Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLII. évfolyam, 50. szám Ára: 1,80 Ft 1986. február 28., péntek FOLYTATÓDOTT A VITA AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSÁN Az SZKP XXVII. kongresszusának Harmadik napján, csütörtökön a Kreml kongresszusi palotá­jában folytatódott a Központi Bizottság politikai beszámolójának és a Központi Revíziós Bizottság jelentésének megvitatása. Az 5000 küldött tanács­kozásának csütörtök délelőtti ülésén, az első fel­szólaló Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt. JEGOR LIGACSOV: Bátorítanunk kell a felelősséget nyíltan vállaló embereket Hangsúlyozta, hogy az SZKP kidolgozta az ország fejlődésének meggyorsítá­sát szolgáló stratégiai irány­vonalát. Ennek megvalósítá­sa során nem egészen egy év alatt olyan* eredményeket si­került elérni, amelyek jog­gal sorolhatók a kongresz- szust megelőző egész beszá­molási időszak legnagyobb vívmányai közé. Az SZKP KB Politikai Bizottsága belpolitikai téren bátran, a szabványostól el­térően cselekedett, megnyit­va ezzel az utat a gazdaság, a tudomány, a gazdasági me­chanizmus tökéletesítése, a társadalmi erkölcs megszi­lárdítása előtt. Üjító módon közelítette meg a politikai bizottság a nemzetközi élet kérdéseit is. Akár a kül-, akár a bel­politikáról, napi problémák­ról, vagy stratégiai kérdések­ről legyen is szó, a politikai bizottság és a központi bi­zottság titkársága testületi zellemben, magas követel­mények mércéje szerint, őszinte véleménycserében meghozott döntések alapján cselekszik — mutatott rá Ligacsov. A továbbiakban a szónok káderpolitikái kérdéseket érintett. Ligacsov bírálta a káderek kiválasztásában és elhelyezésében a múltban el­követett. 'Hibákat, s rámuta­tott arra, hogy a káderállo­mány stabilitásának biztosí­tását szolgáló törekvés sok­szor ennek az állománynak a megmerevedését eredmé­nyezte. Ez pedig megenged­hetetlen égy soknemzetiségű országban, ahol folyamatossá kell tenni a helyi káderek kiválasztását, gondoskodni kell internacionalista szelle­mű nevelésükről. Ezzel szemben egyes helyeken fe­lülkerekedett a rossz érte­lemben vett lokálpatriotiz­mus, ami hátráltatta, hogy valamennyi nemzetiség kép­viselői vezető beosztásokba jussanak, akadályozta az egyes területek közötti káder­áramlást, a nagy tapasztala­ttá kádereknek a köztársasá­gok és a központ közötti cseréjét. Ez sokhelyütt a he­lyi vezetés elszigetelődésé­hez, munkájának megrekedé­séhez vezetett. Sok példa volt arra is. hogy nem kaptak támogatási a próbálkozó szellemű, aktív gondolkodású emberek — ál­lapította meg az SZKP KB titkára. — Minden lehetsé­ges módon bátorítanunk kell az alkotó szellemű, önálló cselekvésre kész, saját véle­ménnyel redelkező, a felelős­séget bátran vállaló embere­ket. , Ligacsov a káderkiválasz­tás legfontosabb szempontjá­nak a jelölt politikai tulaj­donságait nevezte. Hangsú­lyozta, hogy a vezető tisztsé­get betöltő kommunista min­dig politikai személyiség, akinek az a kötelessége, hogy kifejezésre juttassa a párt és a dolgozó tömegek aka­ratát. Pontosan tudni kell a felelős tisztségekre jelöltek­ről azt is, hogy képesek-e meglátni döntéseik, lépéseik politikai következményeit. A szónok külön is felhívta a figyelmet arra. hogy mi­lyen hatalmas szerepe van az alkotó bírálatnak és ön­bírálatnak a vezetők nevelé­sében. Emlékeztetett a poli­tikai beszámolónak arra a megállapítására, hogy egyet­len pártszervezet, egyetlen pártmunkás sem maradhat kívül az ellenőrzésen. A sza­bad, nyílt, elvtársi bírálatnak a társadalom természetes ál­lapota részévé, a mindenna­pi élet szerves elemévé kell válnia. „A múltban e téren voltak nálunk fagyok és fel- melegedések, holott nekünk •tartós jó időjárásra, az őszin­teség, becsületesség, pártos elvszerűség és az igazság légkörére van szükségünk. Csak ilyen légkörben tudunk igazán előrehaladni” — szö­gezte le Jegor Ligacsov. Másodiknak Jurij Szolov- jov, a leningrádi területi pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Szemlé­letesen beszélt arról, hogy miképpen érvényesül a tu­domány és a termelés össze­fonódása a Szovjetunió egyik legnagyobb gazdasági, tudo­mányos és kulturális centru­mának vonzáskörzetében. miképpen biztosítják a ki­emelt fontosságú iparágak elsődleges fejlesztését. El­mondta, hogy Leningrád ipa­rában a termelékenység emelkedését teljes egészében a tudományos eredmények meghonosítása révén tudták elérni. Jurij Szolovjov érzékeltet­te, hogy a leningrádi terü­let lakossága, a kommunis­ták magukénak vallják a gyorsított ütemű fejlesztés gondolatát, programját, s ké­szek odaadóan munkálkodni az eredményes megvalósítá­son. Érdekes színfoltja volt az ülésnek egy kazahsztáni szovhoz traktorosnőjének fel­szólalása. Natalja Gellert, a németajkú kisebbség képvi­selőjeként visszautasította azokat a nyugati vádakat, amelyek szerint a Szovjet­unióban hátrányos megkü­lönböztetés sújtja ezt a nem­zetiséget. „Területünk kom­munistái bizalmukkal tisztel­tek meg, így lettem kong­resszusi küldött — jelentet­te ki Natalja Gellert. A Lett Köztársaság a bo­Todor Zsivkov: Az SZKP kongresszusait mindig is nagy figyelemmel kísérte a nemzetközi közvé­lemény, minthogy ezeken a kongresszusokon Lenin párt­ja meghatározta a fejlődés útjait, megmutatta az egész nyolult körülmények ellenére is határidő előtt teljesítette tavalyi tervét és stabil fej­lődést mutat fel az állatte­nyésztésben — jelentette ki Borisz Pugo, a Lett KP KB első titkára, aki „az idő felgyorsulásáról” beszélt, az SZKP KB széles fronton be­vezetett energikus intézkedé­sei nyomán. Baskíriának, ennek az uráli autonóm szovjet köz­társaságnak, az ország egyik legrégibb olajkitermelő vi­dékének képviselője zárta a délelőtti ülés szünete előtt a szovjet felszólalók sorát. Midhad Sakirov, a baskíriai területi pártbizottság első titkára elmondta, hogy új lelőhelyek kiaknázásával, az olajkutak hatékonyságának fokozásával, a nagyobb au­tomatizálással biztosították a kitermelés magas szintjét, a tervek teljesítését és túl­teljesítését. Az olajfinomítás területén azonban még sok a tennivaló. Ugyanez mond­ható el a ráz ás a kán ki­termeléséről. Ennek kapcsán a szónok felelőtlenséggel vádolta a Szovjetunió szí­nesfémkohászati miniszté­riumának egyes vezetőit, akiknek hibájából nem le­hetett üzembe helyezni egész sor nagy ércfejtőt. A szovjet pártkongresszus csütörtök délelőtti ülésén ezután folytatódtak a test­vérpártok vezetőinek felszó­lalásai. világ jövőjáhez vezető utat. Ez különösen igaz az olyan, fordulatot jelentő döntő sza­kaszokban, mint amilyen­ben most is élünk — jelen­(Folytatás a 2. oldalon) Lenin pártja 'meghatározta a fejlődés útjait A nehéz körülmények ellenére Fejlődött megyénk élelmiszergazdasága \ ß' A MÉM és Somogy vezetőinek feladategyeztetése Régen volt arra példa, ami tavaly megesett: az át­lagosnál is nagyobb erőfe­szítések igencsak vékonyka eredménnyel fizettek me­gyénk agrárgazdaságában, főként a téeszekben. Mind­erről szó volt tegnap a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és a me­gye vezetőinek feladategyez­tető megbeszélésén Kaposvá­ron. Dr. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár, dr. Pintér László, az MSZMP KB mun­katársa, a MÉM vezető munkatársai somogyi veze­tőkkel: dr. Gyenesei István­nal, a megyei tanács elnöké­vel, dr. Sarudi Csabával, a megyei pártbizottság titká­rával, Tóth Károllyal, a me­gyei tanács elnökhelyettesé­vel, dr. Fenyő Istvánnal, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályvezetőjé­vel. BoQó Lászlóval, a me­gyei Teszöv titkárával és dr. Horn Péterrel, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola fő­igazgatójával értékelték az ágazat somogyi helyzetét, megvitatták a közös tenni­valókat. Dr. Győri József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető­je a múlt évi gazdálkodásról szólva kiemelte: az ismert okok miatt ugrásszerűen megnőtt a pénzügyi hiány­nyal záró téeszek száma, s ugyanez vonatkozik a pénz­ügyi hiány nagyságára is. Ehhez képest viszonylag kedvezően alakult az állami gazdaságok, főként a Sefag gazdálkodása, s az élelmi­szeripar termelési értéke is csak kismértékben esett vissza, a vállalati eredmény pedig meghaladja az előző évit. Az osztályvezető ismertet­te az agrárgazdaságon belül az egyes ágazatok eredmé­nyeinek alakulását, s hang­súlyozta: helyes, ha. a múlt évet nem önmagában, hanem a VI. ötéves terv egészének teljesítményével együtt mérjük. A MÉM és a megye vezetőinek múlt év eleji fel- adategyeztető tárgyalásáról szólva elmondta, hogy mind­két fél tartotta magát a megállapodásokhoz és hogy a nehéz körülmények elle­nére összességében előrelé­pett az ágazát Somogybán, ez ennek az együttműkö­désnek is tulajdonítható. Tóth Károly arról szólt, hogy a nyereségtermelő ága­zatok fokozottabb támogatá­sa, elsődleges fejlesztése népgazdasági szempontból is megkülönböztetett figyelmet, érdemel. Dr. Gyenesei István fölhívta a figyelmet, hogy vannak ugyan még előbbre- jutást segítő belső tartalékok is a somogyi gazdaságban, ezek azonban egyes területe­ken kevésnek bizonyulnak, következésképpen elkel a se­gítség. Dr. Villányi Miklós el­mondta: fontos azoknak az előzményeknek a gondos elemzése, amelyek közreját­szottak a téeszek súlyos eredmény visszaesés ében, s amelyek között akadnak or­szágosan egybeeső „tünetek”, de sajátos eredők is. Miért nem csökkentek úgy az álla­mi gazdaságok eredményei országosan, mint a termelő- szövetkezetekéi? Az állam­titkár lényekkel válaszolt a kérdésre: az állami gazda­ságokban nagyobb a súlya az állattenyésztésnek. az alapanyag továbbfeldolgozá- sára törekszenek, s ez a te­vékenység jelentős hányádét adja nyereségüknek. Igaz, eszközállományuk is maga­sabb színvonalú s így kevés­bé vannak kitéve az időjá­rás viszontagságainak, már­pedig ez a körülmény nagy­ban befolyásolja a növény- termesztés eredményeinek alakulását. Dr. Villányi Miklós hang­súlyozta: nem lehet célrave­zető külön-külön a növény- termesztés vagy az állatte­nyésztés, illetve a kisegítő tevékenység egyoldalú fej­lesztése, az ágazatok csak együtt hozhatnak átlagon fe­lüli nyereséget. Elismeréssel szólt, a' Somogybán tapasz­talt férőhely-fejlesztési ered­ményekről, amelyek a most kezdődött ötéves terv idő­szakában megkönnyítik majd az üzemek dolgát. Ha­sonló véleménye volt a ki­egészítő tevékenységről is. amely ezúttal nem adta ugyan mindenütt a várt jö­vedelmet, de Somogybán jobb az országos átlagnál. A feladategyeztető tárgya­lás résztvevői sorra vették a megye előtt álló ágazati ten­nivalókat, s ezekhez kérték a tárca támogatását. Dr. Sa­rudi Csaba például a külö­nösen hátrányos helyzetben levő térségek megfelelő út­hálózatának hiányára hívta föl a figyelmet, dr. Horn Péter a mezőgazdasági főis­kola fejlesztési céljainak el­éréséhez tartja indokoltnak az összefogást. Bogó László — egyebek között — az ál­lattenyésztésen belül a ser­téshizlalásnál,. a minősítésnél ma még föllelhető ellent­mondások feloldását, sürget­te. Dr. Villányi Miklós, a MÉM vezető munkatársai és a megye vezetői délután a mezőgazdasági főiskolán ter­melőszövetkezeti elnökökkel, állami gazdasági igazgatók­kal találkoztak, és véle­ménycserét folytattak az ágazat helyzetéről, a felada­tokról. aj r. Ülést tartott a Minisztertanács , A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; A Minisztertanács • csütör­töki ülésén rendeletét - ho­zott az építéstervezési jo- gosujtságról. Az új jogsza­bály az eddigieknél jobban érvényesíti a szakmai felké­szültség és hozzáértés köve­telményét, elősegíti az épí­téstervezési tevékenység színvonalának emelését. A kormány megerősítette a Tudománypolitikai Bizott­ságnak a tudományos kuta­tás és a műszaki, fejlesztés infrastruktúrája "fejlesztésé­ről hozott határozatát, amely a kutatói tevékenység segí­tését és a tudományos ered­mények gyakorlati hasznosí­tását szolgálja.

Next

/
Thumbnails
Contents