Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-03 / 52. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLII. évfolyam, 52. szám Ara: 1,80 Ft 1986. március 3., hétfő Befejeződött az SZKP XXVII. kongresszusának vitája A határozat jóváhagyta a párt politikai irányvonalát Szergej Szokoiov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere A Szovjetunió mindig megtalálta a megfelelő választ a kihívásokra Az SZKP XXVII. kongresszusán szombaton folytatódott és befejeződött a központi bizottság politikai beszámolójának és a központi revíziós bizottság jelentésének vitája. A tanácskozás ötödik munkanapja kegyeletes megemlékezéssel 'kezdődött — a merénylet áldozatául esett Olof Palme svéd miniszterelnökről, a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt elnökéről. „Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió kormánya mély részvétét nyilvánítja Svédország népének, a szociáldemokrata munkáspártnak, amelyet hosszú éveken át vezetett Olof Palme” — mondotta az ülésen elnöklő Viktor Csebrikov. A szovjet fegyveres erők mindig a szocialista haza békéjének és biztonságának megbízható védelmező voltak és lesznek — jelentette ki az elsőként felszólaló Szergej Szokoiov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Mint mondotta, az imperialista államok az utóbbi időkben tovább fokozták háborús készülődésüket. Különösen az Egyesült Államok csapásmérő fegyverek világűrbéli telepítését előirányzó „hadászati védelmi kezdeményezése” jelent veszélyt. Ezeknek a lépéseknek az alapgondolata a Szovjetunióval szembeni döntő katonai fölénynek, valamint a nukleáris első csapással való fenyegetés lehetőségének megszerzése. Kialakulóban van a Szovjetunió és a többi szocialista ország elleni háború kirobbanásának valós veszélye, s ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül — jelentette ki a miniszter. A Mihail Gorbacsov január 15-i javaslatára adott amerikai válaszról szólva kijelentette, hogy abban „nincs megoldás a legfőbb és elvi jelentőségű kérdésre: a világűrbéli fegyverkezési verseny elhárítására”. „Az amerikai kormányzat nyíltan negatív álláspontot foglalt el az atomfegyver-kísérletek tilalmával kapcsolatban, s ezt nem lehet másképp értékelni, mint aképpen, hogy Washington folytatni kívánja az atomfegyverkezési versenyt.” A Szovjetunió mindig megtalálta a, megfelelő választ az ellene intézett kihívásokra. „Ha rákényszeríte- nek bennünket, hatékony választ találunk az űrfegyverekre is. Ezt nem mi akartuk." A következő szovjet felszólaló Jurij Petrov, a szverdlovszki területi pártbizottság első titkára volt, aki szorgalmazta a dolgozó kollektívák gazdasági érdekeltségén alapuló rendszer bevezetését. Rámutatott, hogy a társadalmi igazságosságnak „földrajzi aspektusa" is van. Elemezni kellene az ország összes területi egységének társadalmi—szociális helyzetét és az éghajlati, nemzeti és egyéb sajátosságok tekintetbe vételével kellene kidolgozni a távlati és éves társadalmi—szociális fejlesztési terveket. Margarita Zselnyina pszkovi orvosnő a kórházak és rendelőintézetek műszaki felszereltségének javítása, korszerűsítése mellett szállt síkra és méltatta a túlzott alkoholfogyasztás ellen kibontakozott országos mozgalom társadalmi jelentőségét. Igor Gorbacsov, a lenin- grád'i' Állami Akadémia Drámai Színház főrendezője nemes pátosszal szólt arról, Az SZKP XXVII. kongresz- szusán egyperces néma felállással adóztak Olof Palme svéd miniszterelnök emlékének. Az első sorban, jobbról balra: Mihail Gorbacsov, Jegor Ligacsov és Nyikolaj Rizskov. hogy a művész munkájának csak akkor van értelme, ha magasrendű erkölcsiséget szolgál, ha áthatja a népbe, a humanista eszményekbe vetett hit. Borisz Vologyin, a roszto- vi területi pártbizottság első titkára arról tájékoztatta a kongresszust, hogy a párt- bizottság határozott intézkedéseket tesz a kolléktív vezetés elvének érvényesítéséért, az e vonatkozásban elkövetett hibák kiküszöböléséért. Konsztantyin Petrov bányász, a párt egyik veteránja az 1985 áprilisi KB-üiés irányvonala mellett tett hitet, majd Gumer Uszmanov, a tatár területi pártbizottság első titkára hívta fel a szakembereket olyan technika és technológia kidolgozására, ámely a régebbi kőolajlelőhelyek további kiaknázását is lehetővé tenné. Áttörésről, lényeges eredményekről még nem tudott (Polytatás a 2. oldalon.) Egy ország telelt Gyuri „szerkesztőkémnek” hív, én őt „majsztónak” és egyikünk sem haragszik a másikra. Nem cinizmusból illet ezzel a kifejezéssel, hanem mert valami meg- foghatatlant gondol a munkámról. Nemrég a presszóban azt mondta nekem, szívesen lenne télen újságíró. Ész- beni képességem összegzése bújt elő kérdésként. Hogyhogy télen? Ebben a kutya hidegben — mondta egy újságírónak mégiscsak könnyebb... Gyurira nem lehet megsértődni. Törzsolvasóm, hát illik elfogadni tőle a kritikai megjegyzéseket is. Most azonban valóban megakasztotta szokásos gondolatmenetemet. Megpróbáltam összekotorászni jópontjaimat. Hogyan is állok, tényleg könnyített helyzetű egyén vagyok-e? Legalább is télen. Valószínűleg igen. Ha jól irányzott akar lenni a labda, leheletnyi pontos a passz — azért van ez, mert nemcsak nyáron, hanem télen is azt csinálhatom, amit szeretek. Persze Gyuri is szereti a magáét, ahogy téglát nemes egyszerűséggel — de reméljük, évszázados tartóssággal — egymásra rak, ahogy a falat malterköntössel ellátja, nem az unalom energiája vezérli. Télen azonban a presszóban ül és csipkedi az embereket. Jópontjaimon gondolkodom tehát, szakmám védelmében. Elém kerekedik a néhány héttel ezelőtti reggel, amikor a fotóssal útra keltünk. Ezt az utat én magam állítottam ösz- sze, a témákat a fülem- hallotta ötletekből suvasz- tottam egymás mellé. Az oka igazából az volt, hogy hosszú napok óta ültünk a szerkesztőségben, akkoriban zúdult le a félméteres hó, s mi a katonák és járműveik helytállásáról írtunk. Pörögtünk a Trabanttal a hóban a nagykorpád—szabás—kutasi út inkább a biatlonistáknak lett volna vágya. Nagy hó alá bújtak a házak, az árva gólyafészekbe méteres hótojás poty- tyant. Miért mentünk, nem is tudom. Talán, hogy valaki valahol elakadt vagy bajban van és szükség lenne valamire. Senki sem akadt el, senki sem volt bajban, ahová bekopogtunk. Szinte nem is találtunk mást csak kályharakó embereket. Jöjjenek vissza, ha elmúlik a hó, biztattak bennünket; most nincs semmi ebben a zord időben. Mi azért találtunk mégis. Hogy úgy csihol- tuk-e elő vagy önzetlen házigazdák ajándékaként kaptuk és* vittük haza a témákat a tarisznyánkban? Nehéz eldönteni. Lett az útunkból riport, portré, információ. Jópont ez? Ahogy Gyuri mondaná, ha három piros pont ér egy fekete pontot, akkor az. Minden viszonylagos. Lehet, hogy az; de meglehet, hogy csak jókedvemben börgetem az autót a fagyossá keményedéit havon. Ugyanígy mászott a kolléganőm a térdig érő puha, fehér takaróban, amikor a téli vadgazdálkodás helyzetét firtatta, s kollégám, aki a hótól deres vezetőfülkéjében ücsörgött órákat, hogy a megyei utak helyzetéről beszámoljon. Sorolhatnám védelmi helyzetem szilárd bástyáit. Azokat a munkahelyeket, ahol nemrégiben megfordultam, s a kutyakemény tél miatt állt a rnunka. Talán a naptár már véglegesíti bizakodásunkat, és kedvező időt teremt az igazi munkálkodásnak. Gyuri azzal köszönt el, bogy az olaszok is végig- alusszák a legmelegebb napszakot. Így vagyunk mi télen, most dolgozzanak ők. Kissé elbátortalanított ezzel; a naptár eszerint hamarosan újra a taljánok- nak kedvez. Pedig nekünk kellene álmos ébrenlétünkből kinyújtózkodnunk. Békés József Meggyilkolták Olof Palmét Gyilkos merénylet áldozata lett Olof Palme: a svéd miniszterelnököt péntek éjjel Stockholmban lelőtte egy ismeretlen férfi. A politikus kórházba szállítása után nem sokkal belehalt sérüléseibe. Az egyelőre ismeretlen indítékú merénylet kevéssel éjfél előtt történt Stockholm belvárosában, a nyílt utcán. Palmét azonnal kórházba szállították, de már nem tudtak segíteni rajta. Az 59 éves miniszterelnökre egyszer lőtt rá egy — szemtanúk vallomása szerint — negyven év körüli férfi. A közvetlen közelből leadott lövés a hasán érte a politikust, akit saját kívánságára általában nem kísérték testőrök. A merénylet indítékairól és elkövetőjéről egyelőre alig tudni valamit. A svéd rendőrség nagy erőkkel folytatja a nyomozást. A határ- átkelőhelyeken és a stockholmi Arlanda repülőtéren rendkívüli módon megszigorították az ellenőrzést, hogy a tettes ne menekülhessen el az országból. Svédországban 1792 óta nem öltek meg vezető politikust. Palme a támadás pillanatában feleségével egy mozielőadás után gyalogosan indult hazafelé. A rendőrség közlése szerint Lisbeth Palme asszony is könnyebben megsebesült a merénylet során. Az 1927. január 30-án született Palme második alkalommal volt Svédország miniszterelnöke. Mostani megbízatása 1982 óta tartott/ előzőleg 1969. és 1975. között töltötte be ezt a tisztséget. Emellett a Svéd Szociáldemokrata Munkáspsárt elnöke és a Szocialista In- ternacionálé alelnöke is volt. Az egyetemen politikai tudományokat tanult, a svéd törvényhozásnak 1957 óta volt tagja. 1963-ban már tárca nélküli miniszter, 1965- ben a távközlési ügyék, majd 1967-ben az oktatási minisztérium irányítója volt. Ingvar Carlsson miniszterelnök-helyettes a szombat hajnali órákban átvette a kormányfői teendők intézését, ő tájékoztatta a kormány többi tagját is a történtekről rendkívüli kabinetülésen. Ingvar Carlsson 1934-ben a dél-svédországi Boraas- ban született. A politikai életben azzal tette le névjegyét, hogy a lundi egyetemen megválasztották s szociáldemokrata diákszervezet helyi csoportjának elnökévé. Később az Egyesüli (Folytatás a 2. oldalon) Jégpáncél az utakat t Ónos esőt hozott a meterológiai tavasz Vasárnap reggel úira hullott a hó megyeszern-. majd a szállingózó hópihéket ónos eső váltotta fel. Aki kora reggel kocsiba ült, szomorú tapasztalatokat szerzett. A szélvédőre hulló eső másodperc alatt jégpáncéllá merevedett; a vezetőknek méterenként ki keljett szállniuk, hogy megtisztítsák az ablakokat . Kotes olyázni lehetett az utakon, csúszkáltak is a járművek, de ahogy a megyei rendőrkapitányságon tájékoztattak bennünket, komolyabb (baleset nem történt. A közúti igazgatóság ügyeletén Endrédi János elmondta: 15 gépük indult munkába a kora reggeli órákban. Kezdetben még latyakos, vizes havat tolattak le az útról, majd egyre nehezebbé vált a helyzetük a lefagyások miatt. Jelentős mennyiségű sót is kiszórtak, sajnos kevés eredménnyel. Megtudtuk, hogy most még ugyan van sótartulékukból, de ha továbbra is marad a tartósan télies idő, só után kell nézniük... A közúti igazgatóságon elmondták, hogy az utak mentén több szakaszon is ráhaj- lanak a faágak az útra, veszélyeztetik a biztonságos közlekedést. A mai napi időjárástól teszik függővé ezeknek az ágaknak a lefűrésze- lését. A 61-es úton volt a legnehezebb helyzet: szinte mindenütt jégpáncél fedte. Kaposváron a Városgazdálkodási Vállalat két brigádja tisztította a város forgalmas szakaszait. Volt dolguk bőven, amire a 120 buszmegálló tükörsima jegét fölcsákányozták. Gépeik a nap folyamán folyamatosan sózták az utakat. Március harmadikén tehát még továbbra is tél van, bármennyire is óhajtjuk már a tavaszt.