Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-28 / 23. szám
1986. január 28., kedd Somogyi Néplap 3 Kezességet vállalva AZ AJÁNLÓK FELELŐSSÉGE Mindennap A huszonkilenc éves szakmunkás fiatalembert, akit alig két és fél éve vettek fel a pártba, most ki kellett zárnia az alapszervezetnek, a döntést az illetékes párt végrehajtó bizottság is megerősítette. Az ok: ittas gépkocsivezetés. Évekkel ezelőtt egyszer már rajtacsípték ittas vezetésen. Igaz, akkor nem történt sérülés, s ő megúszta a szabálysértési eljárás keretében pénzbírsággal és azzal, hogy jogosítványát háromnegyed évre bevonták. Most azonban mór nem volt pardon, s a bírói eljárással párhuzamosan a pártszervezet kizárta soraiból a kommunista névre méltatlan tagját. ÖRÖK IDŐKRE? Eddig a szomorú szokvány eset és ami következik az már korántsem megszokott, sőt. A szóbanforgó pártszervezet ugyanis felelősségre vonta a kizárt párttag egykori, két és fél évvel ezelőtti ajánlóját is. (Pontosabban: az egyik ajánlóját. A másik ugyanis a KlSZ-szer- vezet volt, amelynek tagsága azóta kicserélődött és új vezetősége van. A figyelmeztető tanulságot azonban ebben a kollektívában is megtárgyalták. A megdorgált ajánló művezető közvetlen felettese az ittasan karambolozóna'k. Jól ismerve beosztottját, tudott annak életmódjáról, arról, hogy bár kifejezetten alkoholistának nem nevezhető, de elég sűrűn néz a pohár fenekére: s tudomása volt arról a korábbi, szerencsés kimenetelű balesetről is. Sőt, a munkatársának olykor a műhelyben is gyanúsan csillogott a szeme, enyhe konyakillatot árasztott maga körül, becsempészett üvegeket dugdosott az öltöződ szekrényében, ami azért nem maradt észrevétlen a többiek előtt. A művezető szemet hunyt az árulkodó jelek fölött. Utólag, amikor a taggyűlésen mindezt számonkérték tőle, azzal védekezett, hogy bízott pártfogolja „megja- vulásában”, de hogy szót is emelt volna ezért... Végül a művezető ezzel a nem épp önkritikus megjegyzéssel nyugtázta a párt- büntetést: az ajánló nem vállalhat örök időkre kezességet az ajánlottjáért... CSALÓDOTT A KARRIERISTA Ritkán fordult elő ilyen eset, még ritkábban az, hogy az ajánlottat „csak” törölni kell, vagy egy-két év, vagy hónap után saját jószántából lép ki. Az egyik megye- székhely közintézményében egy fiatal ember tavalyelőtt azzal a hátsó gondolattal jelentkezett a pártba, hogy ezzel hivatali előmenetelét, karrierjét egyengesse. Tehetsége azonban nem állt arányban önhittségével és könyöklő törtetésével, az általa kiszemelt vezető pozíciót mással töltötték be. Ekkor beadta munkahelyi felmondását és a pártból is kilépett, azzal indokolta, hogy „csalódott” a pártban. Hogy mi e „csalódás” oka, arról fehér asztalnál, bizalmas baráti körben elkotyogta : neki „megígérték” azt az állást, ha a piros könyv birtokában „hajt rá”. S hogy 'ki tette ezt a nemcsak könnyelmű és felelőtlen, de visszataszítóan korrupt és cinikus — a párttól idegen — szemléletről árulkodó ígéretet? Nos, éppen az ajánlója. Ö pártfogolta, ő súgta neki ezt a tanácsot, ő segítette be a pártba. Mondani sem kell, az intézmény pártszervezete példamutató szigorral kérdőjelezte meg: vajon az ajánló is méltó-e egyáltalán a párttagságra? AZ ÉLETÉVEL IS FELELT Ma már kevesen vannak azok az idős kommunisták, akik a felszabadulás előtt, az illegalitás életveszélyes körülményei között küzdöttek és dolgoztak a boldogabb jövőért. Ám ők tanúsíthatják: igen nagy felelősséggel járt valakit a párt tagjává ajánlani. Igen alapos (személyes ismeretséget, a jelölt életének, munkájának, személyiségjegyeinek, gondolkodásmódjának), pontos ismeretét követelte, és — egyáltalán nem túlzás a fentebb említett kifejezés — igenis kezességet kellett érte vállalnia, politikai és erkölcsi kezességet. Pártunk történelmi hivatásának csak úgy tud megfelelni, ha szervezeti és tagjai jeleni vannak és eredményesen, példamutatóan dolgoznak az élet minden területén. És nem véletlenül tesszük a hangsúlyt a tagjaira is. A szó szoros értelmében vett életveszélyt ugyan nem, de komoly politikái veszélyt igenis magában hordoz, ha a pártba arra méltatlan és alkalmatlan, politikailag és erkölcsileg ingatag, anyagi és egyéb visszaélésekre hajlamos, hátsó céloktól vezérelt vagy épp jellemgyenge emberek bekerülnek. Az ilyen párttag óhatatlanul gyengíti a saját környezetében a párt' hitelét, politikai akcióképes- ségének alapját. A PÁRTÉPÍTÉS ÖNTISZTÍTÁS IS Kádár János, az MSZMP főtitkára , mondta a XIII. kongresszuson, a Központi Bizottság beszámolóját előterjesztve: „Az új tagok felvételekor nagy követelményt támasztunk, de ugyanezt nem mindig érvényesítjük következetesen a pártban lévőkkel. Sok pártszervezet még nem jutott el annak felismeréséig, hogy a pártépítés nemcsak az utánpótlást, hanem a párttagok folyamatos nevelését és a párt öntisztulását is jelenti.” Ajánlani — ez nemcsak annyi tennivalót kíván, hogy néhány meleg hangú sort írunk a jelentkező papírjára s ugyanezt kissé bővebben elismételjük a taggyűlésen. Ajánlani — ez azt is magában foglalja, hogy tovább folytatott személyes kapcsolatban neveljük, segítjük, óvjuk a politikai és erkölcsi bukás veszélyeitől. Kezességet vállalunk érte. A Videoton Elektronikai Vállalat közel húszezer embernek ad munkát. Hosszú évekig, gyárai központilag gazdálkodtak a létszámúnál és a bérrel. A prémiumokat megkapták a gyáregységek, a keretékét csak meghatározott állománycsoportok részére fizethették ki. Ez a kötöttség nehezítette, hogy a helyi feladatok megoldását anyagilag is ösztönözzék. Az 1985-tben bevezetett új keresetszabályozást • rendszer mind jobbam feltételezi, hogy a vállalatokon, a gyárakon belül a kisebb gazdasági egységek is megfelélő önállósággal rendelkezzenek bérügyi kérdésekben. A Videoton Számítástechnikai Gyár stratégiai elképzeléséi között szerepel a mainál sokkal hatékonyabb ösztönző rendszer kialakítása. 1985. januárjától kísérleti jelleggel bevezették a decentralizált bérgazdálkodási rendszert. — Mi a lényege? — kérdeztük Kleiber Józsefnétől, a történik Januárt meghazudtoló napfényben fürdik a falu. A hajnali dér a fűszálakon, a zöld dárdaként ágaskodó vetéseken órák alatt sziporkázó, kristálycseppekiké olvad. Az öregasszony tele szatyorral a kezében kényelmesein sétál a boltból, , az úton szembejövővel szívesein megáll beszélgetni. Hiszen télidő van, ráérősebb mindem. A vonaton utazó, vagy a főútvonalon autóval átsuhanó általában úgy látja, csendes pihenésben telnek a téli napok. Ilyenkor nem igen történik semmi. Nem történik semmi? Az almáskertben csattognak a metszőoUék Vésőn. Az ember hajlamos arra, hogy egy kicsit önmagához, az utódjához hasonlítja ezt a munkát. A metszéssel nevel, ■ás nagyrészt eldönti, hogy milyen termést hoz majd az ültetvény, meddő suhángot .vagy értékes gyümölcsöt neveibe majd a fa. Akik itt dolgoznak csak a munka percnyi szüneteiben tudnak szót váltani egymással. Van úgy, hogy a szakma fogásai, vagy a metszéshez oly kedvező januári időjárás kerül tahi gyáregység üzemgazdasági osztályvezetőjétől. — A számítástechnikai gyáron belüli egységek önállóan gazdálkodnak a bérpolitikai elvek figyelembevételével — a létszámmal és a bérrel kapcsolatos minden lényeges kérdésben. Egy éve már a gyáregység vezetése dönthetett az illetékes társadalmi szervek bevonásával. Ide tartozik a dolgozók felvétele bérének megállapítása, a prémium felosztása. A gyári szabályozást alapul véve dolgoztuk ki saját bérgazdálkodás! módszerünket. Ennek értelmében a produktív fizikai állomány prémiumának negyede a minőségtől, háromnegyede pedig a termelési feladatok megvalósításától függ. Az improduktív dolgozóik prémiumát az általuk 'kiszolgált területek, illetve a gyáregység teljesítménye határozza meg. Az üzemekre, osztályokra állománycsoportonként. meghatározott prémiumot — az üzemi négyszög egyetértésévalami ilyenkor a szóba, de az is előfordul, hogy a rövidesen megalakuló szakcsoport működését, célját latolgatják. Van miről beszélni a megszokott mindennapi munka szüneteiben. Marcali térségének területileg legnagyobb szövetkezetében megannyi esemény foglalkoztatja az embereket. Az elnök Porcsa István úgy mondja: — Van itt tennivaló bőven és tervek is vannak, hogy az egy számjegyből kettő lehessen, Az eredményre, a gazdálkodásnyereségére céloz, ami a szövetkezet történetében még nem érte el a két számjegyet. Különösen nehéz most, mikor a belső somogyi homdkihát minden kedvezőtlen körülménye mellett a gabonafélék nyolcmillióval, a tavaszi fagyök miatt az alma harmincmillióval kevesebbet hozott a tervezettnél. Míg beszélgetünk gyakran szól a telefon, zöldre vált a eb-rádió, találkozások, egyezségék ponitosulnák, újabb megbeszélésék időpontja tisztázódik. — Egyfajta, minden ágazatra kiterjedő fellendülést szeretnénk — mondja az elnök. — És ennek érdekében már a múlt év óta következetesen „lépegetünk”. Sajátos miódon a mezőgazdaság kevésbé kedvelt ágazatáról, az állattenyésztésről beszél először az elnök. Arról, hogy az itteni adottságokhoz jól igazodó szarvas- mailha-tenyészltést fejleszteni kell. — A tavaly megkezdett munkát folytatjuk, kétszázhatvan helyett négyszáz—négyszázötvenes tehenészetet szeretnénk fokozatosan kialakítani. Addig is, amíg az ehhez szükséges vei — át lehet csoportosítani az egyes állománycsoportok között. Ez azért tehetséges, mert csak a gyáregységi bérszínvonal betartását ellenőrzik az állománycsoportokét nem. A bérmegtakarítás 10 százalékát az igazgató szabadon oszthatja föl a gazdasági feladatok megvalósítása érdekében. A múlt év tapasztalata egyértelműen kedvező a gyáregységben-. Nemcsak a teljesítményekkel arányosabb prémium miatt, hanem az állománycsoportok között évek alatt kialakult bérfeszültség csökkentésének tehetősége miatt is. — Várható-e továbblépés? — Igen. Tervünk, hogy a jelenlegi gyáregységi szintű bérgazdálkodási jogokat tovább decentralizáljuk. A kisebb egységek (üzemek, osztályok) önállóságának növelésével a helyi sajátosságokat méginkábfo figyelembe vevő érdekeltségi rendszert kívánunk kidolgozni és bevezetni. Krutek József rekonstrukciókat elvégezzük, az ágazat termelési színvonalát emeljük. A nem hasznosított gyepekből háromszáz hektárnyit feltörtünk és az érvényes szabályozók szellemében gabonát termelünk. — Az állattenyésztés fejlesztését szolgáló feladatok itt ily módon ’kapcsolódnak a növénytermeléshez ... —... ahol ugyancsak bőven van mit tenni a termelési színvonal ■ emeléséért — fejezi be a közbevetett megjegyzést Porcsa István. Tavaly hatszáz hektáron zöldtrágyáztak, nyolcszáz h ektáron végezték el a mélylazítást, hétszáz hektárra került mésztrágya. A föld termőképessége érdekében tett munkáknak ez a januári napfényes idő nem kedvez — mert ha fagy lenne, szórhatnák a műtrágyát. Lesik a napot, a percet, mikor indulhatnak ezzel. — Ahhoz, hogy egy gazdaság biztonsággal álljon a lábán, nem elég csak egy ágazatot eredményesen művelni. — Ez az ágazat itt Ne- mesvidon, Nemestiéden, Vé- sén a gyümölcstermesztés, hiszen az itt termétt alma nevet szerzett az üzemnek. — A név megszerzése egyben további kötelezettséget is jelent. A számottevő export szállításók és a belföldi igényeik kielégítése mellett a múlt év. őszétől már üzemel a szövetkezetben a léfeldolgozó. Bár az alacsony termés miatt alapanyagot 'S kellett vásárolni, a léüzem döntően közrejátszott abban, hogy az ágazat veszteségei mérséklődjenek. A gyümölcs- termelésre alapozva most rajt előtt áll egy újabb szállító Vállalat gondozza régóta az olajipari nagyberuházások tekintélyes részét. 1986-ban az egyik legnagyobb feladat az új bereg- daróci kompresszor-állomás, melynek elkészítéséhez jelentős nyugati import vált szükségessé. Minthogy a GOV önálló importjoggal (ma még) nem rendelkezik, megkereste az illetékes külkereskedelmi vállalatokat. Tarsoly Gyula, a beruházási és fejlesztési főosztály vezetője elmondta, hogy a korábbi gyakorlattól most eltértek. Nem egy, hanem bizony négy ilyen céghez fordultak, s árajánlatot kértek a szükséges import lebonyolítására. Amikor a megszabott határidő után sor került a beérkezett javaslatok elbírálására, kiderült, hogy elég jelentős különböüzemrész, a pálinkafeldolgozó. — Az almalégyártás melléktermékéből százhúsz va- gonnyi cefrét 'készítettünk — mondta az elnök. — Megvettük a Zöldért egykor Zákányban üzemelő lepárló berendezését, a műszáki átadás után január végén megkezdjük a termelést. Ügy tervezzük., hogy márciustól a VOSZK-kal együttműködésben elindítjuk a palackozást is. A szerelők egy régi moz- donykazán körül bütykölnek. Ez a munka is már az utolsó simításokhoz — és a szövetkezetét jellemző, lényeges törekvéshez, az energiatakarékossághoz tartozik. A drága gáz helyett az ezerhat- száz hektárnyi erdőből kitermelt fával akarják előteremteni a szükséges energiát. A számítások szebint .ezzel egy- haPmadára lehet csökkenteni az energiaköltséget. Csattognak a metszőallók. A munkaközi szünetekben sok mindenről szó esik. Arról is, hogy több sertés legyen a háztájiban, kinek, milyen módon hasznos bekapcsolódni ebbe a nagyüzemi integrációba, meg arról is, hogy a gyümölcstermelő szakcsoport — ha megalakul rövidesen — miként szolgálhatja a kistermelőnek, és a feldolgozást fejlesztő nagyüzemnek az érdekét. Az átutazó januári napfényben fürdő falut, esetleg beszélgető embereket lát. Pedig a gyümölcsös- és majorkerítéseiken túl, a csailádi házak és az irodaajtók mögött mindennap történik valami. Valami annak érdekében, hogy az egyszámjegyű eredmény, belátható időn belül kétszámjegyűvé váljon. zet volt az árajánlatok között. Talán azért is, mert a külkeresek zöme eddig monopolhelyzetben érezte maglát Gerö István, a pályázó GEÓMINCO képviselője ki is mondta, hogy e területen teljesen új a siófokiak kezdeményezése. — A szakmában eddig ilyenre nem Volt példa — jegyezte meg. Egy másik külkeres szakember követésre méltónak • nevezte a GOV kezdeményezését, megjegyezve, hogy a népgazdaság is hasznát látja, ha a külker vállalatok nem páholyban ülnék, hanem versenyre kényszerülnek. Minthogy a Transelektro árajánlata az anyagiak terén a legkedvezőbb volt, s egyben ők vázolták a leggördülékenyebb lebonyolítást, így új partnerként ők működnek közre a GOV be- regdaróci beruházásánál. Koncz István EGY ÉV TAPASZTALATA Önállóbban a bérrel Vörös Márta Versenyre késztette a külker vállalatokat a GOV A Siófoki Gáz- és Olaj-
