Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-10 / 34. szám

1986. február 10., hétfő Somogyi Néplap 5 Az első nagy erőpróba után Félig képzelt riport a farsangról „Oly lármát, zerdülést. viadalt beszéllek, Amilyet nem láttam, miolta csak élek.” Minden diák életében for­dulópont, mikor a nyolc ál­talános iskolai év után elő­ször veszi kézbe középisko­lai tanulmányai minősítését. Néhány kaposvári intéz­ményben arról érdeklőd­tünk, hogyan vették a diá­kok az első nagy akadályt. A Munkácsy gimnázium­ban az eddigi hatvan száza­lékkal szemben az idén a jelentkezőknek kilencven százaléka jeles bizonyít­ványt hozott az általános iskolából. így a jobb tanulók közül válogathattak, s az el­utasítottak között még jó rendű is akadt. Lóczy Ist­ván igazgató elmondta: „Az első évben az egy érdem- jegynyi visszaesés természe­tes; a mostani elsősök 3,16 és 3,87 közötti átlageredmé­nye nagyjából megfelel az előző évekének. Kevesen buktak, az orosz—angol spe­ciális osztályban senki. A legtöbb problémát az elsős gimnazistáknak a matemati­ka, a fizika és a kémia okozta, emellett helyesírási gondok miatt kellett több diáknak felzárkóztató fog­lalkozásra járnia.” Az ipari szakközépiskolá­ban az idén először indult be a 2+3 rendszerű techni­kusképzés. Három osztály a mechanikai, egy .pedig az elektronikai szakmacsoport­ban kezdte meg tanulmá­nyait. Az osztályátlag az utóbbiban lett a legjobb; ez azzal magyarázható, hogy már a felvételikor ide ke­„Ma úgy érzem — olvas­suk Németh László egy ké­sei feljegyzésében —, az egész országban ott bujkál a tájékozódásnak az a láza, az a tanulói düh, mely az én ifjúságomra olyan jellemző volt, s ha ezt megtisztítjuk, világos értelmet adunk neki, tán sikerül sok bajt látott nemzetünkből is egy érdek­lődéssel összetartott, a szép s jó tiszteletére hangolt kö­zösséget, »mintaosztályt« csi­nálni, amelyben tán az olyan íróknak is lesz helyük, ami­lyen én voltam.” Ezt a re­ményt sok minden látszik va­lóra váltani, a többi között A mindentudás igézete című kötet is, amely mintegy az „utókor” Németh László-ké- pének egyik változatát raj­zolja ki az olvasó előtt. A kis tanulmánygyűjtemény a JAK füzetek című könyvso­rozat tizenhetedik darabja­ként jelent meg, vagyis a fiatal írók gondolkodását hi­vatott képviselni. Szerzői kö­zött mindazonáltal a kevésbé fiatalok dominálnak: Béládi Miklós, Lackó Miklós, Pethő Bertalan; joggal gondoljuk azonban, hogy a fiatal író­nemzedék, ha nem is a szer­zőséget, de a Németh László­ról megrajzolt képet a ma­gáénak ismeri el. Szegedi-Maszák Mihály, a kötet összeállítója joggal hi­vatkozik arra, hogy napjaink fiatal magyar értelmiségét elsősorban Németh értekező prózája érdekli. A tanul­mánygyűjtemény is elsősor­ban az esszéíróról, a gondol­kodóról kíván képet adni. Pontosabban: azt keresi, hogy Németh eszmeteremtő tevékenysége milyen forrá­sokból táplálkozott és mi­lyen, ma is figyelmünkre ér­demes eredményekre jutott. Ezek a kérdések foglalkoz­tatják a kötet szerkesztőjét is, midőn az esszéíró Németh értékrendjét vizsgálja, Lac­kó Miklóst, aki a Tanú-kor­szak „minőségszociaíizmu- sáról” ad közre figyelemre méltó megállapításokat, ’Bé­lád! Miklóst, aki Németh mi­nőségfogalmát nézi meg kö­zelebbről, Gergely Andrást, aki Németh és Szegfű Gyula emlékezetes vitájának törté­rültek a jobb képességű diá­kok. Induláskor gondokat okozott a magyar, az orosz és a matematika. Ezekből az osztályoknak mintegy ötven­hatvan százalékát kellett felzárkóztató foglalkozásra küldeni. A szakmai alapo­zó tárgyak eredménye azon­ban biztató, és különösen jó lett az alapgyakorlatokra kapott osztályzatok átlaga. Az előző évi harmincnégy- gyel szemben húszra csök­kent az első négy osztályban a bukások száma. A kereskedelmi és ven­déglátóipari szakközépisko­lában is javulás van az elő­ző év átlagához képest. A szakközépiskolai osztályban mindössze ketten buktak egy-egy tantárgyból, a hat ipari tanuló osztályban ösz- szesen negyvenhármam. Leg­több gondot az ide jelentke­ző diákok gyenge matemati­kai előképzettsége okozta. Az állandó korrepetálás eredménye várhatóan ké­sőbb mutatkozik meg majd — ezt a bukások csökkenő száma is mutatja a maga­sabb évfolyamokon. A gyen­ge eredményekből okulva az iskola vezetősége azt terve­zi, hogy a jövőben változ­tatni fognak a matematika felvételi rendszerén.. A mér­cét alacsonyabbra teszik, il­letve az elvont feladatok he­lyett a gyakorlatban szüksé­ges szakmai számításokat helyezik előtérbe. T. K. netét eleveníti föl, Kosa Lászlót, aki Németh protes­tantizmusáról értekezik vagy Kiss Gy. Csabát, aki Németh László Kelet-Európa-felfo- gásának összetevőit elemzi. Ezeket az eszmetörténeti ta­nulmányokat azután két 1 nagyszabású regényelemzés egészíti ki: Pethő Bertalan az Égető Eszter, Kulcsár Szabó Ernő pedig az Utolsó kísérlet epikai világképét rajzolja meg. A kötet tanulmányai ana­litikus módon közelítik meg Németh László gondolkodá­sát. A szerzők jól tudják, hogy a kritikai mozzanatokat sem nélkülöző elemzés méltó igazán ahhoz a nagyszerű író-gondolkodóhoz, akiről képet kívánnak adni. írása­ikból nemcsak az „utókor” Németh László-képe, ponto­sabban ennek a képnek egyik változata bontakozik ki előt­tünk, hanem Németh eszme­teremtő munkásságának nagy eredményei, értékei is tisztább fénybe kerülnek. Pomogáts Béla Az Országos Takarékpénz­tár tájékoztatója szerint er­ről a témáról a következőket tudtuk meg. Kölcsön kapható: lakóhá­zak, lakások felújítására (tatarozására), a lakások mű­szaki megosztására, kisebb lakások összevonására, nem lakás célját szolgáló helyi­ségek lakássá történő átala­kítására, lakások bővítésére (toldaléképítésre), lakások korszerűsítésére és közműve­sítésére, az energiahordozók­kal kapcsolatos gazdálkodás keretében meghatározott fű­tési módokra történő átállás­ra. Magántulajdonú lakások, lakóépületek utólagos hőszi­getelésére; olyan többlakásos Szombat délután, néhány perc múlva három óra. Ka­posvár főterén sok ezer em­ber gyűlt össze, hogy tanú­ja legyen a tizenegyedik farsangi fölvonulásnak. A nagy kavarodásban csak a krónikás arcán látszik vala­mi aggodaiomféle, hiszen a színpompa és a dámák csi­nossága — érzi előre — meghaladja ábrázolóerejét. Farsangkor azonban csodák is szoktak történni, és hogy történnek is, azt bizonyítja: a nagy eseményen Csokonai Vitéz Mihály is megjelent. Épp a róla elnevezett fogadó föliratát böngészgette, ami­kor egy pillanatra találko­zott a tekintetünk. Rögvest megérezte, hogy fölismer­tem. Meg vagyok mentve! Megkérem, hogy segítsen ki imitt-amott némely hasznos információval, s mondja el véleményét kedves farsang­járól. Cserébe megígérem, hogy én is segítségére le­szek, hiszen egy-két dolog változott Kaposváron is az­óta, hogy innen elment. El­indultunk há t... Az egy hete tartó rendez­vénysorozat ma ért a tető­pontjához — magyarázom. Átverekedhetnénk magun­kat a tömegen, és megnéz­hetnénk a Tanácsház utcá­ban rendezett kirakodóvá­sárt. — S mit vásárolhatunk ott? — kérdezi Csokonai. — Különlegeset semmit — ábrándítom ki: semmi olyat, amit tavaly ne vehettünk volna meg, ha esetleg ta­valy szerettük volna az ilyen-olyan csecsebecséket, limlomökat. Meg aztán há­rom óra is van már, mindjárt kezdődik a díszszemle. Órámra pillantok: már el is múlt néhány perccel a kezdési idő. Ám nem törté­nik semmi. Ha csak az nem, lakóépületek közös tulajdon­ban álló épületrészeinek, va­lamint a lakásoknak a tel­jes felújítására, amelyeket az állami tulajdonú házin­gatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló rende­let alapján vásároltak meg, és az elidegenítés időpontjá­ban az épület utolsó teljes felújításának befejezésétől már több mint tizenöt' év telt el. Kik azok, akik kaphatnak kölcsönt az előbbiekben fel­sorolt munkákra? A lakások tulajdonosai, bérlői, lakás- fenntartó szövetkezetek. A rendelkezésre álló saját anyagi 'eszközök kiegészítésé­re kedvezményes kamatozá­hogy két jelmezes időközön­ként azt állítja: elmarad a fölvonulás. Kissé kínosan érzem magam. Ha tehet­ném, odasúgnám neki: vi­gyázat, iitt a mester, nehogy szégyenben maradjunk. Próbálom menteni a hely­zetet, mondom, hogy csak tréfa az egész. Láthatja is: nem mozdul senki. Hogy el­tereljem erről Csokonai fi­gyelmét, megkérdezem, mi­ért éppen itt játszódik törté­nete. — Somogy vármegyében lakárn 1799-ben — válaszol­ja —, és szerencsém vala sok vidám házaknál esme- retségben lenni. Előhoztunk egyet-mást az időjárásról, a télről, a fejér vagy fekete karácsonyról, s több effélék­ről, amik a mindennapi be­szélgetésnek vagy kezdete, vagy pótlói szoktak lenni. Ritkán esett meg, kivált, ha vegyes volt a társaság, hogy elő ne jött volna a fársáng. Látám, hogy erről, kivált a szépnembeliek nem éppen tudnak részvét nélkül szólla- ni. Mielőtt azonban jobban belemerülne a történetbe sú állami kölcsön, munkálta­tói kölcsön, helyi tanácsi tá­mogatás vehető igénybe. A kedvezményes kölcsönök felső határai a következők: Lakások bővítésére (tolda­léképítésre) nyújtható ked­vezményes kamatozású köl­csön felső határa százötven- ezer forint. A lakóházak (la­kások) felújítására (tatarozá­sára), a lakások műszaki megosztására, kisebb lakások összevonására, nem lakás célját szolgáló helyiségek la­kássá történő átalakítására, lakások korszerűsítésére és közművesítésére, meglévő la­kások utólagos hőszigetelé­sére, valamint az energia- hordozókkal való gazdálko­,szemmel láthatóan napokig beszélne róla), megérkezik a farsang bolondja, és üvöltve adja a nemes kaposvári pol­gárok tudtára: jön Karnevál Hercege. Csokonai arcán fokozódik az izgalom, ahogy egyre kö­zelebb ér a Dorottyát szállí­tó hintó. Megáll a téren, Karnevál Hercege pedig el­indul, hogy egy tűzoltólétra tetejéről beszédet intézzen a fársángoló gyülekezethez. — Kaszás Ferencnek hív­ják egyébként, már tavaly is ő alakította, kitűnően — súgom vendégemnek. — Jó, jó ... De miért, kell fölemelkednie azon a micso­dán, hiszen így nem is lát­juk. mert eltakarja az a lét­raszerűség? — Ezt én sem tudom — válaszolom. — De hallgassuk inkább a fársángi szózatot, amiben nem marad említés nélkül a város megannyi visszássága, gondja, baja, hibája. — Hát a versláb kicsit sántít — mond rögtönzött dás keretében meghatározott fűtési módokra való átállás­ra nyújtható kölcsönök felső határa százezer forint. Az olyan állami tulajdonban volt lakóépület esetében, amelynek értékesítésekor az épület teljes felújításától már több, mint 15 év telt el, az újabb felújításhoz nyújt­ható kölcsön felső határa százötvenezer forint. Ha az utólagos hőszigetelést, vagya fűtés átállítását egyéb építé­si munkákkal (felújítás, kor­szerűsítés) együtt végzik el, a hitel felső határa százöt­venezer forint. Az előbb említett lakás- szövetkezetek és társasházak esetében a közös tulajdon­ban álló épületrészek mun­kálataira külön-külön lehet kölcsönt igénybe venni. Az állami kölcsön kiegé­szítésére bankkölcsönt is fel lehet venni. A törlesztés ide­je legfeljebb tíz év. (Folytatjuk.) Dr. Kertész Éva szakvéleményt Csokonai —, ám a textusban lehetnek sok igazságok, mert a pub­likum ugyancsak derűsen hallgatja. Aztán jönnek a népi együttesek, jelmezesen, jó­kedvűen, vidáman. Csokonai jóleső érzéssel nyugtázza: távoli tájakról — Pozsony­ból, Viszákról, Sopronból, Pécsről — is érkeztek cso­portok, hogy rögtönzött kis műsorral szórakoztassák a nagyérdemű kaposvári pub­likumot. Térdét csapkodja nagy nevetés közepette, ami­kor a medveherélést játsz- szák. Sok vidám pillanatot szerez a kakasütés (nem sü­tés!) és a rönkhúzás is. — Ez már igen! — lel­kendezik a mester, mikor az utolsó csoport is elvonult, és ottmaradunk a kiürült téren. Épp négyet mutat a torony órája. — Javaslom, kicsit pihen­jünk valamelyik szeszt is mérő zugban (van éppen elég), aztán vessük be ma­gunkat a bálokba! — indít­ványozom. Ügy is lön. Bevetettük ma­gunkat. Bocsássa meg a kí­váncsi olvasó, hogy nem avatom be a részletekbe! Mulattunk, ahogy bálokban mulatni szokás, és ezen nincs mit részletezni. Az azonban érdekes lehet, hogy a szüntelenül csodálkozó mester szeme minduntalan valami furcsaságon akadt meg. Szeme káprázott a sok szesz láttán (— Higgye el, mindig mértékletes ember voltam — mondotta egy íz­ben.) A végén arra kér, hogy mutassam be a farsangi na­pok rendezőinek. A jócskán mínuszkodó időben fölbalia- gunk a Dorot t.ya-bátból a Kilián művelődési központ­ba. A kissé elcsigázottnak látszó dolgozókkal melegen kezet szorít Csokonai Vitéz Mihály, s emlékezetes sza­vakkal köszöni meg munká­jukat. Epilóg: Éjfél elmúlt, s ketten bal­lagunk a hideg utcán. Cso­konai egyszercsak hirtelen megáll, és azt kérdezi: — Most mondja meg őszintén, miért olyan fontos ez az egész maguknak? Te­mérdek pénzbe kerül, és hallom, nem is állnak Vala^ mi fényesen. Hosszú magyarázatba kez­dek, hogy nem vagyok gaz­dasági szakember, csak azt látom, hogy azért mégis évek óta van egy hét, ami­kor történik valami Kapos­váron, Mondom, hosszan magyarázkodom. De azért úgy érzem, nem tudom iga­zán meggyőzni. Talán majd ha legközelebb találkozunk. Varga István A MINDENTUDÁS IGÉZETE Tanulmányok Németh Lászlóról Uj lakásrendelkezések Tatarozás, bővítés állami kölcsönnel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents