Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-10 / 8. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 8. szám Ara: 1,80 Ft 1986. január 10., péntek JÖVŐT FORMÁLNAK A BALATONI EMBEREK Várossá avatták Boglárlellét A SZOLIDARITÁSI BIZOTTSÁG NYILATKOZATA Várossá avatták teg­nap Boglárlellét. Az ünnepi nap eseményei reggel zenés ébresztő­vel kezdődtek és este színes, gazdag műsor­ral fejeződtek be. Az új város ünnepelt. Ut­cáit a mezőgazdasági kombinát hangosító- berendezéssel fölsze­relt autója járta és éb­resztette a lakókat, s a lakók naphosszat örül­tek a településfejlesz­tő munkáért kapott városi rangnak. A délelőtti városavató ün­nepi tanácsülést a SZOT Postás üdülő nagytermében tartották. A vendégeket Ba­gó Bertalan festőművész ki­állítása fogadta, amelyet a SZOT Postás üdülő aulájá­ban Kalász Zoltán, a városi tanács művelődési osztályá­nak vezetője — az egykori tanítvány — nyitotta meg. A neves festő életművének alkotásai legalább egy pilla­natra megállították azokat, akik az ünnepi tanácsülésre igyekeztek. Életművének je­lentősebb képeit mutatta itt be. Együtt jelenik meg ké­pein a itiszai világ és a Du­nántúl, a ’Balaton élete. Nincs olyan vászna, amely ne az ember lelkének leg­bensőbb érzületét f ejezné ki, és ftapsot aratott a natura­lista művész, aki a Balaton fényeffektus-hatásaival fo­galmazta meg gondolatait. A kiállítás megnyitóját kö­vetően Szabó József tanács­elnök üdvözölte az ünnepség résztvevőit, a boglárlellei városi tanács tagjait és a meghívottakat, köztük Czine- ge Lajost, a (Minisztertanács elnökhelyettesét, Klenovics Imrét, a megyei pártibizott­ság első titkárát, dr. Gyene- sei Istvánt, a megyei tanács elmükét, dr. Papp Lajos ál­lamtitkárt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét.. A Himnusz hangjai után Somlyó György költő olvasta fel Urbs urbis című versét, amelyet a várossá avatás al­kalmából írt. Szabó József, a január X-jével városi rangot kapott BoglárleHe tanácsel­nöke elmondta: tuda tos munka eredménye a várossá válás lehetősége. Tennivaló ezután is bőven lesz: erő, lendület és szívósság szüksé­ges ahhoz, hogy ezeket vég­hez vigyük. Somogy hatodik városát e rang elnyerése alkalmából Czinege Lajos köszöntötte az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és a Miniszter- tanács nevében. Városavató beszédében kiemelte: — Egyszeri megismételhe­tetlen és kiemelkedő fordu­lópont BoglárleHe történeté­ben a várossá nyilvánítás, amely a helyi politikai, ál­lami és gazdasági szervek­nek, de legfőképpen az itt élő több mint tízezer lakos­nak az ünnepe. Jogos a büszkeség amelyet az embe­rek a városi rang elnyeré­sekor éreznek. A városavatás mindenekelőtt a munka ün­nepe: a sokévi kiemelkedő teljesítmény elismerése. BoglárleHe politikai álla­mi testületéi már évekkel ezelőtt elindultak a várossá fejlődés nem egyszerű útján. A lelkesítő cél jelentős ener­giákat szabadított föl, erősö­dött a boglárlellei lakosság cselekvési készsége, alkotó­kedve és összefogása. Ennek eredményeként évről évre javultak a mutatók, amelyek mérlegre kerültek a városi cím odaítélésekor. Végülis az itt élő és mun­kálkodó nép szorgalmának, teremtő lokálpatriotizmusá­nak és a Somogy megyei, valamint a helyi párt- és ta­nácsi szervek, vezetők jó ér­tékítéletének köszönhetően az országos szakmai zsűri is előkelő helyre sorolta a bog­lárlellei pályázatot. Ezt kö­vetően a Központi Bizottság támogatása alapján a kor­mány javaslatára az Elnöki Tanács úgy ítélte meg: ez a nagyközség megérett és mél­tó arra, hogy 1986. január 1-jétől városként működjön. A Minisztertanács elnökhe­lyettese beszédében szólt BoglárleHe fejlődéséről, sok­évszázados történelméről, a török kiűzéséről, a magyar, a szláv és a német telepesek „honfoglalásáról”, amely elő­segítette a környék gazdasá­gának, kereskedelmének és a balatoni hajózásnak a fejlő­dését is. Szólt a Tanácsköztársaság bogiári és leilei direktóriu­máról. Az ellenforradalmi hatalom időszakában — egé­szen a húszas évek második feléig — nem volt fejlődés. Czinege Lajos ezt követően arról szólt, hogy szorgos és okos munkával a két tele­pülés lakossága miként pró­bálta fejleszteni a két nagy­községet. Kifejtette: a bog­A közigazgatási átszerve­zést — a járások megszűné­sét — követően a helyi ta­nácsok felelőssége megnőtt. Ha az emberek ügyeik inté­zésekor rugalmassággal, segí­tőkészséggel találkoznak, ak­kor nem lesz panaszuk a közigazgatás ellen. A nyílt várospolitika — amelyet Bog- lárlellén is követnek — sok haszonnal jár. A központi irányító apparátus és a me­gyei tanács nem direktívákat ad a helyi tanácsoknak, ha­nem irányelveket, amelyek­nek alapján a helyi tanácsok önállóan döntenek a fontos kérdésekben. Czinege Lajos ezután — a hatodik ötéves tervet érté­kelve — így folytatta beszé­dét: — Sikereink fő forrása most is a nép és a párt kö­zötti bizalom, a dolgozó em­berek töretlen hittel végzett munkája. A népgazdaság VII. ötéves terve a gazdálko­dás hatékonyságának erőtel­jes fokozását, a műszaki ha­ladás gyorsítását, az egyen­súly további megszilárdítását célozza. Minden tanácsnak, így a Boglárlellén megalaku­ló városi tanácsnak is fontos célja, hogy a VII. ötéves tervnek eleget tegyen. Mi­ként az egész ország, úgy BoglárleHe lakossága válasz­tott testületéi előtt is nehéz bonyolult teendőik állnak. Kívánom, legyen elég türel­mük, kitartásuk és szorgal­muk a feladatok megoldásá­hoz. Használják ki azt a na­gyobb lelkesedést és azt a többletenergiát, amelyet a várossá nyilvánítás ténye je­lent. Beszéde végén Czinege La­jos — nagy taps közepette — nyújtotta át Szabó József városi tanácselnöknek az El­nöki Tanács városalapító ok­levelét és sikeres alkotó éve­ket, évtizedeket, békét és boldogságot kívánt az új vá­ros lakosságának. (Folytatás a 3. oldalon) Boglárlélle legújabbkori fejlődését értékelve elmond­ta, hogy az Elnöki Tanács még 15 településnek adta meg a városi rangot 1986. január 1-jével, s ezzel 125- re emelkedett városaink szá­ma. lárlellei fejlődésre legerőtel­jesebben a Balaton ismételt íölfedezése hatott. A hatva­nas években a hajdani ki­váltságosok zárt világú Ba- laton-birtoklása helyett meg­kezdődött a dolgozók szer­vezett szakszervezeti üdülte­tése, és a tömegek balatoni vendégeskedése jelezte az új időszakot. A Magyar Szolidaritási Bizottság csütörtökön nyi­latkozatot tett közzé, amely rámutat: az új év kezdetén veszélyesen kiéleződött a helyzet a Földközi-tenger térségében. Washington a legutóbbi terrorcselekmé­nyek ürügyén ismét Líbia- ellenes kampányt kezdett. Líbia antiimperialista po­litikája keresztezi a közel- keleti térséggel kapcsolatos imperialista terveket, ezért meg-megújuló kísérleteket tesznek e politika megvál­toztatására. Ám már koráb­ban is bebizonyosodott, hogy a katonai és gazdasági esz­közökkel való fenyegetés nem éri el célját, s a de­monstratív lépések fenye­getik az egész térség béké­jét és biztonságát. A béke­szerető magyar közvéle­ményt növekvő aggodalom­mal tölti el a szuverén álla­mok elleni ismétlődő impe­rialista politika, gazdasági, katonai nyomás. A Magyar Szolidaritási Bizottság síkra száll a Líbia ellen foganato­sított bojkott megszünteté­séért, az ország szuverenitá­sának tiszteletben tartá­sáért, a feszültséghez vezető problémák békés úton tör­ténő rendezéséért — hang­súlyozza a nyilatkozat. Jelentés a bécsi merényletről A december végi bécsi és a római repülőtéri merényllie- tat önigyillfcosij elölt terroristák hajították végre, alkikineik hát­téréit Itámoglaitói't azonban to­vábbra sem ismerik — kö­zölték tegnap Becsben. Az elfogott (terroristák eddigi kihallgatása után csak any- nyiit (tudnák, hogy a merény­letek elkövetői különböző or­szágokból érkeztek Bécsibe, illetve Rómába1. Arrai, hogy Líbiában kaptak volna ki­képzésit, vagy aninain érkeztek vioilinia, nincsenék bizonyíté­kok, hangoztatták a minisz­tereik. Scalfaro belügyminiszter szerint a terrorista merény­letek korábbi és legutóbbi el­követői általában fiatalok, sőt kiskorúak. Egyénileg re­ménytelen helyzetiben lévő embereik, akiket öngyilkos cselekményeikre vallási fa­natizmus is késztet. A takti­ka szerint a külföldre utazó, terrarcséllékménypíkre 'készü­lő személyek igm gyorsain váltják 'egymást), hogy a (maj­dani tettest ne lehessen azo­nosítani. Állta Iában turista­ként viselkednek s számukra is (Váratlanul (kapnak azután parancsot a merényletek el­követésére. Üitilievelőik hami­sak, azokat is gyakran cseré­lik, de a merényletek előtt valamennyi okmányukat el­veszik tőlük. Scalifaro nem zárta ki a lehetőséget, hogy a római merénylet elkövetőit olasz terroristák is támogat­hatták. Az osztrák belügyminisz­ter megismételte, hogy a két, Bécsiben elfogott s most kór­házban ápolt terrorista vak- tamása szerint az volt a fel­adatuk, hogy minél több em­bert megöljenek, majd tú­szaikkal Tel Aviv felett fel­robbantsák a repülőgépet. Cáfolta a hírékét, hogy az osztrák rendőri szervek nem álltak volna feladatuk ma­gaslatán a merénylet leküz­désében: határozott föllépé­süknek vélt köszönhető, hogy nem wollt itöbb áldozat és a fúszrablást megakadályozták, mondotta. Az osztrák határokon, a szállodákban megerősítik az utasforgalom ellenőrzését, közölte, (egyúttal valamennyi (bécsi diplomáciai képvise­letnél .megvizsgálják: annak létszámai arányban van-e fel- aidiaitiaivaili. A miniszter sze­rint inlem célszerű a vízum­kényszer újbóli bevezetése tuniszi állampolgárokra (a terroristáik hamis tuniszi út­levéllel utazták be), hiszen vízumok az útleveleknél könnyebben hamis íthaiték. Pershing 2-esek az NSZK-ban A brüsszeli NATO központ nem erősítette meg, de nem is cáfolta azt a hírt, hogy megérkeztek az NSZK-ba az első amerikai robotrepülő­gépek. Azt ismételték csak meg, hogy 1985ü>en befejezték a terv szerint az NSZK-ba szánt 108 Pershing—2 raké­ta telepítését. Ismert az is — mondták —, hogy a NATO 1979-es úgynevezett kettős határozata szerint a Nyugat-iEurópába szánt ro- footrepülőgépek telepítése terv szerint folyik és e fegyverek közüli 96-ot az NSZK-ba telepítenek. Azon­ban a NATO mindig csali év végén ad ki jelentést az abban az évben foganatosí­tott telepítésekről. Magyar—kubai tárgyalások Tegnap Havannában jegy­zőkönyv aláírásával befeje­ződött a magyar—kubai gaz­dasági és műszaki—tudomá­nyos együttműködési bizott­ság XIV. ülésszaka. A kül­döttségeket Marjai József és Jósé Ramon Fernandez mi­niszterelnök-helyettesek ve­zették. A tárgyalásokon értékelték az előző ülésszak óta vég­zett munkát, a határozatok teljesítését. Megvitatták és egyeztették az együttműkö­dés továbbfejlesztésének le­hetőségeit. A bizottság társelnökei megállapították, hogy a két ország közötti árucsere-for­galom az előirányzatnak megfelelően bővült. A kubai exportban eddig nem szere­pelt új termékekkel bővítik az áruforgalmat. Megvizs­gálják Magyarország számá­ra szükséges iparcikkek ku­bai gyártásának lehetőségét. Kubából a jövőben több friss és feldolgozott déligyümöl­csöt, valamint kávét vásá­rolunk.

Next

/
Thumbnails
Contents