknak, hogy a vállialaiti önkontroll alapján a felesleges eszközök, ingatlanok értékesítésével, a vállalatok önerőből történő szervezeti korszerűsítésével, a felesleges létszám leépítésével, ha kell szanálási eljárásokkal nyereségessé tegyük tevékenységünket. Ha ezek a kísérletek eredménytelenek, nem riadhatunk vissza egyes vállalatok felszámolásától.

— A minőség — különösen a lakásépítésnél — az a jogos kritikai bázis, amely a közvélemény ítéletében olyan gyakran megjelenik — mondotta Somogyi László. — Ma

ma a politikai nyilvánosság továbbfejlesztése az egyik legfontosabb tényező. Kormányunk határozott véleménye — mondotta —, hogy a törvényjavaslat mind szellemében, mind tételes szakaszaiban kellő jogi biztosítékokat nyújt a sajtónak fontos feladatai ellátásához.

A felvilágosítási kötelezettség — miként a sajtótörvény egyetlen más szakasza sem — nem lehet visszaélések forrása. A valódi titkokat a jövőben sem tárhatjuk a világ elé: mindenkor lesznek államunknak olyan tényei, történései, amelyeknek nyilvánosságra hozatala sértené politikai, diplomáciai, gazdasági, egyszóval nemzeti érdekeinket.

Befejezésül hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság kormánya a nyílt szó, a véleményszabadság híve, amit a sajtótörvény javaslatának elkészítése és beterjesztése is bizonyít. A törvényjavaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt három évtizedes, nyílt és következetes, a gyakorlat próbáját kiállt tájékoztatáspolitikájára épít. a szocialista törvényesség elveinek és gyakorlatának egyaránt megfelel. Olyan sajtó- törvényünk születhet, amely nemcsak a szocialista demokratizmus lendítője lehet, hanem tovább növelheti a nemzetközileg elismert és becsült magyar tájékoztatás rangját.

Dr. Sztrapák Ferenc (Bács- Kiskun m., 5. vk.), a Petőfi Népe főszerkesztője leszögezte: Nagy kincsünk a hazai információra, magyarázatra váró állampolgári bizalom, amelynek megőrzéséhez a sajtónak hathatósan hozzá kell járulnia.

Csöndes Zoltán (Budapest, 39. vk.), a Szikra Lapnyommár világosan látjuk, sőt nyíltan ki is mondjuk, hogy kizárólag a munkaerkölcsre, az öntudatra hivatkozás nem oldja meg ezt a problémát. Az emberi tényezők mellett folyamatosan jó minőségű, első osztályú anyagokra. szerkezetekre van szükség. A munka minőségét szabályozókkal, érdekeltséggel is javítjuk, de szükség van ezen kívül szigorú munkahelyi, vállalati és hatósági ellenőrzésre.

— A VII. ötéves terv 320— 340 000 új lakás felépítésével számol. Egyértelműen kijelenthetem, hogy ezt a hazai építő- és építőanyagipa.- teljesíteni tudja. Az elmúlt idő. szakban sajnos szinte minden évben visszatér; gond volt a rendkívüli ütemtelen- ség, vagyis az, hogy a lakások döntő része mind az állami szférában, mind a magánlakásépítésben a IV. negyedévben épült fel. Őszintén meg kell mondanunk, hogy adataink szerint 1986- ban ezzel a feszültséggel még mindig számolni kell. Erőink, intézkedéseink itt még nem voltak elégségesek.

— Nálunk a minőségi és mennyiségi lakásigény párhuzamosan van jelen, és a panel szerepköre megváltozik. Tizenöt évvel ezelőtt 35—38 000 paneles, nagyelemes lakás gyártására épült ki kapacitás. 1985-ben viszont már a 18 000 darabot sem érte el az új paneles lakások száma, s reálisan számolnunk kell a további csökkenéssel. A panelt, az előre- gyártást azonban nem dobhatjuk ki, mert rengeteg példa van a szép, komfortot, jó életkörnyezetet adó paneles megoldásokra.

— A szakma nagy feladata, hogy megtalálja azokat a technológiákat, szerkezeteket és anyagokat, amelyek iparosított módszerek segítségével az új és még újabb igényeknek megfelelően színesítik a választékot.

— Hazáink lakásállományának jelentős része egy- vágy- kétszobás, s nagyrészt ezek bérlői vagy tulajdonosai egyben a minőségi lakásigény'ők is. Ez a lakástőke képezheti viszont a fiatal házasok első, valamivel szerényebb mihőda vezérigazgatója rámutatott: a törvény nagyabb önállóságot, szélesebb jogkört biztosít a sajtószenveknek. Ezt fejezi ki az is, hogy a törvénytervezet értelmében a Minisztertanács által meghatározott kiadói tevékenységre jogosult szervezeteknek ezentúl nem kell külön engedélyt kérniük, ha könyvét, vagy hasonló kiadványt kívánnak megjelentetni. A képviselő kívánatosnak tartotta, hogy ez a jog a kiadói joggal automatikusan együtt járjon.

Dr. Velkey László (Bor- sod-Abaúj-Zemplén m., 4.

vk.), a Borsod Megyei Gyermekkórház igazgató főorvosa a közerkölcsöt megsértő, megbotránkozást kiváltó brutális, trágár, pornográf, az emberi, társadalmi kötelékeket semmibe vevő sajtótermékek közlése ellen emelt szót.

Több képviselő a törvényjavaslathoz nem jelentkezett hozzászólásra, ezért ismét Markója Imre kapott szót.

Az igazságügymini'szter megköszönte a képviselők értékes, tartalmas és alkotó jellegű hozzászólásait.

Egyetértését fejezte ki a kulturális bizottság javaslataival, majd a képviselők néhány konkrét észrevételére válaszolt.

Határozathozatal következett: az Országgyűlés a sajtóról szóló törvényjavaslatot részleteiben is egyhangúlag elfogadta.

Ezután, az elfogadott napirendnek megfelelően az építő- és építőanyagipar helyzetéről terjesztette elő beszámolóját Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter a szóbeli kiegészítést fűzve a képviselőknek már korábban eljuttatott írásos jelentéshez.

feladatairól

ségű, de alacsonyabb áru lakását is.

A garancia, a szavatosság kérdéseit taglalva Somogyi László kifejtette:

— A kötelező szavatosság helyett kötelező jótállás ügye a gazdasági bizottság munka, programjában szerepel. Itt népgazdasági szintű áttekintésre van szükség.

— A VII. ötéves tervidőszakban egyik legnagyobb feladatunknak tekintjük, hogy javuljon az alapvető építőanyagok minősége és az ellátás színvonala. A vásárlók érdekében emelni kell a forgalmazás színvonalát, javítani kell az áruteríté.st, az ország minden részén megfelelő választékot kell nyújtaná. E célnak rendeljük alá az építőanyaigipari fejlesztéseket. Végezetül Somogyi László, a tárca egyéb, tervezett intézkedéseiről is említést tett, majd hangsúlyozta a magyar építésztársadalom felelősségét az ország arculatának alakításában.

Szilágyi Gábor (Hajdú megye, 3. vk.) az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának titkára, a törvény- javaslat bizottsági előadója hangsúlyozta: a bizottság

egyértelműen helyesli és támogatja a versenytárgyalásos vállalkozási rendszert. Az építőipar előtt álló feladatok sorában igen fontosnak tartja a munka minőségének erőteljes javítását.

Németh Ferenc (Békés megye, 9. vk.), az Orosházi Városi Pártbizottság politikai munkatársának véleménye szerint csak üdvözölni lehet az ágazatnak azt a célját, hogy a VII. ötéves terv időszakában a lakásépítési árak éves növekedési üteme ne haladja meg az 5 százalékot.

Szabó Tamás (Fejér megye, 7. vk.), az Ercsi Cukorgyár osztályvezetője javasolta egy országosan egységes szállítási díj kidolgozását.

Ezzel az Országgyűlés -tavaszi ülésszakának első napja véget ért. Ma az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolója feletti vitával folytatja munkáját az Országgyűlés.

Az építőipar helyzetéről,

Forradalmunk, amely látóvá tett

„A magyar proletárforradalom még a vakot is látóvá teszi.” Lenintől származnak a sokszor idézett szavak — az orosz proletárforradalom vezére a magyar proletárforradalom vezetőihez küldött üzenetében írta e mondatot. Egy világforradalomban gondolkodó teoretikus és gyakorlati politikus szavai ezek, amelyekkel az ugyancsak világforradalmi távlatokban cselekvő kis forradalmi párt világf orradalmi jelentőségű lépését üdvözölte: a Kommunsták Magyarországi Pártját a hatalom megragadása után.

Hogy mivel tette látóvá a vakot a magyar munkás- osztály? Elsőképpen azzal, hogy az egész világ előtt bebizonyította: a munkásság győztes forradalma korántsem orosz sajátosság, hanem a kor, a proletárforradalmak korának sajátossága — az imperializmus lánca végképp megszakadt, s megkezdődött a kapitalizmusból a szocializmusba való világméretű átmenet kora.

A nagy októberi szocialista forradalom és a másfél évvel későbbi magyar Tanácsköztársaság történelmi mérlegét nézve az új korszak beköszöntének ténye föltehetően senki által nem vitatható. De vajon így volt-e ez már 1919 márciusában is? Valóban látóvá tette a Tanácsköztársaság a vakot?

Aki valaha is nézegetett a Magyar Tanácsköztársaságról szóló könyveket, és képösszeállításokat, aligha feledheti a tizenkilences budapesti május elseje hangulatát. Emlékezetünk történelmi képcsarnokába bevésődtek a világforradalom nagy ünnepére készült dekorációk fotói, és azok a képek, amelyeken sok nyelvű feliratok és transzparensek mögött a magyar pro- letárforradalomra fölesküdt külföldiek, a Tanácsköztársaság internacionalistái vonultak föl.

Internacionalisták. Ezzel az elnevezéssel kerültek be a történelembe azok a magyarok, csehek, lengyelek, románok és még sok más nemzet fiai, akik az orosz forradalomért harcoltak a Dnyepertől a Távol-Keletig, és így nevezték azokat az idegenajkúakat, akik a Tanácsköztársaság Magyarországán, a magyar Vörös Hadsereg soraiban vonultak csatába a kor egyetlen forradalmáért, a világforradalomért.

A Tanácsköztársaság

könnyen „látóvá” is tehette a vakot. A történelemben ugyanis soha nem volt annyira egyértelmű a forradalom és az ellenforradalom nemzetközisége, mint az oroszországi október után. Soha nem volt any- nyira világos, hogy a proletárforradalom —, amely Közép- és Kelet-Európa több országában a társadalom belső fejlődéséből lett itt és most szükségszerűvé — csakis egy nemzetközi méretű forradalmi hullám sikerében válhat diadalmas valósággá.

Erőt és felelősséget adott a forradalmároknak az a körülmény, amit Kun Béla, a Budapesti Munkás- és Katona Tanács 1919. április 19-i ülésén megfogalmazott: „Két világáramlatnak harca csap össze a magyar- országi Tanácsköztársaság fölött: az imperialista kapitalizmus és a bolsevista szocializmus... Ez a nemzetközi osztályharc kérdése.. . Amikor mi megalapítottuk a proletárdiktatúrát Magyarországon, nem arra alapítottuk számításainkat, hogy mi képesek leszünk majd katonai erővel, rendszeres háborúval megbirkózni az antant csapataival. Nem hittük azt, hogy azzal a hat divízióval,

amelyet a fegyverszüneti szerződés a Tanácsköztársaság számára engedélyezett, meg tudjuk állítani azt az offenzívát, amely minden oldalról fenyeget bennünket. Hangsúlyoztuk és hangsúlyozzuk, hogy mi a magyarországi Tanácsköztársaság sorsát a nemzetközi proletárforradalomra alapítottuk.”

De a proletárforradalom nemzetköziségéhez hasonlóan nyilvánvaló volt az ellenforradalom nemzetközisége is. Károlyi Mihály —, aki mindvégig lojális volt a munkáshatalom iránt, de kritikusan szembehelyezkedett a Tanács- köztársasággal — májusban így írt erről egyik levelében: „A körülzárás, úgy hiszem, napok kérdése — az ellenforradalmárok nagy örömére. Felfordul a gyomrom, ha ezekre a zsebhazafiakra gondolok, akiknek sokkal jobban illenék az »igen — mindig« jelszó, mert ezek tényleg mindig bárkivel bárki ellen szövetkezni készek, ha nem hazájukról, de hitvány anyagi érdekeik megmentéséről van szó...”

Folytathatjuk a lenini mondat értelmezését a Tanácsköztársaság alkotását illetően is. Kádár János szavait idézve a Magyar Tanácsköztársaság 133 napos fennállása azért is népünk történelmének kiemelkedő szakasza, mert „létrejötte azt jelentette, hogy hazánkban először került minden hatalom a dolgozó nép kezébe. A Tanács- köztársaság rövid fennállása alatt, rendkívül nagy nehézségek közepette is, bebizonyította a magyar munkásosztály államalkotó erejét, elhivatottságát a társadalom megújítására, a nemzet vezetésére”.

Nagy tetteket vitt végbe a tanácshatalom a társadalmi átalakításban, a szocializmus céljainak gyakorlati demonstrálásában. A munkáshatalom súlyos

örökséget vett át a megbukott tőkés-földbirtokos rendszertől, amely rendkívül kimerült országot hagyott maga után. Rendkívüli erőfeszítéseket tett is a termelés és az elosztás megszervezésére, a tanács- rendszer gyors kiépülése és működése, a pénzintézetek, az ipari és a kereskedelmi vállalatok államosítása, s a népgazdaság megszervezése, a szűkös lehetőségek közepette is a dolgozók ellátásának bizonyos javítása, jelentős szociálpolitikai intézkedések kezdeményezése és bevezetése, a munka- és életkörülmények emberibbé válása mind-mind mutatta, hogy a dolgozók új világa épül. Kiemelkedő volt a gyermekvédelem, a kulturális forradalom elindítása és útjának szélesre tárása. Eredményei, amelyeket a tanácshatalom a külső imperialista túlerővel és az alattomos belső ellenséggel küzdve, az ingadozókkal meg a tapasztalatlanságból fakadó nehézségekkel is birkózva, rövid fennállása idején elért, tanúsították a szocialista munkáshatalom teremtöképességét. A proletárhaza védelmében létrejött a magyar Vörös Hadsereg. A forradalmi honvédelemnek alapja mindenekelőtt a munkásság elszántsága, továbbá mindazok segítsége, akik tisztelettel tekintettek az antanttal dacoló tanácshatalomra, tál dacoló tanácshatalomra.

Az antant katonai túlereje megdöntötte a Duna völgye első proletárhatalmát. A proletárhatalom emléke azonban tovább élt a munkásság és a földműves szegénység tudatában, éltetve a reményt, hogy ismét fölvirrad a győzelmes forradalom napja.

Papp Gábor