Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

2 Somogyi Néplap 1986. február 4., kedd Lezárultak az előkészületek Ma megkezdi munkáját Komyijenko Teheránban VESZTES: A PENTAGON Háromnapos hivatalos lá­togatásra Teheránba érke­zett vasárnap este Georgij Komyijenko, a szovjet kül­ügyminiszter első helyettese jelentette az ÍRNA iráni hír- szolgálati iroda. Komyijenko, akinek sze­mélyében hét év óta a leg­magasabb rangú szovjet po­litikus látogat Iránba, Ali Mohammed Besrati iráni külügyminiszter-helyettes meghívásának tesz eleget. A látogatással kapcsolat­ban Besrati azt hangsúlyoz­ta, hogy a két országot nem csupán a hosszú közös ha­tár. de az egymás mellett élés történelmi hagyományai is összekapcsolják. Kifejezte reményét, hogy a mostani tárgyalások hozzájárulnak a két ország kapcsolatainak bővítéséhez. A szovjet diplomata meg­érkeztével a teneráni repü­lőtéren adott nyilaktozátá- ban kifejezte meggyőződé­sét, hogy a Szovjetunió és Irán közötti politikai kap­csolatók szélesítése mindkét ország érdekeit szolgálja. a Kubai KP III. kongresszusa például a British Aerospace- nél vagy a Thorn Eminél — idegességet kelt. és kétsége­ket támaszt a több napig tartó washingtoni megbeszé­lések eredményességét ille­tően. Amint a londoni előzetes értékeléséből kitűnik, az amerikai űrfegyverkezési tervekkel kapcsolatban a NATO európai tagállamai mindmáig nem kaptak meg­nyugtató választ arra a.már kezdetben megfogalmazó­dott gyanúra, hogy netán amerikai részről az európai együttműködés megnyerésé­vel és az itteni tudás fel- használásával az amerikai katonai fejlesztéshez nem egyoldalú előnyökre akar­nak-e szert tenni a wa­shingtoni kormányzati és hadügyi körökben? Lezárulták a Kubai Kom­munista Párt kedden meg­nyíló III. kongresszusának előkészületei. A közel 1800 küldött megismerkedett a kongresszusi tervezetekkel, s megérkeztek Havannába a testvérpártok és a .nemzeti- felszabadító mozgalmak kül­döttségei. A kongresszus első napján Fidel Castro első tit­kár előterjeszti beszámolóját az 1980. decemberéiben tartott II. pártkongresszus óta vég­zett munkáról. Miután ezt megvitatták és jóváhagyták, a küldöttek állást foglalnak több fontos határozat-terve­zetről. A kongresszust megelőző hónapokban, országos vita folyt a „gazdasági és társa­dalomfejlesztési irányelvek az 1986—90-es időszakra” el­nevezésű tervezetről, ame­lyet a vitában felmerült ki­egészítésekkel együtt a kongresszus elé terjesztenek. A ‘kongresszus véleményt mond egy másik fontos gaz­dasági okmányról, a gazda­ságirányítási és tervezési rendszer módosításáról is. Ennek bevezetéséről az 1975- ben tartott I. pártkongresz- szus hozott határozatot „a szocializmus építése gazdasá­gi törvényszerűségeinek kö­vetkezetes alkalmazása érde­kében”. A mostani kongresz- szuson tovább kívánják fej­leszteni e rendszer egyes ele­meit. A határozati javaslat egyebek között előirányozza az, irányítás valamennyi szintjének részvételét a ter­vek kidolgozásában és meg­valósításában, továbbá az árak szerepének fokozását a gazdasági életben. A kongresszus tervek sze­rint módosítani fogja a párt 1976. január elsején életbe lépett, majd a II. kongresz- szuson kiegészített szervezeti szabályzatát. Ugyancsak mó­dosítják a kubai közigazga­tási rendszert, A legfelsőbb pártfórum jóváhagyja továb­bá a Kubai KP stratégiáját megfogalmazó pártprogram tervezetét. Ezt szintén orszá­gos vitára bocsátják majd, s a véglegesített programot az év végén rendkívüli kong­resszusi ülésen fogadják el. Ez a pártprogram hosszú tá­von határozza meg a kubai párt és nép előtt álló felada­tokat olyan időszakban, amelyben — mint a Granma, a párt központi lapja megfo­galmazta — „Kubában meg­történik a szocialista társa­dalom teljes felépítése”. II. János Pál pápa tíznapos látogatásra Indiába érkezett. Személyében először tesz hivatalos látogatást a hindu több­ségű országban a római katolikus egyház feje (Telefotó: AP—MTI—KS) Kérdőjelekkel fogadta az angol; sajtó azt a rövid tényhírf, hogy hétfőn Wa­shingtoniban megkezdődnek az egyeztető tárgyalások az érintett angol cégek, vala­mint az amerikai illetéke­sek között az űrfegyverkézé- si programban való brit részvételről. Brit cégek be­kapcsolódásáról, a Thatoher- ' kormány a múlt évben, Wa­shington európai szövetsége­sei közül elsőként hozott ha­tározatot. A londoni Thp Financial Times hétfői kommentárja azt sejteti, hogy az angol vállalatok képviselőinek wa­shingtoni megbeszélése „ug­rás a sötétbe” az amerikai katonai program titkossága miatt. A lap; megállapítja: ez az érdekelt cégeknél — mm Űrfegyverkezési program Egyeztető tárgyalások A Challenger amerikai űr­repülőgép tragédiájának sok vesztese van, de szinte bizo­nyos, hogy a legnagyobb vesztes a Pentagon. A Chal­lengernek ugyan legközelebb csak decemberben lett volna szerepe az amerikai hadügy­minisztérium űrprogramjá­ban, de addig már három másik katonai célú utat ter­vezték űrrepülőgépekkel, köztük az egyiket éppen a Pentagon új, kizárólag kato­nai célokat szolgáló űrrepü­lőteréről, a califomiai Van- denberg légitámaszpontról. S bár a katonai rendeltetésű program megvalósítása rész­ben folytatható rakétákkal is, az űrrepülőgépes utak kény­szerű halasztása, az űrrepü­lőgépek számának csökkené­se éppen a Pentagon, űrfegy­verkezési programja szem­pontjából látszik rendkívül károsnak. Az Egyesült Államok kor­mányzatában hosszú viták előzték meg az úgynevezett „Shuttle” program, az űrre­pülőgépes űrkutatás jóváha­gyását. A cél meglehetősen világos volt: a Shuttle az el­képzelések szerint minden eddiginél nagyobb terheket tud, az egyszer felhasználha­tó hordozó rakétáknál ol­csóbban a világűrbe juttatni, s olyan kísérleteik elvégzését is lehetővé teszi, amelyeket a korábbi űrhajókon nem le­hetett megvalósítani. Amikor a kormány végül is az űrre­pülőgépek mellett döntött, a katonai szempontokat is fi­gyelembe vette s már 1980- ban olyan döntés született, hogy a program kezdeti sza­kasza után a Pentagon vehe­ti igénybe az utak egynegye­dét, általában elsőbbséget él­vez az űrrepülőgépek fel­használásában. Igaz, az ame­rikai légierő ellenezte a ter­vet, amely túlságosan is füg­gővé tette egy polgári irá­nyítás alatt álló szervezettől, az űrhajózási és űrkutatási hivataltól. Ezért végül, is en­gedélyt kapott arra, hogy — korlátozott mértékben — folytathassa az egyszer fel­használható hordozórakéták­kal végzett programját is. A légierőnek jelenleg 86, különböző típusú rakétája van tartalékban arra, hogy objektumokat juttasson a vi­Haitin folytatódtak a megmozdulások Elnök- választás Costa Ricában Az első részeredmények szerint Oscar Arias Sanchez, a kormányzó Nemzeti Libe­rális Párt (PLN) elnökjelölt­je nyerte meg a vasárnapi Costa Rica-i elnökválasz­tást. Arias Sanche vasárnap este már győztesnek nyilvá­nította magát. A szavazattok 22 százaléká­nak összes zámlálása után Oscar Arias, a szociálde­mokrata színezetű PLN je­löltje a voksok 54 százalé­kát szerezte meg. Riválisa, Rafael Calderón az ellenzéki Keresztényszocialista Egy­ségpárt (PUSC) jelöltje a szavazattok 44 százalékát kapta. A szavazatszámlálás még tart, de az eredmény valószínűleg már nem vál­tozik lényegesen. A 45 esztendős Oscar Arias vasárnap esti beszédé­ben a 4,5 milliárd dolláros külföldi adóssággal terhelt gazdaság fellendítésére szó­lította fel a közép-amerikai ország lakosságát. Hangsú­lyozta, hogy K özép - Amer lka válságának megoldását a Contadona-csoport békés erő­feszítéseinek keretében kép­zeli el. Nem ígért azonban javulást a szomszédos Nica­raguáival való kapcsolatok­ban hitet viszont tett az Egyesült Államokkal fenn­tartott rendkívüli jó kapcso­latok megőrzésére. Az új álláimfő Luis Alber­to Mongét váltja fel az el­nöki székben. Hivatalát má­jus 8-án veszi át. Haitin a pénteken kihir­detett rendkívüli állapot, va­lamint a fővárosban és két vidéki városban életbe lép­tetett kijárási tilalom ellené­re is tovább folytatódtak a Duvalier távozását követelő megmozdulások, amelyeknek során az utóbbi 48 órában 50 személy vesztette életét. A Haitiyal szomszédos Dominikai Köztársaság fővá­rosából származó értesülések szerint a színfalak mögött folytatódnak a tárgyalások a három napja tartó belpo­litikai patthelyzet feloldása érdekében. A tárgyalások középpontjában az áll, mi­lyen összetételű legyen, és milyen irányvonalat köves­sen az a kormányzat, amely az összeomlás szélén álló, ám még hatalmon levő Du- valier-rezisimet váltaná, fel. Egy nyugat-európai diplo­mata,, aki nevének elhall­gatását kérve nyilatkozott, úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok egy ‘ideig­lenes kormány elismerésének feltételéül szabja meg egy általa megbízhatónak tartott főtiszt részvételét a kabinet­ben*. Washington ennek révén kívánja elejét venni annak, hogy Duvalier bukásának bejelentését követően számá­ra kedvezőtlen irányban fej­lődjenek a dolgok a szige­ten. Paul Latourtue, haiti pol­gárjogi mozgalmának egyik vezetője Santo Domingóban azt mondta, hogy a po­litikai kiútkeresésből nem zárható ki az ország hadse­rege. Ugyanakkor leszögezte: a katonai és polgári szemé­lyekből álló majdani kor­mányban csakis olyan 'tisz­tek kaphatnak helyet, akik nem mocskolták be kezüket a Duval ier-rezsim elnyomó intézkedéseinek végrehajtá­sával. A haiti kommunis­ták Egyesült Pártjának főtit­kára vasárnap Havannában úgy nyilatkozott, hogy bem zárható ki egy amerikai in­tervenció lehetősége Haiti ellen. René Theodore, aki a HKEP képviseletében vesz részt a Kubai Kommunista Párt kedden kezdődő 3. kongresszusán, kijelentette: tudomására jutott, hogy az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának elnöke ame- rika-közi haderő felállítását javasolta az AÁSZ-nak. E haderő feladata az lenne, hogy beavatkozzon Haitin, és véget vessen a jelenlegi politikai válságoknak. „A hai­ti kommunisták és az ország demokratikus erői ellenzik, hogy az Egyesült Államok — az amerikai államok szer­vezetének leple alatt — ka­tonai intervenciót hajtson végre Haiti ellen” — han­goztatta René Theodore. 1 ágűrbe, ezek közül, 56 nagy teljesítményű Titán rakéta, nagyrészük korábbam a ha­dászati nukleáris erőt szol­gálta, de a Mimuteman ra­kéták hadrendbe állítása után ezeket leszerelték. To­vábbi tíz, korszerűsített és nagyobb kapacitású Titán ra­kétát is rendeltek, ezek azonban nem készülnek el 1988 előtt. A rakéták alkal­masak mesterséges holdak geostaoionárius (a föld fölött mintegy 36 ezer kilométeres magasságban keringő, gya­korlatilag állandóan a föld­felszín ugyanazon pánija fö­lött maradó) mesterséges hol­dak pályára állítására, de ezek az objéktumok csak ki­sebb mesterséges holdak le­hetnek — még a korszerűsí­tett Titán rakéta is legfel­jebb öt tonnát.tud ilyen pá­lyára juttatni. Kisebb ma­gasságba természetesen na­gyobb súlyt is vihetnek a vi­lágűrbe. Miért kell a sok mestersé­ges hold? Az amerikai had­sereg, amely globális katonai politikát folytat, részint hír­közlését, részint célfelderí­tését és hírszerzését növek­vő mértékben állította át mesterséges holdakra. A ka­tonai hírközlés például már ma is mintegy hetven száza­lékban ilyen'holdak közvetí­tésével folyik. A Shuttle al­kalmas a jelenleginél na­gyobb, tehát bonyolultabb feladatok megoldására, kém- holdaik és hírközlési holdak pályára állítására. (A kém­holdak általában alacsonyabb pályán keringenek.) A régi, elavultabb rendszerek fel­váltására a fegyveres erők igen sok új mesterséges hol­dat akarnak föld körüli pá­lyára állítani, — ehbe2 kel­lene a katonai célú űrrepü­lések számát növelni. A műhold program azon­ban csak egyik része a Pen­tagonnak a világűrrel ösz- szefü-ggő terveinek. Az utób­bi időben ennél sokkalta na­gy óbb 'hangsúlyt kaptak a • tervezett űrrepülésekben azok a kísérletek, amelyek az úgynevezett hadászati vé­delmi kezdeményezés, az „árvédelmi” rendszer, a csa­pásmérő űrfegyvereik fejlesz­tését szolgálják. A rendszer egyes elemeinek kipróbálásá­ra pedig az űrrepülőgép al­kalmasabbnak tűnik, mint a hordozórakétával a világűrbe juttatott hold. Egyrészt a be­rendezések a próba után.visz- szahozhatók a földre, más­részt a próbát a „helyszínen” lehei ellenőrizni. Már ez év júliusában a Discovery űrre­pülőgépnek magával kellene vinnie a tervek szerint egy olyan berendezést, amely infravörös célfelderítő esz­közök kifejlesztésére szolgál és egyebek között arra alkal­mas, hogy a világűrből fi­gyelje az esetleg nukleáris fegyvert hordozó repülőgépek mozgását. A Teal Ruby fedő­nevű program kísérleteit most minden bizonnyal el kell halasztani. A távlati ter­vek szerint egyébként az el­következő években legalább két űrrepülőgépes úton. a hasznos teher mintegy felét az űrfegyverkezési berende­zések kipróbálandó elemei teszik ki. Az hogy most bizonytalan időre leállt az űrrepülőgépes program, ráadásul a négy gép közül egy megsemmisült, tehát a jövő utak kevésbe lesznek gyakoriak, (a tervek úgy szóltak, hogy a négy géppel évente összesen 24 utat hajtanak végre a jövő­ben), mindez alaposan lelas­síthatja a katonai progra­mot, bár már korábban le­szögezték, hogy a Shuttle felhasználásánál a Pentagon előnyt élvez. Weinberger hadügyminiszter máris elis­merte, hogy az események következtében minden bi­zonnyal lelassul az űrfegy­verkezési tervek megvalósí­tásának üteme. De a Penta­gon már most keresi a meg­oldást a kiesés pótlására, mert a fegyverkezés ütemét nem engedi lelassítani. Kis Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents