Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-14 / 11. szám

1986. január 14., kedd Somogyi Néplap 5 Unalmas izgalom Azt gondolhatta a televí­zió, hogy eleget nevetgél­tünk (?) szilveszterikor, elég a vidámságból, az ünnepek­ből, legyünk újra komolyak: az arcunkra is fagyott mind­járt kedden a mosoly. Há­rom — igen, három — kri­mit, illetve bűnügyi filmet vetítettek ezen a napon a miagyar televízióban. Aphro- dité-örökség címmel, új, an­gol bűnügyi filmsorozat kez­dődött, a nyolcból az első részt láttuk. A haláleset a családban című filmet ajánló Várad! Györgyné a műsor­újság hasábjain nem is akárhogy hívta föl rá a fi­gyelműn,két. Érdemes idéz­ni: — Az elkövetett bűncse­lekmények változatosak: lo­pás, rablás, gyilkosság tanúi lehetünk, s mindez a realitás talaján játszódik. Ezt nem írtam volna le, de az is igaz, hogy ettől a film még olyan, amilyen, vé­leményem szerint legföljebb unalmas „izgalmat” nyújtott a nézőnék. Nem egészen, két órával korábban fejeződött be az egyes csatornán az örvényben című NDK bűn­ügyi film, s akinek nem volt elég az Aphrodité-örökség- ből, annak húsz percet kel­lett csupán várakoznia, míg a kettes csatornán a lengyel bűnügyi film, a Hongkongi löddfcó elkezdődött. Lányom kedvence, a szép férfi, Alain Delon, ha így folytatja, gyű- löltté válik — látom lányom arcán. Egyre több bűnügybe keveredik ez a derék film­színész, legutóbb A szicíliai­ak klánjában láttuk a nagy­szerű Jean Gabin oldalán. Hiába a remek sztori, a ki­váló színészi alakítás, a bűn­ügyi történetekből sok vo:l,t. (Nem kellett volna mind megnézni!) Másfajta izgalmat is nyúj­tott a televízió a múlt héten. Az Utazás Quizlandba cimű vetélkedő például alaposan próbára tette emlékezőké­pességünket, tudásunkat, ta­nulhattunk a versenyzőktől, a vetélkedő szereplőitől. Ko­radélután tűzte műsorra a televízió pénteken a Felfe­dezés az erdőben című Tyenidrjokorv-regény magyar filmváltozatát, Hajdufy Mik­lós rendezésében. Ez a törté­net a becsületességet, a tisz­tességet állította példaként elénk. Traf in t György László keltette életre. Egyik kedvelt kritikus, Galsai Pongrác, akinek gaz­dag pályája, változatos írás- művészete példa lehet. A ,keddi Stúdióban arról fag­gatták, még mindig elége­detlen-e a televízió kulturá­lis hetilapjának színvonalá­val:. Ugyanis jó pár eszten­deje csak reménykedett a kitűnő író, hogy lehet még valami a Stúdióból... Az azóta felnőtt televíziós kulturális hetilap valóban produkált már több jó ösz- szeálIrtást a hazai és a világ kulturális életéről, ám fur­csa volt épp most kedden Galsai dicséretét hallgatni, hiszen az utóbbi idők egyik leggyengébb műsorát láttuk. Hebegésen, habogáson kívül nem futotta többre, azaz nem sóikat tudtunk meg a riportertől és szereplőitől. Elleniben érdeme volt Vinkó Józsefnek, hogy ráirányította a figyelmet azokra a kisszín- házi csoportokra, műsorokra, amelyek már-már botrányo­san silány produkciókkal ve­szélyeztetik a közízlést. Szó­ba jött A nők diadala is, amelynek kaposvári bemu­tatója nemcsak a jó ízlést sértette, hanem a társulat magatartása a művészi hi­vatással is ellenkezett. Arra hívta föl a figyelmet az el­hangzott riport, hogy ne nézzék el a műsorokat el­lenőrzők az ízléstelenséget, a silányságot a színpadon. Horányi Barna az útburkolatot pedig tíz­ezer négyzetméternyi kocka­kőből készítették. Különösen szép látványt nyújt a Rast- relli tervei alapján épített Szent András templom és az egyik, középkori várra em­lékeztető épület, amelyből Mihail Bulgakov műveiben is olvashatunk, aki a közel­ben lakott. A helyreállított Csodálatos kilátás nyílik in­nen az Andrejevszkij szpuszkra. Gyakori vendégek itt a művészek. Andrejevszkij szpuszkon nyílt meg az Ukrán Művé­szek Szövetségének újabb alkotóközpontja, amelyben kiállítótermek és különböző műtermek kaptak helyet. Gyermekszínházi bemutató Kulturális Dorothy kalandja együttműködés Luxemburggal Luxemburgban hétfőn alá­írták a Magyar Népköztár­saság és a Luxemburgi Nagy- hercegség kormánya közti kulturális megállapodást. A megállapodás tudományos, irodalmi, színház-, film- és képzőművészeti, oktatási, valamint ifjúságpolitikai együttműködést irányoz elő. Szó van rendszeres tanikönyv- cseréről és arról, hogy a felek a itankönyvékbe foglal­tak útján is törekszenek egy­más országának, történelmé­nek, kultúrájának kölcsönös megismertetésére. A Magyar —Luxemburgi Kulturális Vegyesbizottság legalább há­rom évenként ül össze. A megállapodást dr. Németh Jó­zsef, hazánik luxemburgi nagykövete és Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter írta alá. „Dorka a beláthatatlan kansasi rónaság kellős köze­pén 'lakott Henrik bácsival, aki földecskéjét művelte meg Emmi nénivel, Henrik bácsi feleségével. A házuk kicsike volt, mert a fát, amiből épült, szekéren kellett hozni IBM a könyvesházban ÚJDONSÁGOKAT A FALVAKBA IS A hosszú ítéli estéken bi­zonyára a falvak, kisvárosok lakói iis többet olvasnak. Nemcsak a tévé képernyője foszforeszkál a patinás régi házakban, meg számos falu takaros, új portáin, hanem a lámpa fényében könyv fö­lé hajló embereket is lá­tunk. Ott különösen, ahol a „lámpa” szót még eredeti, petróleumtáplálta mivoltában kell érteni: a tanyákon, aho­vá még a villany sem ért el. De a könyvek ide is el­hozzák a nagyvilágot, múltat és jelent, megismerheti az olvasó ikortárs és rég holt mesterek remekműveiből. Hogy a legkisebb faluba is eljussanak a szépirodalom, vagy a tudomány és techni­ka újdonságai, ebben jelen­tős szerepet vállal a Könyv­értékesítő Vállalat. 1,2 milli­árdos tavalyi forgalmának közel felét vidéken, a szövet­kezeti bolthálózatban adták el. Ám ezzel a több mint félmilliárd forint vidéki ér­tékesítési eredménnyel sem elégedettek, mert ennél job­bat is el lehetne érni. Ha például a készletgazdálkodás szabályai nem lennének azo­nosak az öntöttvasalkatrészek és Arany János verseskötete esetében. A jelenlegi előírá­sok éppen az időt álló, klasz- szikus műveket sújtják a leg­jobban, amelyeknek értéké­ből semmit sem vesz el az, hogy egy vagy több évvel ezelőtt nyomtatták ki. Konkrét tapasztalait bizo­nyítja, hogy lehet segíteni, az ellentmondás feloldásával. A Könyvért 18 közös boltot lé­tesített vidéken, ezek készle­te a vállalatot terheli. Így e boltok gazdagabb kínálat­tal várják az olvasókat, s en­nek eredményeként több könyvet tudnak eladni. Az irodalomnak nagy szere­pe van. az anyanyelv megsze­rettetésében. Ez természete­sen akkor is igaz, ha a ha­zánkban élő nemzetiségekről van szó. A Könyvért 48 nem­zetiségi településre viszi el az ott lakók anyanyelvén írott műveket a bizományo­sok segítségével, és húsz szövetkezeti könyvesbolt szolgálja e nemes ügyet. Persze nem mindig, és nem mindenki tud megvásárolni annyi olvasnivalót, amennyi érdekli. Ezért vannak a könyvtárak országszerte. Ta­valy már közel hétezer könyvtárral volt szerződésben a Könyvértékesítő Vállalat. Újabban nemcsak az írott szávai keresi fel a könyvtá­rakat, hanem 60 féle video­kazettát is kínál, amelyekre eddig 4 millió forint értékű megrendelés érkezett az or­szág különböző tájairól. El­sősorban népszerű, tudomá­nyos és ismeretterjesztő ka­zettákat, és az iskolai tan­anyaghoz kapcsolódó filme­ket kínálnak, mint az Ár­vácska, Édes Anna, Kincs­kereső kisködmön. Nagyszabású fejlesztés, 400 milliós beruházás biztosítja, hogy a Könyvértékesítő Vál­lalat a korábbinál is haté­konyabban szolgálja a ma­gyar kultúra és művelődés ügyét. A S2IM Köszörűgép­gyárból könyvesházat csi­náltak, úgy is mondhatnánk, hogy könyves kereskedőhá­zat. A modern kifejezés mél­tán megilleti, hiszen például számítóközpontja már műkö­dik, 12 terminállal. Az IBM már emlékezetébe véste 13 ezer könyvtár adatait, a vál­lalat 1986 évi tervét (a terv- módosítás a gépnek néhány percig tart), a raktárgazdál­kodást is a számítógép vég­zi, amely 20 ezer könyvei­met képes „észben tartani”. Nem kell bővebben magya­rázni, mennyire megkönnyíti mindez az ország legtávolab­bi tájáról érkező kérések, rendelések teljesítését is, A valamikori öntöde helyén pe­dig már csaknem készen van a korszerű magasraktár, mely lehetővé teszi a törökbálin­ti, maglód! és ecseri raktár felszámolását. Űj boltokat is nyit a Könyvért az idén Budaörsön, Győrött, Szegeden, Pécsett és Egerben. De a budapesti Vá­ci úti Könyvesházban is egy­re 'inkább adottak a feltéte­lek ahhoz, hogy a korábbinál is jobban és gyorsabban tel­jesítsék az ország különbö­ző tájairól érkező kéréseket. IBM állandóan készenlétben áll, hogy az érdeklődőknek azonnal pontos információt adjon, s a könyvek ezrei is ott helyben várakoznak majd a feldolgozásra, és kiszállí­tásra. E korszerű és haté­kony könyvkereskedelmi szervezet közel hétezer ma­gyar könyvtárat szolgál, és a szövetkezeti könyvesboltok hatáskörében élő négy és fél milliónyi embert segít meg­nyerni az olvasás ügyének. I. E. sok-sok mérföldnyi távolság­ból.” Így kezdődik az a me­seregény, amely magyarul !s több kiadást megért, és a gyerekek egyik legkedvesebb olvasmánya. Lyman Frank Baum írta, a címe: Űz, a nagy varázsló. Kaposváron tíz évvel ez­előtt Babarczy László rende­zésében mutatták be Schwa j- da György színi változatát Tamássy Zdenkó zenéjével. Szerdán újra találkozhatnak a somogyi gyerekek a nem minden tanulság nélküli me­sével. Dorka ismét Csákányi Eszter lesz, a „régiek” közül Cselényi Nóra, Komlós Ist­ván, Gőz István ölti fel jel­mezét. Kuna Károly, Vizs- nyiczai Erzsébet, Krum Ádám, Tóth Béla, Lugosi György és Lukács Csilla ugyancsak mesébe költözik. A rendező is a „régi”: Ba­barczy László ezúttal azon­ban társként Mohácsi János­sal. Régi tanterve két gyűjtenek Oktatástörténeti kiállítás­ra készül a Mezőgazdasági Múzeum vépi baráti köre. Kiss Kálmán nyugdíjas ta­nár, a baráti kör titkára kez­deményezésére az alsó- és a középfokú mezőgazdasági szakoktatás történetét dol­gozzák fel a XVIII. század közepétől napjainkig. Eredeti dokumentumokat: fényképeket, okleveleket, ré­gebbi tan-terveket, iskolai cégtáblákat, tanulójelvénye­ket, egyenruhákat, oktatási segédeszközöket továbbá maketteket várnak — egye­bek között — a vépi Mező- gazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intő­ket címére. Kijeit legrégibb ufeája Restaurátorok munkája nyomán újjászületett, szó szerint az elmúlt századok­ba tért vissza az Andre­jevszkij szpuszk (András lejtő (Ukrajna fővárosában, Kijeviben. Ez is részét ké­pezi az itt kialakítandó „Ősi Kiijev” építészeti mű­emlékegyüttesnek, melyhez több más, az ősi építészetet képviselő műemlék is tarto­zik. A szakértők véleménye szerint ehhez a kanyargós, meredek utcához — régebbi nevén Boricsev szpuszk — kapcsolódik a Dnyeper part­ján fekvő város, a Szovjet­unió egyik legrégibb váro­A kijeviek és a városba lá­togatók szeretik ezt a régi utcát. sa (nemrégiben ünnepelték az alapítás 1500. évforduló­ját) történetének kezdete. Megemlíti ezt az utcát az Ének Igor hadáról című eposz is: „Megy Igor a Bo- ricseven..Hosszú időn át ez volt a legrövidebb út a fejedelmi Felsőváros és a Podol (az Alsó-város) keres­kedő és iparos negyedei, a Dnyeper-iparti kikötők kö­zött, Kijeviben ugyanis már a XI. században virágzottak a művészetek, a kézműves ipar, az építészet és a keres­kedelem. A nomád törzsek támadásai és az azt követő viharos évek semmit nem hagytak a régi korokból. A kijevi restaurátorok el­határozták, hogy felújítják a nevezetes lejtőt. A járdát ősi receptek alapján gyártott sárga téglákból rakták ki, TV-NÉZŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents