Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-28 / 50. szám
1986. február 28., péntek Somogyi Néplap 5 Oktatásügy az NDK-ban Az iskola igazodjon az élethez Berlinben az Alexander Platzon levő pedagógusközpontban Günter Menke, a nemzetközi osztály vezetője fogadott. A megbeszélt időpontnál korábban érkeztem, így jutott időm arra, hogy körülnézzek az elegáns épületben, ahol éppen kiállítás nyílt a tízosztályos poli- tedhnikai általános iskola fejlődéséről, a további korszerűsítésekről. A tablókat végignézve — amelyeken a grafikonok és a fotók érzékelhetővé tették az iskolarendszer sokoldalúságát — a szemlélő képet kapott arról is, hogy mit nyújt az NDK-ban az általános képzés. Húsz éve, hogy bevezették ezt az egységes tízosztályos oktatást, s mára az ország 8,5 millió dolgozójának több mint 40 százaléka ebben az iskolarendszerben végzett. Ami leginkább szembeötlő: szinte az első osztálytól a tizedikig a munkára nevelést fő tantárgynak tekintik. Vannak speciális tárgyak is, mint például „a szocialista termelés alapjai”, amely műszaki, gazdasági, technológiai alapismereteket nyújt, igazodva az élet követelményeihez. Természetesen nemcsak elméletben; a 6—12 évesek rendszeres műhely- és iskolakerti foglalkozásokon vesznek részt, a felsőtagozatosok pedig komoly termelőmunkát végeznek az üzemekben. így már serdülőkoriban kialakul benAz NDK-ban .a munkára nevelés „fő tantárgy” a.'z iskolákban A 36. BERLINÁLÉ ▲ w I I ■■ I L 11 ,r Az erőszak kulonbozo megnyilvánulásai Csendes, nyugodt fesztivál volt ez, amelyen a filmek többsége az erőszakról szólt... Röviden így jellemezhető a nyugat-berlini filmfesztivál, amelyen a versenyben és az azon kívüli különböző programokban vetített filmek, sőt még a gyermekfilmek több bemutatóján is az erőszak különböző megnyilvánulásaival és pusztításaival találkozott leginkább a közönség. * A 36. berlinálén bemutatott filmek többsége a múltat, elsősorban a második világháború időszakát elevenítette föl. Hatalmas érdeklődést és általános elismerést keltett a Shoah című francia doku- memtamfillm, amely az európai zsidóság gyötrelmes sorsát idézi föl a második világháború idejéből. Claude Lanzmann (kilenc és fél órás filmjében a náci tömegmészárlás túliélői mondják el emlékeiket. A versenyen kívül vetített, de számos kü- löndíjjal jutalmazott alkotásban nincsenek archív felvételek, a pusztítás és a szenvedés csak a visszaem- lékezők néha nagy kínnal megfogalmazott mondataiban, hosszú hallgatások, sóhajtások és könnyek közepette érzékelhető. Lanzmann 12 évet áldozott rá, hogy a világ legkülönbözőbb részein fölkeresse és szóra bírja a túlélőket, meg néhány elkövetőt... A magyar versenyfilm, Maár Gyula Első kétszáz évem című alkotása szintén a harmincas-negyvenes éveket, a zsidióüldözéseket eleveníti föl. A Királyhegyi Pál önéletrajzi írása alapján készült filmben az abszurd világ jelenségeire abszurd módon reagál a főhős.. Egy csenJ °s film, amely keserű iróniával interpretálja a történelmet, ám sok mindenre csak célzást tesz, sok kérdést nyitva ,hagy — írta kritikájában a Der Tages- spiegel című nyugat-berlini lap. Az Arany Medvét, a fesztivál fődíjáf élnyerő Stamtn- heim című NSZK-film a nyugatnémet terrorizmus vezéralakjainak, a Baader— Meinhof-csoiportnak a bírósági tárgyalását dolgozza föl. A Stuttgart melletti Stamm- heimiben 19754ben lefolytatott pert egy hamburgi szín- társulat eleveníti föl, a minden hatalmat elutasító terroristák és az államhatalmat képviselő bíróság összecsapásaira helyezve a hangsúlyt. A film forgatókönyvét a tárgyalási jegyzőkönyvek alapján és szigorúan a tényékhez ragaszkodva az üggyel annak idején sokat foglalkozó újságíró, Stefan Aust készítette. A film bírálói épp azt kifogásolják, hogy mindaz, ami a vásznon pereg, nem film, hanem fényképekkel illusztrált újságcikk. Az eredményhirdetéskor a nemzetközi zsűri külön hangsúlyozta, hogy éles vita után, többségi szavazással döntötték a Stammheim mellett. Gina Bollobrigida, a szűri elnöke az eredményhirdetéskor és a díjátadási ünnepségen is nyomatékosan kijelentette, hogy ő ellenezte ezt a döntést. A Reinhard Hauff rendezte filmet a terroristáik bosszújától tartva hatalmas rendőri biztosítás mellett vetítették. Végül is nagy akciókra nem került sor, mindössze egy foűzbomba robbant a teremben. Pach Ferenc Minden általános iskolának van politechnikai laboratóriuma, biológiai, fizikai, kémiai kísérletekhez fölszerelt tanterme nüte a munkához, a dolgozó társakhoz fűződő jó kapcsolat. A hatodik osztályig általában heti 2—3 órát töltenek műhelygyakorlaton, később növekszik a munkaórák száma s egyre bonyolultabb szakismeretekre tesznek szert. S mire befelezik az általános iskolát, átfogó képet kapnak az ország iparáról, mezőgazdaságáról, kereskedelméről — közvetlen tapasztalatuk alapján. Alap- i&mereteket szereznek természet- és társadalomtudományból, két idegen nyelvből, továbbá a technika és a kultúra világában is jártasak lesznek. Günter Menke osztályvezetőt. arról kérdeztem, hogy a tízosztályos általános iskolákban milyen a pedagógusok helyzete, szerepe. — A tanároktól többet kívánunk politikai és szakmai felkészültségben, mint korábban. Kötelező a rendszeres továbbképzés. Például az orosznyelvszakosok egyetem után általában egy évet, de fél évet mindenképpen a Szovjetunióban töltenek. Az NDK-ban sehol sincsenek képesítés nélküli pedagógusok a katedrán. A tanárok negyven százaléka 30 évesnél fiatalabb. Összesen 173 ezer pedagógus tanít az általános iskolákban. Az egyetem befejezése előtt egy évvel bejelenthetik, hogy hol szeretnének tanítani, ezt követően tárgyal a végzősökkel a fogadö iskola, a helyszínen megbeszélik a feltételeket (bér, lakás stb.). Minden pályakezdő lakást kap, az egyedülállóak is. A fiatal pedagógusok fizetése 800—1500 márka, s ehhez jön még a jutalom. (Az NDK-ban 1100 márka az átlagbér.) A minisztérium minden évben jóelőre elkészíti a munkaerő-mérleget, így szeptember 1-től már tudják az iskolákban, hogy a gyermeket váró kolléganők helyett alkalmazzanak-e nyugdíjasokat vagy átcsoportosítással oldják meg a helyettesítést. Átlag heti 22 —23 órát tart egy tanár, az osztályfőnök egy órával kevesebbet. A kétgyermekes anyáknak heti 2 órával ennél is kevesebb a kötelező óraszáhiuk. Az osztálylétszám átlag 20—25 fő, kisebb településeken már 9 gyermekkel is indítunk osztályokat. — A politechnikai oktatás továbbfejlesztése mellett ez az iskolaforma melyik területen erősödik, változik a közeljövőiben? — Az alsó tagozatban az olvasási készség fokozása a célunk. Kiemelt feladat továbbá -az állampolgári ismeretek oktatása felső tagozaton. Nagyon fontosnak tartom az idegennyelvoktatást: az ötödik osztálytól heti hat órában tanulnak a gyerekek orosz nyelvet, a hetedik osztálytól pedig — fakultatív tárgyként — fölvehetik a második nyelvet is. Választhatnak az angol, a francia, a spanyol, a cséh és a lengyel nyelv között. Vannak általános iskoláink, ahol görögöt és latint is tanítanak. A tanulók 8Q százaléka él a második idegen nyelv tanulásának lehetőségével. A hetvenes éveikben általánosan átalakították a tantervet; a technikai fejlődéshez igazították. A szakosított iskolákban például bevezették a komputeróktatást, 1985. szeptember 1-től a 7— 10. osztályokban zsebszámológéppel „dolgoznak” a gye- rékek a •matematikaórákon. Bár ezen a szombaton beköszönt a naptári tavasz, az időjárás egyelőre még nem kedvez a szabadtéri programoknak, így a hét végére mi is „fedél alatti” rendezvényeket kínálunk. A népművészetéről nevezetes Buzsákra általában csak a búcsú idején összpontosul a figyelem. E hét végén azonban várhatóan a megye egyik legérdekesebb programját kínálja a buzsá- ki művelődési ház: ott rendezik meg ugyanis — szombaton — a falusi színjátszók és hagyományőrzők megyei bemutatóját. Az egész nap tartó bemutatókon a helybelieken kívül kilenc csoport lép a színpadra. Délelőtt tíztől a megye legjobb hagyományőrzői, délután pedig négy irodalmi színpad mutatja be produkcióját. Négy órától, míg a csoportok vezetői az értékelésen vesznek részt, az együttesek tagjainak és a vendégeknek bált rendeznek a nagyteremben. Csurgón a Csokonai művelődési központban pedagógusok munkáiból nyílt kiállítás. A közeli Berzencén, az ifjúsági klubban ma este A fele sem igaz vetélkedőn vehetnek részt az érdeklődők. Marcaliban a Helyőrségi Művelődési Otthon folyóiratolvasójában Fáncsik Mária kerámiafigurák című kiállítása látható. A művelődési központban Olcsai Kiss Zoltán Munkácsy- és Kossuth- díjas érdemes művész szobrait tekinthetik meg. (Itt készült a képünk.)-Segesden, a művelődési központban szombat délután háromtól a gyerekeknek, este nyolctól pedig a felnőttek számára kezdődjk vidám bál. Nagyatádon a helyőrségi művelődési otthonban is mulatoznak a hétvégén:, ma este az 524. Sz. Szakmunkásképző Intézet szalagavatóján, holnap pedig a lövészbálon — mindkét rendezvény meghívóval látogatható. A megyeszékhelyen, a Kilián városi művelődési központban is szalagavató lesz ma: az élelmiszeripari szakközépiskolásoké. Holnap délelőtt kilenctől a művészeti szemle városi bemutatójára kerül sor, ennek keretében szavalok, néptáncosok, népzenészek, hangszeres szólisták és rockegyüttesek lépnek színpadra. A szombat délután a tiniké lesz. Fél háromtól filmvetítés, játékok, majd diszkó várja a szórakozni vágyókat. Vasárnap délelőtt a horgászok közgyűlésének ad helyet a ház. Az oda látogatók megtekinthetik Baksa Ferencnek, a kaposvári Compur fotóklub tagjának a kiállítását is. Vasárnap zenei matinéra hívja a zenekedvéi őket a Somogy Megyei Művelődési Központ. Rendezésükben fél tizenegykor a Lassus Reneszánsz Énekegyüttes ad műsort a Munkácsy gimnáziumban. A Somogyi Képtárban Moder Rezső festőművész kollázsai és képei láthatók Emberek és sávok címmel. A Kaposvári Galériában még megtekinthető az Embernyomatokat bemutató közös tárlat. A Somogy Megyei Múzeum időszaki kiállítása ezúttal O. Papp Gábor képeinek ad helyet KÖNYVESPOLC ÁRION 15 •f Árion, minden költők közül a legrégibb. Hérodotosztól tudjuk, hogy a méthüm- niabéli legendás dalnok, midőn a tengeren hajózott, a kalózok támadásakor énekelve vetette magát a vízbe. Ám a delfinek, akiknek megtetszett Árion dala, hátukra vették, s megmenekítették a pusztulástól. Nem véletlenül írták éppen húsz esztendővel ezelőtt a Somlyó György szerkesztette kiadvány fedőlapjára Árion nevét — vállalva azt a cseppet sem köny- nyű feladatot, hogy megismertessék a magyar lírát a nagyvilággal. Irodalmunknak tüköré „Az Árion névre nem azért esett a választásunk, mintha abban az ábrándban tetszeleghetnénk magunknak, hogy a költőket a világban valami ismeretlen csoda védi a* kalózok dühétől. Ellenkezőleg: a XX. század mindennél alkalmasabb az ilyen ábrándokat — ha voltak — eloszlatni” — olvashatjuk a? első szám bevezetőjében. A vállalt feladat komolyan vételét bizonyítják az azóta megjelent számok. A legújabb kötetnek külön hangsúlyt ad, hogy éppen azokban a napokban került a polcokra, amikor Budapesten ülésezett az európai kulturális fórum, így a sok országból érkezett vendégek hiteles képet alkothattak honunk lírájáról. Mit adhat egy kis nép irodalma az emberiségnek? — teszi föl a kérdést a bevezetőben Köpeczi Béla. Jellegzetessége literatúránknak, hogy legerősebb oldala a költészet. Hogy mégis joggal érezhetjük: nem a nagyságához illő súllyal vesz részt a világirodalomban, annak nagyon sok oka van. A költőink által finnugorhálónak hívott sajátos állapotunk csak egyik eredője a helyzetnek. Hivatkozhatunk a külföldi mecénások kicsi számára, és megannyi más nehézségre. Azt azonban, hogy akár egyetlen ember lelkiismeret diktálta erőfeszítése is mennyit jelenthet irodalmunk terjesztésében, népszerűsítésében, nagyon jól bizonyítja Dedinszky Erika, Thinsz Géza és mások munkássága. Mi. somogyiak nagy örömmel láttuk, hogy ebben a válogatásban Papp Árpád Metszéspontok című versét Jannisz Ritszosz fordította görögre. A Nobel-díjas költő kezeírásával megjelent fordítás, úgy érezzük, az egész magyar költészet elismerése és megtiszteltetés, így van ez még akkor is, ha konyhai gondolatmenettel arra gondolnánk, Ritszosz hálájának jeléül ültette át görögre magyar fordítójának ezt a versét. (Itt kell elmondanunk, hogy tizenöt esztendeig szinte semmit nem fordított anyanyelvére a görög költő, s bizony, ha minden fordítójának így akarná meghálálni szívességét, jócskán lenne feladata, hiszen több tucat nyelven, sok száz kiadásban jelentek meg művei.) Arról van szó inkább, hogy megérezte Papp Árpád költészetében azokat a rokon vonásokat, amelyek távol élő embereket is oly gyakran — és éppen a költők esetében — közel hoznak egymáshoz. A görögön kívül még franciául olvashatjuk a Metszéspontokat. A napjaink lírájáról átfogó képet adó válogatás mellett külön tematikai egység foglalkozik a magyar, valamint a világköltészettel kapcsolatos kérdésekről. Jó alkalom volt Kosztolányi Dezső születésének századik évfordulója arra, hogy az egyik legeurópaibb magyar költő emlékének is külön fejezettel adózzanak. Ennek eredményeképpen több világnyelven olvashatjuk nagy versei közül az Európát, a Marcus Aureli- ust, az őszi reggelt. A tizenötödik nemzetközi almanach -is a Corvina gondozásában jelent meg. A szép kiállítású kötetet Szalay Lajos rajzai illusztrálják. Varga István
