Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-09 / 7. szám

1986. január 9., csütörtök Somogyi Néplap 5 Új képzési formák a hadseregben Érettségi, szakma, hivatás A Magyar Néphadse­regben a ikonszerű ha­di teahnikai eszközök ma­gas műszaki szímvonala az eszközöket kezelő, kar­bantartó, azok javításával foglalkozó szakemberektől, a tiszthelyettesektől a korábbi­nál alaposabb szakmai kép­zettséget, hozzáértést kíván. Emellett az általános művelt­ség egyre magasabb fokát igényli tőlük az a körül­mény, hogy a parancsnoksá­guk alatt szolgálatot teljesí­tő sorkatonák többsége kö­zépiskolai végzettségű. Mind­ez indokolja a tiszthelyettes­képzés olyan új formájának megszervezését és kiszélesíté­sét, amely a megkívánt ka­tonai és szakmai képzettség mellett — érettségi képesítő vizsga letételével — középis­kolai végzettséget is ad. A tiszthelyettesképzés e fejlesz­tése összhangban áll az MSZMP Központi Bizottságá­nak a közoktatás továbbfej­lesztésére vonatkozó állásfog­lalásával, és a közoktatás hosszabb távú céljaival. A tiszthelyettesképzés reform­járól a Magyar Néphadsereg tanintézeti csoportfőnökségén adtak tájékoztatást. — Mi a tiszthelyettes­képzés továbbfejlesztésének célja, melyek az irányai és a megvalósítás lehetőségei? — A tiszthelyettesképzést úgy szeretnénk továbbfejlesz­teni, hogy az tegye lehetővé általánosan, politikailag és szakmailag műveltebb, beosz­tottaik irányítására, nevelésé­re, és a parancsnoki felada­tok jobb ellátására képes, többségében érettségizett tiszthelyettesek kibocsátását. Ennek érdekében növeljük a középiskolai végzettséggel rendelkezők számát, akikét egyéves időtartamú képzéssel igyekszünk felkészíteni a tiszthelyettesi beosztások el­látására. A szakmunkás-elő­kép zettségűek részére három­éves Időtartamú tiszthelyet­tesképzés keretében lehetővé tesszük a középiskolai érett­ségi megszerzését. A négy­éves gépjárműtechnikai tiszt- helyettes- és szakmunkáskép­ző iskolát szakközépiskolává fejlesztjük, illetve a tervezett szakmunkásképző iskolák he­lyett szakközépiskolákat ho­zunk létre. összességében: az utánpót­lás szélesebb körre — több­ségében szakmunkás, vagy ennél magasabb felkészültsé­gűékre — való kiterjesztése kedvező lehetőségeket teremt a tiszthelyettes-képzés ma­gasabb szintre emeléséhez. A korábbitól eltérő, tovább­fejlesztett változatot fokoza­tosan, úgy tervezzük bevezet­ni, hogy a 17—23 éves kor­osztály oktatását szolgáló formák — ezen belül a há­roméves, középiskolai érett­ségit adó képzés — már a VII. ötéves tervidőszak ele­jén, a négyéves szakközépis­kolai forrna pedig 1990-re ál­talánossá válhasson. — A Minisztertanács ha­tározatot fogadott él a tiszthelyettesképző szakkö­zépiskolák létesítéséről. — Több évi előkészítő munka, az érintett miniszté­riumokkal és más főhatósá­gokkal való szoros együttmű­ködés eredményeként szüle­tett meg a Minisztertanács határozata. Ennek értelmé­ben: a honvédelmi miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy — a Magyar Néphad­sereg megfelelő szakképzett­ségű tiszthelyettes-állomá­nyának utánpótlása érdeké­ben, az érdekelt miniszterek­kel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértés­ben — Budapesten zenemű­vészeti, Débrecenben elektro­műszerész, Orosházán gép­szerelő és karbantartó, Sza­badszálláson gépjárműtechni­kai, Szolnokon repülőgépsze­relő és repülőgépműszerész, Tápiószecsőn elektroműsze­rész és mechanikai műsze­rész, Vácon elektroműszerész tiszthelyettesképző szakkö­zépiskolát létesítsen és tart­son fenn. — Hogyan képzelte a gyakorlati megvalósítást? — A tiszthelyettesképző szakközépiskolák feladata olyan tiszthelyettesek képzé­se, akik a katonai felkészí­tés irányának megfelelő szakmunkás-képesítést sze­reznek, és ezzel egyidejűleg szakközépiskolai érettségit tesznek. A szakközépiskolát a honvédelmi miniszter irá­nyítja és tartja fenn; az ál­talános tanulmányi felügye­letet a honvédelmi minisz­-ter, a nevelés és oktatás irá­nyítását a művelődési mi­niszter a honvédelmi mi­niszterrel egyetértésben látja el. — Melyek a felvételi feltételek? Mit vállal a hadsereg, illetve mit kell vállalnia a tiszthelyettesi hivatást választónak? — Az általános feltételek a következők: magyar állam- polgárság; a felvétel évének szeptember 1-jéig betöltött 16. életév; az általános isko­la 8. osztályát a felvétel évében végzők esetében az általános iskola javaslata, az általános iskolát már korábban elvégzetteknél pe­dig a 8. osztály sikeres befe­jezését tanúsító bizonyítvány. Továbbá: szakmai és katonai alkalmasság, a hivatásos ka­tonai szolgálat vállalása, és a törvényes 'képviselő írás­beli hozzájárulása. A jelent­kező felvételikor a szakközép- iskolával tanulmányi szerző­dést köt, amelyben vállalja, hogy ta .ulmányai befejezése után a Magyar Néphadsereg­ben hivatásos katonai szol­gálatot teljesít. A tanulmá­nyi szerződés alapján a szakiközépiskola térítésmen­tes, bentlakásos elhelyezést, teljés élelmezést és ruháza­tot, tankönyveket és tansze­reket ad. A szakközépiskolába fel­vett hallgató a képzés első három évében a szakközépis­kola növendéke, s őt a kö­zépiskolai katonai kollégiu­mok növendékére vonatkozó jogok illetik meg, és kötele­zettségek terhelik. A harma­dik év végén a fiatal 'kato­nai tanintézeti állományba kerül, ezt követően jogait és kötelezettségeit a hallgatói szolgálatra vonatkozó jogsza­bály határozza meg. A szak­középiskolában a képzési idő négy év. A tanulmányi köte­lezettségeiknek sikeresen ele­get tevők érettségi és szak­mai bizonyítványt kapnak, s őket a Magyar Néphadse­reg hivatásos tiszthelyettesei­vé avatják. K. Tóth István Ornitológusok Emlékmajorban Ropogó havon vagy bokáig érő sómban gumicsizmáiban róják az erdőt, a legelőt. El­lenőrzik a kitett hálókat, s ha kecses vitorlázó repülésé­vel a kékes réti héja kerin­geni kezd a tarló fölött, óva­tos, halk örömmel, távcsővel lesük izgatottan a gyönyörű madarakat. A majdnem egy tucatnyi férfival a homókszentgyörgyi tsz Emlékmajorjában be­szélgettünk. Ott ütötte fel ta­nyáját a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportja és a Kilián ifjúsági ház által /közösen szervezett madárfi­gyelő gárda. Diák és vasutas, népművelő és erdész, fiata­lok és idősebbek a megye minden részéből, Egy valami azonban közös bennük: a Magyarországon előforduló valamennyi madárfajt bár­melyikük kapásból felismeri. A tíz napig tartó téli akció­ról kérdeztük a lelkes 'kis csoport vezetőjét, Tömösváry Tibor zoológust. — Elsődleges célunk, hogy Somogy fokozottan, védett madárfajainak élőhelyeit fel­térképezzük. A megyei mú­zeum ötéves programjának részeként most Belső-Somogy erdős és hálastavas vidékei kerültek sorra, Barcstól La- dig mintegy harminc kilomé­ter sugarú körben. A másik feladatunk: a télen itt tar­tózkodó madarak jelölése, gyűrűzése. Nem titkolt szán­dékunk az is/, hogy a kör­nyék lakosságában tudatosít­suk a természetvédelmi fel­adatokat és hogy tőlük ada­tokat gyűjtsünk. — Van kézzelfogható hasz­na az állomány fölmérésé­nek? Bekapcsolódnak ezzel valamilyen országos akcióba? — Természetesen. A Bor­dás-erdőt például mintate­Madarat lehet velük fogatni... rületként kezeljük, ott az összes ragadozó fészket fel­térképeztük. Azért jó ez az időszak, mert a gallyfészkek ilyenkor, amikor az erdő lombtalan, jobban felfedez­hetők. E fészkeket aztán köl­tési időszakban ellenőrizzük, s így adatokat /kapunk példá­ul az egerészölyv-állomóny nagyságáról. Ezeknek az ada­toknak az alapján dönt az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal a vé­dettségi javaslatokról. A fiúk közben két félelme­tes ölyvet hoznak, óvatosan méregetik szárnyát, farktól - ladt. — Ezek téli vendégek — mondják. — A mérések az északi populációk elkülöníté­sére szolgáinak. A büszke tartású, nagy ma­darak gyűrűt kapnak a bal csüdre; erről, ha befogják őket valahol, visszajelzést küldenek a hazai ornitológu­soknak. Aztán máris repül­hetnek tovább: .vendéglátó­ik” igyekeznék ölnél rövi- defob idő alatt végezni, mi­nél kisebb traumát okozni az állatnak. Naponta átlagosan Átfogó terv a Szépművészeti Múzeum felújítására Többévi előkészítő munka eredményeként elkészült a Szépművészeti Múzeum re­konstrukciójának átfogó 'ter­ve. A részletes kivitelezési .tervek elfogadása nyomán várhatóan az év második fe­lében megkezdődhet egyik legnagyobb múzeumunk tel­jes, fokozatos felújítása. Me­rényi Ferenc, a múzeum fő­igazgatója az MTI munka­társának elmondta: a re­konstrukciót elsősorban a már nyolc évtizedet „megélt” épület elöregedése, fizikai és műszáki állapotának rendkí­vüli leromlása tette szüksé­gessé. A múzeum mai formájá­ban már nem tud megfelelni a modern közgyűjteményi funkcióknak sem. Időközben örvendetesen megnövékedett állományának, a • felbecsülhe­tetlen értékek megőrzésének és feldolgozásának krónikus­sá vált problémái, a raktá­rak, a kiállítási és a kutatási helyiségek szűkössége is el­kerülhetetlenné tette az át­alakítást, bővítést. A múze­um egyik legértékesebb gyűj­teményének, a Régi Képtár­nak például több mint há­romnegyed része épp a kiál­lítótermek hiánya miatt nem kerülhet a közönség elé. Sú­lyosbítja a helyzetet, hogy a raktárak sem felelnek meg a modern műtárgyvédelmi kö­vetelményeknek. A rekonstrukció célja, hogy az épület műszaki felújítása mellett az eddiginél több le­gyen majd a kiállító tér, ki­alakuljon egy komplex res- taurátorműhely-rendszer, va­lamint úgynevezett szekun­der galériákkal, tanulmányi raktáraikkal bővüljön az in­tézmény. A tervezés és az egyes ütemtervek kialakítá­sának fontos szempontja volt, hogy a felújítás során a mű­tárgyakat anyagi és védel­mi megfontolások miatt — lehetőleg ne kelljen külső raktárakba szállítani, vala­mint az, hogy az építkezés a lehető legkisebb mértékben zavarja a múzeum folyama­tos működését. A részletes kiviteli tervek alapján — amelyet Mányi István építész vezetésével a Középülettervező Vállalat készített — az első ütemben a múzeum két belső udva­rát, valamint a márványcsar­nok alatti területet építik át, oly módon, hogy az a későb­biekben kiállításokra és köz- művelődési célokra egyaránt alkalmas legyen. Átmenetileg itt helyeznék el — a már kliiimatizált, megfelelően vé­dett helyiségekben — azokat a műtárgyaikat, amelyek a következő ütemekben átala­kítandó épületrészekben ta­lálhatók. A második ütemben a Dózsa György- út felé eső épületrészt, az úgynevezett spanyol szárnyat, a harma­dik ütemben pedig a Város­liget felöli, úgynevezett olasz szárnyat újítják feli. Ez az ütemezés lehetővé teszi, hogy a több évig tartó munkálatok során valame­lyik épületrész mindig nyit­va álljon a közönség előtt, s folyamatosan nyílhassanak új tárlatok is. A tervek kö­zött szerepel, hogy a múze­um gyűjteményének mintegy 100—150 legnépszerűbb mű­tárgyát — változó helyszín­nel — folyamatosan kiállít­ják. A rekonstrukció előkészí­tésével, illetve megkezdésé­vel egyidejűleg idén is nyíl­nak új tárlatok a múzeum­ban. Bemutatják egyebek kö­zött azt a rendkívül értékes szobonanyagot, a Delroár- gyűjiteményt, amely tavaly került véglegesen a múzeum tulajdonába, s amely a XIV. és XVIII. század között élt különböző nemzetiségű mes­terek alkotásait tartalmazza. Látható majd 'két grafikai kiállítás is: a Hat évszázad grafikái című sorozat újabb ciklusa, valamint a XIX., XX. századi mesternajzoknak az a bemutatója, amelyet ta­valy a Szovjetunióban látha­tott a közönség. Külföldről is érkeznek vendégtárlatok, töb­bek között Alberto Sughi kortáirs olasz festőművész életmű kiállítása tekinthető meg az idén. két nagy ragadozót sikerül behozni, megvizsgálni. — A gyűrűzéseken kívül kiemelten foglalkozunk két fokozottan védett fajjal, a fekete gólyával és a réti sas­sal — veszi vissza a szót a zoológus. — A fekete gólya fehér /rokonával ellentétben öreg fákon, az erdő háborí­tatlan zugában költ, és ha­zánkban Sopiogyban van be­lőlük viszonylag a legtöbb. Nagy örömünkre már réti­sasfészket is találtunk. A kontinens legnagyobb raga­dozómadara a mocsarak le- csapolása és az erdőgazdál­kodás miatt sízinte teljesen kiveszett. Közép-Európa egyetlen populációja, mind­össze nyolc-tíz pár Magyar- országon, ezeknek túlnyomó többsége megyénkben fész­kel'. A fészkeket felderítjük, és fokozott védelem alá he­lyezzük. — Ez mit jelent? Hogyan lehet rájúk vigyázni? — Adatainkat közöljük az erdőgazdasággal, ott figye­lembe veszik kérésünket. Mi­vel a rétisas nagyon érzé­keny a környezetére, a fész­kelőhelytől pár száz méter­nyire nem terveznek erdőir- tást, tarvágást, hajtóvadásza­tot. Hozzáfogtunk a faj vé­delméhez is, hiszen most már minden egyes fióka szá­mít, Megkíséreltük a költő­párok etetését; nagy örö­münkre azonnal elfogadták az általunk kihelyezett dö­göt. Ha az ínséges, költés előtti, téli időszakban folya­matosan tápláljuk őket. re­mélhetjük, hogy nem kóbo­rolnak él innen, és sikerül megőrizni a fészkelőhelye­ket. — Egészen piciny gyűrű­ket is látok itt. Ezek szerint énekesmadarakkal is foglal­koznak. Melyek járnak er­refelé ? — Valóban, Európa legna­gyobb és legkisebb madara egyaránt a kezünkben volt már: a két és fél méteres szárny fesztávolságú rétisas és az alig pár deka súlyú királyka. Az énekesmadara- kat japán függönyhálóval ejtjük fogságba, és nagyon óvatosan vesszük ki őket, így semmi bántódást nem oko­zunk nekik, ök is téli vendé­gek, többezer kilométerről, nem ritkán a tundráról jön­nek. Színezetük alapján meg­határozzuk a fajtát, vizsgál­juk a vonulási sebességet, számokkal jelöljük a kondí­ciót. Nagy vonuló csapatokat figyeltünk meg, be is fog­tunk néhány példányt, példá­ul léprigót, íenyőpintyrsü­völtőt, csízt. A havas, néma erdő mé­lyén egy tucatnyi ember e pici élőlényeknek szentelte figyelmét, szabadidejét. Pél­dájukon felbuzdulva valami efféle köszöntő kívánkozik számra: puskaropogástól és barbárságtól mentes, nyu­godt, kék egű új esztendőt kívánunk nektek, madarak! Tersztyánszky Krisztina

Next

/
Thumbnails
Contents