Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 9. szám

1986. január 11., szombat Somogyi Néplap 3 Eredmények, célok a megye erdőgazdálkodásában A tervezettnél kevesebbet telepítettek Három százalékkal — 1526 hektárral — nőtt az elmúlt évben a termelőszövetkezeti erdőterület Somogybán: a ki­vágások és új telepítések az üzemterveknek megfelelően valósult meg közös gazdasá­gainkban. 1985-ben tudvalé­vőén megnőtt a kereslet a tűzifa iránt, s mintegy har­minc téeszben — természete­sen engedély alapján — pót­kivágások is történtek. A me­gye összes fakitermelésén be­lül azonban csak alig több mint egynegyedes aránnyal részesedtek a most zárult VI. ötéves tervben a termelőszö­vetkezetek: az öt év alatt 1 millió 210 ezer köbméter fát vágtak ki a közös gazdasá­gokban. 1981 és 1985 közötti kiter­melésre 4 millió 317 ezer köbmétert irányoztak elő az üzemtervek a Sefagnál és a mezőgazdasági nagyüzemek­ben együttvéve azonban en­nél jóval több került fűrész alá. Megyénkben az évi faki­termelés mennyisége először 1984-ben haladta túl az egy­millió köbmétert. A megye üzemtervi erdőterülete egyébként 29,3 millió köbmé­teres élőfa-készlettel rendel­kezik, s ennek az állomány­nak az évi növedéke 1,1 mil­lió köméter. Az elmúLt ötéves időszak­ra esett a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szá­mos fejlesztési programjá­nak megvalósítása, így — például — nagyot léptek elő­re a fakitermelés gépesítésé­vel, a feldolgozó kapacitás növelésével: bevezették a ra­gasztott talpfagyártást, két üzemben korszerű hulladék­feldolgozót hoztak létre és korszerűsítették parketta- gyártó vonalukat — állapí­totta meg múlt év végi ülé­sén a megyei tanács mező- gazdasági bizottsága. Azzal, hogy a Sefag 1984-ben átvet­te a volt kaposvári bútorgyá­rat, tovább bővítették terme­lési profilját. Előkészítették egy nyílászárókat gyártó üzem beruházási programját is, s mindeközben szélesedett a megye nagyüzemeit érintő integrációs tevékenység. Vágják, feldolgozzák a so­mogyi erdők fáit. De lesz­nek-e a jövőben is gazdag, a kitermelés folyamatosságát és biztonságát szolgáló, a mindenkori igényeket kielé­gítő erdeink? A bizottság ér­tékelése szerint az elmúlt öt­éves tervidőszakban az erdő- telepítések elmaradtak a ter­vezettől: az 5634 hektárból csak 3410 hektáron telepítet­tek új erdőt, ebből 2522 hek­táron a termelőszövetkezetek ültették ki a csemetéket (ezekben az üzemekben az erdőgazdálkodás fejlődését érzékelhetően segítette az öt társulás is). A megye fakitermelése az idén és a következő négy év­ben várhatóan csak kis mér­tékben nő. A téeszeket pél­dául a kedvezőtlen fafaj, ere­det és minőségi összetétel hozza hátrányos helyzetbe és továbblépni csak akkor tud­nak, ha ezeknél a fafajoknál a belföldi piac és az export- lehetőség erre módot ad. A jelenlegi körülmények min­denképpen arra ösztönöznek, hogy az erdőfelújítás, az er­dőművelés során javítsák a már említett összetételt: alapvető cél a jó minőségű méretes tölgy, bükk és éger területének növelése, tömeg- termelésre pedig a fenyvesek, akácosok és cseresek nevelé­se, ezeknél a fajoknál az új erdők faállományának gya­rapítása. A téeszeknél évi 700—800 hektáros telepítés lehetne az elérhető feladat; ebből 250 hektár a Balaton üdülőöveze­tében valósulna meg. A me­zőgazdasági bizottság megíté­lése szerint a téeszekben a csemeteigény kielégítését négy-öt termelőszövetkezeti csemetekert szolgálhatná, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaságnál pedig a gyön­gyöspusztai 60 hektáros nagyüzemi csemetekert és az erdészetek nyolc kisebb kert­je elegendőnek látszik a sa­ját célra és más igények ki­elégítésére szükséges cseme­ték előállításához. H. F. „ÜJ LAKÁSBA KÖLTÖZTÜNK” Lakáshoz jutni nem egy­szerű. Évekig kell várakoz­niuk, akiknek igénylésük már a tanácsi dossziékban is helyet kapott, s nem sok­kal kevesebbet azoknak, akik OTP-s lakást kívánnak vásárolni. Számos rendelke­zés könnyít az otthonterem­tők gondjain, de ezek még mindig nem elegendőek. Az OTP-s lakások nem az olcsóságukról híresek. Sok pénz kell azoknak, akik be­le mernek vágni egy ilyen vásárlásba. A takarékpénz­tár is igyekszik lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a fia­tal házasok mielőbb lakás­hoz juthassanak. Ilyen ren­delkezés az is, hogy évente néhány szabadkeretes lakást olyan fiataloknak ad, akik­nek van ifjúsági takarékbe­tétjük. — Az a tapasztalat, hogy ezeket a takarékbetéteket ál­talában a szülők nyitják meg s később kezdik fizetni a fiatalok — mondta Illés Antal, az OTP megyei igaz­gatóhelyettese. — Ügy vél­jük, ha valaki négy évig rendszeresen fizeti ezt a be­tétet', komoly szándékot mu­tat a takarékoskodásra, ezért kedvezményekben részesít­hetjük. 1984 utolsó hónapjá­ban 90 új lakást adtunk át, s ebből tizenhárom olyan fiataloké lett, akik ifjúsági takarékbetétesek. Falvai László és családja az új lakástulajdonosok kö­zött is külön esetnek számít. Egyikük sincs még harminc­éves, s mindkettőjüknek volt a házasság megkötése előtt takarékbetétjük. — Még a szüleim kezdték el, havi száz forinttal; én alig voltam 14 éves — mesé­li Falvainé Horváth Katalin. — Ahogy teltek az évek, mindig emelték az összeget, s amikor mi hat évvel .ez­előtt összeházasodtunk, már havi nyolcszáz forintot fi­zettünk, azaz ketten együtt ezerhatszázat. Nem volt könnyű, hiszen hamar jöttek a gyerekek: ötödik éve „ma­ratoni gyesen” vagyok. Egy fizetésből kellett gazdálkod­nunk, s minden fillérnek he­lye volt. — A Falvai csalán tulaj­donképpen szerencsésnek mondható. Katalin a Sefag fiatal üzemgazdászaként szolgálati lakást kapott, így tetemes összeget megspórol­hattak, albérletre sem kellett költeniük. A szolgálati la­kással járó megkötöttségek azonban nyomasztóak; rossz, ha valaki úgy érzi, esetle­ges munkahelyi problémák megoldhatatlan lakásgon­dokat is okozhatnak. Így aztán belevágtak a lakásvá­sárlásba. — A szülők segítsége nél­kül nem sokra juthattunk volna — veszi át a férj a szót. — Ök nemcsak a gye­reknevelésben segítenek, ha­nem anyagilag is támogattak bennünket. így is eladósod- tunk. — De megéri — nevet a feleség. Szinte egy perc nyugta sincs, a két gyerek kitölti az egész napját. Miki másféléves, most van a „tankkorszakban”, András négyéves és reggeltől-estig valami „fontos” dologgal van elfoglalva.-— Jó lenne, ha hasonló korú társak között lehetne napközben. Sajnos, nem bír­ja a közösséget, sokat beteg — mondja az anyuka —, tennivaló pedig van bőven. A gyes alatt tanultam meg autót vezetni, és hogy ne teljen teljesen értelmetlenül a szellemi fejlődésem szem­pontjából sem a gyerekgon­dozás ideje, németül tanul­tam. A férjem politikai fő­iskolára jár, esténként, ha a gyerekek már lefeküdtek, a tankönyveket bújjuk mind a ketten. A két és fél szobás lakás­ban a kisszoha lesz majd a „dolgozó”. Most még kicso- magolatlan dobozok, köny­vek raktára. A Falvai család december eleje óta érzi, mi­lyen öröm saját kulccsal nyitni az ajtót, s csendesen betenni maguk mögött. Teller József, felesége és a kétéves Melinda másfél­szobás új otthon boldog tu­lajdonosa. A szülők négy éve házasok. Eddig a szüleiknél egy fél szobát mondhattak magukénak. — A szüleim Kürtöspusz­tán laknak. 1973 óta dolgo­zom a ruhagyárban, és a házasságkötés előtt a nagy­mamámnál laktam Kapos- füreden — mondja a fele­ség. — Már akkor gyűjteni kezdtem, gondolva, valami­lyen biztos anyagi alapot kell teremtenem. Nem is hit­tem, milyen jól jön ez majd a lakásvásárlásnál. — Nagyon tetszik az új otthon — mondja a férj, aki éppen a szomszédoktól jött haza, ahol a falfúrás szinte lehetetlen feladatát próbálta megoldani. — Igaz az is, hogy felborult az eddigi csa­ládi költségvetés. A havi re­zsink háromezer-ötszáz fo­rint; eddig ilyesmire nem volt gondunk. A feleségem ezért a gyes mellett takarí­tást vállalt; szükség van ar­ra a kétezer forintra is. — Az első nagy tervünket tehát sikerrel megvalósítot­tuk — veszi át a szót ismét a feleség. — A következő? Talán még egy kisgyerek. Nem igaz, édesapa? — néz mosolyogva a férjére. — Dehogynem — bólint a férj. — Elférünk. Nem igaz? Klie Ágnes Nemzetközi együttműködés a kénkitermelésben A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Ez volt az első teljes mun­kahét az új évben. A terme­lési adatok is bizonyítják, hogy a dolgozók újult erő­vel láttak munkához az üze­mekben és a gazdaságokban. Egyik-másik helyen még az ünnepi leállások miatti ki­eséseket, lemaradásokat is most pótolták. A téli szünet befejeztével a somogyi tanu­lók tartalmas napok emléké­vel ültek be ismét a padok­ba. A belpolitikában „nagyüzem" volt ezen a héten, több testület most tartotta meg az első ülését. Somogy legnagyobb ese­ménye volt csütörtökön Bog- lárlelle várossá avatása. Az Elnöki Tanács döntése alap­ján tizenhat település kapta meg a városi címet január elsejétől. Boglárlelle So­mogy hatodik, a Balaton­part második városa lett, s méltó módon ünnepelte meg az eseményt. Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes ava­tó beszédében kiemelte: „A városavatás mindenekelőtt a munka ünnepe: a sokévi ki­emelkedő teljesítmény elis­merése.” A népességpolitikai célok megvalósításának megyei helyzetét tették mérlegre a megyei tanács-vb e heti ülé­sén. Sajnos, a demográfiai adatok tanulsága szerint öregszik a megye. Most az a közeli cél, hogy a fiatal családokban nagyobb szám­ban szülessen második, illet­ve harmadik gyerek. Az is elhangzott az ülésen: érde­mes volna megfontolni, első­sorban Kaposváron, olyan lakások építését, amelyek­ben több generáció tud együtt élni. Egyre fontosabb az OTP tevékenysége a családok és a települések életében is. Így nem csoda, hogy a ka­posvári tanács-vb megtár­gyalta a munkáját. Adatok bizonyítják, milyen nélkü­lözhetetlen a vállalásuk a lakásépítések finanszírozá­sában. A VI. ötéves tervben a megyeszékhelyen és kör­nyéken 4200 lakás készült el az OTP pénzügyi közremű­ködésével Ennek a fele csa­ládi ház, tizennyolc százalé­ka pedig tanácsi építésű. A saját beruházású OTP-la­kásépítés során 877 otthont adtak át, tervüket túltelje­sítve. A VII. ötéves tervben a takarékpénztár 673 lakást akar építeni saját beruhá­zásban. Az állattenyésztés fejlesz­tése az ország érdeke, Somogy hozzájárulása nagy ahhoz, hogyan fejlődik ez az ágazat. Épp ezért tár­gyalta meg a megyei párt-vb a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztést, az ágazat to­vábbi feladatait szerdán délelőtt. Ugyanezen a napon délután a kisgazdaságok ser­téshústermelésének fejleszté­séről tartottak tanácskozást Kaposváron. Mindkét helyen felszólalt Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. Az idén élet­be lépett intézkedések nyo­mán jelentős előrelépés vár­ható Somogybán. A nagy­üzemeknek azonban jobban kell segíteniük a kisterme­lést a jövőben. Nagy a szerepe a gyerekek nevelésében annak, melyik állami, társadalmi és tömeg- szervezettel, gazdasági egy­séggel hogyan működik együtt a megyei úttörőelnök­ség, az iskolákban pedig egy-egy úttörőcsapat. Fontos most a szülői házzal való kapcsolat erősítése, ahogy a megyei úttörőelnök­ség e heti ülésén megálla­pították. A Hazafias Nép­front pedagógiai bizottságai­nak köszönhető, hogy a szü­lői munkaközösségek nagy aktivitással dolgoznak. Ez azonban elsősorban a kis te­lepüléseken van így, még nem mondható el a városok­ról. •Szép feladatot ad a szülő­hely történetének megismer­tetése a gyerekekkel. Ezt elő­segíti, hogy az utóbi két év­ben több csapatban megala­kult a honismereti szakkör. Egyre több helyen használ­ják ki a példaképek, az elő­dök történetének kutatásá­ban rejlő nevelési lehetősé­geket. A héten megkezdődött a karbantartás a cukorgyár­ban. A következő kampá­nyig mintegy 18—20 millió forintot költenek beruházá­sokra, s 45 milliót a karban­tartásra. Lajos Géza Dunai Imre magyar és Ja- nusz Balewski lengyel külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes Budapesten egyezményt írt alá arról, hogy Magyaror­szág is közreműködik a len­gyel kénkitermelő kapacitá­sok rekonstrukciójában. Ha­zánk ugyanis már 1962 óta vásárol fokozatosan növekvő mennyiségű ként Lengyelor­szágból. Az elmúlt huszon­négy évben az általunk éven­ként importált kén mennyi­sége a kezdeti 2500 tonnáról 140 000 tonnára emelkedett. A ként Szolnokon dolgozzák föl abban a kénsavgyárban, amelyet a 70-es évek elején Lengyelországból vásárol­tunk. A mezőgazdasági termelők régóta hiányolják a vírusfer­tőzésnek ellenálló zöldbab­fajtákat, ezek nélkül ugyanis csak tetemes költségekkel tudnak védekezni a nagy ter­méskiesést okozó fertőzések ellen. A mezőgazdasági fajta­minősítő tanács most közter­mesztési engedélyt adott egy nagyreményű — a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen nemesített — fajtának, amely a Sirály nevet kapta. A zöldbab hazai fajtavá­lasztéka hosszú évek óta nem kielégítő, jelenleg mindössze három zöld hüvelyű és öt sárga hüvelyű fajtából áll. Az utóbbi évtizedben több lengyel kénbánya kimerült, s a fontos nyersanyag kiter­melésének további biztosítá­sára Lengyelországban új bányákat nyitnak. A kénki­termelő kapacitások rekonst­rukciójában hazánk is részt vesz azért, hogy Lengyelor­szág továbbra is folyamato­san szállítsa Magyarország­ra e fontos vegyipari nyers­anyagot. A most aláírt egyezmény egyebek között azt is rögzíti, hogy a termelési együttmű­ködés segítségével az 1986— 95 közötti időszakban hogyan tudják megőrizni a magyar kénbehozatal jelenlegi szín­vonalát. Ezért is szükség van a vá­laszték bővítésére. A nemesi- tőknek korábban a szintén veszedelmes baktériumos pa- szulyvész-fertőzés adta föl a leckét. E betegséggel szemben eredményes, úgynevezett re- zisztencianemesítési munkát végeztek a budatétényi ker­tészeti kutatók. Két évvel ez­előtt kapott állami minősítést a Róna nevű fajta, amely el­lenállónak bizonyult a pa- szulyvésszel szemben, és to­vábbi két fajtajelölt van ki­próbálás alatt. A Sirály vetőmagjának szaporítását a kijelölt gazda­ságok már megkezdték. Új zöldbabfajta

Next

/
Thumbnails
Contents