Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-12 / 36. szám

4 Somogyi Néplap 1986. február 12., szerda MEGKÉRDEZTÜK: Miért késik a lakóházfelújítás? Harmadik éve dolgoznak a megyeszékhelyen, a Rippl- Rónai és a Latinca Sándor utca kereszteződésénél ta­lálható háromszintes lakó­ház felújításán. Mikor vé­geznek az építők? — ezt a kérdést nem egy ember te­szi föl — különösen a la­kók közül — Kaposváron. Feleletért az IKV házkezelő- ségi igazgatóhelyetteséhez, Széki Tiborhoz és műszaki- élJepőrzési osztályvezetőjé­hez, Vörös Gyulához fordul­tunk. Az épület Rippl-Rónai ut­cai szárnyát már 1984 feb­ruár végén átadták a Tan- épnek. A Vállalat mint ge­nerálkivitelező kezdte el a munkát, a terveket is ter­vező csoportjuk készítette el. ötrven lakás felújítását tervezik az egész házban, s az első ütemben — a Rippl- Rónai utcai oldalon — ti­zenhetet. A munkák során kicserélik az elhasználódott épületszerkezeteket (aitók, ablakok, tetőgerendák), kija­vítják a homlokzatot és bur­kolatokat cserélnek. A laká­sokat pedig korszerűsítik. — Hogyan állnak jelenleg a munkák? — Az építők még mindig a Rippl-Rónai utcai szár­nyon dolgoznak. Január kö­Boltok a város Elsőrendű érdek: szakmunkásképzés A siófoki áfészról a leg­több embernek valószínűleg a Sió Áruház jut eszébe. Rit­kábban egy kis ABC, mond­juk Siófok peremrészein vagy a Balaton-parti várostól délre eső községekben. Pedig az áfész — noha jelentős sze­repet vállal az idegenforga­lomban, a turisták ellátásá­ban — elsősorban a lakos­ság szolgálatában tevékeny­kedik. És nemcsak „Sió Áru­ház-szerű” méretekben... Az ádándi 54. számú élel­miszer- és háztartási bolt például nem tartozik a nagy eladóterűek közé, de az otta­ni vásárlóknak éppen megfe­lel. Tavaly építették tanácsi segítséggel és társadalmi munkával, mert nagy szük­ség volt rá. A legközelebbi bolt ugyanis két kilométerre van. — Az áruválasztékra nincs panasz — mondta Kátai Já- nosné üzletvezető. — A múlt hónapban 550 ezer fo­rint forgalmat bonyolítot­tunk le. Méltán panaszolják a szak­emberek, hogy a kiskereske­delemben ritka a szerződé­ses bolt, hogy a csekély ár­résekén kevesen vállalják a sok talpalással járó munkát. Nos, Ságváron két szerződé­ses üzlete is van az áfésznak; az egyik — nagyobbik — ve­gyeskereskedés, a másik csu­pán élelmiszert árusít. A 36-os vegyesboltban a grillsütőtől a kamaszdzse- kiig, a különböző háztartási kellékektől a hentesáruig rengeteg árucikk kapható. A hentesáru-választók például vetekszik a nagy ABC-k kí­nálatával . Meg j egy.zendő: mióta a bajai és a tatabá­nyai húsipari vállalat is rendszeresen szállít hentes­árut az áfész üzleteibe, kö­rülbelül tizenkét féle ter­mékkel bővült a kínála­tuk.) , — Mielőtt az üzletet szerződésbe adta az áfész, tataroztatta az épületet, és önkiszolgálóvá alakíttatta át — mondta Varga József üzletvezető. — Megterem­tette a feltételeket az indí­táshoz, s azóta is minden ügyesbajos dolgunkban • se­gít. Évente hétmillió forint forgalmat csinálunk ebben a kis boltban1, s szinte üz­leti kapcsolatban vagyunk :az egész Országgal. Arra törekszünk, hogy minél vál­tozatosabb legyen a kíná­lat. Ne vegye dicsekvésnek, de hozzánk Siófokról is ki­járnak vásárolni. A szerződéses Kiüti csár­da vezetői — Tóth László és Gelencsér György — ugyancsak elmondhatják, nem csupán a városrésszé nőtt egykori község lakói látogatják a vendéglőt, ha­nem a siófokiak is: sőt az üzlet hamisítatlan kisven­déglői légköre, esztétikus berendezése s nem utolsó­sorban jó konyhája a me­gye távolabbi részéből is vonz ide vendégeket. „Va­lakit vendégül hívni fele­lősségvállalás, hogy kelle­messé tegyük a házunkban tötendő időt” — hirdeti az étlap az itt dolgozó közös­ség „ars poeticáját”. A szerződéses vendéglőt nem hagyta magára az áfész. Minden esztendőben „ad néki valamit”: tavaly pél­dául a siófoki Háziipari Szö­vetkezet álltai készített új bútorokat, az idén vezeté­kes gázt stb kap. Azért, mert most szerződéses az üzlet, még a szövetkezet tu­lajdona marad. Valószínű, az említettek­nek is köszönhető, hogy a siófoki áfész a kereskede­lemben és a vendéglátásban 1 milliárd 105 millió forin­tot forgalmazott 1985-ben, 4,7 százalékkal többet a ter­vezettnél. Bíró Zoltán elnök elmondta, hogy az új üze­meltetési formákat továbbra is színvonalasan szeretnék alkalmazni, s főként az élel­miszer-kereskedelmet fejlesz­tik. — Az idén egy bevásárló- központ építését kezdjük meg a 65-ös út mentén, Ki- litiben, s ezt a jövő évi sze­zon kezdetén szeretnénk át­adni a vásárlóknak — mond­ta. — Zamárdiban a hely­beli tanáccsal és a tsz-szél közösen pedig ABC-áruházat létesítünk. Ugyancsak új élelmiszerboltot nyitunk Sió­fok peremkerületében, a Mé­száros Lőrinc utcában. Köz­ismert gond a munkaerő­hiány a kereskedelemben. Szövetkezetünkben a bérsza­bályozási formák közül a keresetszabályozás vált be, ennek is köszönhetjük, hogy tavaly minden egységet megnyithattunk, és a Sió Áruházban is elfogadható szintű volt a kereskedelmi munka. Kizárólag a hentes hiánya okoz még gondot. Ezért a szakmunkásképző intézettel közösen hentese­ket is képezünk; ők majd a zamárdi tsz vágóhídján sze­rezhetnek gyakorlati tapasz­talatokat. A szakemberkép­zés elsőrendű érdekünk. Ezért működtet két oktató­kabinetet a szövetkezet, s tanbolt létesítését is tervez­zük. Egyébként a leendő (kiüti) bevásárlóközpont szá­mára egy húsztagú szak­munkástanuló-osztályt szer­veztünk az idén. Sz. A. zepén tekintettük meg a helyszínt, akkor szerelték a gázt, s találkoztunk a fes­tőkkel is. Hiányoztak vi­szont a hideg- és a meleg- burkolatok, és teljes egészé­ben a mázolás. Nyárnál előbb innen aligha vonul­hatnak ki az építők. — S mikorra kellett volna végezniük? — A szerződés szerint ta­valy április végén. Igaz, a munkát hátráltatta több, előre nem látható falbon­tás, tetőszerkezeti hiba. Ezért adtuk be a derekun­kat és módosítottuk a szer­ződést. Az új határidő sze­rint nyárig végezni kellett volna. Azóta a kötbéróra ke­tyeg, s az eredetileg 11,1 milliós költség várhatóan 12—13 millión fog megállni. A késés erősen hátráltat­ja a felújítás következő üte­mének elkezdését, mert az ott lakókat nem tudjuk hol elhelyezni. A munkát tehát mielőhb be kell fejezni. Mérlegeljük, hogy az IKV átveszi a másik hét ütem munkáit, hiszen azokra egyelőre szerződés sincs. Ez mintegy 20 millió forintba kerül majd. Cs. T Csomagolt kenyér konténerekből A boltok „vásárlók köny­veiben” olvasható bejegyzé­sek és a kereskedelmi ellen­őrzések tapasztalatainak ta­núsága szerint ismét nagyon gyakori panasz, hogy a cso- magolatlan kenyeret a ve­vők' összefogdossák. Ez kü­lönösen azokban az üzle­tekben gond, ahol konténe­rekből árulják a kenyeret, holott ez a forgalmazás leg­praktikusabb, legkorsze- rűhb módja, de a konténe­rekre nem írják ki, hogy a kenyér milyen fajta, meny­nyibe kerül és mikor sütöt­ték. A Belkereskedelmi Minisz­térium a tapasztalatok alap­ján ismételten felhívta a kereskedelmi vállalatok fi­gyelmét, hogy tartsák be a kenyérárusításnál az alap­vető higiéniai követelmé­nyeket. Megfelelő mennyisé­gű és méretű csomagolópa­pírt biztosítsanak, s a fél­bevágott kenyeret kizárólag csomagolva tegyék az eladó­téribe. A konténerek felett az eligazítótáblákon pedig min­denkor tüntessék fel a ke­nyér fajtáját és árát. Szobafestők, burkolok és férfiruha-készítők mérték össze tudásukat a szakma kiváló tanulója megyei ver­senyén. A versenyt az 512. Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet rendezte. Értesítés két hónappal előbb Segély a bevonulóknak Közeleg a hadkötelesek sorkatonai szolgálatra való bevonulása. Több fiatal ol­vasónk érdeklődött a bevo­nulás előtti legfontosabb tudnivalókról Kiss Sándor alezredestől, a megyei had­kiegészítési és területvédel­mi parancsnokság illetékes osztályvezetőjétől érdek­lődtünk a hadkötelesek jo­gairól és kötelességeiről. — Azzal kezdeném, hogy nemcsak a bevonulás idősza­kában, hanem állandóan fontos kötelesség a jogsza­bály előírása szerint az adat- változások bejelentése. Aki nem tesz eleget ennek a kö­telezettségének, az szabály- sértést követ el, s háromezer forintig terjedő bírságot is kiróhatnak rá. — Gondolom, hogy a be­vonulás időszakában különö­sen fontos az, hogy a pa­rancsnokság pontosan ismer­je a hadköteles adatait. — Ügy van. Hiszen a há­romgyermekes hadkötelest nem hívjuk be sorkatonai szolgálatra, s ugyanígy a tar­talékosokat sem, akiknek négy gyerekük van. A két­gyerekesek pedig a honvé­delmi miniszter kedvezmé­nye alapján lehetőséget kap­nak arra, hogy 12 hónapos legyen a sorkatonai szolgá­latuk. Mindez megmagyaráz­za, miért olyan fontos a csa­ládi állapotban bekövetke­zett változások bejelentése, mégpedig időben. A jogsza­bály azt is előírja, hogy a hadkötelesek — így a bevo­nulás előtt állók is — je­lentsék be a sorozás utáni időszakban bekövetkezett betegségüket, sérülésüket, balesetüket, mert ez befo­lyásolhatja a katonai szolgá­latra való alkalmasságukat. Ugyanilyen fontos a befeje­zett iskola, a megszerzett szakképzettség, gépkocsive­zetői jogosítvány idejének bejelentése, mert csak ak­kor kaphatnák a behíváskor a végzettségüknek megfelelő beosztást. — Hogyan értesülnek a hadkötelesek a sorkatonai szolgálatra való bevonulás­ról? — Két hónappal a bevonu­lás előtt értesítést kapnak a tervezett behívás várható időpontjáról. így van idejük a munkahelyi és a családi ügyek elintézéséhez. Ez lehe­tőséget ad arra is, hogy aki­nek valamilyen okból szük­sége van rá, beadhassa a ké­relmét a szolgálathalasztás­ra, illetve mentesítésre. Egyébként az értesítést cél­szerű azonnal bemutatni a munkahely vezetőjének, hogy gondoskodhassanak a bevonuló helyettesítéséről. A behívóparancsot a családos sorkötelesek a behívás előtt egy hónappal- kapják kézhez, s így biztosítva van, hogy megindíthassák a tanácsok­nál a családi segély kiuta­lásához szükséges eljárást. A nőtlen sorkötelesek a bevo­nulás előtt tíz nappal kapják meg a behívóparancsot. — Milyen kedvezmények illetik meg a bevonulókat? — A hadköteleseket bevo­nulási segély illeti meg. Mindenkinek jár a fizetés ötven százaléka, aki pedig nő6, gyermeke van, annak a teljes fizetés. A bevonulok az OTP-től kérhetik a köl- csönük mérséklését és szüne­teltetését a leszerelésükig. Fontos tudnivaló, hogy az élettársi viszonyban élő be­vonuló hadkötelesek a lakó­hely szerint illetékes tanács­tól kérhetnek megfelelő iga­zolást. Ha a bevonulás előtti 14 hónapban közös háztar­tásban éltek, akkor ugyan­azok a kedvezmények illetik meg őket, mint a többi nős, családos bevonulót. — Mit vigyenek magukkal a fiatalok, és mit nem a be­vonuláskor? — Minden fiatal köteles a behívóparancsban megje­lölt időiben és helyen meg­jelenni. mégpedig józanul. A csomagban sem lehet szeszes ital! A bevonulóknak ma­gukkal kell hozniuk a szük­séges okmányokat. Előfor­dulhat, hogy valaki éppen beteg, kórházban feleszik. Nekik értesíteniük kell a parancsnokságot, akár a hozzátartozók útján is. Kér­jük, hogy a megfelelő orvo­si igazolásokat juttassák el hozzánk. — Mikor tudják meg a hozzátartozók, hogy hová vonult be a fiúk, a testvé­rük, a vőlegényük? — Kialakult az a szokás, hogy elkísérik a bevonuló­kat. Jó, ha tudják, hogy 11 óráig nem mehetnek be a bevonulás helyére. Az ünne­pélyes búcsúztatás előtt azonban találkozhatnak a bevonult hozzátartozójuk­kal, s akkor ők már közölni tudják a szülőkkel, a roko­nokkal, a menyasszonyokkal, hogy hová kerülnek. Az újoncokat első alkalommal a bevonulást követő 2. va­sárnap látogathatják meg. Felhívom a figyelmet: hogy egyes újoncoknak van vala­milyen kérésük a katonai szolgálat teljesítésével kap­csolatban — például áthe­lyezés stb. —, azt ne nekünk, a hadkiegészítési és terület- védelmi parancsnokságnak küldjék meg, hanem a szol­gálati hely szerint illetékes parancsnoknak jelentsék be — fejezte be Kiss Sándor al­ezredes a tájékoztatást. L. G. W Uj lakásrendelkezések A válás, szociálpolitikai kedvezmény Amikor válásra kerül a sor a házastársak között, há­rom lényeges kérdésben kell dönteni: kié legyen a gye­rek, ki hol lakjon ezután, mi a közös vagyon sorsa. A gyermekes házaspárok egyre több építkezési és la­kásvásárlási formában vehe­tik igénybe a szociálpoliti­kai kedvezményt. Ennek ösz- szege szinte évről évre nő. És a többgyermekeseknél progresszívan megugrik. Ez­zel is a három gyerekes — kívánatos — családmodellt szeretné támogatni kormá­nyunk. Amikor lakás épül vagy vásárlás útján a család bir­tokába kerül, komoly össze­get számíthatnak le a tény­leges költségből. Nem kö­zömbös tehát, ki lesz ez az összeg, amikor osztozkodás­ra kerül sor. A bíróságok ítélkezési gya­korlata sem egyöntetű a té­ren. Ezért érdemes foglal­koznunk a Legfelsőbb Bíró­ság polgári kollégiumának 429. határozatával. A perben szereplő felek egyikének már a házasság- kötés előtt volt házingatla­na. Édesanyja haszonélveze­ti jogát bejegyezték rá, és az idős nő a házban lakott. A fiatalok jelentős beruházás­sal közös otthonukká tették ezt a házat. OTP-kölcsönt vettek föl. A két gyerek után (akkor) hatvanezer forint szociálpolitikai kedvezményt kaptak. (Ez ma már lénye­gesen .nagyolbb összeg, még fontosabb helyet kapott a házastársak közös vagyoná­ban.) A bíróság megállapította, hogy a házasság felbontásá­ra a férj magatartása szol­gáltatott okot, ezért az asz- szonynak a közös lakást kel­lett elhagynia, és hazaköltö­zött a szüleihez, ahová a gyerekeket is magával vit­te. A közös lakás kizáróla­gos használója a férj lett. Említettük, hogy az ingat­lan korábban is az ő tulaj­dona volt. A külön vagyonmegosztási perben a bíróság a férjet nyolcvanötezer forint meg­fizetésére kötelezte. A szo­ciálpolitikai kedvezményt megosztotta a felek között. A másodfokú bíróság a — a nyolcvanötezer forintot — harmincezer forinttal le­szállította, mondván: az egész szociálpolitikai ked­vezményt — a hatvanezer forintot — az ő oldalán ve­szi csak figyelembe. Indo­kolás: a felek részére nyúj­tott szociálpolitikai kedvez­mény családpolitikai célo­kat szolgál, nem minősül há­zastársi közös vagyonnak, ezért nem is osztható meg a felek között. Ez a kedvez­mény a lakásépítőknek, vá­sárlóknak nyújtott támoga­tás, amelynek célja az épít­tetők és vásárlók terheinek a csökkentése. Ezt a ked­vezményt a felek egymástól nem követelhetik. S mivel a férfi házába építették be, ott is marad. Hogy döntött a Legfel­sőbb Bíróság? Abban egyet­értett a másodfokú bíróság­gal, hogy a szociálpolitikai kedvezmény családvédelmi célokat szolgál és az építte­tők, vásárlók terheinek a csökkentésére irányul. Eb­ből azonban nem követke­zik az, hogy nem tartozik a házastársi közös vagyonba! A periben szereplő házaspár a két gyerekre visszafizeté­si kötelezettség nélkül kapta a hatvanezer forintot. Azt ugyan a férj házába invesz­tálták, mindkettőjük tulaj­donává vált. Mint ahogy a szociálpolitikai kedvezmény visszafizetésének összege kö­zös teher, úgy az általa él­vezett előny is mindkét fél­nek szól. Ha a kedvezményt csak az alperes élvezné, ez mél­tánytalan volna a feleségé­vel (volt feleségével) szem­ben. Tehát az első fokú bí­róság döntése vált jogerős­sé, amely a szociálpolitikai kedvezményt a felek között megosztotta. Dr. Kertész Éva

Next

/
Thumbnails
Contents