Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-07 / 32. szám
1986. február 7., péntek Somogyi Néplap 5 „AZ ÉSZ AZ ISTEN” Berzsenyi emlékülés A kaposvári tanácsház dísztermének falára függesztett egyszerű Berzsenyi-kép vigyázta tegnap a tudományos tanácskozáson elhangzottakat. Hagyomány a megyeszékhelyen, hogy a farsang hetén a tudós gondolatoknak is helye van, hiszen — mint Papp János tanácselnök megnyitójában hangsúlyozta — a vígság nem ellenkezik a tudományos alapossággal kimunkált érvek közreadásával. A tegnapi Berzsenyi Dániel emlékülésen írók, irodalomtörténészek adtak ízelítőt abból, hogyan áll jelenleg a Berzsenyi-kutatás, hol tartunk a költő szellemi hagyatékának földolgozásával, értelmezésével? A tanácskozáson megjelent dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese is. Hat előadás hangzott el, s ezekhez fűzött kiegészítő gondolatokat Kanyar József, a Berzsenyi Társaság tudományos alelnöke. Az előadók — Takáts Gyula költő, Lacz- kó András, Szilágyi Ferenc, Orosz László és Szász Ferenc irodalomtörténészek, és Varga Balázs író — különböző szempontú előadásaiból kirajzolódott egy gazdag, sokoldalú Berzsenyi-pályakép. Az egyetlen fiúé a Berzsenyi családban, akit szülei a széltől is óvtak, s otthon tanítot- ták-nevelték, s aki — talán ezért — meglehetősen szilaj kamasszá cseperedett. Ki a somogyi Niklán, anyai birtokán — életének mintegy félét töltötte itt — végig száműzöttnek érezte magát, földrajzilag távol az olyany- nyira szeretett Kemenesaljától, s kedvenc ókori költőjének, Ovidiusnak tömi keserű napjaihoz hasonlítva sorsát. S a világ bár összeszűkült itt Maradt Túlontúl igényesek vagyunk filmjeinkkel szemben. Sóik oka van ennek, meglehetősen súlyosak és kevésbé meghatározóak egyaránt. A filmes szakemberek hangoztatott érvei, hogy kevés a pénz, igazak, ebből adódik, hogy a közönség és a kritika is hűvösebben fogadja a kevésbé sikerült alkotásokat. Így van ez főként akkor, ha olyan rendező munkája kerül vászonra, aki első filmjével már bizonyította: szakmai tudása, egyéni látásmódja új színt hozott a cseppet sem lebecsülendő értékeket fölvonultató magyar filmművészetbe. Xantus János Hülyeség nem akadály című filmjét ennek alapján könnyen elmarasztalhatnánk, ám ezzel ugyancsak melléfognánk. Hiszen természetes körülmények között nem lenne különösebb szenzáció, ha egy rendező olyan alkotással lép közönség elé, amelynek színvonala alatta marad előző filmjének. Annál is inkább, mert Xantus szemmel láthatóan igyekszik szakítani azokkal a motívumokkal, amely,ék az Eszkimó asszony fázik című előző munkáját az úgynevezett „újhullámos" kategóriáiba sorolták. (Igaz a meghatározás, ahogyan van rossz, ám úgy látszik megragadt a köztudatban.) A Hülyeség nem akadályban arra törekszik, hogy fcitölt- sön egy olyan űrt, amely a magyar filmművészetben minden eredménye ellenére jelen van, nevezetesen: rendezőink nemigen tudnak valamirevaló vígjátékot fölmutatni. Xantus tudatosan törekszik arra, hogy munkája láttán ne csak szomorúságban legyen része a nézőnek, hanem önfeledt nevetésben is. Kézenfekvő megoldásnak kínálkozik a filmtörténet során fölhalmozódott és megannyiszor bevált burleszk elemek leporolása. Kiváló a Nagyberek szélén és eltemetkezett a gazdálkodás tennivalóiban, szellemi látóhatára sosem szűkült le. Érdeklődése a tág horizontú európai gondolatok iránt nem lankadt, táplálták azt a föl- világosodás bővizű patakjai és a klasszicista ízlés. Keresztury Dezső hívta a reformkori, nem egy központban tömörülő, szétszórtan is nagyot alkotó magyar szellemiséget bokor-műveltségnek, s ennek Berzsenyi egyik legklasszikusabb alakja. Irodalmi kutatások világítanak rá, hogy mennyire együtt élt, lélegzett kora legjobb elméivel. A kor német irodalmából például Hölderlinnel mutatható ki a legtöbb párhuzamosság. Gyakran kölcsönzött a megyeszékhelyről német nyelvű folyóiratokat, s forgatta a francia enciklopé- disták gondolataitól megtermékenyített útleírásokat, egzotikus tájakról született útirajzokat. S amikor Európában a reakció eltiporta a forradalmak lángját, s megalakult a Szent Szövetség, Berzsenyi akkor írta legfölvilá- gosultabb költeményeit. „Az ész az isten" foglalta versbe hitvallását a ráció mindenható szerepéről, jócskán megelőzve korát, a vallás, s az isten mindenhatóságába vetett általános hit ellenében. Helye, kora a magyar szellemi életben nem volt problémamentes, viszonya az akkori irodalmi és közélethez sem zökkenők nélküli. A „görög szegénység és pipafüst'’ puritán vidéki büszkeségével, az öniróniába burkolózott, álmait temető sérült lélek elutasítja az arisztokrácia még oly jót akaró próbálkozásait. Bartókot, Kodályt akadály érzékkel választott ehhez színészeket Xantus, hiszen Lukáts Andor, Csákányi Eszter, Koltai Róbert, valamint Jadwiga Jankowska mindvégig érezhetően nagyon otthonosan, sőt különösen Koltai esetében nagyon kreatívan mozog ebben a műfajban. Hiába azonban minden igyekezet. A történet dramaturgiája elsősorban a hibás, hogy nem alkalmas köny- nyedsége mellett fajsúlyosabb mondanivaló hordozására. Vannak jelenetek, amelyek az úgynevezett fiatal (abb) értelmiség ellentmondásos helyzetét hivatottak föltárni, ám ezek elsősorban már másutt látott, sztereotip családi veszekedésekre szűkülnek. A sikeres ügyvéd egyik sikerének is tanúi lehetünk, ami legemlékezetesebb pillanata a filmnek. A sziporkázó védés után a védenc és terjedelmes rokonsága táncra kerekedik a tárgyalóteremben. A burleszk és a dokumentaris- ta elemek ilyen ötvözete adhatott volna mélyebb értelmet a filmnek. Mivel nem sikerült ezt a vonalat végigvinni, maradt a hülyéskedés. Hihetetlen szituációk tömkelegé, ami magában még nem lenne baj, hiszen nem szükségszerű, hogy minden úgy történjen, ahogy a valóságban, ám itt egyáltalán nem kapunk jelzéseket, hogy jogunk van mindent aszerint értelmezni, hogy a hülyeség nem akadály. Hiszen tudjuk, mert mindennapi életünk arról győz meg bennünket, hogy igenis az esetek döntő többségében nagyon is nagy akadály. Kár lene azonban a címmel olcsó poénokat szerkeszteni. Hadd maradjon meg a film annak, ami: kísérletnek, ami nem aratott sikert. Az pedig nem a rendező hibája, hogy közvéleményünkben ez már kudarcnak számít. Varga István igencsak megelőzve először jelenti ki: „Én a magyar muzsikában és táncban ideált látok". Költészete a tájnyelv használata miatt a bírálatok kereszttüzébe került: Kölcsey Ferenc 1817-ben a Tudományos Gyűjteményben kifogásolta Berzsenyi (és Csokonai) úgymond „provincializmusait", amellyel kihívta maga ellen Kazinczy Ferenc és a nyelvújítók rosszallását. A résztvevők a tanácskozás után megkoszorúzták a költő Szabadság-parkban felállított szobrát. A hetvenötödik születésnapját ünneplő Takáts Gyula József Attila-díjas költőt kedden Szekszárdon, másnap Kaposváron köszöntötték. A Kilián György Ifjúsági és Űttörőművelődési Központban rendezett irodalmi esten kortársköltök, írók, irodalomtörténészek verscsokorral, munkásságának méltatásával ünnepelték. Az esten részt vett Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. A Somogy című folyóirat idei első száma is a költőt köszönti. A levéltár Somogyi Almanach sorozatában látott napvilágot Pomogáts Béla irodalomtörténész Takáts Gyuláról írott tanulmányfüzete. A Somogy megyei nyomda kis alakú könyvvel ajándékozta meg a költőt és az irodalombarátokat. A Kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kórusa Kardos Kálmánná vezényletével színes dalcsokrot nyújtott át az ünnepeltnek és az ifjúsági ház nagytermében összegyűlt közönségnek. A költői életmű gyöngyszemeiből összeállított műsorban Molnár Piroska érdemes művész és Máté Gábor működött közre. A kortársak közül elsőként dr. Kanyar József, a megyei levéltár igazgatója olvasta föl az ünnepi alkalomra írott sorait, majd a Somogy című folyóirat élő számaként hangzottak el verses és prózai köszöntők. Veress Miklós, a Magyar Írók Szövetsége költői szakosztályának titkára a szövetség tagjainak nevében tolmácsolta jókívánságait, egykori' kaposvári diákként, a költő tisztelője- ként meleg szavakkal idézte föl emlékeit. A szülőfalu, Tab is itt köA Gyertek este kilencre és a Felhőfejes című könyvek írója sokat váratott magára új regényével. Közben írt útiesszét, filmforgatókönyvet, szociográfiát, drámát és kritikai kötetet; mégis, akik Szász Imrét, a regényírót elébe helyezték az egyéb műfajok szerzőjének, azok az újabb regényt várták, mert az említett két könyv a maga idején nemcsak kritikai, hanem közönségsiker is volt, főként az értelmiségi réteg körében. A Gyertek este kilencre című prózájának ugyanis messze legelsőként írta ki magából az értelmiség egy jelentékeny hányadának konfliktusait, életérzését stb. Művével nemcsak az irodalomban nyitott ki egy addig zárt palackot, hanem a filmművészetben is, elég csak Kovács András, Gáli István értelmiségi köz -pontú munkáira utalni itt. Ezt a világot ismeri Szász Magyar filmnapok kezdődtek Kanadában A február 12-ig tartó vetítéssorozaton, amelyet a Hungarofilm közreműködésével szerveztek, az érdeklődők megismerhetik az utóbbi harminc év magyar filmművészetének sok jeles alkotását. Külön vetítéssorozatot rendeznek Mészáros Márta filmjeiből. szöntötte fiát; Farkas István tanácselnök a környék fes- tőszülöttének, Bóka Dezsőnek egy képét nyújtotta át ajándékul. Hét tanulmány szerzőjeként Pomogáts Béla irodalomtörténész — az Otthon a világban című megyei levéltári kiadvány írója — a költői életmű jelentőségét mutatta be előadásában. Tíz betűből áll Takáts neve, ennyi soros verssel emlékezett meg a költőről a somogyi születésű, Pécsett élő Berták László. Csányi László, a Szekszárdon élő író a költőbarátról rajzolt színes portrét, Csanády János, Kerék Imre, Erdélyi Sándor, Kelemen Lajos versei után Tüskés Tibor a három évtizede megjelent Vízitükörről emlékezett meg; a kötetben Takáts versei mellett Egry József rajzait találjuk. E könyvritkaságok hasonmás kiadásban a kaposvári megyei könyvtár nyútja át hamarosan az olvasóknak. Érdemes újra elolvasni a Somogy folyóiratban Ágh István versét. Megemlékezett a jeles évfordulóról a bolgár Nino Nikolov is, a magyar Irodalom kitűnő ismerője, Takáts tisztelője, barátja. Fodor András fiatal kora óta rendszeresen vezet naplót, kötetében hamarosan olvashatjuk föl jegyzéseit. 1945 novemberében és decemberében több lapot töltött meg, melyeken Takáts tanár úrral való rendszeres találkozásait rögzítette, ezeket t •evanífet- te föl a szerda esti ünnepségen. A szebbnél szebb verscsokrok közül az egyik legkedvesebbet az egykori alma mater diákjaitól, a mai Táncsics gimnázium tanulóitól vehette át; a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében dr. Novák Ferenc köszöntötte. a legkitűnőbben, a v izeken- erdőkön kívül. Hogy még pontosabbak legyünk, ennek is egy — ha szabad ezt a kifejezést használnunk — elit részét, stílusát, közérzetét. Épp emiatt olyan fontos, újszerű, most megjelent, dokumentumokkal alátámasztott regénye, a Ménesi út. A regény által az olvasó beavatottnak érzi magát abban, hogyan választódott ki és hogyan formálódott — esetenként deformálódott — a ma ismert nevű vezető értelmiségiek csapata. Az Eötvös kollégium, a kiválók gárdája játssza a főszerepet ebiben az érdekfeszítő regényben. Nem előzmények nélküli könyv ez. Bár jómagam csak Laczkó Géza korrajzot és lélekrajzot egyszerre kínáló Királyhágóját olvastam — ez az Eötvös kollégium „hőskorát” ábrázolja —, tudom, hogy Sötér István is ebben FILMJEGYZET Költőköszöntő H. B Könyvespolc MÉNESI ÚT HÉTVÉGI tájoló Elérkezett a Kaposvári Farsang utolsó, de a legforróbb karnevál-hangulatot árasztó három napja. Ma délelőtt tíz órakor és délután kettőkor a Kilián György Városi Művelődési Központban a gyerekek kedvence: Halász Judit lép fel a Bojtorján együttessel. Este hét órakor a göllei, kadarkúti, nagybajomi, nagyberki és a szennai művelődési házakban néptáncegyüttesek bemutatóját láthatják az érdeklődők. A városi művelődési központban pedig hét órától Kovács Kati és az Universál együttes műsora tekinthető meg. A február 1-én kezdődő vígság igazi fénypontja holnap lesz: reggel nyolc órától farsangi vásár hívogatja közönségét, tíz órakor megkoszorúzzák a Csokonai szobrot, majd megkezdődik a hagyományőrző együttesek farsangi bemutatója a Kossuth téren. Délután három órakor pedig megérkezik a „parádés sereg". a vidám hangulatú karneváli felvonulók a már -megszokott útvonalon járják be a várost. A napot a Latinca Sándor Művelődési Központban folklór műsor, a városban több helyütt bálok zárják. S akinek marad ereje és kedve, vasárnap délután három és hat órakor a városi művelődési központban a KIOSZ divat- bemutató elegáns hölgyei- bes gyönyörködhet. Ugyanitt láthatók Takáts Gyula rajzainak és verseinek illusztrációi, valamint Gver- tvás László fotóművész fotói a 75 éves költőről és barátairól. Holnap két órakor a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban farsangi álarcokat készítenek a gyerekek, valamint a gyöngyfűzés kedves hagyományaiban nyernek betekintést. Este nyolc ólától farsangi bálon táncolhat a közönség, melyen a talpaláva- lót a Tip-top együttes „húzza". A művelődési központban ma nyílik Cseh Gábor festőművész kiállítása. A homokszentgyörgyi Általános Művelődési Központ ifjúsági filmklubjában ma fél három órakor Az and- roidok lázadása című filmet vetítik. Vasárnap a település fiataljai játékdélutánon vehetnek részt. Ma este hét órakor a tabi művelődési központban a Dankó Pista című daljátékot mutatja be a zenés színpad. A barcsi sportcsarnokban az emlékezetesen jól sikerült tavalyi rangadó után ma fél hat órakor újra észszerűé r he t i k ,, felkészít 1 tsé güket" az orvosok és a tanárok. A labdarúgó-mérkőzés teljes bevételét a batto- nyai S, O. S. gyermekfalu javára ajánlják fel. A Barock együttes közreműködésével holnap nyolc órától a művelődési központban farsangi bál lesz. Ugyanitt a kiállítóteremben látható a Somogy megyei pedagógus képzőművészek kiállítása. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban vasárnap öt és fél nyolc órakor többek között Markos György és Nádas György közreműködésével A magunk részéről című előadást tekintheti meg a közönség. A fotóművészet kedvelői a marcali helytörténeti és munkásmozgalmi múzeumban a Somogyi fotóklub kiállítását nézhetik meg. A Somogy Megyei Múzeumban O. Papp Gábor festő- és szobrászművész tárlata, a Somogyi Képtárban vedig Móder Rezső festőművész kiállítása várja az érdeklődőket. Az Édosz művelődési házban a farsangi termény- báb- és gyermekjáték kiállítás szombaton zárja kapuit.. az intézményben talált regénytémára. I-aczkó olyan — más névvel szerepeltetett — modelleket ábrázol a kollégium hétköznapjaiban, mint Kodály Zoltán, Szabó Dezső, Horváth János, Kuncz Aladár, Szekfű Gyula. Szász Imre „nevén nevezi a gyereket”, kilencven százalékban a saját nevükön szerepelteti hőseit. Köztük például Domokos Mátyást, Hankiss Elemért, Réz Pált, Fodor Andrást, Lator Lászlót. E módszer előnyökkel és hátrány- nyál is járhat; az olvasó jellemképet is kap a művekből ismert személyiségekről, a szerzőben viszont „benne- hagyhat" a módszer néhány motívumot a jellemekhez, mivel szembe kell néznie az élő alakokkal. Bennem nem támadt ilyen hiányérzet, s a teljességre törekvést igazolta előttem az a néhány dokumentum, amit Szász a regényhez csatolt. Izgalmas korszakot elevenít föl regényében az író: a negyvenes évek második felét, amikor a pártok ugyan koalícióra léptek, mégis az volt a kérdés, ki kit győz le. Ennek visszaültetése egy látszatra akol meleg közösségben is durvává fajuló drámákat okozott. Kis kaliberű koncepciós perek sorozatává váltak mindennapjaik. Megszégyenítések, eltávolítások voltak jellemzőek a korszakra. Szász Imre egy öregedő férfi — irodalomtudós — intenzív, olykor ma is újra megrázó visszaemlékezéssorozatával eleveníti- föl nemcsak a történelmi kort, hanem a kamaszkor! épp csak elhagyó ifjú érését is, nemegyszer sokkoló történések révén, Ami lelki fölindulá- sát okozza, az az önpusztító „utolsó szerelem", amely ahhoz a nála évtizedekkel fiatalabb nőhöz, Román. Annához fűzi, aki az emlékeket előhívja belőle mikrofonjával. (A magyar irodalom legmerészebb szerelemábrázolása született meg Szász könyvével.) Forrai Ádám egész élete mérlegre kerül ebben a vallomássorozat- ürügyű szellemben. Román Annával együtt az olvasó is megérti-megéli, hogy Forrai kollégiumi tagsága egy élet meghatározó eseménye volt, u kollégium szétveretése pedig fájdalmas megrázkódtatás és általános érvényű történelmi példázat. Mint az utóbbi évek legjobb regényét ajánlom az olvasó figyelmébe Szász Imre könyvét. Lcskó László
