Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-07 / 32. szám
4 Somogyi Néplap 1986. február 7., péntek A számok nem hazudnak JOGI TANÁCSOK „Megváltott” évek Főkönyvelők csúcsidőben — Januárban nincs szabad szombat. Sőt zárszámadás készítésekor még a munkaköri határok is feloldódnak, nincs olyan, hogy ez már nem az én feladatom, végezze a másik. Mindenki segítőkész, a mi kis tizennyolc fős csapatunk a szó igaz értelmében egy emberként dolgozik. Akkor a legnagyobb az összefogás, amikor a legnagyobb a teher. Bende Józsefné főkönyvelő most tizenharmadik alkalommal készíti a nagyba- jomd Lenin termelőszövetkezet év végi záró számvetését. A tizenhárom év alatt nagy gyakorlatot szerzett. Sok minden változott ez idő alatt, csak egy nem: az ezt a munkát kísérő belső feszültség, izgalom. — Megközelítőleg tudja az ember — mondja —, hogy milyen eredménnyel zár, de a szűkített önköltségi rendszer miatt, csak ezekben a hetekben derül ki végső biztonsággal, hogy ténylegesen hogy zárul egy év gazdálkodása. — És ezúttal hogyan zárult? Megkönnyebbülten nagyot sóhajt. — Néhány nap óta már tudjuk, örülünk is, meg nem is. Ha azt nézzük, hogy a korábbiaknál kevesebbet, kilencmillió százezer forint eredményt terveztünk és mégis mintegy hatszázezer forinttal adósai maradtunk az elhatározásnak — akkor lehangolódik az ember. De ha azt nézzük, hogy a szabályozók múlt évi módosítása, a kedvezőtlen adottságú üzemek támogatásának csökkentése, aztán az aszály ki- lenc-tízmilliót vitt el a gazdaságtól — akkor nyugodt lelkiismerettel nézünk önmagunkkal szembe. — A számvitel számára a mostani a csúcsidő. — Ez igaz, de az is, hogy az eredményért nem decemberben, hanem január elsejétől kell dolgozni, de úgy, hogy folyamatosan mindenre figyeljen az ember. Ennél a gazdaságnál ismeretlen a fizetésképtelenség, a banki sorbaállás, a büntető kamat. Pedig ennek a látszólag alapvető, de nagyon fontos feladatnak nem is olyan könnyű megfelelni. Hosszú a rendelkezések átfutási ideje, későn kapcsolódnak ehhez a végrehajtási utasítások, a pénzügyi ellenőrzések pedig szigorúak, következetesek. — Az az én véleményem — mondja Bendéné mintegy következtetésként —, hogy ahol a számviteli, pénzügyi irányítót egyenrangú partnernek tekintik, legalább olyan fontosnak tartják a vezetők ezt a tevékenységet mint magát a termelést, és a főkönyvelőnek nemcsak a képessége, hanem az akarata is megvan, hogy a lehető legjobb úton kormányozzon a rendelkezések labirintusában, ott nagy baj, nagy bukfenc nem lehet a pénzgazdálkodásban. Dicséri az évenkénti továbbképzéseket, a különböző szakmai fórumokat, ahol nemcsak a hivatalos előadóktól, egymástól is sokat lehet tanulni. Közben kimutatásokat tesznek elé a munkatársak. másokat elkérnek tőle. — Mit tant szépnek ebben a szakmában? — A sokrétűséget — válaszolja azonnal. — A termelőszövetkezet számvitele nem hasonlítható semmihez. Itt szinte mindenféle tevé- kenysév van, termelésfeldolgozás, értékesítés, ipar, kereskedelem, szállítás és ráadásul minden az időjárás függvényében alakul. Bende Józsefné Ha egy néptelen szövetkezeti iroda helyiségeit végigjárja az ember, szinte bizonyos lehet abban, hogy annál az asztalnál, ahol a legmagasabban tornyosulnak a közlönyök, a különböző rendelkezések, az ezeket magyarázó kiadványok, ott a főkönyvelő ül. Ez a jellemző Nagy József kaposfői főkönyvelő kis irodájára is, de itt még a tárgyalóasztalt is elfoglalja a számítógép. — Most visszük gépre a kereseti adó számítást — mondja Németh Márta üzemgazdász, aki a másod- diploma érdekében most végzi a pénzügyi-számviteli főiskolát. — Feltétlenül hasznosnak tartom, hogy ilyen lehetőség van — mondja Nagy József. — Személyes tapasztalatból mondom, hogy hallatlan előnye van annak, ha egy főkönyvelő pár évet eltölt a gyakorlatban. így indult ő is, Somogybám egyike annak a kilenc embernek, akik elsőként szereztek másoddiplomát a főiskolán. — Miért jó az, ha a számok embere tisztában van a termelési folyamatokkal? — Aki kinn is dolgozott, logikusabban látja a gazdasági eredményeket, a beérkező bizonylatokról magabiztosabban el tudja dönteni, hogy azok valósak, vagy sem. Szakmailag is hozzá tud szólni ahhoz, hogy valóban kell-e, és milyen új eszközre van szüksége a gazdaságnak. A számviteli vezetőnek nagy a felelőssége, mert a számok nem hazudnak. Kívülről ugyanolyan ez a ház, mint bármelyik mai korszerű lakóépület. Legföljebb a cégtábla különbözteti meg a többitől, amely azt adja hírül, hogy Tibáid Béla lakatos, Tibáld Bélámé pedig fülbe lövést vállal. A meglepetésre azonban a lakórész melletti műhelyekben éri a látogatót. Kaposváron, a Toponári út 39. számú házban igazi kombájn- lánc-üzem működik. Tibáid Béla neve és műhelyeinek terméke szinte az egész országban fogalom. Az E5—16-os NDK-beli Fortschritt kombájnhoz készít ferde felhordó láncot: búza, illetve kukorica betakarításához az Agroker számára. A budapesti kéziszerszámgyár nem tudott annyit készíteni, hogy ellássa velük a mező- gazdasági üzemeket. Ezt a lehetőséget ragadta meg Tibáid Béla három évvel ezelőtt. Nincs szükség import- termékre azzal, hogy a kezdeti nyolcvan lánc után tavaly már négyszáz készült a műhelyeiben, az idén pedig 615-öt vállalt a Novikin, azaz a Kisüzemi Innovációs Irodán keresztül, amely ezután az anyagot is beszerzi. Somogyon kívül Tolnának, Baranyának, Zalának is jut a kombájnláncokból. Sokan nem is akarják elhinni, amikor hailják, hogy ő vállalkozott erre a négy alkalmazottjával és a besegítő családtagként dolgozó anyósával. Egyik műhelyből megyünk Nagy József — Mire céloz ezzel? — A termelésben lehet magyarázkodni, időjárási és egyéb okok miatt csúszhat egy-egy munkafolyamat. Itt könyörtelen tények, határidők vannak és egy főkönyvelő alapvető feladata, hogy minden körülmények között biztosítsa a folyamatos termeléshez, fejlesztéshez szükséges alapokat. Volt úgy, hogy szakvezető hiányában Nagy József vette át a kinti munka irányítását. Ha kell, felül a kombájnra és nem érkezik olyan gép a gazdaságba, amit saját maga ki ne próbálna. — A legnehezebb idő persze mindig a zárás szakasza. Könyveléstechnikai eljárásokkal van lehetőség változtatásokra, de kérdés, hogy az a holnap szempontjából jó-e? Álmatlan éjszakákat, igen sok kínlódást okozott például most nálunk az, míg eldöntöttük, hogy a szarvasmarha-ágazat megszüntetésével járó veszteségeket az eredményünk „nyeli” le. mert így nem veszítjük el a fejlesztési lehetőségeket. Ezért lett most ennek az egyébként is sok nehézséggel birkózó szövetkezetnek igen szerény az eredménye. Viszont biztosak az alapok a továbblépéshez. Az irodák ablakaiból késő estig fény szűrődik. Németh Márta mondja: — Egy hét alatt a harminchat túlórával csaknem két hetet dolgozunk. De azért vagyunk, hogy jól csia másikba, s mind a háromban van mit megcsodálni. Korszerű esztergapadtól saját edzőkemencéig, most vásárolt hatalmas présgéptől, élhajlitótól az udvaron álló teherautóig minden megtalálható itt, ami e fontos termék gyártásához, szállításához szükséges. A szimpatikus és nagyon jó szakembernek számító harmincegy éves kisiparos hosszú utat tett meg addig, amíg eljutott erre a színvonalra. — Géplakatosként végeztem, majd a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kaposvári gyárában, utána pedig a villamossági gyárban dolgoztam. A munkám mellett leérettségiztem, majd letettem a technikusminősítő vizsgát. 1975-től már gépésztechnikusként dolgoztam. — Hogyan lett kisiparos? — Ügy volt, mint minden szakmabelivel. Otthon fusiz- gattam, kerítést, ezt-azt hegesztettem, a szomszédok meg följelentettek, mert zavarom a tévéadást. így aztán 1979-től kiváltottam az ipart másodállásban. 1981 óta pedig önálló kisiparosként dolgozom. Először otthon dolgoztam, aztán ideépi- tettem a műhelyt a toponári városrészbe. Ez a feleségem nagyszüleinek a telke. Erre építettünk ikerházat is ... — Mivel kezdte? — "Hat egy félgarázsnyi műhellyel. Aztán a garázsA mezőgazdasági szövetkezetek megalakulásától ismert ;iz a lehetőség, hogy a család egyik tagja „jogán” és munkahelyén a család többi tagja is munkát végezhet. A besegítő családtagok társadalombiztosítása 1982. január 1-től megoldott. Hasonló a kisiparossal vagy magánkereskedővel együtt tevékenykedő házastárs, családtag helyzete is. Lehetőség van a biztosításuk bevezetése előtti munkateljesítések utólagos társadalombiztosítási elismerésére. A tsz-ekben dolgozó családtagok munkájának beszámítása a nyugdíjba több feltételhez kötött. A jelenleg érvényes szabályok szerint a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös gazdaságban rendszeresen dolgozó családtagja bármikor kérheti a családtagi évek elismerését. Kérheti ezt az is, aki a szövetkezetbe soha nem lépett be tagnak, vagy azóta már más munkahelyen dolgozik. A családtag azonban legfeljebb olyan öt év elismerését kérheti, amelyekben az előírt évi munka- mennyiséget (1966-ig férfinak 120, nőnek 80 munkaegység, 1967-től férfinak 150, nőnek 100 munkanap) teljesítette, s ezt okiratokkal biIdei első elnökségi üléséta VBKM Kaposvári Villamos- sági Gyárában tartotta tegnap a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-dunántúli Bizottsága. Az elnökség tagjai meghallgatták Gulyás József elnök beszámolóját az elmúlt négy év munkájáról, tanácskoztak a márciusban Pécsen megrendezendő tisztújításról, a tagvállalati ülés előkészítéséről. Ezt követően dr. Kéri István, a területi bizottság titkára ismertette az idei munkaprogramot, majd Varga József, a vendéglátó vállalat igazgatója adott tájékoztatást a gyár önállóvá válásáról. Az elnökségi ülés után dr. Kéri István titkárt a területi bizottság tevékenységéből is műhely lett, később pedig, amikor nőtt az igény, még egyet építettünk ide két évvel ezelőtt. Olyanok ugyanis a munkáink, amelyek sok helyet igényelnek. Megvallom, hogy nagyon féltem nekiállni a láncúiknak. Aztán lépésről lépésre mindent beszereztünk, hogy ne kelljen bérmunkákat kiadni. Szerencsére a Kiosz. majd a Noviki mindenben segített, amikor gépeket akartam vásárolni. Tavaly nagyot néztek, amikor egymillió-négyszázezer forintot fizettem be a műszaki fejlesztési alapba. Persze ez az adómat is csökkentette. — Van-e ez a lánc olyan, mint a pesti gyáré? — Amikor az első tízet készítettem, hatra érkezett reklamáció. Alaposabban megvizsgáltuk, kijavítottuk a hibákat. Jöttek a tsz-ekből, s mondták, hogy jobb, mint a pestieké. — Minek köszönhető ez? — Az az igazság, hogy újítottunk rajta. A Claas- dominátoréhoz hasonlóan a szegecselést fölcseréltük acélcsavarozással, az oldalsó láncszemeket pedig nem présgéppel, hanem melegen fejeltük meg. Ez sokkal biztonságosabb. Tavaly összesen nyolc volt a garanciális csere a négyszázból, ez nem rossz arány. Egy ideig a meóban is dolgoztam, s ott tanultam meg: egy terméket csak jő minőségben szabad zonyítja. A munkavégzést, illetve annak mennyiségét volt munkatársakkal, a tsz akkori vezetőivel nem lehet igazolni! Elfogadják viszont azokat a brigádnaplókat, elszámolási lapokat, termelő- szövetkezet zárszámadási kimutatásait stb., amelyek egyértelműen bizonyítják a családtag munkavégzését. A nyugdíjjárulékot természetesen utólag meg kell fizetni. A kisiparosnak, a magán- kereskedőnek a közreműködő segítő házastársat társadalombiztosításba való bevonás előtt a lakóhely (telephely) szerinti adóhatóságnál, illetve érdekképviseleti szervnél kellett bejelenteni. Az itt nyilvántartott házastárs kérheti annak a legfeljebb öt naptári évnek utólagos járulékfizetéssel való elismerését, melyekben teljes éven át családtagként részt vett a kisipari, a magánkereskedői tevékenység gyakorlásában. A mezőgazdasági szakcsoport tagjairól a szakcsoportoknak van nyilvántartása. A tagok az 1983. január 1- től bevezetett biztosításuk előtti időt akkor ismertethetik el szolgálati időnek, ha a szakcsoport igazolja a tagról, az eddigi tapasztalatokról, feladatairól kérdeztük. — A Magyar Kereskedelmi Kamara alapvető feladata — mondta —, hogy érdek- képviseleti szerepet töltsön be, részt vegyen a vállalatok közötti, illetve az ágazatközi együttműködések szervezésében. A mi feladatunk ezeknek a céloknak a. területi lebonyolítása. Sómogy megyében összesen 37 tagja van a Déil-dunántúli bizottságnak. Segíteni tudunk nekik a külföldi kapcsolatok kiépítésében és az exporttárgyalások előkészítésében. Különösen fontos a régió szempontjából a kishatármenti kereskedelem bővítése, további fejlesztése. Az idén például Zalaegerszegen lesz egy bemutatkozó rendezvény osztrák gyártani. Nekünk nagy veszteség lenne, ha sok reklamáció fordulna elő ... Egyik- másik lánc sorsát figyelemmel kísértem, van olyan, amelyik két aratást is kibírt. Tibáldné is felhagyott a fülbelövéssel, mégha nincs is kijavítva a cégtábla. Az egykori gyógyszertári asz- szisztens kitanulta a lakatosságot a férje mellett, letette a szakmunkásvizsgát, s kiváltotta az önálló ipart. Most kettéválik a tevékenység, s ő is fölvesz kát alkalmazottat. ság kezdetét, s azt, hogy a beszámítani kért évben a kistermelő tevékenységéből származó jövedelme a 36 ezer forintot elérte. A járulék utólagos megfizetésével legfeljebb öt év beszámítását kérhetik ilyen módon. Az egyénileg gazdálkodók részére — 1983. január 1. előttre — utólagos szolgálati év megváltását is csak akkor lehet engedélyezni, ha az egyénileg gazdálkodás ténye kétséget kizáróan bizonyítható. A lakóhely szerinti tanács igazolhatja, hogy a kérelmező egyénileg gazdálkodó volt, és a beszámítani kért évben a mezőgazdasági kistermelésből származó évi jövedelme elérte a 36 ezer forintot. Az egyéni gazdálkodással töltött időből is legfeljebb öt év „váltható” meg a járulék utólagos megfizetésével. Ezeknek az éveknek szolgálati időként való elismerését a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságoktól kell kérni. Az előterjesztett kérelmekről az igazgatóság határozatot hoz. A szolgálati időkénti beszámításra azonban csak a teljes járulék megfizetését követően kerülhet sor. résztvevőkkel, jövőre pedig a négy megye tagvállalatai mutatkoznak be Ausztriában. A jugoszláv határmenti árucserével külön albizottság is foglalkozik. — Milyen célokat kíván megvalósítani a területi bizottság ebben az évben? — A kezdeti lépéseken már túl vagyunk; most az a feladatunk, hogy továbbfejlesz- szük az együttműködésünket a megyei párt-, állami, társadalmi és érdekképviseleti szervekkel, a gazdálkodó egységekkel. A kamarai szolgáltatások minőségi színvonalának emelése, ezen belül a tagvállalatok gyors és hatékony tájékoztatása, a helyi gazdaságpolitikai célok megvalósításának elősegítése az elsőrendű feladatunk. — Valóban így van — helyeselt Tibáid Béla. — A jó munka megszerzéséhez nem elég, hogy valaki odaáll az esztergapad mellé, összehe- geszt valamit. Az más, amikor az ember csaknem készterméket, mégpedig bonyolultat állít elő. Én azzal, hogy importpótló terméket állítok elő, elnyertem a 30 százalékos adóalap-kedvezményt a Novikin keresztül. Ez igen jó nekünk ... Lajos Géza náljuk. És pontosan ... Vörös Márta // Kombájnlánc-üzem // — Ez már nem hasonlít a hagyományos kisiparosságra. Sárdi Gyula Kaposváron tartotta elnökségi ülését a kereskedelmi kamara dunántúli bizottsága
