Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
1986. február 1., szombat Somogyi Néplap 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Beruházás, műszaki fejlesztés 1981—1985 években környezetvédelmi beruházásokra mimtegy 25 milliárd forintot fordítottak, 8 milliárd forinttal, 44 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. Különösen a vizek minőségének megőrzésére fordított összegek emelkedtek számottevően. A vízgazdálkodásban 3 százalékkal többen dolgoztak 1985-ben, mint 1980-ban. ban az áruforgalmi egyenleg már 1981-ben egyensúlyba került. 1982—1984-ben a kiviteli többlet fokozatosan nőtt. öt év alatt összesen, a tényleges fuvarfizetésekkel együtt, 2,2 milliárd dollár aktívum keletkezett, ezen belül az 1985. évi kiviteli többlet meghaladta a 300 millió dollárt. A külgazdasági egyensúly javításában fontos szerep jutott a nemzetközi idegenforgalomnak. 1985-ben 15 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1,6 millió fővel több, mint az előző évben és 1 millió fővel több, mint 1980-ban. A külföldiek többsége, 1985-ben kereken háromnegyed része, szocialista országból érkezett. A Magyarországra érkező külföldiek közül 1985-ben 9,7 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb ideig tartózkodott az országban. A turisták száma 1984-hez képest 1 millió fővel, 1980-hoz képest 0,3 millió fővel emelkedett, és átlagos tartózkodási idejük is némileg hosz- szabb lett. Vállalati beruházásokból és külföldi hitelből minden eddigi tervidőszak idegen- forgalmi beruházásait meghaladó fejlesztések valósultak meg. Számos új szálloda épült és befejeződött több régi szálloda korszerűsítése. A kereskedelmi szól- 1 ásbel yek befogadóképessége öt év alatt 60 ezer hely- lyel bővült, ebből 9400 volt a szállodai kapacitás növekedése. Elkészült a több célra hasznosítható Budapest Kongresszusi Központ. Bővítettek, korszerűsítettek egyes határátkelő helyeket. Magyar állampolgárok 1985jhen 5,5 millió esetben utazták külföldre. Ez kissé meghaladja az 1980. évit. A külföldre utazó magyarok túlnyomó részt, 1985-ben 4,8 millió fő, a szocialista országiakat kereste fel. Az idegenforgalomból származó devizabevételek az ötéves tervidőszak első éveiben a külföldiek számánál gyorsabban, az utolsó években annál lassabban emelkedtek. Az idegenforgalmi kiadások a tervidőszak folyamán jelentősen nőttek. A bevételék és a kiadások egyenlege évről évre számottevő aktívumot biztosított a n ép ga zd a súgnak. (Folytatás a 2. oldalról) a vízhálózat fejlődésénél lasúbb volt. öt év alatt 2500 km közcsatornát építettek. Ezzel a csatornázott területen élő népesség aránya megközelítette a 46 százalékot. A közüzemek szennyvíz- tisztító kapacitása az elmúlt öt év folyamán mintegy 40 százalékkal bővült. A tervidőszak folyamán a kivitel a behozatalnál lényegesen gyorsabb ütemben emelkedett. 1985-ben a kivitel mennyisége 27 százalékkal, a behozatalé 6 százalékkal volt több az 1980. éviinél. Az áruforgalmi egyenleg, a kedvezőtlen áralakulás ellenére, számottevően javult. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink meghatározó tényezője a tervidőszak folyamán a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködés volt. A külkereskedelmi forgalom több mint felét ezekkel az országokkal, túlnyomórészt a KGST keretében bonyolítottuk le. Bővültek a kooperációs kapcsolatok, nőtt az áruforgalomban a szakosított termékek aránya. A rubelben elszámolt behozatal mennyisége 1985- ben lényegében megegyezett az öt évvel korábbival. Az energiahordozók, több fontos nyers- és alapanyag, a beruházási célú gépek és egyes fogyasztási iparcikkek nagyobb részét változatlanul ebből a viszonylatból szereztük be. A rubel elszámolású kivitel, a passzívum mérséklése és az árveszteség ellensúlyozása érdekében jelentősen, volumenben öt év alatt 34 százalékkal emelkedett. Mindenekelőtt az ipari késztermékek értékesítése fokozódott, de jelentősen bővült az anyagjellegű termékek és a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek exportja is. Ebben a viszonylatban, az előző négy évi passzívum után 1985-hen a tényleges fuvarfizetésekkel együtt 255 millió rubel aktívum keletkezett. A nem rubel elszámolású forgalom alakulását a tervidőszak folyamán az egyensúlyi helyzet javításának követelménye határozta meg. Különösen fokozódott e követelmény jelentősége az 1981—1982^ben kibontakozott nemzetközi hitelválság idején. A nem rubel elszámolású behozatal 1985-ben 11 százalékkal több volt az 1980. éviinél. A növekedésben nagy szerepe volt az 1985. évi importnak. A nem rubel elszámolású kivitel öt év alatt 22 százalékkal emelkedett. Ebben a viszony latA népgazdasági beruházások összege 1985-ben 236— 237 milliárd forint volt, összehasonlító áron számolva 17 százalékkal kevesebb, mint 1980-ban. Ezen belül a szocialista szervek beruházásai 190—191 milliárd forintot tettek ki, volumenük az elmúlt öt év alatt 22 százalékkal csökkent. A lakossági beruházások emelkedtek. A VI. ötéves tervidőszakban a szocialista szervék beruházásaira kb. 935 milliárd forintot fordítottak, közel 100 milliárd forinttal kevesebbet az ötéves tervben előirányzottnál, de mintegy 30 milliárd forinttal többet az éves tervek előirányzatánál. A szocialista szervek beruházásain belül, az előző tervidőszakhoz viszonyítva a fő termelő ágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság — együttes aránya csökkent, a termelő infrastruktúra ágazataié együttvéve emelkedett, a nem anyagi ágaké nem változott. A népgazdaság állóeszköz- állománya az öt év alatt több mint 1000 milliárd forint értékű új állóeszközzel gyarapodott, ezen belül a szocialista szervek üzembe helyezett beruházásainak összege mintegy 900 milliárd forintot tett ki. A beruházásokon belül nőtt az építés aránya. Ebben, az építési árak átlagosnál nagyobb mértékű növekedése mellett, szerepet játszott az, hogy emelkedett az építésigényes infrastrukturális beruházások aránya. A befejezett beruházások megvalósítási ideje a tervidőszak során lényegében nem változott, továbbra is hosszú. A tervidőszak folyamán fokozódott az állóeszközfenntartási tevékenység, az e célra felhasznált összeg 1980-ban 99 milliárd forint, 1985-ben mintegy 150 milliárd forint volt. Tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre öt év alatt mintegy 125 milliárd forintot fordítottak, a belföldön felhasznált nemzeti jövedelemnek átlagosan 3,5 százalékát. A kutatási, fejlesztési ráfordítások kétharmadát a termelő ágazatokban, ezen belül több mint felét az iparban használták fel. Az ipar kutatási-fejlesztési ráfordításainak összege a tervidőszak alatt folyamatosan növekedett. Különösen a gépiparban és a vegyiparban volt jelentős á 1986. január 1-én az ország népessége 10 640 000 fő volt, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban és 0,7 százalékkal kevesebb az öt évvel azelőttinél. A népesség 1981-ben kezdődött fogyásának egyik oka a születések számának, illetve arányának csökkenése. A születési arányszám alakulása összefügg azzal, hogy a szülőképes korú nők száma öt év alatt 14 ezerrel, 0,6 százalékkal csökkent. 1985-ben 130 000 gyermek született, 5000-rel több, mint 1984^ben. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma az 1984. évi 11,8-ról 12,2-re emelkedett. 1980-ban 13,9 volt ez az arány. A születések számának növekedéséhez az 1984-ben módosított és az 1985. év folyamán bevezetett népesedéspolitikai intézkedések is hozzájárultak. 1985-ben 147 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó halálozás az előző évivel azonos, 13,8 volt, szemben az 1980. évi 13,6-del. A magas halálozási arányszám hátterében a népesség öregedése és egyes korcsoportok halálozási arányszámá- naik rosszabbodása áll. A halálozások ok szerinti összetétele hosszabb ideje alig változik: legtöbben a keringési rendszer betegségeiben halnak meg, ezt követően a daganatos halálozások és az erőszakos halálesetek száma a legnagyobb. A csecsemő- halandóság 1983-ig csökkent, ben mintegy 8 százalékkal, az utóbbi öt évben 48 százalékkal növekedett. A fogyasztói árak színvonala öt év alatt 39 százalékkal, a terviben számítottnál nagyobb mértékben emelkedett. kutatásokra fordított összeg. A műszaki fejlesztési ráfordítások döntő részét gyárt- mányikorszerűsítésre, a gyártástechnológia fejlesztésére, licenc-vásárlásokra fordították. A műszaki színvonal emelését és egyben a kivitel bővítését nemzetközi együttműködések is segítették. Az ipari szervezetek kb. egy- harmadának több mint kétezer együttműködési megállapodása van külföldi cégekkel. Az ily módon gyártott termékek aránya a tervidőszak végére a termelésben 13 százalék fölé, a kiviteliben 31 százalékra emelkedett. 8 százalékkal, lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. A reáljövedelem emelkedésében jelentős szerepe volt- a társadalmi jövedelmek 14 százalékos növekedésének, de a kiegészítő tevékenységék terjedése nyomán kb. 3,5 százalékkal emelkedtek a munkajövedelmek is. 1985-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkeresete kereken 6000 forint, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságából származó átlag keresete 5290 forint volt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1985-ben némileg, mintegy 0.5 százalékkal, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete pedig kb. 1 százalékkal növekedett. Az 1982—1984. években bekövetkezett mérséklődés következtében 1985-iben a reálbér és a reálkereset színvonala egyaránt mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az 1980. évinél. A nyugdíjak és a pénzbeli juttatások összege 1985- hen folyó áron kb. 138 milliárd forintot tett ki. Nyugdíjakra 92 milliárd forintot fizettek ki. Ez az összeg az 1980. évit 64 százalékkal haladta meg. öt év alatt 217 600 fővel, 10,5 százalékkal nőtt a nyugdíjasok száma és 1985 végén 2,3 milliót tett ki. Az átlagos havi nyugdíjak öt év alatt 48 százalékkal emelkedtek, havi összegük 1985-ben 3350 forint volt. Családi pótlékra 1985-ben 21,3 milliárd forintot fizettek ki, 53 százalékkal többet az 1980. évinél. A növekedés elsősorban abból származott, hogy a tervidőszak során hozott intézkedések ereményeként a. családi pótlék gyermekenkénti összege emelkedett. Emellett a családi pótlékban részesülő családok, illetve gyermekek száma is magasabb volt 1985-ben, mint 1980- ban. 1985. március 1-jével bevezették a gyermekgondozási díjat. Ezt az év végéig átlagosain 67 ezer anya vette igénybe, a részükre kifizetett díj 1,6 milliárd forintot tett ki. A gyermek- gondozási segélyt igényibe vevők száma 1985-ben 150 ezer volt, gyermekgondozási segély címén 2,8 milliárd forintot fizettek ki. A gyermekgondozási díjban és gyermekgondozási segélyben részesülők együttes száma annyi volt, mint 1984-ben a gyermekgondozási segélyt igénybe vevőké. A kétféle jogcímen kifizetett összeg 30 százalékkal meghaladta az 1984. évi gyermekgondozási segély összegét. A három éven aluli gyermekek mintegy 15 százalékát bölcsődében látják el. Ez az arány öt év alatt alig változott. A bölcsődei ellátás feltételei a tervidőszak folyamán javultak: a férőhelyek valamint a szakképzett gondozónők száma emelkedett, a beíratott gyermekek száma csökkent. A zsúfoltság mérséklődött és egy gondozónőre kevesebb gyermek ellátása hárul. 1985-ben a lakosság egy főre jutó fogyasztása 1—1,5 százalékkal, az utóbbi öt év alatt kb. 7 százalékkal nőtt. Az átlagot jóval meghaladóan, mintegy 15 százalékkal emelkedett a tervidőszak folyamán a szolgáltatá- sók igénybevétele. A termékek közül a tartós fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmában mintegy 16 százalékos növekedés következett bs. öt év alatt több mint 1,5 millió televíziót értékesítettek, amelyből a színes készülékek száma megközelítette a félmilliót. Az eladott hűtőszekrények száma 1,4 millió, a mosógépeké majdnem 1,3 millió volt. A személygépkocsi eladás a korábbi tervidőszakhoz képest mérséklődött, öt év alatt 484 ezer új személy- gépkocsit adtak el. Az élelmiszer-fogyasztás viszonylag mérsékelten, öt év alatt 4 százalékkal növekedett, összetétele korszerűbb lett. Az egy lakosra jutó hú»- és halfogyasztás az 1980. évi 74 kg-ról közel 80 kg-ra emelkedett, továbbá nőtt a tej- és tojásfogyasztás is. Nem történt érdemi változás a liszt-félék, valamint a zöldség és gyümölcs fogyasztásában. A takarékbetét-állomány 1985. év végén 244 milliárd forintot tett ki. Ez az egy évvel korábbit 24,7 milliárd forinttal az 1980. évit 99 milliárd forinttal haladta meg. A megtakarításokat növelte, hogy a lakosság az utóbbi éveikben mintegy 2,3 milliárd forint értékben vásárolt kötvényeiket. A természetbeni társadalmi jövedelmek volumene a tervidőszak. folyamán 15 százalékkal emelkedett. E jövedelmek túlnyomó részét az egészség-ügyi és oktatási szolgáltatások igénylbevétfele biztosítja. Tovább javult az egészség- ügyi ellátottság. A 10 ezer Iákasra jutó orvosok s-zéma az 1980. évi 28,8-ról közel 33-ra emelkedett. 1981—-1985-lben a fejlesztések és megszűnések következtében a működő kórházi ágyak száma közel 6700-zal, 102 ezerre bővült. 1985-ben 10 000 lakosra 95,9 kórházi ágy jutott. Nem valósult meg az ágyösszetétel kívánatosnak tartott módosítása. 1985-ben az óvodáskorú gyermekek 91 százaléka járt óvodába. Az óvodások csökkenő létszáma mellett az intézményhálózat folyamatos fejlesztése lehetővé tette az ellátás -minőségi javítását. Az egy óvodai csoportra jutó gyermekiek száma 26 fő, ez 1980-lban 31 fő volt. Az 1985/86. tanévben aiz általános iskola nappali tagozatán 1298 ezren tanulnak, 136 ezer fővel töibben az 1980/81, tanévinél. A lét- számeme) kedés 1984—1985 között mérséklődött. Az általános iskolai ellátás társadalmi-gazdasági programjának eredménye, hogy a nagylétszámú korosztályok iskolába lépésével az oktatás korábbi feltételei általában nem romlottak, egyes területéken javultak. 1981—1985 között 5244 új osztályterem épült, az összes osztálytermek 12 százaléka. Az általános iskolákban 1985-lben 88 ezer pedagógus tanít, 13 ezer fővel több, mint 1980-iban. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma nem éri el a 15 főt. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók szám-a 27 fő, kevesebb mint a korábbi évéklben volt. A váltakozva tanulók aránya az 1980/81. tanévinek csaknem félére, 12,3 százalékra csökkent-. A tanulók 43 százaléka napközis, 54 százaléka étkezik az iskola szervezésében. A 8 osztályt befejezők több m'int 93 százaléka továbbtanul; a korálbbiákihoz hasonlóan fele középiskolában, fele szakmunkásképző, illetve szakiskolában. A középiskolák nappali tagozatain többen, a szakmunkásképző iskolákban kevesebben tanulnak, mint az előző tanévben. A középfokú iskolákban tanulók közel egyötödé lakik diákotthonban, az igények nem voltak teljes köriben kielégíthetők. 1985-ben 48,7 ezer fő, a megfelelő korosztály 35 százaléka érettségizett nappali tagozaton. A íelsődktatási intézményekben több mint 99 ezren ebből 64 ezren nappali tagozaton tanulnak. A 18—22 éves népességiből felsőoktatásban részesülők, aránya változatlanul 9,9 százalék. A nappali tagozatos hallgatók közéj fele lakik diákotthonban. 1985-iben 25 ezren fejezték be felső fokú tanulmányaikat. Több mint 14 ezer fő, a megfelelő korosztály 11 százaléka nappali tagozaton végzétt. Központi Statisztikai Hivatal Népesedés, foglalkoztatottság Jövedelem, fogyasztás, életkörülmények A lakosság összes jövedelme nominálértékben 19851984-ben és 1985-ben ezer élveszületettre 20 egy éven aluli haláleset jutott, egy- gyel több, mint 1983-ban. A népesség iskolázottsági szintje a tervidőszak folyamán tovább emelkedett. 1980 óta a 15 éves és idősebb népességből 66 százalékról 72 százalékra emelkedett a befejezett általános iskolai, vagy annál magasabb végzettséggel rendelkezők aránya. A 18 éves és idősebb népesség 27 százaléka legalább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezik, szemben az 1980. évi 23 százalékkal. A felső fokú végzettségűek száma 21 százalékkal magasabb, mint 1980-ban volt. Jelenleg a 25 éves és idősébb -népesség' 8 százaléka diplomás. Ez az arány 1980-ban 6,5 századék volt. 1985-ben és a VI. ötéves tervidőiszakiban az aktív keresők száma csökkent. A mérséklődés egyrészt azzal függ össze, hogy a nyugdíj- korhatáron felüliek közül egyre kevesebben folytatnak aktív kereső tevékenységet, másrészt azzal, hogy a munkavállalási korú népesség száma csökken. 1986. január 1-jé-n az aktív keresők száma 4 877 000 fő volt, 36 000 fővél kevesebb, mint egy évvel korábban és 138 000 főve) kevésébb az öt évvel azelőttinél. Arányuk az ország népességén belül -némileg Visszaesett, az öt élvvel korábbi .46,8 százalékról 45,8 százalékra. Ezen belül az 1985. éivi áremelkedés az előző évinél mérsékéltebb és az éves tervben számítottnak megfelelő mértékű, 7 százalék volt. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervidőszakban szerény ütemben, de folyamatosan, öt év alatt 7—