Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

1986. február 11., kedd Somogyi Néplap 5 ÚJ IBUSZ-IRODA FONYÓDON Pilátus a Balaton felett Lengyel diákok az Aranyparton Az Ibusz Balatoni Terü­leti Igazgatósága dolgozói­nak egész évi bevételi ter­vüket öt hónap alatt kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt szemé­lyenként 13 millió forint for­galmat bonyolítanak le. Ta­valy például bevételi tervü­ket 30 százalékkal túlteljesí­tették, s különösen a valu­tabeváltás és különböző (33 féle) szórakoztató progra­mok értékesítése révén ér­ték él jelentős eredményt. Az államkassza bevételéhez mintegy 4 millió dollárral járultak hozzá. — Mivel foglalkozik az Ibusz a „holtidényben”? — kérdeztük Villangó Józsefet. a területi igazgatóság he­lyettes vezetőjét. — Az idei, sőt már az 1987-es szezont készítjük elő — mondta. — Most köt­jük például azokkal a ház­tulajdonosokkal a szerződé­seket, akiknek az ingatlana alkalmas ausztriai és NSZK- beli vendégek fogadására. Ezeket az épületeket alapo­san megnézzük, különböző felméréseket végzünk (pél­dául hogy egy személyre hány négyzetméter jut, mi­lyen közel van a parthoz a villa, mekkora az udvara, kentje síb.), hogy megbízha­tó információkat közölhes­sünk a külföldi partnerek­kel. Továbbá a szezonra ter­vezett programokat szervez­zük, s a többi között az új árak alapján megállapodunk a különböző szolgáltató egy­ségekkel. A hónap minden napjára más programot tu­dunk majd ajánlani. A ré­giek mellé újakat is szerve­zünk. Tárgyalunk például az OVH-val, amelynek Pi­látus típusú repülőgépét szeretnék igénybe venni, egy-egy órás sétarepülésre a Balaton felett. Mivel sok a visszatérő vendég, a hagyo­mányos Budapest-program mellé egy másikat is terve­zünk, ez alkalommal a ven­dégek Aqvincummal, Szent­endrével és a Pilisi-hegység nevezetességeivel ismerked­hetnek meg. A többi utazási irodával is együttműködünk a programok értékesítésével. Például a Siotourral, amely Ibusz-programokat is kínál a turistáknak, akárcsak az Ibusz Siotour-programofcat. Szántódpuszta például az I busz-vendégeknek is ked­velt kirándulóhelyük. — Az előrejelzések sze­rint a turisták érdeklődése az idén sem csökkent a Ba­laton iránt. — Sőt! A szerződésköté­sek alapján úgy tetszik, in­kább növekedett az érdek­lődés. Mivel a szállodai ka­pacitás kevésnek bizonyul, szállodai színvonalú vállalati üdülőkben is helyezünk el vendégeket. Az idén mór nemcsak az elő- és utósze­zonban, hanem főidényben is. Például a 43-as állami építőipari vállalat és az OKGT üdülőszállója a déli parton, az északi parton pe­dig a SZOT oktatási köz­pontja fogad a többi között Ibusz-vendégeket. Gondol­tunk a betegekre is. A ba­latonfüredi állami kórházzal szerződést kötöttünk, ennék értelmében az idén nyáron többhetes kezelésre fogad­nak külföldieket. A beutazá­si főosztály közreműködésé­vel tartjuk a kapcsolatot külképviseleteinkkel, ame­lyek megfelelő színvonalon propagálják igazgatóságunk lehetőségeit. Természetesen utaztatással is foglalkozunk. A területünkön főként a há­romnapos bécsi és a nyolc­napos isztambuli utakra van igény, valamint a fekete- tengeri, illetve jugoszláv tengerparti üdülésre és a különféle hajóutakra. Ked­vezményes áron is szerve­zünk utazásokat. Például a napokban meghirdettünk egy Szovjetunióba szervezett utat féláron. (Már elkelt.) Továbbra is fontos felada­tunknak tartjuk a belföldi turizmus fejlesztését. A területi igazgatóságnak három irodája van, a negye­diket az idei szezonra nyit­ják meg Fonyódon. A dol­gozók (65-en vannak) 70 százaléka törzsgárdatag, és 95 százalékuk nő. A nyáron még 30 idegenvezetőt is al­kalmaznak, akik a vendégek elhelyezésével ésprogramjaik lebonyolításával, ügyes-bajos dolgaik intézésével foglal­koznak. Ilyenkor télen az Ibusz-dolgozók közül sokan továbbtanulnak különféle szák- és nyelvtanfolyamo­kon. Gépesítik az ügyvitelt, és ehhez megfelelő szakem­bereket alkalmaztak. Elszá­moltatási rendszerük ezáltal korszerűbb lett. Az első balatoni Ibusz- vendégek február 2-án ér­keztek Siófokra. Mintegy 600 lengyel diák tölti a téli szü­netet Magyarországon, s kö­zülük sokan az aranyparti üdülőszállókban tarózkod- mak. Sz. A. Téli pillanatok Fotó: Gyertyás László TV-NÉZŐ Fej vagy írás Szulqlciak az Alpokban Hamarosan kezdődnek a művészeti szemle területi bemutatói megyénkben. A hagyományossá vált sereg­szemle bemutatkozási lehe­tőséget ad azoknak az együt­teseknek, amelyek a közel­múltban alakultak, de szín­padra lépnek a már hosszú évek színvonalas teljesít­ményt nyújtó csoportok és egyéni résztvevők is. A homokszentgyörgyi ta­nácsi körzetből négy amatőr művészeti együttes készül a találkozóra: a 25 éves múlt­ra visszatekiptő, aranykoszo­rús minősítésű ladi kórus Stix József vezetésével, Ré- csány József irányításával a kálmáncsai citerazenékar, a fórumon most bemutatkozó homokszentgyörgyi énekkar Halász Géza vezetésével, va­lamint a szuloki német ha­gyományőrző együttes tán­cosai. Az Aranyhomok Mgtsz szuloki tánckarát Virth Jó­zsef vezeti, a művészeti irá­nyítója Takács László. Az együttes két éve or­szágos arany minősítést ért el hagyományőrző műsorá­val. Az idén az alig fél év­tizede alakult tánckar új előadással mutatkozik be a seregszemlén. Az együttes 40 tagja — a táncosok és állan­dó képviselőjük, a Kápolnás Mihály által vezetett barcsi ifjúsági fúvószenekar — he­tente négyórás próbán sajá­títja el a német nemzetisé­giek tánc- és zenei hagyo­mányainak motívumait. A néptáncegyüttes idei eseménynaptára változatos programokat ígér. Fellépé­sük januárban a szuloki svábbál legemlékezetesebb színfoltja volt. Eddig négy alkalommal hívtak meg 1-1 párt az együttesből a főváro­si Intercontinentál Szállodá­ban rendezett népviseleti ru­habemutatóra. A művészeti seregszemle után áprilisban Szekszárdon a minősítő ver­seny néptánc kategóriájában indulnak. T. R. Kiváltképp nehéz időkben szokott az írástudók vissza­térő dilemmája lenni ez a bizonyos fej vagy írás. Ez­úttal azonban ki kell ragad­nunk összefüggéséből, hogy a televízió által szüntelenül sugárzott vetélkedők forgan- dó szerencséjét jelezzük ve­le. Anélkül, hogy tüzeteseb­ben ismernénk más népek televízióinak programját (bár a rádióújság a nálunk fogható adások kínálatát igyekszik nagyon bölcs mó­don közölni) állíthatjuk, hogy sehol nincs akkora szerepe és súlya a különféle vetélke­dőknek. mint a Magyar Te­levízióban. Szinte közmondásos már, hogy vetélkedő nép lettünk. Hallottam olyan nézeteket is amelyekben azt siratják, hogy nem valamiféle szelle­mi vetélkedőkön dőltek el nemzetünk nagy történelmi dilemmái, hanem egyebütt. A legutóbbi Utazás Quiz- landba három adása minden­képpen arról győzött meg, hogy ez nem is lett volna utolsó dolog. Mert például lehetne akármennyire is el­lenünk drukkoló zsűri, ha megkérdezték, hogy kik vol­tak a négyek bandájának a tagjai és milyen rokoni kap­csolatban álltak egymással, van olyan honfitársunk, aki rögvest sorolná a sokszori hallásra is megjegyezhetet­len neveket. A zsűri pedig szívhatná a fogát, de maxi­mális ipontszámmal lenne kénytelen honorálni a pro­dukciót. Természetesen elé­gedetten csettinthetnek a versengések láttán a képer­nyő előtt a nézők is, mond­ván: micsoda szellemi erők szunnyadnak hazánkban! Csakhogy más alkalommal azt tapasztalják egy újabb vetélkedő műsorban: a ver­senyző miután remek érzék­kel fölismer egy kakukkfió­kát, utána beletörik a bics­kája abba, hogy befejezze egy viszonylag ismert irodal­mi mű első sorát (könnyíté­sül az első sor olvasható a monitoron: Már egy hete csak a mamára gondolok mindig.) A versenyző pedig izzad, látszik első pillanattól: nem fog menni. Nincs azon­ban baj, az előbbi helyes vá­laszának összegét felteheti dupla vagy semmi alapon, igaz ezer egynéhányszáz fo­rintnál nem nyer többet. Az az érzésünk lehet ezek alapján; a televízió nem saj­nálja az anyagi áldozatot, hogy jól szórakoztassa a né­zőket. Ez azonban csak lát­szat, hiszen a vetélkedő, mint hírlik, az egyik legolcsóbb műsorfajta. Nagyon vissza kellene tekintenünk a tele­víziózás történetében ahhoz is, hogy olyan vetélkedőt ta­láljunk, amely nem lexikális tudás alkalom- és véletlen- szerű fölmondására épített volna. Igaz, ez elkápráztatja a közönséget, ám nem győzi meg mélyebb tudásról. Mint ahogy örömmel nézhetjük a Ki miben tudós? sorozatot, hiszen itt a középiskolások esetenként megdöbbentő részletességgel fölkészülten úgy képesek egészen rövid idő alatt bemutatni egy-egy részterületet, hogy a nem szakember nézők is fogalmat alkothatnak róla. Igaz, eb­ben az esetben ez nem jelent olyan nyereményt, mint pél­dául a Kapcsoltamban, ahol bárki telefontulajdonos, szá­momra tekintélyes összeg birtokosa lehet, ha kellően szerencsés. Ha :meg nem, ma­gára vessen vagy kezdje el magolni az értelmező szótá­rakat, kézikönyveket, encik­lopédiákat. Csak azok a fur­csa kína^ nevek nehogy el­vegyék az önbizalmát. Varga István Új lakátrendolkezésok A szociálpolitikai kedvezményről A magánlakásépítés és vá­sárlás állami támogatásának egyik általános és közvetlen formája továbbra is a szo­ciálpolitikai kedvezmény marad. Mivel a lakások ára, építési költsége sajnos erő­teljesen növekedett, a szo­ciálpolitikai kedvezmény összegét is emelni kellett, mégpedig olyan mértékben, hogy az éppen a leginkább rászoruló családokat segítse. Ezért a kedvezmény a gye­rekek számától függően dif­ferenciál. A szociálpolitikai kedvez­mény mértéke a meglévő és együtt költöző első gyermek után negyvenezer forint. Ez tulajdonképpen az ezt meg­előző helyzethez képest vál­tozatlan maradt. A második gyermek után már hatvan­öt ezer forintot vehet igénybe a lakást vásárló vagy építtető. A harmadik gyereknél százhuszonöt ezer forint támogatást kap, míg a negyedik, ötödik, és min­den további gyerekre to­vábbi negyven—negyven­ezer forint szociálpolitikai kedvezmény jár. Hangsúlyozzuk, hogy a- szociálpolitikai kedvezményt ezután sem lehet igénybe venni a magánforgalomban történő lakásvásárlás ese­tén. A családi házat építők­re már korábban kiterjedt a kedvezmény. Érthető az in­dok: az állam az építkezési kedvet, a létrejövő épületek, a lakások számát szeretné növelni. Az viszont jelentős segít­ség, hogy akinek már van lakása, de újat akar építeni (vásárolni), a régi lakáshoz kapott alacsonyabb és az új lakáshoz igénybevehető ma­gasabb összegű szociálpoli­tikai kedvezmény különbö­zetét megkapja. Természe­tesen csak azok után, akik még az új lakásba való köl­tözéskor is jogosultak a ked­vezményre. Ez a rendelke­zés is a három vagy több- gyermekes családokat érinti kedvezően. Ha a házaspár mindkét tagía harmincöt éven aluli, a szerződéskötéskor kérhe­tik a szociálpolitikai kedvez­ménynek legfeljebb két gyermekig való megelőlege­zését. A megelőlegezés idő­tartama — amely alatt tör­lesztést nem kell fizetni — egy gyermek esetén három év, két gyermek esetén hat év. Ha a gyermekek az elő­írt határidőn belül megszü­letnek, a kedvezményt a fia­tal házaspárnak jóváírják, és az összeget az állam a pénzintézetnek megtéríti. Ha nem születik meg a gyerek <vagy gyerekek) a kölcsöntartozást és kamatait a bankkölcsönre előírt és még hátralévő idő alatt kell kiegyenlíteni. Ilyen esetben a tartozás állami kölcsönné nem alakítható át. Kamatot a megelőlegezés idejére is felszámítanak. Itt jegyezzük meg, hogy* a kedvezmény megelőlegezése szempontjából teljesítés­ként kell elfogadni az épít­tető (vásárló) örökbefoga­dott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következ­tében utóbb háztartásába került vér szerinti gyerme­két is. Nemcsak az eltartót gye­reke, hanem egyéb eltartot­tak után is igényelhető szo­ciálpolitikai kedvezmény to­vábbra is. Az ő utánuk igé­nyelhető összeg harmincezer forint. Kik ezek a családtagok? Az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastársa (élettársa), ha munkaképességét legalább hatvanhét százalékban el­vesztette. vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöt­te. Ha a házastárs (élettárs) még fiatal, egészséges, tehát dolgozni tudna ugyan, de ebben bizonyos családi kö­rülmények megakadályozzák, ő is eltartottnak számít. Ezek a körülmények a kö­vetkezők: háztartásán belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogo­sultak, illetőleg ha egy ál­landó ápolásra szoruló fo­gyatékos gyereket gondoz, vagy olyan hozzátartozót, aki munkaképességét leg­alább hatvankét százalék­ban elvesztette. Tehát ha a házastárs ápolja saját háztartásukban a beteg, öreg szülőt, ő ezért eltar­tottnak tekintendő. Mint ahogy azok a szülők, nagy­szülők, testvérek is, akikről az építtető nemcsak gon­doskodik, hanem akiket tart is. (Természetesen feltétel, hogy önmagát eltartani nem tudja, mert bár a nyugdíj- korhatárt betöltötte, nincs nyugdíja, ’vagy van nyugel­látása, de ez a mindenkori saját jogú nyugdíjminimu­mot nem haladja meg.) A házastárs és a gyerek kivételével még az is felté­tel, hogy a felsoroltak az építtetővel (vásárlóval) leg­alább egy éve közös ház­tartásban éljenek, és az új lakásba együtt költözzenek. A gyermekgondozási segé­lyen lévők a szociálpolitikai kedvezmény szempontjából nem minősülnek eltartot­taknak. Utánuk kedvezmény nem igényelhető. Dr. Kertész Éva

Next

/
Thumbnails
Contents