Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-14 / 11. szám
1986. január 14., kedd Somogyi Néplap 3 A kommunisták Megkezdték a termelést az exportüzemben Űj vállalkozások az Agrobernél Bővülő feladatok, nagyobb lehetőségek érdekei Tudjuk, hogy társadalmunk az érdekviszonyok szempontjából sem homogén — bár főbb mozgásait tekintve ebbe az irányba fejlődik. A politikai gyakorlatban a kommunistáknak számolniuk kell társadalmunk összetett érdekviszonyaival, hiszen az emberek tevékenységét végső soron érdekeik határozzák meg. A pártot és szervezeteit tömegesen érik azok a társadalmi hatások, amelyek az egyes osztályok, rétegek, társadalmi csoportok közös, általános érdekein túl, azok sajátos, részérdekeihez kötődnek, s amelyek nem egyszer egymással is ellentmondásban állnak. E hatások a párt- szervezetek tevékenységében, a párttagok gondolkodásában, a felmerülő kérdések elemzésében, illetve a rájuk adandó válaszok tartalmában egyaránt megjelennek. A szocializmus viszonyai között megvannak a feltételek a társadalmat alkotó osztályok, rétegek, csoportok és egyének alapvető érdekei egységének kialakításához. Ezt a szocializmus természete, társadalmi, politikai és gazdasági viszonyai teszik lehetővé. Az érdékek összehangolásának lehetősége azonban nem automatikusan jön létre, hanem az érdekviszonyokkal számoló tudatos tevékenysége révén. Ebben pedig az kulcskérdés, tudunk-e olyan célokat kitűzni, olyan döntéseket hozni, amelyekben a különböző helyzetű emberek ráismernek saját érdekeikre, s amelyek megvalósításáért éppen ezért személyes elkötelezettséget érezve magas fokú cselekvőkészséget tanúsítanak. Az elmúlt évtizedek jelentős társadalomtudományi felismerései közé tartozik az érdekviszonyok szerepének mélyebb megismerése, s a politikai gyakorlatban való fokozott figyelembevétele. A pártnak az érdekviszonyok feltárásában, egyeztetésében — vezetőszerepénék lényegéhez kötődő — alapvető funkciója van. Az érdekek sokféleségét, összetettségét jobban figyelembe vevő politikai gyakorlat azonban vissza is hat a pártra, érinti munkáját, vezetési stílusát, de konzekvenciákkal jár a pártdemokrácia, ezen belül a pártban folyó vitákra is. Ügy tűnik, hogy ezt eddig nem vizsgáltuk, nem vettük figyelembe kellőképpen a párt belső életében, politikai gyakorlatában. Részben ezzel függ össze, hogy a különböző érdekekkel kapcsolatos kérdésekről nem a pártszervezetekben folynak az érdemi viták, hanem más fórumokon. Nem fejlődött még ki markánsan a társadalomban, illetve a pártszervezet működési területén ható különböző érdekek feltárásának, rangsorolásának párton belüli mechanizmusa. Pedig a párt szervezeti felépítésénél, szervezeteinek minden fontos területen való jelenléténél, és tagságának szociális összetételénél fogva egyaránt alkalmas arra, hogy közvetlenül is érzékelje társadalmunk valóságos érdekviszonyait, szüntelenül újra termelődő ellentmondásaikkal együtt. A párttagok szociális összetétele azt mutatja, hogy a pártban különböző társadalmi helyzetű emberek vannak, akik az alapvető közös érdekek mellett személyükben is hordoznak eltérő részérdekeket. A felmerülő kérdéseket az általuk képviselt érdekektől motiváltán szemlélik. A pártnak alapvető érdeke, hogy a társadalom érdekviszonyai ne csak társadalmunk politikai rendszerének különböző szer- * vezetem keresztül áttételesen, hanem a párton belül ■ közvetlenül is felszínre kerüljenek. Ez fontos feltétele annak, hogy a pártszervezetek politikai cselekvésük során jól érzékeljék, s megfelelően vegyék figyelembe az érintett érdekeket. Ezért keresni kell annak módját, hogy az érdekviszonyok felszínre kerülését és megismerését a párton belül is céltudatosabban ösztönözzük. Az érdekek sokféleségében mit képviseljen a párszervezet? Az egyéni, a csoport, vagy a társadalmi érdeket? Egyiket sem hagyhatja figyelmen kívül, de azt mindig a konkrét körülmények alapján kell meghatároznia, hogy mit és milyen súllyal vegyen figyelembe. Alapállása, irányadó célkitűzése mindig a társadalmi, a csoport és az egyéni érdékek összhangjának megteremtése, vagy közelítése kell hogy legyen. A pártszervezet képviseli a társadalmi érdeket is, hiszen ezt fejezi ki a párt politikája, amelynek helyi képviselője, megvalósítója. De a pártszervezet része a vállalati munkakollektívának is. Érzékeli és képviseli annak napi és távlati érdekeit, de nem mondhat le arról sem, hogy a hozzáforduló és sérelmet szenvedett emberek jogos érdekei mellett kiáilljon. Felmerül a kérdés: nem vezethet-e az érdekviszonyok erőteljesebb figyelembevétele politikai gyakorlatunkban a pártegység esetenkénti gyengüléséhez? Ügy vélem, nem. Abból kell kiindulni, hogy a társadalom, s benne a párttagok érdekviszonyainak összetett jellege, sokfélesége realitás, amely létezik és hat akkor is, ha felszínre jutását nem szorgalmazzuk. Céltudatos feltárásuk, elemzésük viszont a párton belül lehetővé teszi hozzáértő kezelésüket, hatékonyabb felhasználásukat a politikai gyakorlatban. Nincs pontos mércéje, mi számít erkölcsi sikernek egy-egy hosszabb közéleti .tevékenység nyomán. Kertész Rezső nyugdíjas, a Tüzép- ikirendelitsóg egykori igazgatója, aki több minit huszonnyolc évig tevékenykedett a kaposvári Vörös Hadsereg úti körzeti népfrontbizott- ságban tagként, titkárként, majd tizennyolc évig elnökként, elsősorban arra büszke, hogy az emberek előre köszönnek neki a környéken. Jól ismerik, s tudják, menynyire szereti ezt a munkás- kerületet. Ezt a ragaszkodást a szülői háziból hozta, hiszen édesapja negyvenkét évig dolgozott a cukorgyárban, mint vdllanytelep-kezelő. S ő maga is beállt egy időre, mielőtt elkezdte a felsőkereskedelmi iskolát, s a villan yszerelő-segédségig vitte. — Volt, hogy megkérdeztek tőlem: „Rudi bácsi, miért csinálja?” Mindig azt válaszoltam.: „Ha ezt nem csinálnánk a többiekkel együtt, akikor ez a városrész ott tartana, ahol 1938-ban volt.” Nagyon örülünk annak, mékkora a változás. Jó látni, hogy mit értünk el. Megépültek az utak; most már csak egy utcában nincs. Bejön a mentő, a szemetes - kocsi, s mindenki nyugodtan használhatja az autóját. Egy pillanatra elhallgat, majd így folytatja: — Soha el nem mertem képzelni, hogy a busz egyszer majd fölmegy a Rórna- hegyire. Addig jártunk utána, amíg megoldották a Szigetvári utca felől... Ülünk a Dobó István utcai családi házban, amelyet harminc évvel ezelőtt építettek. Hirtelen kimutat az ablakon : — Most majd megkezdődik a kisgáti lakótelep építése. Még szebb lesz ez a környék! Soha nem készített pontos leltárt; a legfontosabb beruházásokat azonban akkor Fejlesztik a fóliás sonka gyártását Tegnap újra megindult a Kaposvári Húskombinát ex- portüzemében a munka. Ezerötszáz darab sertést vágtak le, s ezzel biztosították, hogy a többi üzemrész is, folyamatosan bekapcsolódhasson a munkáiba. Ma már működik a csontozó és a pácoló, holnap pedig a töltő és hőkezelő üzemrész is teljes kapacitással dolgozik. Szerdán a dobozolt sonkából már készterméket is elő tudnak állítani. A tervek szerint ezen a héten 9500 darab sertést vágnák a kombinátban. A szokásos évi karbantartás december 23-án kezdődött, s ahogy Dóczi Imre termelési főmérnök elmondta, az idén kevesebbe került a szokásosnál — „mindössze” tíz millió forintot fordítottak a felújításra. Ennek oka az volt, hogy sokszor — import- kiváltásként — magyar alkatrészék beépítésével tudtak dolgozni. A legtöbbe a padozat-ifelújítása került, ezt az Elastic és a budapesti Energiagazdasági Intézet Szakszövetkezetének dolgozói készítették. A műgyanta alapanyagot a nyugatnémet kivitelező cég bocsátotta a húskombinát rendelkezésére. A csúszásmentes padozatot Iindurit/B műgyantából a kombinát tmk műhelyének dolgozói készítették el, ezzel is takarékoskodva a felújításra szánt keretösszeggel. A kapacitásnövelés érdekében egy olyan új technológiával működő pácollóigépet is beállítottak, amely Európáiban újdonságnak számít. A Langen típusú géppel, pontosabb munkát tudnak végezni. is el tudná sorolni, ha álmából ébresztenék. Hol útért, járdáért, hol vízért, villanyért verekedtek. Parkok, játszóterek jelzik igyekezetüket. Sok társadalmi munkát vállaltak, a lakók virágot ültették az utcán. A városi népfrontbizottság is elismerte a körzeti népfront- bizottság tevékenységét; 1977-ben oklevéllel tüntette ki. — Mi nem sajnáltuk a fáradtságot, amikor tanácstagi beszámolóra, népfrontren- dezvényekre készültünk — emlékezik vissza. — Mások odaadták a meghívókat a gyerekeknek az iskolában, s egy részét rossz címeikre dobálták be. Én másként csináltam a segítőtársaimmal. Pénteken-szómba ton* személyesen hordtuk ki, még vén fejjel is. Meg is volt az eredménye: megtelt a nagyterem, még az ajtóban is álltak. Kertész Rezső a mostani választáskor búcsút mondott a körzeti elnöki tisztségnek, a városi mépfromtbizattség- ban huszonhárom éve viselt tagságának. Elmúlt hatvanhat éves; s ezt egyre jobban érzi. Köszönő levelet mutat, amelyet a városi elnök és titkár írt alá. Az export — tekintettel a biológiai vizsgálatok idejére — két hét múlva kezdődik. Ebben a hónapban száz tonna exportképes sonka előállítása a feladat. Az exportüzem éves terve: az amerikai exportra gyártott dobozos sonkából 3600 tonna, a szeletelt bacon szalonnából 300 tonna, a táblás baconból 350 tonna. Tovább fejlesztik az 1985-ben megkezdett fóliás sonka gyártását, ebből az idén 650 tonnát exportálnak a nyugat-európai országokba. Az új szabályozók remélhetően meghozzák a sertéstenyésztő kistermelők kedvét, s azzal, hogy a minősítési lehetőség is adott, várhatóan jobb minőségű hús kerül az idén feldolgozásira. — Mindig népfrontos voltaim, s azért most sem szakadék el a mozgalomtól. Számítanak rám a várospolitikai bizottságban. A körzeti pártalapszervezetben pedig azt a megbízatást adták, hoigy legyek összekötő köztük és a körzeti népfrantbizott- ság között. Nem is lőhet elképzelni a városi népfrontmozgalmat nélküle. A kitüntetései többségét is e közéleti tevékenységéért kapta. A lakóhely fejlesztéséért jelvénytől a Munka Érdemrend bronz fokozatáig. A megyei nép- froimtértekezleten ő is azok között volt, akik átvették a most alapított emléklapot a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárától. Nem mindenki tudja róla, hogy mint egykori fegyveres partizán, elismert tagja a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének, s megkapta a Partizánemlékérmet is. Már búcsúzkodtunk, amikor megjegyezte: — Az emberek nem tudják, hogy már nem én vagyok a népfrontéin óik. Becsengetnék, jönnek a panaszukkal ... Mit tegyek? Küldjem őket a tanácstaghoz? Lajos Géza A mezőgazdasági üzemekben az utóbbi években egyre kevesebb pénz jut az újabb beruházásokra. Azt a keveset pedig inkább a kisebb rekonstrukciókra, állag- megóvásra fordítják. Ennek ismeretében milyen lehetőségei vannak a mezőgazda- sági beruházásokkal, tervezésekkel foglalkozó vállalatnak, az Agrobernek? Erről kérdeztük Tóth Károlynét, a vállalat Somogy megyei kirendeltségének igazgatóját. — A tervezésen belül műszaki és meliorációs feladatokat látunk el. Az előbbiben lényeges változás az lesz, hogy — pontosan az üzemek anyagi helyzetének ismeretében — az úgynevezett tárcán kívüli munkák felé kívánunk nyitni. Ez volt az első ilyen évünk, az egyéb munkák részaránya az idén 3,7 százalék volt, az összes tevékenységünkhöz képest ez az arány a jövőben növekedni fog. A meghatározó feladatkörünk azonban változatlanul a mezőgazdasági üzemekhez kapcsolódik. Gondolok itt például a világbanki hitellel épülő gabonatárolókra. Ebben az évben 31 ezer tonna tárolótér tervezését végeztük el, amelyek világbanki hitelből állami támogatásból és saját erőforrásokból épülnek föl, ezen kívül 4 ezer tonna — állami támogatásból és saját erőből épülő — tároló tervezését vállaltuk. A már megvalósult létesítmények közül 20 ezer tonna a gabonaipar számára készült el, egy-egy tároló Siófokon és Marcaliban. Ezek mellett kisebb tsz beruházásaink is voltak, de nem túl jelentősek, mivel elsősorban a gépi beruházás kerül előtérbe a gazdaságokban is. — A meliorációs munkákban azonban úgy tudom hosszú időre lesz feladatuk. — A Balaton vízminőségének javítására hozott 1983- as kormányhatározat valóban évekre, sőt évtizedekre meghatározza az ilyen irányú tevékenységünket. A program 2005-ig szól, ennek első lépcsőiéként mi a múlt évben elkészítettük a déli part 145 ezer hektáros vízgyűjtőrendszerének tanulmánytervét, amit ez év elején jóvá is hagytak az illetékes szakbizottságok. Hogy a munkákkal a jövő évben indulhassunk, a MÉM felkérésére 80—120 millió forint értékben kiviteli terveket is készítettünk. — Az említetteken kívül van más lehetőség is az előrelépésre? — Még nem esett szó a beruházásszervezésről, ahol több teljesen újszerű munkánk volt az idén. Ennek folytatásaként jövőre előtérbe kerülnek az úgynevezett érdekeltségi szerződés- kötések, amelyek révén részmegosztás alapján nyereségre telhetünk szert egy-egy elvégzett munkával. Természetesen többlet szolgáltatást is kell nyújtanunk a hagyományos lebonyolításhoz és műszaki ellenőrzéshez. — Ezek a változások szervezeti korszerűsítéssel is párosulnak? — Január 1-től az Agro- ber országos hálózata megváltozik. A Somogy megyei kirendeltség, mint kaposvári iroda működik majd, több szomszédos megyében pedig csak képviseletek lesznek. Ezáltal az életterünk bővül, más megyékben is dolgozhatunk. Ugyanakkor a fő tevékenység megtartása mellett más munkákat is elvállalhatunk. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Az új támogatási lehetőségek már ismertek a mezőgazdaságban, ennek ellenére úgy látom; hogy ez nem tölti ki a kapacitásunkat, ezért már felvettük a kapcsolatot a helyi tanácsokkal és — természetesen a verseny szellemében — vállalkoztunk ma még talán szokatlan feladatok megoldására is. így például a városi tanács megbízásából a ka- posfüredi óvoda bővítésének tervezését, a lengyeltóti iskola fűtésátalakítását, Kéthe- lyen a tornacsarnok kivitelezését végezzük el. — Biztosított ehhez a szakembergárda is? — A nyáron még voltak gondjaink, de ma már elmondhatom, hogy mind a mezőgazdasági', mind az azon kívüli feladatokra jól képzett, tenni akaró szakemberek dolgoznak a vállalatnál. — Mit vár a jövő évtől? — A munkák ötven százalékát még szerződésekkel lekötöttük, a tervezési ágazatban van még hiányunk, de ez egyben rugalmasságot is biztosít. Ismerve a mezőgazdasági üzemeket, tudom, hogy sok helyen elavult a technológia, tehát, hogy ne maradjanak el, váltani kell. Biztos vagyok abban, hogy az új szabályozás ezt is lehetővé teszi és mi felkészülten várjuk a hozzánkforduló gazdaságokat. N. Zs. Takács István A munkáskerület szószólója
