Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 51. szám Ára: 2,20 Ft 1986. március 1., szombat FOLYTATÓDOTT A VITA AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSÁN Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában pénteken folytatta tanácskozását a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. Mint ismeretes, a kongresszus első napján úgy döntöt­tek, hogy az első három napirendi pontról (az SZKP KB beszámolója és a párt feladatai, az SZKP programjának új szövegezése és az SZKP szerve­zeti szabályzatának módosítása) nem tartanak kü­lön előadói beszédeket, hanem azok lényegét be­lefoglalják az SZKP Központi Bizottságának poli­tikai beszámolójába, amelyet a KB főtitkára, Mi­hail Gorbacsov február 25-én terjesztett elő. Az Elnöki Tanács ülése Március 20-ára összehívta az országgyűlést A pénteki napon az első felszólaló Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az Állam­biztonsági Bizottság elnöke VIKTOR CSEBRIKOV: Beszédében Viktor Csebri­kov sajnálattal szólt arról, hogy a vezető imperialista hatalmak nem adják jelét annak, hogy készek lenné­nek a fegyverkezési hajsza megállítására. Továbbra is erőpolitikát folytatnak, ami nyílt szovjetellenességben, a Szovjetunió fölötti katonai fölény megszerzésére irányu­ló lépésekben nyilvánul meg. Ennek az irányvonalnak a megvalósításában önálló sze­repet töltenek be a külön­leges szolgálatok. Az Egye­sült Államok és más NATO- országok titkosszolgálatai ki­tartóan próbálkoznak a Szovjetunió kül- és belpoli­tikájának lejáratásával. Igyekeznek megszerezni az ország politikai, katonai, gazdasági és tudományos­műszaki titkait, megpróbál­nak beépülni az állami in­tézményekbe, fontos katonai objektumokra, tudományos kutatóintézetekbe. Viktor Csebrikov beszá­molt arról is, hogy az utóbbi időszakban több szovjet minisztériumban és országos hatáskörű irányító­szervben imperialista titkos- szolgálatok ügynökeit leplez­ték le. Olyan árulókat, akik fontos szolgálati titkokat szolgáltattak ki külföldi szervezeteknek. Ezek az em­berek a törvény által elő­írt szigorú, de megérdemelt büntetésben részesülitek. Az imperializmus a szo­cializmus ellen vívott harc­ban fontos szerepet szán az ideológiai cjiverziónak — mutatott rá az Államvédel­mi Bizottság elnöke. — Fegyverként használja fel a hazugságot, a rágalmakat, a szovjet nép által választott társadalmi rend eíleni harc­ra vonatkozó felszólításokat. volt. A Szovjetunió Állam­biztonsági Bizottsága, amely 1954-ben alakult, a szovjet társadalmat hivatott megvé­deni a külföldi hírszerző Ezek terjesztésében nem el­hanyagolható szerepük van a nyugati titkosszolgálatok ál­tal fenntartott különböző el­lenséges rádióadóknak. Mind­ez összességében már nem ideológiai harc, hanem ideo­lógiai diverzió, a Szovjetunió belügyeibe való nyílt be­avatkozás, ami durván sérti a nemzetközi jog elveit és a szovjet törvényeket. Az ilyen ellenséges tevékenység elleni harcban határozottan alkalmazzák, s a jövőben is alkalmazni fogják a szovjet törvényhozás által előirány­zott intézkedéseket. Csebrikov emlékeztetett rá, hogy az autóbbi időben egyes nyugati körök nagyon sokat beszélnek a politikai és dz emberi jogok, emberi szabadságok Szovjetunió­beli állítólagos megsértésé­ről, s ezek kapcsán megala­pozatlan követelésekkel, igé­nyekkel állnak elő. így akar­ják támogatni a szovjet ál­lampolgárok között is elő­forduló árulók társadalomel­lenes tevékenységét, ösztö­nözni ezeket az embereket arra, hogy nyíltan ellenséges tevékenységet folytassanak. Nyugaton hősnek kiáltják ki mindazokat, akik fellépnek a szocializmus ellen és sok­szor megrögzött bűnözőket vesznek pártfogásba. Nyugati védelmezőik ki akarják vívni e személyek számára azt a jogot, hogy büntetlenül megsértsék a szocialista állam törvényeit. Iyen jogot azonban mi so­ha senkinek nem adunk — szögezte le a szónok. A Szovjetunióban létrejött és működik a szervezeti-po­litikai, jogi, nevelési és egyéb intézkedéseknek az az átfogó rendszere, amely biztosítja a szovjet állam és szolgálatok, különböző kül­földi szovjetellenes közpon­tok és egyéb ellenséges ele­mek aknamunkájával szem­ben. a szovjet társadalom bizton­ságának megvédését az im­perializmus felforgató tevé­kenységével szemben. Ebben a rendszerben fontos helyet töltenek be az Állambiaton- sági Bizottság szervei., ame­lyek az SZKP, annak Köz­ponti Bizottsága irányítása alatt működnek — mondot­ta Csebrikov. Mint emlékezetes, az SZKP KB politikai beszá­molójában kemény bírálat hangzott él a közép-ázsiai Kirgizia pártvezetése címé­re. Abszamat Maszalijev, a Kirgiz KP KB első titkára péntek délelőtti felszólalásá­ban teljesen jogosnak ismer­te el a kritikát. Rámutatott, hogy a köztársasági párt központi bizottságának hi­bájából minimálisra zsugo­rodott a helyi pártszervek szerepe, hibákat követtek el a káderpolitikában, megsér­tették a kollektív vezetés el­veit. Az elkövetett hibákból levontuk a megfelelő tanul­ságokat — mondta Absza­mat Maszalijev. Az uráli Udmurtijában van az IZS márkájú gépko­csikat gyártó hatalmas ter­melési egyesülés, amelynek páflttirkára, Jurij Lobov el­sősorban új típusok gyártá­sa szükségességének szen­telte felszólalását. Az üzem rekonstrukcióljáival kapcso­latos huzavonát ugyanúgy bírálattal illette, mint az egyik új típus céljára kidol­gozott motort, amely „nem tartozik a legjobbak közé”. Bírálta a kooperációs hibá­kat, amelyek lassítják az új típusokra való áttérést. Szibériával, ennek a zord éghajlatú, de természeti erő­forrásokban hallatlanul gaz­dag vidéknek a problémáit tárta a kongresszus elé Szer­pej Manyakin, az omszki te­rületi pártbizottság első tit­kára. Rámutatott a Szibéria „hasznosítása” és „élettel való megtöltése” közötti kü­lönbségre, arra, hogy az utóbbi feladatot kell, még­pedig nagyon ésszerűen és körültekintően megoldani. Szibéria „megfiatalodásával” egyébként sajátos tennivalók is jélentkeznek. O.mszk la­kosságának átlagéletkora je­lenleg ül év. Név szerinti bírálatot ka­pott a péntek délelőtti ülé­sen a közlekedésügyi minisz­ter első helyettese. „Milyen felelősség ez az önre bízott ügyért, Bevzenko elvtárs?” — kérdezte a vitában felszó­laló Alekszand- Szuharov, az egyik moszkvai meüóépí- tő brigád vezetője, felidézve, hogy miközben az új ötéves tervidőszakban 40 százalék­kal több munkát kell elvé­gezniük a szovjet főváros metróépítőinek, a progra­mok egyharmadához még mindig hiányzanak a tervek és a költségvetések. Szovjet Örményország vi­rágzásáról, a köztársaságok közötti együttműködés üd­vös hatásáról beszélt felszó­lalásában Karéin Gyemircs- jan, az Örmény KP Közpon­ti Bizottságának első titkára. Öt Viktor Misin, a Komszo- mol Központi Bizottságának első titkára követte a szóno­ki emélvényen. Rámutatott, hogy a szovjet fiatalok mél­tó módon kiveszik részüket az ország társadalmi és gaz­dasági fejlesztéséből, a veze­tő iparágak fellendítéséből, a technikai felújításból, de a Komszomol munkastílusán javítani kell. Emellett sok a nevelési gond, az ifjúság szabadidejének ésszerű és hasznos eltöltésével kapcso­latos probléma. Az élesen bíráló hangvétel folytatódott a szovjet kultu­rális miniszter felszólalásá­ban. Pjotr Gyemicsev, aki egyben póttagja az SZKP KB Politikai Bizottságának, kifakadt azok ellen a pénz­ügyi és tervező szervek el­len, amelyek a legutóbbi időkig a gazdaságra neheze­dő nem jövedelmező terhet láttak a kulturális építő munkában. Magatartásuk (Folytatás a 2. oldalon) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Alkotmány 22. pa­ragrafusának 2. bek. alapján március 20-án, csütörtökön 10 órára összehívta az or­szággyűlést. A Minisztertanács indítvá­nyozza, hogy az országgyű­lés tűzze az ülésszak napi­rendjére az illetékekről, to­vábbá a sajtóról szóló tör­vényjavaslatokat, valamint a beszámolót az építő- és építőanyagipar helyzetéről. Az Elnöki Tanács, a kor­mány előterjesztése alapján, módosította a társadalom- biztosításról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az új jogszabály szigorítja az üze­mi baleset megállapításának feltételeit. Nem tekinthető a jövőben üzeminek az olyan baleset, amely a sérült ittas­sága folytán, vagy a munka­helyi feladathoz nem tarto­zó, engedély nélkül végzett munka során következik be. A testület a szabálysértési felelősségrevonás gyorsítása és hatékonyabbá tétele cél­Péntéken Budapesten ülést tartott a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság. A testület a többi között átte­kintette a népi ellenőrzés tavalyi tevékenységét és vifesgálati tapasztalatait, a lakosság egészségügyi ellá­tásának alakulását a kórhá­zak és a rendelőintézetek összevonását követő idő­szakban, s megvitatták a lel­tározás szabályozását, bi­zonylati rendjét, illetve az ezzel kapcsolatos anyagi, er­kölcsi felelősség érvénye­sülését elemző vizsgálat ta­pasztalatait. Az elfogadott jelentéseket a KNEB elnök­sége a kormány elé terjeszti. A testület ezután jóvá­hagyta két. a közeljövőben induló vizsgálat programját. A nem rubel elszámolású ipari export bővítésének fel­tételeit, lehetőségeit elemző országos vizsgálat során a népi ellenőrök 42 ipari — főként feldolgozóipari — nagyvállalatot és nyolc kül­kereskedelmi vállalatot ke­resnek fel a fővárosban, il­jából módosította a szabály- sértésekről szóló törvény el­járási szabályait, s felemel­te néhány — a társadalomra fokozottan veszélyes — sza­bálysértés esetén kiszabható pénzbírság felső határát. Az Elnöki Tanács a továb­biakban személyi kérdésben határozott, bírákat mentett fel és választott meg. * * * Pénteken az Országházban tanácskoztak az országgyű­lés tisztségviselői, a parla­menti bizottságok elnökei, a fővárosi és a megyei képvi­selőcsoportok vezetői. Sarlós István, az ország- gyűlés elnöke ismertette a tavaszi ülésszak előkészíté­sével kapcsolatos teendőket. Hetényi István pénzügymi­niszter az illetékekről, Pet- rik Ferenc igazságügymi- niszter-helyettes a sajtóról szóló törvényjavaslat főbb elveit vázolta fel, Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter az épí­tő- és építőanyagipar hely­zetéről adott tájékoztatást. letve nyolc megyében. Első­sorban a konvertibilis kivi­tel növelését befolyásoló mű­szaki, gazdasági, piaci és irányítási tényezőket veszik számba, s javaslatokat dol­goznak ki arra, hogy milyen vállalati, 'illetve központi in­tézkedések segíthetik az ex­portérdekeltség és -képesség tokozását, illetve a VII. öt­éves tervben meghatározott exportíeladatok teljesítését. Ugyancsak a közeljövőben kezdődik az egészségügyi intézmények műszerezettsé­gét felmérő vizsgálat is, amelyben a fővárosi és 12 megyei népi ellenőrzési bi­zottság vesz részt. Az átfogó vizsgálat jelentőségére utal, hogy a gyógyítást szolgáló több mint 100 ezer műszer, illetve berendezés értéke ma már meghaladja a 11 milli­árd forintot. Az országos felmérés egyik fő kérdése lesz, - hogy e nagy értékű műszerparkot miként hasz­nosítják a diagnosztikai, a gyógyító, illetve a kutató munkában. Biztosítja a szovjet állam megvédését Kaposváron a nehézgépgyár November 7-e brigádja az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére határidő előtt tár­sadalmi munkában elkészített a Szovjetunió részéire egy gumivulkanizáló prést és két hozzá tartozó hidraulikus ászt alt. A képen: a brigád egyik tagja a szovjet megrende­lő képviselőjét köszönti A KNEB ülése Felmérő vizsgálatokat terveznek

Next

/
Thumbnails
Contents