Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-07 / 5. szám

1986. január 7., kedd Somogyi Néplap 5 A múltat kutatják Fejlett kid,túr ár ól tanús­kodnak azok a leletek, ame­lyeket Kazahsztán területén találtak a köztársaság tudo­mányos akadémiájának ar­cheológusai. A régészeti le­letek között paleolit korból származó kőszerszámok épp­úgy .találhatók, mint 18. szá­zadi buddhista festmények. A barlangokban, a középko­ri településeken, a városok­ban és a hegyekben folyta­tott ásatások nyomán a tu­dósok felbecsülhetetlen ér­tékű anyagot tártak föl. A leletek Kazahsztán törté­nelméről, az itt élő népek fejlett kultúrájáról, élet­módjáról tanúskodnak. A legutóbbi ásatások al­kalmával a tűzimádók templomának romjait tárták föl a szakemberek. A legér­tékesebb lelet egy 4 kilós bronzoltár. Kora: kb. 2,5 ezer év. A kör alakú oltárt vadászjelenet díszíti. Igen érdekesek a szkíták leletei. Az egyik ezüst edény­ben talált felirat a szkíta uralkodó temetését idézi. Képünkön: A. Ityenov mérnök restaurátor az idő­számításunk előtti III—II. század rituális szertartásai­nak Alma-Atában talált emlékeit restaurálja. Főhivatású népművelők A kísérlet bevált A népművelői hivatással együtt jár az örökös készen­lét, az új módszerek befoga­dására, az új célok felisme­rési készségével, és ezek meg­fogalmazásának képességé­vel. Ezt tartja 'karban és fejleszti a rendszeres nép- mű velőképzés, melynek ha­gyományos formája Somogy­bán eddig, az volt, hogy a főhivatásúakat az őszi idő­szakiban egy hétre összehív­ták. Más megyéikben a diffe- menciálllt képzést valósították mag; végzettség szerinti cso­portokban seregei,tették a közművelődés katonáit. So­mogy 1985-ben kísérteire vál­lalkozott. Ennek lényegéről, eredmé­nyességéről faggattuk a „té­magazdáit”, Szebenyiné Ke- czeli Ágnest, a Somogy Me­gyei Művelődési Központ munkatársát, akitől az új rendszerű képzés gondolata elindult, hogy a Népművelési Intézet segítségével meg_ is valósuljon,. A megyei műve­lődési központon kívül Be ke Pál, a Népművelési Intézet művélődéslotthon- és klub- asztállyáinialk vezetője vállalt nagy szerepeit ebben. — Mi vdtt a lényege a kí­sérletnek? — ezt kérdeztük Szebenyiné Keczali Ágnestől. — Társadalmi gondokra, jelenségekre fogékony nép­művelőket igyekeztünk ké­pezni. Ez a munka rendsze­resen, egész évben zajlott, nemcsak az őszi idényben. Márciusban egyhetes össze­jövetellel kezdődött; ezen a szemléletet próbáljuk fej­leszteni video és irodalom igénybevételével. A közössé­gi művelődést „céloztuk meg”. Fakultatív programokat szer­veztünk, ezekre tavasszal és nyáron került sor, azt mond­hatom: szerte az országban, Sárbogárdtól Mesztegnyőig. Negyven főhivatású népmű­velő kollégával kezdtük; volt köztük képesítés nélküli és egyetemet végzett is. — Miilyen programot kí­nálták a nem kötelező to­vábbképzési napokra? — Ajánlatunkban szere­pelt információs központ, ká­beltelevízió, videózás tanul­mányozása, számítógép intéz­ményi alkalmazása, helyi ka­lendárium kiadására ösztön­zés és szerkesztői munka is­merete, kézműves tevékeny­ségek alkotóházszerű támo­gatása, gazdálkodás és vál­lalkozás témáköre, a műve­lődési otthon lehetőségeinek vizsgálata az idegenforgalom szervezéséiben, az úgynevezett „nyitott házák” tevékenység- szerkezetének megismerése, a városkörnyéki népművelő munka tanulmányozása stb. Ügy gondoltuk, ha már öten jelentkeznék egy-egy ilyen tanulmányútra, már megszer­vezzük. így is lett. Hangsú­lyozom: a résztvevők maguk, vagy intézményük fenntartói állták a költségeket. Mi ev­vel az új rendszerű képzéssel a falvak, községeik népműve­lőit segítettük abban, hogy tudatosan legyenek képesiek tervezni. A helyi lakosokban ne csak a befogadót, vagy művelendők tömegét lássák, hanem a partnereket is, akik­nek igényeit figyelembe kéll venni. Röviden: a népműve­lő legyen, kicsit igényéket .ku­tató szociológus is. Ismer­je faluja történetét, hagyo­mányait, kultúráját, a helyi nyilvánossáig intézményeit, s nemcsak a maiakat, hanem a tegnapiakat is! Erre ala­pozva eredményesebb mun­kát végezhet. — Volt-e alkalom az el­mélet gyakorlatra váltására? — A szeptemberi többna­pos együttílétre hivatkozom, amikor Szentbalézson és .társiközségeiben., azaz egy ti­pikus somogyi településcso­portban falu- és társadialom- isimerő előadásokkal és kon­zultációikkal gazdagított te­repgyakorlatot szerveztünk; ez a mindenki által terve­zendő helyi cselekvés for­máit volt hivatva feltárni. A gálosfai kastélyból jártuk a falvakat, beszélgettünk em­berekkel, levéltári kutató­munkával ismertük meg a községek múltját, gazdasági életét, kultúráját. A népmű­képzése velői visszhang egyértelmű volt: élményekkel is segített az együtifflét és- közös kuta­tás a fejlesztő típusú közmű­velődési szakember kialakí­tásaiban, — A feltárásom alapuló tu­datos tervezés modelljét si­került a továbbképzésben résztvevők elé állítaniuk. Úgy gondolom, evvel hori- zontálMsabb céljaik is voltak. — Igaz: s. ezért kértünk a képzés végére cselekvési ter­vet a népművelőktől; evvel ugyanis nemcsak az SMK- nialk fogalmazzák meg tuda­tosan a teendőket, hanem saját munkájukat is segítik. Máris tudok olyan nagysze­rű dolgozatokra utalni, mint a segesdii Bencze Imréé vagy a csurgói Széli Károlyé. Azt szeretnénk, hogy települése- imfcen ez a fejlesztő típusú 'népművelő valóban az embe­rek között éljen, segítsen ne­kik, szervezze őket közös, jó célok érdekében. Információi napra készek legyenek, egy kicsit mindenhez értsen, akár. csak úgy, hogy lexikonjai, gyógyszerkönyve, menet­rendje stb. legyen. Ott le­gyen mindenhol, a faluban, ahol történik valami, és mun­káját valóban így jellemez­hessék: köz szolgálata. Mi éhheiz próbáltunk egy éven át segítséget adni a kísérlet­tel. Most már elmondhatjuk róla, hogy sikerült. L. L. ________TV-NÉZŐ S zilveszter utón Tavalyi és idei műsorok emléke kavarog bennem. Szerencsémre kollégám új évi első számunkban beszá­molt már a december 31-i, mindig nagyon várt szil­veszteri műsor fogadtatásá­ról. Nekem sincs más véle­ményem, azt hiszem, a hiba nem a nézőkben volt... Egy hét után ismét újévi jókí­vánságokkal poharazgattunk a tévé előtt. A szilveszterkor elmaradt szomszédlátogatás egybeesett a Pótszilveszter című műsor sugárzásával. Régi hagyomány — magam is tudom, bár ezt titkolnom kellene már koromban, — de az RTV-újság is írta: „Az év első szombat estjén bemutatják azokat a mű­sorszámokat, amelyek idő­hiány miatt szilveszterkor nem jutottak képernyőre...” Nem lettünk szegényebbek ennek a bő egyórányi fel­vett műsornak a kihagyásá­tól egy hete, de gazdagab­bak se most. Kivételt a re­mek formában parodizáló Koltai Róbert jelentett, aki a Pulzus műsorvezetőjének a bőrébe bújt arra a húsz pecne, amíg megszólaltatta neves együtteseinket a szin­tén kiváló karikírozó képes­ségű R—GÓ együttes és an nak énekese, Szikora Ró­bert. Nem hiszek egyébként a tévéújságnak, hogy a most szombaton látott műsor bár­melyik száma is számításba jöhetett volna egy héttel ko­rábban. Teljesen más keve­rék volt ez, mint az előbbi. Még az oly sikeres Hofi- koncert és a szintén ragyo­gó Pulzus sem fért volna meg egymás mellett, mivel Jónás könyve — színpadon 90 éves a kanizsai (Vajda­ság autonóm tartomány) ma­gyar amatőr színháza. Az év­forduló alkalmából egyhetes ünnepség-sorozatot rendeztek a városban. Egyebek között színre vitték Babits Mihály Jónás könyve című művét. mindegyik zenei paródiának (is) készült. Nem is beszél­ve a többiről. A Pótszilvesz- terhek egyébként is kon- zervíze volt, túlontúl érző­dött rajta a tartósító szer íze — ezt legaláhb nem ta­pasztaltuk szilveszterkor. Evezzünk hazai vizekre! A Televízió jóvoltából két al­kalommal is találkoztunk a Csiky Gergely Színház tár­sulatának előadásával. Szer­dán délelőtt a gyerekműsor­ban kapott helyet Szamuil Marsak ismert mesejátéka, A bűvös erdő, amelyet kö­zösen rendezett Z sámbéki Gábor és Gazdag Gyula. Az emlékezetes előadás a képer­nyőn is szép sikert aratott; Simány Andrea, Pogány Ju­dit, Kaskó Erzsébet és Kari Gyöngyi színészi játékának örvendhettünk. (Csupán záró­jelben: érdemes volt ezután a Bolondmalommal folytatni a szerda délelőtti tévénézést, összehasonlíthattuk a kapos­váriak kevésbé sikerült pro­dukciójával. Nyiilassy Judit a Magyar Televízió és a Bu­dapesti Gyermekszínház koprodukciójával bizonyí­totta, hogy Kiss Anna komé­diája a bonyolult cselek­mény ellenére is közel ke­rülhet a gyerekszívekhez.) Molnár Ferenc egyik legis­mertebb színműve, a Liliom vasárnap este került a kép­ernyőre. A Csiky Gergely Színházban néhány éve tűzte műsorára Liliomnak, a ligeti hintáslegénynek meghatóan szép megrázó történetét Lu- káts Andor és Pogány Judit főszereplésével. A Babarczy László rendezte előadás em­lékezetes vurstlijelenetei a képernyőn sem veszítettek varázsukból. Írókezeiben címmel a tele­vízió is bekapcsolódott az író- portrék megrajzolásába va­sárnap délelőtt — a fiatal korosztálynak szóló műsor­időben, s az jó —, Czigány György segítségével az ötven­éves Berták Lászlóval ismer­kedhettek meg a nézők. A somogyi születésű költő a szülőföldről vallott emlékeze­tes szavakkal, szép költemé­nyekkel. Horányi Barna Önköltséges üdülés A diákok a történelmi műveket szeretik Napja inikban a SZOT-be­utaltak a térítési díjjal a költségeknek csak a negyed­részét térítik meg. Az álla­mi támogatás alig több mint 40 százalék, és az üdülők gazdálkodási bevételükből fedezik, a kiadások harma­dát. Az alaptevékenység mel­lett — ami a kedvezményes beutaltaik fogadását és ellá­tását jelenti — konferenciák, rendezvények, továbbképzé­sek színtereivé is váltak a szakszervezeti üdülők. Az 1984-ben megnyílt Bala- tonszéplak-Ezüstpart üdülő egyebek között otthont adott a tájvédők világkonferenciá­jának, a Gépipari Tudomá­nyos Egyesületek nemzetközi tanácskozásának, a biológiai kongresszusnak, valamint a Jászberényi Hűtőgépgyár r en­dezvényének, és még lehetne folytatni a sort. Az üdülők másik bevételi forrását az jelenti, hogy a konyha nélküli vállalati pi­henőházak vendégeinek ét­kezést, saját beutaltjaik­nak többféle szolgáltatást nyújtanak. A bevételeik legjelentősebb részét az önköltséges üdülés alkotja, amelyet 1981 óta igénybe lehet venni; ennek ellenére e forma még nem vált kellően 'ismertté. A nyá­ri iskolai szünet, valamint a karácsony és szilveszter ki­vételével több üdülőben né­hány napra a szobák egy ré­sze üresen maradna, ha nem volna önköltséges beutalás. Ugyanis az említett idősza­kokon kívül gyakran később érkeznek és korábban távoz­nak a vendégeik az üdülőik­ből; sőt az is előfordul, hogy valaki az utolsó pillanatban mondja le a beutalót, s más­nak már nem tudják átadni. Néhány üdülő jegyet a rossz szervezés vagy mulasztás mi­att nem használnák föl. Ha van üres szóba, az üdülővezetők önköltséges ala­pon fogadhatnak szakszerve­zeti tagokat, és a szervezeten kívülieket is. Persze, az aki a tagkönyvét a helyszínen bemutatja a térítéskor, lé­nyeges előnyt élvez a kívül­állókkal szemben. Az 1986 januárjától érvényes sze- miélyenlkénti egy napi díjsza­bást, amely nemcsak a szál­lás igénybevételére, hanem napi háromszori étkezésre is1 jogosít, az alábbi táblázat is­merteti : A szakmunkástanulók ka­tegóriától függetlenül 143 fo­rintot, a gyermekek 130 fo­rintot térítenek naponta. A szobák háromnegyede kétágyas, ezekben házaspá­rokat helyeznek el. A gyógy­üdülők és szanatóriumok ki­vételével ha a házaspárral gyermek is éilkezik, pótágyat 'kap. Egy felnőtt — szülő vagy nagyszülő — egy gyer­mekkel is igénybe veheti az önköltséges beutalást. A ma­gányosok közül sokan szeret­nének egyágyas elhelyezést kérni. Erre csak igen rit­kán nyílik lehetőség, mivel az üdülőkben nagyon kevés a kisméretű szoba. Az önköltséges beutalásban nincs olyan korlátozás, mint a kedvezményes üdülésben, •miszerint évente csak egyszer, a főszezonban pedig egymást követő esztendőkben nem ve­hetők igénybe. Ha van üres, szoba, néhány napig önkölt­ségesen évente többször is lehet üdülni. Az sem kizáró ok, ha valaki abban az esz­tendőben 'már -kapott kedvez­ményes beutalót. A szakszer­vezeti bizottságok tájékoztat­ják az érdeklődőket az üdü­lők pontos címéről és tele­fonszámáról. 1986-ban mintegy 20 ezer­rel csökken a kedvezményes beutaltak száma az előző évekhez képest. Helyükre önköltséges térítéssel fogad­nak vendégeket, ha a szak- szervezeti bizottságok szerző­déssel lekötik a helyeket. B. J. „Könyvesbolt'' az A földszinti irodában min­denki megfordul a kaposvári Ipari Szakközépiskolában. Elég, ha Vogronics Dezsőné kirakja az asztalra a Kos­suth kiadó gondozásában megjelent legújabb műveket, s már viszik is a tanárok, a dolgozók, sőt a diákok is. A kedves beszédű asszony kinyitja az egyik szekrény ajtaját. Ott sorakoznak a politikai művek, meg azok a kiadványok, amelyeket a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalattól kap. — Mind a kettőt elvállal­tam, hiszen az egyik vonzza a másikat, s így a művek is jobban elkelnek... Vogronicsné tavaly vette át a politikai könyvek ter­jesztését. Kedve volt hozzá, mivel világéletében szerette a könyveket. Most a párt­megbízatása. Az előző mun­kahelyein arról volt ismert, hogy szívesen vállalt társa­dalmi megbízatásokat. — Sokat segít, hogy na­gyon sok kiadványra szük­sége van az iskolai könyv­tárnak. A diákok szintén árusítanak, a politikai, a műszaki könyvnapok idején. Természetesen ezért meg­kapják a jutalékot. — Mi érdekli legjobban a diákokat? — Azok a művek, ame­lyek a történelem egy-egy időszakával, különösen a második világháború kor­irodában szakával foglalkoznak. So­kat segít a Kossuth Kiadó megyei kirendeltsége. Az is­kolában tanfolyamokat is tartanak. Mindig szólnak, milyen politikai műveket hozzunk, örültem, amikor a XIII. pártkongresszus írás­vetítőhöz alkalmas fóliaso­rozatára felhívták a figyel­memet. A család támogatja Vog- ronicsnét. Elismeréssel beszélt a ta­nárkollégákról. Számíthat rájuk a könyvek propagan­dájától és megvételétől a kisebb-nagyobb kiállítások rendezéséig. Mindenki meg­állt a tárlók előtt, amikor például ott volt a Lukács Gyorgy-fényképsorozat. Szálai lmréné könyvtáros az állandó segítők közé tar­tozik. — Mindig sikerül kielégí­teni az igényeket? — Nem mindenből... Pél­dául a Magyarország a XX. században című keresett könyvből csak hármat kap­tam, ugyanígy a háromköte­tes Lenin válogatott művei­ből is. A filozófia rövid tör­ténetéből is többre lenne szükségem... — Akkor nem lehet pa­nasz az érdeklődésre. — Nekem szerencsém van, mert a pedagógusokat a könyv érdekli... A diákokat is. A könyvárak viszont na­gyon fölmentek. Most már művészet eladni őket. So­kan először megfordítják a könyvet, s először megnézik, mennyibe kerül. Ma már valóban igazi ajándék egy könyv. Ezért, amikor a Kos­suth Kiadó féláron adta a könyveket, akkor nagyon sokat elvittek. Ám egy-egy szakács- vagy kézimunka­könyv bármibe kerül is, azt megveszik. Vogronics Dezsőné kitű­nően terjeszti a politikai műveket. Egy év alatt meg­kétszerezte a bevételt. A közelmúltban egy ünnepsé­gen vette át a kiváló ter­jesztő plakettet. —• Otthon is gyűjtik a könyveket? — Otthon is sok van. A férjem az állat- és növény­világról szóló könyveket, a fiam a történelmieket sze­reti, én pedig a szépirodal­mi műveket és a történelmi könyveket szeretem. Lassan szekrényt kell venni, mert nincs hová tenni őket. Lajos Géza Az üdülő komfort- fokozata A szakszervezeti tagok térítési díja A kívülállók térítési dija Balatoni és dunakanyari elő-, utóidény Egyéb üdülő Balatoni és egész évben dunakanyari elő-, utóidény Egyéb üd. egész évben I/A 210 250 350 420 1. 190 220 300 360 n. 170 190 250 300 ra. 150 170 200 250

Next

/
Thumbnails
Contents