Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-07 / 32. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 32. szám Ara: 1,80 Ft 1986. február 7., péntek KB-titkári látogatás Kaposváron A JÖVŐTEREMTÉS TUDOMÁNYOS ELEMZÉSE „Őrizzük meg aráityérzékünket!" Tegnapi munkanapját Somogy székhelyén töltötte Pál Lénárd akadémikus, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Kíséretében volt dr. Stark Antal, a KB tudományos és kulturális osztályának helyettes vezetője. A megyei pártbizottság székházában Klenovics Imre, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke fogadta. A Somogy társadalmi politikai, gazdasági és kulturális életéről szóló beszámolón, melyet Klenovics Imre tartott, részt vettek a megyei pártbizottság titkárai. Általános földrajzi, történelmi, néprajzi bemutatkozással kezdődött a szűkkörű eszmecsere, amelyből képet kapott a vendég a népesség alakulásáról, a településrendszerről- is. Központi Bizottságunk titkára e beosztásában most járt először Kaposváron. Érthető, hogy Klenovics Imre az étlet tartalmi bemutatása előtt „felkészült idegenvezetőként” látta el információkkal vendégünket. S mert alig hagytuk még magunk mögött a VI. ötéves tervet, ennek tapasztalataival, kiemelt társadalompolitikai feladataink végrehajtásának bemutatásával kezdte tájékoztatóját. Sikereink mellett — miért is tette volna? — nem hallgatta el gondjainkat sem, amelyek nemcsak_a gazdasági, a politikai életben, hanem a közéletben, a társadalmi közhangulatban, a különböző hatásokra fölerősödő nézetekben, az emberek egymás közötti viszonyában, a fegyelem és szervezettség helyenkinti hiányában is megmutatkoztak, gondot okoztak, munkát adtak a vezető testületeknek. Hozzátette: gondjaink többsége nem tér el hazánk általános nehézségeitől, az ország lakói közgondolkodásában tapasztalható jelenségektől.. Klenovics Imre ezután részletesen elemezte a gazdasági ágazatok helyzetét, fejlődését; az ipar, a mezőgazdaság jellemző vonásait, s ezeken belül a szerkezetváltás, az önállósulási törekvések gátjait, a szerződéses fegyelem hiányának már-már elviselhetetlen következményeit. Szóba került természetesen az idegenforgalom éppen úgy, mini a közlekedés, a kereskedelem, az ideológiai, a kulturális os a művészeti élet, a lakosság életviszonyai és életérzése, tisztességes munkája, (kételyei és várakozása), teltre- készsége, amely az új ötéves terv első napjaiban is megmutatkozott már. Pál Lénárd sokoldalúnak és alaposnak mi,nősítette a tájékoztatót és hozzátette; „Örömmel hallottam, hogy nehézségeik felsorakoztatása kapcsán konstruktív és alkotó elgondolások foglalkoztatják Somogy vezetőit.” Néhány kérdésre a megyei tanács elnöke, a pártbizolt- sáu titkárai is készséggel válaszoltak, majd Klenovics Imre és dr. Gyenesei István kíséretében a mezőgazdasági főiskolára indult a Központi Bizottság titkára. Horn Péter akadémikus, főigazgató. Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára és természetesen lányok — virágcsokorral , fogadták a vendéget. A tanácskozóteremben pedig — e rövid beszámolóban kellőképpen nem is értékelhető — tudománypolitikai- tudományos. ok tatás i-fej les /.- tési eszmecsere zajlott. Ott voltak a főigazgató legközvetlenebb munkatársai, helyettesei is. akik már akkor, de később a 400 személyes előadóteremben kaptak igazán szerepet. Dr. Horn Péter számára nemcsak az volt a biztatás, ^iogy „sok jót hallottam már a főiskoláról...", hanem az is, hogy nemcsak politikust, hanem kiemelkedő, az ö „szakmájában'' is járatos tudóst tájékoztathatott. Áz intézmény kialakulásának, fejlődésének történetét csak bevezetőnek szánta. Mondanivalójának lényege az intézmény lényege volt. vagyis az, hogy az oktatást, a kutatást és a termelésfejlesztési egyenrangú feladatként kezeli a főiskola. Már régóta radikális elképzelésük és tettük, hogy oktatási feladataikhoz, tudományos munkájukhoz megteremtsék a kísérleti hátteret. S hogy ebben évek óta óriási hírnevük van az országban — és határainkon kívül is —, ezt nem mondta el Így u főigazgató. De a felsőoktatási reform programjáról épp úgy szú esett, mint ' a posztgraduális képzés tapasztalatairól. Szó volt arról, hogy milyen arányban adnak kutatási megbízást az állami gazdaságok és a tsz-ek), hogy hoL tartanak a számítástechnikái alkalmazásán. (Előkelő helyen!) Mindez és meg számos kérdésre adott válasz hangzott el, S hogy mégis a mi főiskolánk a jövő (reméljük. még több!) iskolája lesz, ez foglalkoztatta leginkább a főiskola főigazgató- iái. Valami — a világban is kivételes! — módszerre készül az Intézmény, s hogy elképzelései teljes egyetértésre találtak, erről csak annyit hadd áruljunk el: mezőgazdasági kutatóközpontun król sokat fog még hallani a világ, és tevékenységéből rengeteget gyümölcsöztem! az állattenyésztés. Az előadóteremben három főígazgalóhelyetles kapott néhány percet munkaterületének tömör bemutatására. Működésbe lépett szinte valamennyi korszerű technikai eszköz, s ezután a „kísérleti háttér” bemutatása következett, majd az összegző, tapasztalat, amelyre vendégünk délután kétszer is elismerően tért vissza előadásán. Az előadóterem hatalmas térképén ugyanis — részletekre bontva — 250 lámpa gyűlt ki, ennyi gazdasággal vannak kapcsolatban. A miénk, de nemcsak somogyi; hazánk főiskolája a kaposvári... (Folytatás a 3. oldalon) A közlekedés területformáló erő Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Sta- dinger István elnökletével csütörtökön ülést tartott a Parlamentben. A testület a Közlekedési Minisztérium tájékoztatóját vitatta meg a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladataihoz kapcsolódó közlekedésfejlesztés irányairól. Az előterjesztés kiemeli: a közlekedés — hálózataival és szolgáltatásaival — visszahat a különböző területi egységek fejlődésére, így jelentős te- rüietformáló erővé válik. Fontos tényezője az emberek életkörülményeinek, életmódjának, ezért a társadalom fejlődésének is egyik lényeges összetevője. Általános közlekedésfejlesztési cél a települések funkcionális különbözőségéből fakadó közlekedési kapcsolatok olyan irányú továbbfejlesztése, hogy azok nem kívánatos különbségei kiegyenlítődjenek. A városokban belül előnyben kell részesíteni a gyalogos és a tömegközlekedésit. valamint a kereskedelmi áruszállítást. Szóbeli kiegészítőjében Urbán Lajos közlekedési miniszter hangsúlyozta: ma még nincs megfelelő kapcsolat a terület- és településfejlesztés és a közlekedés tervezése között. Horváth Ferenc (Somogy megye) kifejtette: az elnéptelenedett aprófalvakban értékes épületek válnak az idő martalékává, ugyanakkor a nagyvárosok szélein jelentéktelen hétvégi házaikat emelnek. Ezért célszerű lenne nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy a városlakók a jelenleginél könnyebben juthassanak el ezekre a kistelepülésekre. Giltner Andor, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnök- helyettese javasolta, hogy a környezetkímélő villamosnak legyen alapvető szerepe a t ömegközlekedés fej 1 eszté- sében. Indítványozta, hogy a városokat elkerülő gyors- forgalmi utak építésének meggyorsítása a közlekedés tervezésében kapjon elsőbbséget. A kérdésekre válaszolva Urbán Lajos kiemelte: a VII. ötéves tervben a személy- szállításban nem terveznek tarifaemelést, az áruszállításnál 20—25 százalékos viteldíjemelésre kell számítani. A szovjet leszerelési javaslatról Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Szűrös Mátyás elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Péter János, az Országgyűlés alelnöke, Várkonyi Péter külügyminiszter és Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A testület megvitatta a Mihail Gorba- csovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának január 15-i nyilatkozatában ismertetett, átfogó szovjet nukleáris leszerelési programot, és állást foglalt a javaslattal kapcsolatban. A'külügyi bizottság a nemzetközi helyzet alakulása szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősítette, hogy a legújabb szovjet javaslatok az évszázad végéig terjedő konkrét menetrendet irányoznak elő a világ nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítása, a világűr miliítarizálásának megakadályozása. valamint a vegyi fegyverek teljes és általános megsemmisítése érdekében. A külügyi bizottság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a szovjet kezdeményezés síkraszáll a hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentése mellett is — mindenekelőtt az európai térségben —, és szorgalmazza a fegyverkezési verseny megfékezése során felszabaduló anyagi eszközöknek a fejlődés meggyorsítása, a világ égető problémáinak megoldása érdekében történő felhasználását. A külügyi bizottság rámutatott, hogy a javaslatok messzemenően figyelembe veszik valamennyi érintett fél jogos biztonsági igényét, az egész emberiség érdekeit. Rugalmasságuk lehetőséget kínál a problémák fokozatos, ésszerű megoldására, az előrehaladást segítő kompromisszumok kimunkálására valamennyi leszerelési fórumon. A külügyi bizottság kívánatosnak tartja, hogy az egyetemes jelentőségű szovjet javaslatokat valamennyi érdekelt fél — mindenekelőtt az Egyesült Államok — gondosan, jelentőségüknek megfelelően tanulmányozza, és azokra mielőbb érdemi, építő jellegű, a két nagyhatalom vezetőinek genfi csúcs- találkozóján közösen elfogadott elveknek megfelelő választ adjon. Ez kedvező fordulatot eredményezhetne a nemzetközi helyzetben, megnyithatná az utat a nukleáris fenyegetés végleges elhárításához, a nemzetközi biztonság tartós szavatolásához, s a bizalom építésével előmozdítaná az enyhülés újabb szakaszának kibontakozását, a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatainak fejlődését is. Az Országgyűlés külügyi bizottsága üdvözli és támogatásiról biztosítja a nagy horderejű szovjet leszerelési programot. Reményét fejezi ki, hogy a különböző két- és többoldalú fórumokon mielőbb hatékony megállapodások születnek a nukleáris és egyéb fegyverzetek korlátozására, majd fokozatos felszámolására, a háborús veszély csökkentésére és kiküszöbölésére. Meggyőződése, hogy e cél eléréséhez szükség van az emberiség jövőjéért felelősséget érző valamennyi politikai tényező, a kormányok, a pártok, a társadalmi szervezetek és mozgalmak, minden békeszerető ember tevékeny hozzájárulására — fejeződik be a külügyi bizottság állásfoglalása. A testület megvitatta és jóváhagyta 1986. évre szóló munkatervét is. A két napirendi pont feletti vitában felszólalt Várkonyi Péter, Péter János. Jakab Róbert- né, a külügyi bizottság titkára, valamint Morvay László (Bp.), Réger Antal (országos lista), Szentágothai János (országos lista), Barcs Sándor (országos lista), Kállai Gyula (országos lista) és Sebcsi Lászlóné (Békés megye) képviselők.
