Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-13 / 10. szám
2 Somogyi Néplap 1986. január 13., hétfő Ágazati szakszervezetek kongresszusai tanácskoztak (Folytatás az 1. oldalról) A beszámoló feletti vitával folytatta munkáját vasárnap a kongresszus, összesen 42 küldött kapott szót. A felszólalások érintették a vasasmozgalom előtt áilló feladatokat, s megfogalmazódott a szakszervezet i munka javításának igénye is. A vitáiban felszólalt Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, aki azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozgalom eddigi eredményeire építve szükséges a szakszervezeti testületek munkamódszereinek és munkást Húsának megújítása. A tagság az eddiginél több önálló kezdeményezést igényel az érdekképviseleti szervektől. Kapolyi László hozzászólásában elsősorban az ipar A szakszervezet Jókai téri székhazában szombaton folytatta tanácskozását a Medosz XXVI. kongresz- szusa. A tanácskozáson részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, Villányi Miklós mezőgazda- sági és élelmezésügyi államtitkár és Nagy Sándor, a SZOT titkára. A kongresszuson felszólalt Szabó István, aki átadta a Központi Bizottság üdvözletét. Elöljáróban kifejtette: az elmúlt öt évben a mező- gazdaság nemcsak hogy ösz- szességében felelt meg a belföldi ellátás és az export követelményeinek, hanem a részfeladatokat is teljesítette. A nehezülő gazdasági környezetben, a nem egyszer szeszélyes időjárásiban azonihan az üzemeknek mintegy harmada — részben külső okok miatt is — nem tudott megfelelni a követelményeknek. Ha tettek is erőfeszítéseket a helyzethez való igazodáshoz, küzdelmüket, nem egyszer, túlságosan hamar feladták. Figyelmeztető, hogy esetenként még a jó földön gazdálkodók is jövedelmezőségi gondokkal küszködnék, ami arra utal, hogy nem tettek meg mindent saját boldogulásukért. A gazdálkodóknak mintegy harmada megfelelt A SZOT Központi Iskolájában szombaton összeült a V egy ipari Dolgozók Szakszervezetének XXIV. kongresszusa, amelyen részt vett Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kapolyi László ipari miniszter; ott volt Alain Covet, a Vegyipari, Kőolajipari és Rokonszakmabeli Dolgozók Szakszervezete Nemzetközi Szövetségének főtitkára is. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszámolója és Dajka Ferenc főtitkár szóbeli kiegészítője egyaránt megállapította, hogy a szakszervezet előző kongresszusa határozatainak jó része a vállalati alapszervezetek tevékeny közreműködésével megvalósult: az elmúlt öt évben dinamikusan nőtt a vegyipar termelése és kivitele, az elért gazdasági eredmények alapján sikerült megőrizni, illetve néhol javítani a dolgozóik életszínvonalát és kedvezően változtak a többség munkakörülményei is. A két kongresszus között eltelt időszak számottevő eredménye, hogy a vegyiparban jelentősen csökkent az egészségtelen munkahelyek száma, a munkakörülmények javítását azonban a szakszervezetnek tovább kell szorgalmaznia, mert még te, s mindenekelőtt a műszaki fejlesztés gyorsítását és a kiemelt fejlesztési programok megvalósítását szorgalmazta. A vállalkozási formákról szólva elmondta, hogy aiz iparvállalatoknál hasznosítani kívánják a gazdasági munkaközösségek tevékenysége során szerzett értékes tapasztalatokat, s a fő munkaidő becsületéinek és rangjának erősítésével igyekeznek majd összekapcsolni a két tevékenységet. A vitát követően a küldöttek elfogadták a kongresszus határozatát, végül megválasztották a vezető szerveket és tisztségviselőket. A szakszervezet elnöke Borovszky Ambrus, tilelnö- kök: Szabó Piroska és Schiller János. Főtitkára Herczeg Károly, titkárok: Baranyai Géza, Farkas Lajosné, Hidasi Lajos és Paszternák László. a gazdasági fejlődés támasztotta új követelményeknek, a nehezülő körülmények között is előbbre léptek. A TOT elnöke szólt arról, hogy a mezőgazdaságnak központi támogatásra is szüksége van, mivel növekvő társadalmi elvárásokkal kell) szembenézni. Nem lehet azonban számítani olyan mértékű külső pénz-beáramlásra, mint amilyen két évtizeddel ezelőtt megalapozta a korszerű nagyüzemi gazdálkodást. Az, hogy a mezőgazdaság a mai színvonalon termel, igazolja a felsőoktatás és egyúttal a kutatás sikerességét is — hangsúlyozta a továbbiakban Szabó István. Foglalkozott a munkafegyelem kérdésével, ezze1 kapcsolatban azt hangsúlyozta : a fellelhető ellentmondásokkal, visszásságokkal és hibákkal azért is foglalkozunk ma többet, mint régebben, mivel jelentősen nőtt a felhasznált termelőeszközök értéke. A kongresszus a vitát követően határozatot hozott, majd megválasztotta a Medosz vezető testületéit és a tisztségviselőket. A szak- szervezet elnöke: Hunya István; főtitkára: Dobi Ferenc; titkárai: Bereczki András, Czirmay Tibor és Varga György. mindig csaknem ezerháromszázán dolgoznak különféle ártalmaknak kitéve. Kedvezően alakultak a keresetek az elmú’t időszakban a vegyiparban, az itt dolgozók bére összességében az ipari átlagnál nagyobb mértékben emelkedett, p így reálbérük nem csökkent, sőt egyes szakmákban még valamelyest nőtt is. A vitában hozzászólt Hámori Csajba is. — A fejlődéssel együtt járó új kérdésekre magunknak kell a választ megadni, ezzel bizonyíthatjuk a szocializmus erejét, képességét a megújulásra — mondotta. A legfontosabb feladatok között említette a VII. ötéves terv célkitűzéseit, egyebek között a termékek műszaki színvonalának, minőségének javítását, a termékszerkezet korszerűsítésének meggyorsítását, ami elengedhetetlen feltétele a kiegyensúlyozottabb külkereskedelemnek, az életszínvonal érzékelhető emelésének, az antiinflációs politika eredményes valóra- váltásának. A gazdaságtalanul, illetve veszteségesen működő vállalatok helyzetéről szólva elmondotta: a cél elsősorban ezeknek a vállalatoknak a megerősítése, termelésük gazdaságosságának javítása, s csak végső eszköz lehet a gyárkapuk bezárása. Hámori Csaba kitért a KISZ ifjúságnevelő, a fiatalokat mozgósító feladatokra is. Mint mondotta: a fiatalság lendülete hozzájárulhat társadalmi, gazdasági kérdéseink megoldásához. A különféle érdeklődésű fiatalok mozgósítása, közösségi életbe bevonása érdekében a KISZ mellett a jövőben többféle szervezeti formára lesz szükség, olyanokra, ahol mindenki megtalálhatja a számára vonzó programokat. Vasárnap a felszólalók többsége kedvezően értékelte alapszervezetük tevékenységét az elmúlt időszakban, a szakszervezeti tisztségviselők általában megfelelően éltek megnövekedett hatáskörükkel, s a mozgalom is jobban alkalmazkodott a változó követelményekhez. Emellett azonban sokan kiemelték: tovább kell erősíteni a szakszervezetek gazdaságsegítő munkáját, érdekvédelmi, érdekképviseleti funkcióit. Szombaton, kezdte meg kétnapos tanácskozását a Postások Szakszer vez e té n ek XII. kongresszusa. Megjelent Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, Szlovatsik Károly, a SZOT titkára és Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszámolója és Csáki Lászlóné főtitkár hozzáfűzött szóbeli kiegészítése is megállapította: a szakági szakszervezet sokoldalúan támogatta a posta új szolgáltatásainak bevezetését és a korábbiak javítását segítő kezdeményezések, munkám ozgalmalk kibontakoztatását. A posta dolgozói erőfeszítéseinek köszönhetően a VI. ötéves tervben ösz- szességében sikerült elérni a kitűzött legfontosabb célt: megőrizni és helyenként javítani is a postai szolgáltatások színvonalát. Gondot okozott, hogy a postahivata- ilok, teleifon-, telex- és egyéb postai hálózatok fejlesztésére a számítottnál kevesebb pénz jutott. A fejlesztési lehetőséget többszörösen meghaladó telefonigényeik kielégítése érdekében a posta átcsopor- sította anyagi erőforrásait más postai aláigiazatok rováséra. Az intézkedések hatáséra öt év alatt megközelítően 150 ezer vonallal bővült a telefonközpontok kapacitása és mintegy százezerrel emelkedett a lakástelefonok száma. De még mindig 460 ezren várnak telefonra. A postaforgalom, műszaki fejlesztése, kisgépesitése, a rossz állagú posták rekonstrukciója és a dolgozók mun- kakörülményeioék javítása elmaradt a tervezett ütemtől. Ezért nagyon jelentős, az országgyűlés téli ülésszakáA MÁV Landler Jenő járműjavító üzemének művelődési házában szombaton ült össze a Vasutasok Szakszervezetének XI. kongresszusa, amelyen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Urbán Lajos közlekedési miniszter, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, valamint más párt- és állami szervezetek számos vezetője. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszámolója és Koszorús Ferenc főtitkár szóbeli kiegészítője egyaránt elsősorban a vasút gazdasági helyzetével és gondjaival foglalkozott, rámutatva : a feszültségekkel terhes időszak próbára tette Felszólalt Kapolyi László, aki az iparág jövőjéről szólva rámutatott: a vegyipar — az ipar egészéhez hasonlóan — csak termékszerkezetének további erőteljes korszerűsítésével tarthatja fenn eddigi dinamikus fejlődését. Az ipari miniszter utalt az iparágak együttműködésének szükségességére, hiszen a vegyipar termékei ma már épp úgy nélkülözhetetlenek a híradástechnika fejlesztéséhez, mint az új épület- és járműszerkezeti megoldások kialakításához. A felszólalások figyelembevételével a kongresszus a szakszervezet feladatairól határozatot fogadott el, végezetül megválasztották a vezető testületeket és tisztségviselőket. A szakszervezet elnökévé ismét Takács Sándort, főtitkárává Dajka Ferencet, titkáraivá pedig Gero Rezsőnét és Molnár Károlyt választották. nak döntése,, hogy a VII. ötéves tervben az előző időszakénál nagyobb állami támogatást kapjon a távközlés fejlesztése, s menet közben a népgazdaság kedvező fejlődésétől, léhetőséigeitől függően tovább is növelhető ez a hozzájárulás. A vitában felszólalt Szűrös Mátyás és az MSZMP Központi Bizottsága nevében kö- sízönitötte a kongresszus résztvevőit: Kijelentette: a postai dolgozók helytálltak és helytállnak nehéz és felelősségteljes posztjukon. A távközlés, a hírközlés és egyéb postai szolgáltatások fejlesztése nélkül nincs előrelépés. Köztudott, hogy egy sor területen feszítő a helyzet és jelentős nyomás nehezedik a postáira. Az ország vezetése tisztában van e kérdés jelentőségével, s a posta számíthat arra, hogy a költségvetéstől fokozottabb támogatást kap a mindenkori lehetőségeknek megfelelően. Ám a posta még jelentős belső tartalékokkal1 rendelkezik, és ezért az eddiginél nagyobb következetességgel kell törekednie arra, hogy korszerűsítse tevékenységét és növelje annak hatékonyságát, gazdasáigosságát. A két nap alatt több mint 33 felszólaló mondott véleményt a postai szolgáltatásokról, a szakszervezeti munkáról és sok javaslatot vetett fel a további föladatok jobb megoldására. A vita lezárását követően a konigiresz- stzus határozatiban foglalta össze a következő öt évre szóló legfontosabb feladatokat, ezután megválasztották a szakszervezet vezető testületéit és tisztségviselőit. A szakszervezet elnöke ismét Benke Gézáné, a főtitkár Gricserné Heszky Enikő, a titkár pedig továbbra is Megyeri László és Péntek Petronella. a vasutasokat, nem kevés áldozatvállalásra volt szükség ahhoz, hogy mérséklődjenek a szállítási zavarok, s ne legyen fennakadás a népgazdaság vérkeringésében. Ez ugyanakkor azt is jelentette, hogy egyes szakmai rétegeknek — különösen azokon a területeken, ahol évek óta feszítő a munkaerőhiány — kedvezőtlenül változtak az élet- és munka- körülményei. Jellemző a túlhajszoltság — a túlórák száma meghaladja az évi 14 milliót —, s nehézséget jelentenek az egyre romló műszáki feltételek, az állandósult alkatrészhiány. A gondok, nehézségek mellett az eredményekről is számot adott a beszámoló, mindenekelőtt azt hangsúlyozva, hogy a vállalatok — a MÁV, a GYSEV és az Utasellátó — elérték a VI. ötéves terv időszakára kitűzött főbb céljaikat. Koszorús Ferenc hangsúlyozta : a szakszervezet örömmel üdvözli az Állami Tervbizottság egyik legutóbbi határozatát, amely a vasút helyzetét hivatott javítani. Eszerint ágazatközi cselekvési program gondoskodik arról, hogy a jövőben gazdaságosabbá váljék a fuvarozás. A vitában felszólalt Gáspár Sándor is, aki az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a SZOT nevében megköszönte a vasutasok elmúlt években végzett áldozatkész munkáját. Mint mondatta, a vasutasok nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy minél zölkkenőmentesebb legyen a szállítási feladatok lebonyolítása. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az utóbbi időben a vasutasok nincsenek „elkényeztetve”, s amint az a hozzászólásokból is kitűnt, mintha csökkent volna a vasuitasmunka társadalmi elismerése és az a rangja, tekintélye, ami joggal megilletné. Ezen a helyzeten változtatni szükséges, el kell érni, hagy újra vonzóvá váljon a vasutas pálya, a szakma visszanyerje tekintélyét. A SZOT elnöke a legfontosabb feladatok közé sorolta a mértéktelen túlóráztatás csökkentését. Mint mondotta, néhány vasutas munkaköriben már túlzottan feszített a munkatempó, s az mór az egészség rovására mehet. Gáspár Sándor szólt arról, hogy az elmúlt időszakban szélsőséges vélemények is megfogalmazódtak a szákszervezeti imunlka megítélésével kapcsolatban. Egyesek A Budaipest kongresszusi központban vasárnap összeült a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIV. kongresszusa. Megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója1, Marjai József, a Min isetentanócs elnökhelyettese, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, ott volt több táspa vezetője, valamint az ágazat munkájához kapcsolódó párt-, állami és társadalmi szervezetek számos vezetője is. Részt vett a tanácskozáson Hie Frunze, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének főtitkára. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszámolója és Vas János főtitkár szóbeli kiegészítése egyaránt rámutatott: az elmúlt öt évben a gazdálkodás évenként változó szabályozói nemcsak ösztönözték, hanem kényszerítették is a vállalatokat a hatékonyabb munkárai, a nyereség, a jövedelem növelésére. Középpontba került a vállalkozás és annak kockázata, a piachoz való jóbb alkalmazkodás, Új vállalkozási formák alakultak ki, mint például a szerződéses, a bérleti és a jövedelemérdekeltségi rendszerek, valamint a gazdasági munkaközösségék. Jó eredményként értékelhető, hogy a kereskedelem meg tudta őrizni az áruellátás szintjét, s az alapvető termékekből javult a kínálat. Mind több teendő hárul a pénzintézetekre — folytatta a főtitkár. A megnövekedett feladatokat azonban egyre kisebb létszámmal kell ellátni, s a rendelkezésre álló fejlesztési források nem elégségesek a szükséges gépesítésihez. Ezért elengedhetetlen az érdekeltség fokozása, a olyan ügyek megoldását Is várják a szakszervezettől, amelyek nem tartoznak a feladatkörébe, mások pedig azt szeretnék, ha a szakszervezet — nem törődve a reális lehetőségeikkel — csak a követelések benyújtásával foglalkozna. Hangsúlyozta: a szakszervezeteknek a szocialista társadalomban az a szerepük, hogy a felelősség- teljes partneri viszonyból rájuk háruló feladatoknak eleget tegyenek. Végül rámutatott arra is, hogy az utóbbi időben színesebbé, gazdagabbá váilt a szakszervezetek munkája., ez azonban nem jelenti azt, hogy nem volna még javítani való. Vasárnap vitával folytatta munkáját a vasutasok szak- szervezetének kongresszusa. Több mint ötvenen jelentkeztek hozzászólásra, s 26- an jutottak szóhoz. Urbán Lajos közlekedési miniszter is szót kért, s mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy reálisan, s nem eltúlzottan kell megítélni a vasút helyzetét. Jelenleg kevesebb a munkája a vasútnak — hiszen tízmillió tonnával csökkent a vasútra feladott áru mennyisége a hat évvel ezelőttihez képest —, így logikusan feltételezik, illetve elvárják a kívülállók, hogy a MÁV a kisebb fejlesztési lehetőségékkel és az alacsonyabb létszámmal is eleget tesz a rá háruló feladatoknak. A vitát követően a kongresszusi küldöttek elfogadták a határozati javaslatot. Végül a kongresszus megválasztotta a szakszervezet vezető testületéit és tisztségviselőit. Elnöke ismét Gyócsi Jenő lett, alelnökké újból Kajcsa Józsefet és Feleki Pált választották. Főtitkár Koszorús Ferenc, titkár pedig Tolnai Ildikó és Juhász Zoltán. differenciált bérezés feltételeinek megteremtése. Az elmúlt időszakban nagy teher hárult a külkereskedelmi dolgozókra. Kiemelt szerepük volt és van a fizetőképesség megőrzésében1, a fizetési mérleg egyensúlyának javításában. Felszólalt a tanácskozáson Aczél György is, aki hangsúlyozta: a társadalom minden területén, valamennyi szakmáiban meg kell 'találni a munka valódi értékét, helyre kell állítani becsületét, s ezt csak jobban szervezett, több örömet hozó tevékenységgel lehet megvalósítani. Felhívta a figyelmet arra, míg a technikai színvonalban a legfejlettebb országoktól mintegy egyharmad- dal vagyunk lemaradva, munkateljesítményünk fele azokónalk. Ennék alapvető oka a munkafázisok helytelen összekapcsolása, a kooperációiban meglévő több hiányosság és a szervezetlenség. A továbbiakban arról szólt, hogy az ágazathoz tartozó szakmák mindegyike valamiféle szolgáltatást nyújt, óm erről gyakorta elfeledkeznek. Egyre inkább elharapódzók az a szemlélet, hogy munka nélkül, ügyeskedéssel kell vagyont szerezni, ezért indokolt a szigorú elszámoltatás, az adóztatás. A szolgáltatások értékének megítélésénél azt kell nézni, hogy mit adnak a közösségnek. Egy szakma helyét, szerepéét nemcsak ösztönző anyagi eszközökkel, de erkölcsiekkel is lehet és kell növelni — mondotta a továbbiakban, Az, hogy az egy főre eső jövedelmet milyen ütemben tudjuk megtermelni, 'rendkívül sok mindentől függ, elsősorban a munkától, a technikai fejlettségtől. A kongresszus hétfőn folytatja munkáját. előtt aillo feladatokat elemezA mezőgazdaság teljesítette a részfeladatokat is Dinamikusan nőtt a vegyipar termelése és kivitele A posták rekonstrukciója elmaradt a tervezettől Fontos, áldozatos munkát végeztek a vasutasok A kereskedelem megőrizte az ellátás szintjét
