Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-09 / 7. szám
1986. január 9., csütörtök Somogyi Néplap 5 Új képzési formák a hadseregben Érettségi, szakma, hivatás A Magyar Néphadseregben a ikonszerű hadi teahnikai eszközök magas műszaki szímvonala az eszközöket kezelő, karbantartó, azok javításával foglalkozó szakemberektől, a tiszthelyettesektől a korábbinál alaposabb szakmai képzettséget, hozzáértést kíván. Emellett az általános műveltség egyre magasabb fokát igényli tőlük az a körülmény, hogy a parancsnokságuk alatt szolgálatot teljesítő sorkatonák többsége középiskolai végzettségű. Mindez indokolja a tiszthelyettesképzés olyan új formájának megszervezését és kiszélesítését, amely a megkívánt katonai és szakmai képzettség mellett — érettségi képesítő vizsga letételével — középiskolai végzettséget is ad. A tiszthelyettesképzés e fejlesztése összhangban áll az MSZMP Központi Bizottságának a közoktatás továbbfejlesztésére vonatkozó állásfoglalásával, és a közoktatás hosszabb távú céljaival. A tiszthelyettesképzés reformjáról a Magyar Néphadsereg tanintézeti csoportfőnökségén adtak tájékoztatást. — Mi a tiszthelyettesképzés továbbfejlesztésének célja, melyek az irányai és a megvalósítás lehetőségei? — A tiszthelyettesképzést úgy szeretnénk továbbfejleszteni, hogy az tegye lehetővé általánosan, politikailag és szakmailag műveltebb, beosztottaik irányítására, nevelésére, és a parancsnoki feladatok jobb ellátására képes, többségében érettségizett tiszthelyettesek kibocsátását. Ennek érdekében növeljük a középiskolai végzettséggel rendelkezők számát, akikét egyéves időtartamú képzéssel igyekszünk felkészíteni a tiszthelyettesi beosztások ellátására. A szakmunkás-előkép zettségűek részére hároméves Időtartamú tiszthelyettesképzés keretében lehetővé tesszük a középiskolai érettségi megszerzését. A négyéves gépjárműtechnikai tiszt- helyettes- és szakmunkásképző iskolát szakközépiskolává fejlesztjük, illetve a tervezett szakmunkásképző iskolák helyett szakközépiskolákat hozunk létre. összességében: az utánpótlás szélesebb körre — többségében szakmunkás, vagy ennél magasabb felkészültségűékre — való kiterjesztése kedvező lehetőségeket teremt a tiszthelyettes-képzés magasabb szintre emeléséhez. A korábbitól eltérő, továbbfejlesztett változatot fokozatosan, úgy tervezzük bevezetni, hogy a 17—23 éves korosztály oktatását szolgáló formák — ezen belül a hároméves, középiskolai érettségit adó képzés — már a VII. ötéves tervidőszak elején, a négyéves szakközépiskolai forrna pedig 1990-re általánossá válhasson. — A Minisztertanács határozatot fogadott él a tiszthelyettesképző szakközépiskolák létesítéséről. — Több évi előkészítő munka, az érintett minisztériumokkal és más főhatóságokkal való szoros együttműködés eredményeként született meg a Minisztertanács határozata. Ennek értelmében: a honvédelmi miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy — a Magyar Néphadsereg megfelelő szakképzettségű tiszthelyettes-állományának utánpótlása érdekében, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — Budapesten zeneművészeti, Débrecenben elektroműszerész, Orosházán gépszerelő és karbantartó, Szabadszálláson gépjárműtechnikai, Szolnokon repülőgépszerelő és repülőgépműszerész, Tápiószecsőn elektroműszerész és mechanikai műszerész, Vácon elektroműszerész tiszthelyettesképző szakközépiskolát létesítsen és tartson fenn. — Hogyan képzelte a gyakorlati megvalósítást? — A tiszthelyettesképző szakközépiskolák feladata olyan tiszthelyettesek képzése, akik a katonai felkészítés irányának megfelelő szakmunkás-képesítést szereznek, és ezzel egyidejűleg szakközépiskolai érettségit tesznek. A szakközépiskolát a honvédelmi miniszter irányítja és tartja fenn; az általános tanulmányi felügyeletet a honvédelmi minisz-ter, a nevelés és oktatás irányítását a művelődési miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben látja el. — Melyek a felvételi feltételek? Mit vállal a hadsereg, illetve mit kell vállalnia a tiszthelyettesi hivatást választónak? — Az általános feltételek a következők: magyar állam- polgárság; a felvétel évének szeptember 1-jéig betöltött 16. életév; az általános iskola 8. osztályát a felvétel évében végzők esetében az általános iskola javaslata, az általános iskolát már korábban elvégzetteknél pedig a 8. osztály sikeres befejezését tanúsító bizonyítvány. Továbbá: szakmai és katonai alkalmasság, a hivatásos katonai szolgálat vállalása, és a törvényes 'képviselő írásbeli hozzájárulása. A jelentkező felvételikor a szakközép- iskolával tanulmányi szerződést köt, amelyben vállalja, hogy ta .ulmányai befejezése után a Magyar Néphadseregben hivatásos katonai szolgálatot teljesít. A tanulmányi szerződés alapján a szakiközépiskola térítésmentes, bentlakásos elhelyezést, teljés élelmezést és ruházatot, tankönyveket és tanszereket ad. A szakközépiskolába felvett hallgató a képzés első három évében a szakközépiskola növendéke, s őt a középiskolai katonai kollégiumok növendékére vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A harmadik év végén a fiatal 'katonai tanintézeti állományba kerül, ezt követően jogait és kötelezettségeit a hallgatói szolgálatra vonatkozó jogszabály határozza meg. A szakközépiskolában a képzési idő négy év. A tanulmányi kötelezettségeiknek sikeresen eleget tevők érettségi és szakmai bizonyítványt kapnak, s őket a Magyar Néphadsereg hivatásos tiszthelyetteseivé avatják. K. Tóth István Ornitológusok Emlékmajorban Ropogó havon vagy bokáig érő sómban gumicsizmáiban róják az erdőt, a legelőt. Ellenőrzik a kitett hálókat, s ha kecses vitorlázó repülésével a kékes réti héja keringeni kezd a tarló fölött, óvatos, halk örömmel, távcsővel lesük izgatottan a gyönyörű madarakat. A majdnem egy tucatnyi férfival a homókszentgyörgyi tsz Emlékmajorjában beszélgettünk. Ott ütötte fel tanyáját a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportja és a Kilián ifjúsági ház által /közösen szervezett madárfigyelő gárda. Diák és vasutas, népművelő és erdész, fiatalok és idősebbek a megye minden részéből, Egy valami azonban közös bennük: a Magyarországon előforduló valamennyi madárfajt bármelyikük kapásból felismeri. A tíz napig tartó téli akcióról kérdeztük a lelkes 'kis csoport vezetőjét, Tömösváry Tibor zoológust. — Elsődleges célunk, hogy Somogy fokozottan, védett madárfajainak élőhelyeit feltérképezzük. A megyei múzeum ötéves programjának részeként most Belső-Somogy erdős és hálastavas vidékei kerültek sorra, Barcstól La- dig mintegy harminc kilométer sugarú körben. A másik feladatunk: a télen itt tartózkodó madarak jelölése, gyűrűzése. Nem titkolt szándékunk az is/, hogy a környék lakosságában tudatosítsuk a természetvédelmi feladatokat és hogy tőlük adatokat gyűjtsünk. — Van kézzelfogható haszna az állomány fölmérésének? Bekapcsolódnak ezzel valamilyen országos akcióba? — Természetesen. A Bordás-erdőt például mintateMadarat lehet velük fogatni... rületként kezeljük, ott az összes ragadozó fészket feltérképeztük. Azért jó ez az időszak, mert a gallyfészkek ilyenkor, amikor az erdő lombtalan, jobban felfedezhetők. E fészkeket aztán költési időszakban ellenőrizzük, s így adatokat /kapunk például az egerészölyv-állomóny nagyságáról. Ezeknek az adatoknak az alapján dönt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal a védettségi javaslatokról. A fiúk közben két félelmetes ölyvet hoznak, óvatosan méregetik szárnyát, farktól - ladt. — Ezek téli vendégek — mondják. — A mérések az északi populációk elkülönítésére szolgáinak. A büszke tartású, nagy madarak gyűrűt kapnak a bal csüdre; erről, ha befogják őket valahol, visszajelzést küldenek a hazai ornitológusoknak. Aztán máris repülhetnek tovább: .vendéglátóik” igyekeznék ölnél rövi- defob idő alatt végezni, minél kisebb traumát okozni az állatnak. Naponta átlagosan Átfogó terv a Szépművészeti Múzeum felújítására Többévi előkészítő munka eredményeként elkészült a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójának átfogó 'terve. A részletes kivitelezési .tervek elfogadása nyomán várhatóan az év második felében megkezdődhet egyik legnagyobb múzeumunk teljes, fokozatos felújítása. Merényi Ferenc, a múzeum főigazgatója az MTI munkatársának elmondta: a rekonstrukciót elsősorban a már nyolc évtizedet „megélt” épület elöregedése, fizikai és műszáki állapotának rendkívüli leromlása tette szükségessé. A múzeum mai formájában már nem tud megfelelni a modern közgyűjteményi funkcióknak sem. Időközben örvendetesen megnövékedett állományának, a • felbecsülhetetlen értékek megőrzésének és feldolgozásának krónikussá vált problémái, a raktárak, a kiállítási és a kutatási helyiségek szűkössége is elkerülhetetlenné tette az átalakítást, bővítést. A múzeum egyik legértékesebb gyűjteményének, a Régi Képtárnak például több mint háromnegyed része épp a kiállítótermek hiánya miatt nem kerülhet a közönség elé. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a raktárak sem felelnek meg a modern műtárgyvédelmi követelményeknek. A rekonstrukció célja, hogy az épület műszaki felújítása mellett az eddiginél több legyen majd a kiállító tér, kialakuljon egy komplex res- taurátorműhely-rendszer, valamint úgynevezett szekunder galériákkal, tanulmányi raktáraikkal bővüljön az intézmény. A tervezés és az egyes ütemtervek kialakításának fontos szempontja volt, hogy a felújítás során a műtárgyakat anyagi és védelmi megfontolások miatt — lehetőleg ne kelljen külső raktárakba szállítani, valamint az, hogy az építkezés a lehető legkisebb mértékben zavarja a múzeum folyamatos működését. A részletes kiviteli tervek alapján — amelyet Mányi István építész vezetésével a Középülettervező Vállalat készített — az első ütemben a múzeum két belső udvarát, valamint a márványcsarnok alatti területet építik át, oly módon, hogy az a későbbiekben kiállításokra és köz- művelődési célokra egyaránt alkalmas legyen. Átmenetileg itt helyeznék el — a már kliiimatizált, megfelelően védett helyiségekben — azokat a műtárgyaikat, amelyek a következő ütemekben átalakítandó épületrészekben találhatók. A második ütemben a Dózsa György- út felé eső épületrészt, az úgynevezett spanyol szárnyat, a harmadik ütemben pedig a Városliget felöli, úgynevezett olasz szárnyat újítják feli. Ez az ütemezés lehetővé teszi, hogy a több évig tartó munkálatok során valamelyik épületrész mindig nyitva álljon a közönség előtt, s folyamatosan nyílhassanak új tárlatok is. A tervek között szerepel, hogy a múzeum gyűjteményének mintegy 100—150 legnépszerűbb műtárgyát — változó helyszínnel — folyamatosan kiállítják. A rekonstrukció előkészítésével, illetve megkezdésével egyidejűleg idén is nyílnak új tárlatok a múzeumban. Bemutatják egyebek között azt a rendkívül értékes szobonanyagot, a Delroár- gyűjiteményt, amely tavaly került véglegesen a múzeum tulajdonába, s amely a XIV. és XVIII. század között élt különböző nemzetiségű mesterek alkotásait tartalmazza. Látható majd 'két grafikai kiállítás is: a Hat évszázad grafikái című sorozat újabb ciklusa, valamint a XIX., XX. századi mesternajzoknak az a bemutatója, amelyet tavaly a Szovjetunióban láthatott a közönség. Külföldről is érkeznek vendégtárlatok, többek között Alberto Sughi kortáirs olasz festőművész életmű kiállítása tekinthető meg az idén. két nagy ragadozót sikerül behozni, megvizsgálni. — A gyűrűzéseken kívül kiemelten foglalkozunk két fokozottan védett fajjal, a fekete gólyával és a réti sassal — veszi vissza a szót a zoológus. — A fekete gólya fehér /rokonával ellentétben öreg fákon, az erdő háborítatlan zugában költ, és hazánkban Sopiogyban van belőlük viszonylag a legtöbb. Nagy örömünkre már rétisasfészket is találtunk. A kontinens legnagyobb ragadozómadara a mocsarak le- csapolása és az erdőgazdálkodás miatt sízinte teljesen kiveszett. Közép-Európa egyetlen populációja, mindössze nyolc-tíz pár Magyar- országon, ezeknek túlnyomó többsége megyénkben fészkel'. A fészkeket felderítjük, és fokozott védelem alá helyezzük. — Ez mit jelent? Hogyan lehet rájúk vigyázni? — Adatainkat közöljük az erdőgazdasággal, ott figyelembe veszik kérésünket. Mivel a rétisas nagyon érzékeny a környezetére, a fészkelőhelytől pár száz méternyire nem terveznek erdőir- tást, tarvágást, hajtóvadászatot. Hozzáfogtunk a faj védelméhez is, hiszen most már minden egyes fióka számít, Megkíséreltük a költőpárok etetését; nagy örömünkre azonnal elfogadták az általunk kihelyezett dögöt. Ha az ínséges, költés előtti, téli időszakban folyamatosan tápláljuk őket. remélhetjük, hogy nem kóborolnak él innen, és sikerül megőrizni a fészkelőhelyeket. — Egészen piciny gyűrűket is látok itt. Ezek szerint énekesmadarakkal is foglalkoznak. Melyek járnak errefelé ? — Valóban, Európa legnagyobb és legkisebb madara egyaránt a kezünkben volt már: a két és fél méteres szárny fesztávolságú rétisas és az alig pár deka súlyú királyka. Az énekesmadara- kat japán függönyhálóval ejtjük fogságba, és nagyon óvatosan vesszük ki őket, így semmi bántódást nem okozunk nekik, ök is téli vendégek, többezer kilométerről, nem ritkán a tundráról jönnek. Színezetük alapján meghatározzuk a fajtát, vizsgáljuk a vonulási sebességet, számokkal jelöljük a kondíciót. Nagy vonuló csapatokat figyeltünk meg, be is fogtunk néhány példányt, például léprigót, íenyőpintyrsüvöltőt, csízt. A havas, néma erdő mélyén egy tucatnyi ember e pici élőlényeknek szentelte figyelmét, szabadidejét. Példájukon felbuzdulva valami efféle köszöntő kívánkozik számra: puskaropogástól és barbárságtól mentes, nyugodt, kék egű új esztendőt kívánunk nektek, madarak! Tersztyánszky Krisztina
