Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-20 / 43. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 43. szám Ara: 1,80 Ft 1986. február 20., csütörtök Vállalkozóként és hltolozöként Is Segíti az OTP a somogyi lakásprogramot Korszerűsíti munkáját a takarékpénztár Egyeztető tárgyalást tartottak tegnap a me­gyei pártbizottságon az Országos Takarékpénz­tár és Somogy megye vezetői. A megbeszélésen elsősorban az idei és a hetedik ötéves tervi hi­tellehetőségekről esett szó, valamint arról, hogy a bankrendszer korszerűsítésével együtt mikép­pen fejlődik az OTP üzletpolitikája. A tanácsko­záson több munkatársával együtt részt vett dr. Tiszla László, az OTP vezérigazgatója, Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Cyenesei István, a megyei tanács elnöke. Kádár János fogadta a Brazil KP főtitkárát Somogy megye lakossági betétállománya tavaly 529 millió forinttal növekedett és december 31 -én több mint 6,7 milliárd forint volt. Ugyanekkor a hitelállomány csaknem 890 millió forinttal nőtt és december végén a somogyiak több minit 6,4 mil­liárd forinttal .tartoztak a takarékpénztárnak. Az OTP a kért hiteleket általában — a személyi hiteleket .kivéve — korlátozás nélkül megad­ta, s így a megye lakói gaz­dagodhattak: tartós fogyasz­tási cikkekkel, lakásokkal és sok egyébbel. A takarék- pénztár hozzájárult a köz- művesíitési — gáz és víz — programokhoz, s egyik új tevékenységével, a vállalko­zási iroda által biztosított hitelekkel igyekezett élénkí­teni a gazdasági életet. Ezt a hitelt Somogybán elsősor­ban magánvállalkozók vet­ték igénybe. Csaknem kétezerhárom­száz OTP-lakás épült So­mogybán az elmúlt ötéves tervben, de a visszavásárolt és újra értékesített lakások­kal együtt összesen közel háromezerötszáz lakást „csi­nált" az OTP megyei igaz­gatósága a tanácsokkal együttműködve. Az OTP mint a tanácsok bankja, részt vett több fon­tos helyi és megyei program megvalósításában. A tárgya­lás résztvevői egybehang­zóan megállapították, hogy a tanácsok és a pénzintézet kapcsolata mindvégig kor­rekt volt. A takarékpénztár tevé­kenysége — különösen az utóbbi években — mind sok­rétűbb, ilyen újdonság pél­dául az OTP—Penta Tours utazási iroda, amelynek út­jaira Somogybó'l is egyre többen jelentkeznék. Kovács Béla, a takarék- pénztár megyei igazgatósá­gának vezetője 1986 és a következő év terveiről szól­va kiemelte a tanácskozá­son, hogy az OTP somogyi lakásépítési programjában az idén 310 lakás szerepel, az ötéves tervben pedig leg­alább 1800. Két igen fontos kaposvári célt kellene fi­nanszíroznia a takarékpénz­tárnak: hitelt vár a város a szennyvíztelep építésének befejezéséhez, valamint — egy év múlva — a kisgáti lakótelep területelőkészítésé­hez. Az országos hitellehetősé­gek ismeretében dr. Tiszla László elmondta, hogy az OTP vállalkozóként és hite­lezőként is segíti a somogyi lakásprogram megvalósulá­sát és biztosítható a hitel a szennyvíztelepre is. A vezérigazgató szólt a ta­karékpénztár terveiről. Ki­emelte, hogy a hagyományos OTP-s tevékenységet is kor­szerűsíteni szándékoznak, valamint a bankrendszer korszerűsítésével együttjár, hogy az Országos Takarék- pénztár a korábbinál több területen és bátrabb vállal­kozó szellemmel igyekszik élénkíteni a gazdasági vér­keringést. Üj és vonzó be- tétformák bevezetését terve­zik, mivel a hitelezés alap­ját így tudják növelni. Min­denképpen cél az OTP-nél az ügyintézés gyorsítása és egyszerűsítése. A lakásépítésekről szólva a tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy mind az OTP-nek, mind a többi érin­tett szervezetnek a korábbi­nál szigorúbban meg kell követelnie a jó minőségű munkát az építőipartól; töb­ben is utaltak a panellaká­sok penészesedésére és más gondokra. A tanácsi gazdálkodási rend megújulása miatt a korábbiakhoz hasonlóan kor­rekt, de még szorosabb, még több kölcsönös információt szolgáltató kapcsolatot kell tartani a takarékpénztár és a tanácsok között. Érdekes példája ennek, hogy az OTP számlafelülvizsgálati szol­gáltatása sok pénzt juttat vissza a tanácsokhoz, s ezek az összegek most már nem egy országos nagy „kalapba” kerülnek, hanem helyben maradnak. A megyei tanács is javasolja az országos szerveknek, hogy eztán a takarékpénztár jutalékot kapjon az így feltárt pénz­ből, mert remélhető, hogy a közös érdekeltség így még több forintot juttat vissza a tanátsi zsebbe. S végül egy apróságnak tetsző, de fontos terv: a munkaidő védelme érdeké­ben a takarékpénztár or­szágszerte változtatni fog nyitvatartási rendjén, ezzel azt kívánják elérni, hogy az ügyfelek munkaidőn kívül kereshessék föl az OTP-fió- kokat. Ezt a változást tele­pülésenként össze kell han­golni a kereskedelemmel, a munkaadókkal, s ebben is számíthat a takarékpénztár a tanácsok egyeztető segít­ségére. Sok ezer munkaóra „menthető” meg így, s or­szágos méretekben ez ren­geteg hasznot hozhat. A megbeszélés zárszavá­ban Klenovics Imre szólt ar­ról, hogy a takarékpénztár az új iránti fogénykonyság- gal dolgozva magas szinten elégítette ki a somogyi la­kosság és a somogyi szerve­zetek igényeit, s a közös ter­vek megvalósulása — mind­két fél szempontjából — a közeli és a távolabbi jövő­ben is biztosítottnak látszik. ,L. P. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fo­gadta locondo Diast, a Bra­zil Kommunista Párt főtit­kárát, aki az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghí­vására küldöttség élén tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájékoz­tatták egymást a két ország, a két párt helyzetéről. Köl­Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap a Budapesti Műszaki Egyetemre látogatott. A vendéget Szatmári István, az MSZMP XI. kerületi bi­zottságának első titkára, Po- linszky Károly, a BME rek­tora, Földiák Gábor művelő­dési miniszterhelyettes és Barta György, az egyetem pártbizottságának titkára fo­gadta. A nagy múltú intézmény oktatási, tudományos és ku­tatói munkájával ismerkedve a Minisztertanács elnöke há­rom, jellegében eltérő, az egyetem tevékenységéről egyben keresztmetszetet nyújtó tanszéket keresett fel. Az automatizálási tanszéken csönösen kifejezték készsé­güket az MSZMP és a Bra­zil Kommunista Párt kap­csolatainak elmélyítésére. A nézetazonosság jegyében áttekintették a világpolitika időszerű kérdéseit, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom helyzetét. Mél­tatták és támogatásukról biztosították a Szovjetunió­nak a béke megőrzése, a fegyverkezés megfékezése, a leszerelés érdekében tett leg­utóbbi javaslatait. A meg­Tuschák Róbert akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár adott tájékoztatást a villa­mosmérnöki kar és a szak felépítéséről, s arról az ok­tatási tevékenységről, ame­lyek során a hallgatók az elektronika, a számítástech­nika és az automatizálás legmodernebb eredményeit, felhasználási lehetőségeit is­merhetik meg. A népgazdasággal, a kü­lönböző ipari vállalatokkal, a tudományos akadémiával és a társintézményekkel va­ló kapcsolat konkrét példái­ról, az együttműködés kü­lönböző irányairól számoltak be a gépgyártástechnológiai tanszéken, amelynek mű­helycsarnokában Horváth Mátyás tanszékvezető egye­temi tanár kalauzolta a ven­déget. Az egyetemi műszer­park helyzetéről, a régi tech­nikát felváltó modern be­rendezésekről is tájékozó­dott itt a kormány elnöke, és megismerkedhetett a szá­mítógéppel segített szerszám- géptervezés Legmodernebb eszközeivel. Ezután Lázár György a középülettervezési tanszék­re látogatott, ahol — miként azt Harasta Miklós, az épí­tészeti kar dékánja és Far- kasdy Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár elmondta — a hallgatókat a két eszten­deje életbe lépett reformtan- terv szerint oktatják. Ez ru­galmasabb, a társad?1 mi igé­nyeket jobban yeienbe vevő képzésre ad lehetősé­get: háromévi egységes, álta­lános oktatás után ugyanis módot nyújt a szakosodás­ra, az alaposabb elmélyülés­re egy-egy témában. A tan­szék elsőrendű feladata, hogy a hallgatókat megis­mertesse a komplex terve­zés módszereivel, a különbö­ző szakokon oktatott részis­meretek egységes, önálló fel- használásával. beszélésen síkraszálltak La- tin-Amerika politikai, gazda­sági problémáinak igazságos rendezéséért, a közép-ameri­kai válság megoldásáért. A találkozón jelen volt Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője, Györke József, a kül­ügyi osztály helyettes veze­tője, valamint Regis Frate, Sergio de Morales és Rober­to Freire, a Brazil KP po­litikai bizottságának tagjai. Ezt követően Lázár György eszmecserét folytatott az egyetem vezetőivel, oktatói­val és a hallgatók képvise­lőivel. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, kétnapos látogatást tett Borsod megyében. Kedden a leninvárosi párt- bizottság székházában a me­gye és a város párt- és ta­nácsi vezetői fogadták Hava­si Ferencet, akit Fejti György, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatott Borsod megye gazdasági, társadalmi helyzetéről, a pártszervek és szervezetek tevékenységéről. A Politikai Bizottság tagja ezután a Tiszai Vegyikom­binátot kereste fel, itt meg­tekintette a TVK műanyag­gyárát, a polipropilén üze­met és a 6 milliárd forint beruházási költséggel létesü­lő Lineráls poldpropiléngyár- nál folyó munkálatokat. A látogatás következő állomása a Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát tolcsvai üzeme volt. Szerdán, Borsod megyei tartózkodásának második napján a Politikai Bizottság tagja, a Lenin Kohászati Műveket kereste fel, majd Havasi Ferenc részvételé­vel a Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Borsodnádasdi Lemezgyár és a December 4. Drótművek párt- és gaz­dasági vezetői az LKM ta­nácsú.. ’eben tanácskozást tartottak a kohászat helyze­téről és a fejlesztési elkép­zelésekről. A Központi Bi­zottság titkára délután a Borsod Megyei Pártbizott­ság székházában pártmunká­sokkal és vállalati vezetők­kel találkozott, és konzultá­ció keretében válaszolt gaz­daságpolitikai vonatkozású kérdéseikre. KUN BÉLA-TÉR MOSZKVÁBAN Nagy erőkkel dolgoznak a mecseki bányamentők Jelentés a sérültek állapotáról A Mecseki Szénbányák Vasas bányaüzemében ked­den, február 18-án bekövet­kezett fejtésomlást követően szervezetten és nagy erők­kel mentik a bennrekedt bányászokat. A vasasiak hét bányamentő rajának a Zobák-bányából és a mecseki központi bá­nyamentőktől öt raj nyújt segítséget. Az irányítókkal és a kisegítőkkel együtt mű­szakomként negyvenen dol­goznak a mentésen. A kedden, az éjszakai órákban kimentett négy bá­nyász közül Berzsenyi Géza csillés teljesen egészséges. A könnyebb sérüléseket szen­vedett Bogumil Marczak lengyel bányászt és magyar társát, Jung Miklós vájárt, valamint a súlyos mellkasi zúzódásokat szenvedett Wla- dislaiv Straczynski lengyel bányászt kimentésük után a pécsi Honvéd kórházba szál­lították. A kórház parancs­noka, dr. Koronczay József orvoseziredes szerdán este arról tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy a két könnyebben sérült bányász jó állapotban várja a háza- térést, de az esetleges belső zúzódásök káros következ­ményeinek megelőzése vé­gett hétfőig még orvosi megfigyelés alatt tartják őket. A súlyosan sérült Wla- dislaw Straczynski állapota az orvosi kezelés eredmé­nyeként számottevően ja­vult, és a szerda esti órák­ban kielégítő volt. Születésének 100. évfordu­lója alkalmából Kun Bélá­ról, a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom ki­emelkedő alakjáról neveztek el teret Moszkváiban. A szovjet főváros kujbise- vi kerületének terén tartott névadó ünnepségen Igor Bu- gajev, a moszkvai városi ta­nács elnökhelyettese mon­dott beszédet. Az ünnepsé­gen felszólalt M. T. Jovcsuk, az SZKP veteránja, aki moszkvai tartózkodása ide­jén közvetlen munkatársa volt Kun Bélának, J. A. Vlaszov, a moszkvai elekl- rolámpag.yár ipari egyesülés munkása és B. K. Aleksze- jev, a kujbisevi kerület pártbizottságának első tit­kára. Az ünnepségen jelen volt Rajnai Sándor, Magyar- ország szovjetunióbeli nagy­követe és a nagykövetség vezető beosztású diplomatái. A nemzetközi kommunis­ta- és munkásmozgalom ki­magasló személyiségeként méltatta a szerdai Rudé Bravó Kun Bélát. A forra­dalmár születésének 100. év­fordulója alkalmából írt terjedelmes cikkében Ivan Krempa, a CSKP KB Mar- xizmus-Leninizmus Intéze­tének igazgatóhelyettese ki­emelte, hogy Kun Béla volt az első, aki Szovjet-Orosz- ország határain kívül alkal­mazta a nagy októberi szo­cialista forradalom módsze­reit, a lenini elveket és a fiatat párt élén szocialista forradalomra vezette a ma­gyar proletariátust. Kun Béla történelmi érde­me, hogy felismerte az új típusú forradalmi párt lét­rehozásának szükségességét, írta a Rudé Právo. Lázár György a Műegyetemen, Havasi Ferenc Borsodban

Next

/
Thumbnails
Contents