Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap XLII. évfolyam, 37. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,10 Ft 1986. február 13., csütörtök Véget ért az Akadémián a tudományos ülésszak Szerdán a Magyar Tudományos Akadémia Székhazában befejeződött az a nemzetközi tudományos ülésszak, amelyen Kun Bélára, a magyar történelem, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakjára, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalapítójára, a Magyarországi Tanácsköztársaság vezetőjére, a nemzetközi kommunista mozgalom bátor harcosára emlékeztek születésének 100. évfordulóján a hazai és a külföldről érkezett szakemberek. A konferencia zárónapján szovjet, NDK-beli, csehszlovákiai, lengyel, bolgár, jugoszláviai, kínai, osztrák és magyar történészek ismertették Kun Bélával kapcsolatos kutatásaik legújabb eredményeit. A nemzetközi tudományos ülésszakon Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója mondott zárszót. Befejezte látogatását a bolgár külügyminiszter Kádár János, az MSZMP főtitkára szerdán fogadta Petar Mladenov bolgár külügyminisztert, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására Petar Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság külügyminisztere 1986. február 11—12-én hivatalos, baráti látogatást tett Magyar ors zágom. Petar Mladenovot fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisz- tertanácsánaik elnöke. A találkozók baráti, szívélyes légköriben zajlottak le. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztere megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A Külügyminisztériumban Várkonyi Péter és Petar Mladenov tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocialista építőmunkáról. Petar Mladenov szólt a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról és a soron következő pártkongresszus előkészületeiről. Várkonyi Péter a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongnesz- szusán elfő,gadott határozatok végrehajtásáról tájékoztatta vendégét. Megvitatták a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és távlatait, véleményt cseréltek a nemzetközi hely- .zet időszerű kérdéseiről. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—bolgár kapcsolatok a marxizmus—leni(Folytatás a 2. oldalon.) Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben A fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei értekezletet tartottak szerdán a Parlamentben Czi- nege Lajosnak, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének vezetésével. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala rendezte eszmecserén a tanácselnökök időszerű pénzügyi feladatokat vitattak meg, különös figyelmet fordítva a nem lakás céljára szolgáló épületek adóztatásának kérdéseire. A résztvevők áttekintették a sportélet aktuális feladatait is. Békési László pénzügyminiszter-helyettes az új adóról szólva kiemelte, hogy idén január 1-jével történt bevezetése a jövedelmekkel arányos közteherviselés elvének fokozatos megvalósítását szolgálja, tehát alapvetően társadalompolitikai megfontolások alapján született az intézkedés. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a társadalomban meglévő, s növekvő jövedelemkülönbségek a személyi tulajdonok differenciálódásában is érzékelhetőek, ez indokolta a jövedelemadóztatás mellett a lakossági vagyon adóztatásának továbbfejlesztését is. Mivel egy általános vagyonadórendszer megalkotásának feltételei eddig még nem alakultak ki, a vagyonkülönbsé- gek egyik legjellemzőbbjét, az üdülőépületeket és más, nem lakásként szolgáló helyiségeket vették alapul a társadalmi igazgságosságnak jobban megfelelő teherviselés érdekében. Az új adó egyszersmind az első lépésnek tekinthető a két évtizede változatlan, s immár elavult házadó-rendszer korszerűsítésében. Kiemelte, hogy az adó ösz- szegének megállapításában fontos szerepet kap a helyi tanácsi önkormányzat. Mint elmondta, az adó alapösszege két tényezőtől — a település jellegétől, illetve az építmény alapterületétől függ. A tanácstestületek az érintett övezetek természeti fekvésére, ellátottságára figyelve 10- 15 százalékkal csökkenthetik vagy növelhetik az alapösz- szeget, s 10—40 százalékos növelést, illetve mérséklést állapíthatnak meg az építmény jellegétől, értékétől függően. Békési László elmondta, hogy az új adórendszer 183 ezer ingatlant érint, ezek többsége — 130 ezer — üdülő. A befizetésekkel évente mintegy 100 millió forint többletbevételhez jut a költségvetés. Ezután Buda István államtitkár, az OTSH elnöke tartott beszámolót a magyar sportmozgalom időszerű kérdéseiről. Erről lapunk 7. oldalán számolunk be. Háromezren többet akartak Munkaverseny a nagyatádi üzemekben (Tudósítónktól.) A nagyatádi városi párt- végehajtóbizottság összegezte a XIII. kongresszus és hazánk felszabadulása 40. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny tapasztalatait. Megállapította, hogy a városban és környékén a versenymozgalom új lendületet kapott, majdnem 300 munkaibrigád 3000 dolgozója kapcsolódott be a versenybe. A cérnagyárban a dolgozók 57, a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinátban 45 százaléka vett részt a versenyben. A Danuvia 4. számú gyára 23 brigáddal csatlakozott a felhíváshoz, s elsősorban a minőség javítását tűzték ki célul. Munká- juknalk is köszönhető, hogy a belföldi szerszámelemek gyártásában több mint 3 millió forintos túlteljesítés volt. Két kommunista műszakban 2500 órát dolgoztak, a város szépítéséért 600 óra társadalmi munkát végeztek. A cérnagyár 53 brigádjában mintegy félezren dolgoztak. A Dél-somogyi Mezőgazda- sági Kombinát 51 brigádjának 800 tagja a vállalati termelési érték növelésén és a nyereséghez való hozzájáruláson túl 9000 társadalmi munkaórával segítette a várost és környéket. Tavaly 75 újítást nyújtottak be, s 73-at be is vezettek. Ezek összesen 6 millió forint hasznot hozrtak a gazdaságnak. Pécsről érkezett segítség Valamennyi út járható Járhatatlan bekötőutakról hallottunk tegnap reggel a Közúti Igazgatóság kaposvári ügyeletén. Nem lehetett megközelíteni Somogybük- kösd térségét, Csurgónagy- martont, Beleget Kutasról és Somogyszentpált sem. Nehezen járható volt a bares— csurgó—nagykanizsai útvonal Babócsa és Berzence, illetve Csurgó és Iharosbe- rény között, valamint a vörsi, a hosszúvízi, a gadá- nyi és a galamboki bekötőút. Negyvenhárom gép dolgozott a hó eltakarításán. Két hómarót Baranyából kaptak kölcsön, így délutánra valamennyi somogyi út járható lett. A bekötőutakat ugyancsak egy nyomban lehetett használni, de ezek kiszélesítésén folyamatosan dolgoznak. Helyreállt a rend a közlekedésben is. Az autóbuszok és a vonatok csupán néhány percet késtek. Az áruellátásban sem volt fennakadás. Lapunk 4. oldalán azokról készítettünk összeállítást, akik helytálltak a hóviharban is. Növelik a szárazáru-gyártást Rekonstrukció lesz a húskombinátban Az üzemben, s ne a boltban bontsák az árut A VII. ötéves terv időszakában közel 7 milliárd forintos fejlesztéssel javítják a hazai húsipar versenyképes-. ségét. A tervek összeállításánál figyelembe vették a hazai vásárlók igényeinek módosulását — a fokozott minőségi követelményeket — és azt, hogy az ágazat a következő években külföldön csak úgy tudja növelni az eladásokat, ha a feldolgozás színvonalát folyamatosan növeli. A húsipari fejlesztésekről Remény Ervin, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt főmérnöke elmondotta: — A műszaki tervek kialakításánál messzemenően figyelembe vettük a külföldi szakmai tapasztalatokat, lévén hogy a magyar húsipar exportárui is jórészt azokba az országokba jutnak el, amelyeknek húsipari üzemei is magas minőségi követelményeket elégítenek ki. Egy svájci piackutató társaság, a Gira, megbízásunkra részletesen elemezte a következő évtized magyar export-esélyeit. A prognózis szerint 1988-tól várható élénkülés a jelenleg eléggé pangó külföldi húspiacon, tehát éppen abban az időszakban, amikorra a tervezett fejlesztéseink — legalábbis részben — elkészülnek. A magas szinten feldolgozott termékek kereslete — például a dobozos sonkáé, a téliszalámié és esetenként a darabolt húsé — jelenleg is lehetőséget kínál az exportra, ám várhatóan néhány év múlva esélyeink ezen a téren is javulhatnak. A növekvő forgalom szakmai követelményeit mielőbb meg kell teremteni, hiszen például a külpiacon Dániával vagy Hollandiával vagyunk versenyben; azokkal az országokkal, amelyek a feldolgozásban amúgyis élen járnak. A magyar húsipar számos területen jelenleg még hátrányban van; ennek mérséklésére, behozására a program megvalósításánál nagy hírű külföldi tervező intézetekkel működünk együtt. A technológiai tervek megalapozásánál szintén külföldi szakértők közreműködésével számolunk. A húsipar licencek és know-howk vásárlását is A MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLA ÉRTÉKELI Új fajta a zselici merinó Űj magyar juh fajta született Baranyában: a zselici merinó. Névadója: a zselici dombokon gazdálkodó szent- lászlói Búzakalász Tsz, amely 1981-ben kezdte meg a fajtaátalakító keresztezéseket. A törekvés az, hogy az eddiginél jobb minőségű, hosszabb és erősebb szálú gyapjút tudjanak szállítani a feldolgozóiparnak. A céltudatos tenyésztői munka eredményeként létrejött az első zselici merinó nyáj: 250 gömbölyded formájú, hosz- szú bundájú birka. A juhtenyésztő baranyai üzemek társaságot alakítottak az ágazat erőteljesebb fejlesztése érdekében. Az együttműködésben 12 szövetkezeti és állami gazdaság vesz részt, összesen mintegy húszezer anyabirkával. A tenyésztő társaság vezetője a szentlászlói Búza- kalász Tsz, amely a juhállomány egyötödét mondhatja a magáénak, és így meghatározó szerepet játszik a kooperációban. Szántóföldjei gyenge minőségűek, ugyanakkor kiterjedt legelői vannak, létfontosságú tehát a termelőszövetkezet számára a juhászat fejlesztése. A feldolgozóipar régi gondja, hogy a hazánkban elterjedt — egyébként kedvező tulajdonságú — magyar fésűs merinó rövid gyapjút ad: alig hat centiméter a szálhosszúsága. Ezért vállalkoztak a szentlászlói szakemberek új juhfajta ki- tenyésztésére, a társaság állományának átformálására. A fésűs merinót különböző külföldi fajtákkal keresztezték, elsősorban az Angliában kinemesített kenttel, amelynek kétszer olyan hosszú a gyapja, mint a mi birkáinké. Az öt éve tartó munkát siker zselici merinó koronázta: a tulajdonságai minden vonatkozásban felülmúlják a magyar fésűs me- ránóét. A Búzakalász Tsz megbízásából a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola mellett működő állattenyésztési egyesülés szakemberei folyamatosan vizsgálják, értékelik az új szentlászlói juhfajta termelési adatait. A zselici merinóról átlagosan öt és fél kiló gyapjút nyírnak, egy-másfél kilóval többet, mint a fésűs merinóról, s ami ennél is lényegesebb: a szálhosszúság kilenc-tíz centiméterre nőtt. Ennek köszönhetően a fésülhető gyapjú aránya — ami a. fésűs merinónál legfeljebb 50 százalék — a zselici juhnál eléri a 80 százalékot. Ebből a gyapjúból tehát több jó minőségű ruhaszövetet gyárthat az ipar. (MTI) tervezi, sőt nemcsak a maga számára teremti meg a megújulás eme lehetőségeit, hanem a magyar gépgyártók, a háttéripar részvételének biztosítására is vásárolunk licenceket. Ezek alapján fontos húsipari gépeket, fölszereléseket gyárthat a hazai ipar, és kevésbé lesz szükség külföldi egységek behozatalára. — Húsipari üzemeink termelése sokoldalú, esetenként túlzo’ttan is az. A fejlesztés előkészítésénél tíz ország 60 húsüzemét vizsgálták meg a magyar szakértők, és tapasztalataik egyebek között erre figyelmeztetnek. A nagyobb mértékű szakosodás hiánya nálunk egyebek között azzal magyarázható, hogy a szabályozó-rendszer változásaihoz csak az olyan üzemek képesek alkalmazkodni, amelyek a húsipari munka minden részletének elvégzésére berendezkedtek. A külföldi tapasztalatok ezzel gyakran éppen ellentétesek; az üzemek szakosított gyártással oldják meg a termékek földolgozását, vagy a készáru előállítását. Mostani fejlesztéseinknél ezt igyekszünk figyelembe venni, mivel az így kialakított üzemek fajlagos költségei kisebbek. Ennek megfelelően tervezzük az évente 5000 tonna bontottcsomagolt húst előállító új létesítményeket. Számolunk azzal is, mivel az üzemek egy részében hiányoznak a technológia fontos elemei, ezeket fokozatosan kiegészítjük. Nem tartható fenn ugyanis a húsipar munkamegosztásának az a jelenlegi rendje, amikoris a félsertéseket vállra dobva rakják le a húsipari kocsikról, és az árut a húsboltokban, ABC-áruházakban darabolják. A nemzetközi tapasztalatok egyértelművé teszik: a húsüzemekben, illetve a korszerűen kiépített nagykereskedelmi vállalatoknál kell berendezkedni az alapanyag bontására, illetve csomagolására. A fejlesztés során akár egy kilogrammos húsadagok előállítását is lehetővé tesz- szük. Továbbá azt, hogy a magas szinten csomagolt árut a boltokban tovább darabolják, szeleteljék, ahogyan azt a vásárlók éppen megkívánják. Ki kell építenünk a korszerű nagykereskedelmet is, ezzel a követelménnyel a fejlesztéseknél számolunk. A következő években a hazai húsipar úgynevezett daraboló-teljesítményét csaknem 22 ezer tonnával fokozzák, és — régi igényt kielégítve — 13 600 tonna kapacitású fagyasztó-tárolót építenek ki. Vágóüzemi rekonstrukcióra kerül sor például Debrecenben és Cegléden, új bontó-csonlozó üzemek épülnek Debrecenben, Gyulán, Cegléden és Kaposvárott. Az elhasználódott vágóhídi gépek cseréjét Pápán, Pécsett, Miskolcon irányozták elő. Üj sonkaüzem épül Kapuváron, Pápán a rendszerszerű fóliás sonkagyártásra rendezkednek be, Kaposváron az úgynevezett szárazáru-gyártást bővítik, és többfelé egészítik ki a létesítményeket hűtő-tároló részleggel. Közös vállalkozásokra is sör kerül: éppen külföldi tapasztalatok alapján várhatóan a pápai üzemben létesítenek dobozgyárat, amely ellátja majd a konzervhúsokat gyártó üzemeket.
