Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 21. szám
10 Somogyi Néplap 1986. január 25., szombat OTTHON ÉS CSALÁD MILYEN ÉTELT, MILYEN EDÉNYBEN CÉLSZERŰ KÉSZÍTENI ? Főzőedény-fogódzó Jóllehet, a hazai háztartások többségében — igény-, pénz- és helyhiány miatt — feleannyi féle főzőedény sincs, mint amennyire szükség volna, mégis előfordul, hogy hirtelenjében bizonytalanokká válunk, milyen ételt, milyen edényben készítsünk; melyik fajtában marad a legtartalmasabb a hozzávaló, melyikben gazdagodik vagy csökken az étek színe, zamata? A „fogódzó” ebben segít eligazodni. A viszonylag olcsó és nagy tömegben használatban levő alumíniumedényekben gyorsan forralandó, gyorsan fövő, hirtelen sülő ételeket, illetve italokat készítsünk. Tojásfőzésre, tea, tej forralásra, róseibni-sütésre, rántás készítésére remek, mert az edény, illetve a benne forrósítandó zsiradék hamar eléri a magas hőfokot. Ügyeljünk rá, hogy savas ételhez ne használjuk, mert az alumínium nem saválló, emellett az étel íze is megváltozik. A fűszeres, savas, lédús párolnivaiót vékonyabb falú, rövidebb levű, vastagabb ételt duplafalú zománc lábosban készítsük. (Egyébként zománcos edényben bármilyen étel készülhet. A lekozmálás ellen részint úgy lehet védekezni, hogy az edényt platnira rakjuk, és jól záródó fedővel gondoskodunk róla, hogy a főzést takaréklángra állított sütőben végezzük.) A jól lefedett öntöttvas lábosban nagyszerű pörkölt, sólet — általában mindenféle savmentes, hosszan pu- huló étel — készülhet. Káposzta nem! A fémedényeknél maradva: a kukta gyorsfözöfazék alumíniumötvözetből készül. Savas étel is főzhető benne, de azt ajánlatos utóbb zománcos vagy tűzállóedénybe áttölteni, abban tárolni. Előnye az összes többi főzőedénynyel szemben, hogy kb. ötödannyi idő alatt puhít. Légmentes zárása folytán — a betét alá töltött vízzel — az ásványi sók, vitaminok kilúgozása nélkül megpuhul benne a zöldféle. Ugyancsak betéttel percek alatt felmelegíthető benne a kisebb lábosban levő ételmaradék. Könnyen kifutó, hab- zással fövő étkek készítésére viszont — például főtt tésztához, száraz borsó pu- hítására — alkalmatlan. V-mintás sportpulóver A rézedények néhány csepp citromlétől is mérgező rozsdát kapnak. Következésképp csakis egyértelműen semleges, leginkább édestészta készítésére alkalmasak. Miután karbantartásuk, fényesítésük vegyszerrel történik, ezért használat előtt ajánlatos melegvizes mosogatószerrel elmosni. Pirex vagy tűzállóedényt főzéshez akkor használjunk, ha asztalra is abban tálalunk. Mielőtt tűzre vagy sütőbe tennénk, meleg vízbe állítva hagyjuk átmelegedni. Ha az edényt elkészítés előtt hűtőben tartottuk, étellel együtt állítsuk meleg vízbe. A fordított hőhatásra ugyanúgy ügyelni kell; sütőből kivéve nem lehet hideg köre, vaslapra, márványra állítani. Közvetlen nyílt lángra ne rakjuk, tegyünk alá platnit. A ráégett ételt áztassuk le; a fémforgács az üveget karistolja. A római tálnak legfőbb erénye, hogy a pára visszafogása révén a különböző zamatok összeérnek, elegyednek benne. Akkor érdemes bajlódni a tál és a fedő egy óra hosszat tartó áztatásával, ha a jól befűszerezett hús egy darabban és a hozzá kínálkozó köretek ugyancsak előre megízesítve, együtt puhulnak benne. A teflonbevonatú lábasok, serpenyők közismert előnye, hogy zsírmentesen sem kap oda bennük az étel. A kényes teflonréteget azonban meg kell védeni az időnap előtti tönkremeneteltől. Ezért a lábos vagy serpenyő alját minden használat előtt ki kell vékonyan olajozni. Éles, hegyes szerszámmal ne nyúljunk bele, mert a karcolástól az egész felület elveszti a védőképességet. Rendibehozatalához — az edény drágaságára való tekintettel — érdemes beszerezni teflonmosogatót. A sokféle főzőedény nem öncél. Arra való, hogy a legkevesebb kockázattal, a lehető legjobb ízeket, látványokat tálaljuk az asztalra. Ez a „fogódzó” talán nyújt némi segítséget. Ny. A.-*• 12 A méretvétel szabályai Ha önállóan akarunk szab- ni-varmi, legelőször is meg kell állapítanunk saját méreteinket. A méretvételnek vannak szabályai, ezeket meg kell tanulnunk. Első és legfontosabb követelmény a pontosság. A pontos méretvételtől nagyon sok függ. Elsősorban az, hogy mennyit leszünk kénytelenek munka közben igazítani, alakítgatni és mérgelődni. Fontos, hogy méretvételkor is, próba közben is mindig ugyanolyan melltartó legyen rajtunk, mint amilyenben a ruha viselésekor leszünk. Egy más formájú, más vállpánthosszúságú melltartó megváltoztathatja az egész ruha „állását”. A méretvételnél az ábra szerinti helyeken, lazán tartott mérőszalaggal, de ráhagyások nélkül, pontosan vesszük le a következő legfontosabb méreteket: 1. Mellbőség. A test körül, a mell legkiemelkedőbb pontján át vezetjük a centimétert. 2. Derékbőség. A derékvonal helyének pontos megjelölése szükséges, ezért előbb egy keskeny szalaggal kössük át a derekat, azután mérjük meg a bőséget. 3. A mérőszalagot a csípő legszélesebb pontján vízszintesen vezetjük körül. 4. Mellmagasság. A mérőszalagot a vállvonal találkozási pontjához helyezzük, és a mell legkiemelkedőbb pontjáig mérjük függőlegesen a távolságot. 5. Eleje derékhossza. A nyaknál lévő „sótartóhoz” illesztjük a centimétert, és a mell legkisebb pontján keresztül, a deréköv alsó széléig vezetve mérjük. 6. Háta derékhossza. A hát középvonalán mérjük: a nyakkörnél lévő csigolyától a deréköv alsó szóiéig vezetve leolvassuk a méretet. 7. Vállszélesség. Méretét a nyak- és a vállcsúcs között mérjük. 8. Kar hossza. Karunkat könnyedén behajlítva, váll- csúcstól könyökön át a csuklóig móriük az ujja hosszát. 9. Felsőkar bőség. A felső- kar legvastagabb pontján mérjük körbe. 10. Nyakbőség. A nyak alsó vonalán — nem szorosan fogva a mérőszalagot — mérjük. 11. Szoknya hossza. Az elejeközép és az oldalvonal közötti távolság felénél, a deréköv szélétől mérjük, így sem a csípő, sem a has domborúsága nem befolyásolja a hosszméret megállapítását. 12. Testmagasság. Talptól a fejünk tetejéig mért távolság, aminek méretét azért jó tudni, hogy tisztában legyünk azzal is, milyen konfekció-, illetve mérettáblá- zathoz tartozunk. B. K. SUTTOG A FENYVES Hozzávalók: (100 cm-es mellbőséghez): 70 dkg. APOLLÓ félgyapjúfonal, 4,5- es kötőtű. Patentminta: 2 sima, 2 fordított váltakozásával kötjük. Alapminta: 1. sor: fordított, 2. sor: sima, minitavál- tás: éllenitétesen, 1 sor: sima, 2. sor: fordított. Szem- próba: 16 szemX24 sor = 10 cm. Munkamenet Háta: 78 szemre kezdjük, patentmintával 6 cm magas kezdőrészt kötünk. A következő sorban a következő m in taelosztással dolgozunk: 31 szem alapminta (fordított), 16 szem sima, 31 szem alapminta (fordított), 4 sort kötünk, majd a következő sorban: 29 szem fordított, 2 szemet fordítottan összekötni, 8 sima, az előző sor két-szem közötti szálát 2-szer fordítottan ösz- szekötinii, 29 szem fordított, 4 sort kötünk, majd az oldal, fordított-felületeken 2-2 szemet fordítottan összekötünk, és a sima mintacsík belső oldalán 1-1 szemet szaporítunk. 32 cm = 140 sort kötünk. Végül a szemeket az alapszemnék megfelelően, lazán lefogyasztjuk. Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintával kötjük. A 62. sorban, a munka középrészén 4 sima szemet kötünk, maid minden 2. sorban, a középrészen 1-1 szemet szaporítunk, s a sima nyakpánt mellett 2-2 fordított szemet összekötünk. A nyakpánt 16 sima szem, a munkát elválasztjuk, s az oldal részeket azonos szem- és sorszámmal folytatjuk. üjja: 38 szemre kezdjük, patenunintával 6 cm magaskezdőszélt kötünk. A következő sorban, arányos elosztással, 8 szemet szaporítunk (46). A munkát fordított alapmintával folytatjuk. Mindkét oldalszélen, minden 6. sorban szaporítunk 1 szemet, 50 cm elérése után, mindkét oldalszélen, minden 2. sorban lefogyasztunk 5X5 szemet. A következő sorban, a középen megmaradó szemeket egyenként, lazán lefogyasztjuk. . összeállítás: a részeket alapszínű, és alapvastagságú fonallal szem- és sortaláliko- zás szerint összevarjuk. Weörös Sándor téli verséből idézünk egy strófát. VÍZSZINTES: 1. Finom hálóját szövő ízelt lábú állat. 4. A versidézet első sora (zárt betűk: T, F.) 11. Folyton csak múlik. 12. Kalamajka. 13. A versidézet befejező sora (zárt betűk: R, T.) 15. Társas összejö- yetel. 17. Káté. 19. Női név. 20. Valamely költség, kár megfizetése. 23. Égtáj rövidítése. 24. A keze része! 25. Fortély. 27. Lakodalom. 28. Széles a Balaton .... keskeny a híd rajta (népdal). 30. így, úgy németül. 31. Amerika eleje. 33. A pakli nagyobbik része. 34. Tömegében kicsi. 35. Vágyakozásba majd' belepusztul. 38. Pénzügyminiszterünk volt (István). 40. Kettős betű. 41. Francia festő, a barbizoni festők egyik mestere (1796—1875). 43. Szélsőséges magatartást tanúsító. 44. Dorog határai! 47. Hegyről a völgybe. 48. Heréit kos. 50. Rag, a -bői párja. 51. Neves amerikai színész, rendező (Woody). 53. Népszerű autómárka. 55. Sokszoros bajnok úszónő volt (Judit). 57. 501 és 499 római számokkal. 60. Belül lila! 61. Bankban van. 62. Hegedűkellék. 63. Mandzsetta, névelővel. 66. Ilyen rakéta is van (lövedék). 68. Szalvéta. 69. Indíték. FÜGGŐLEGES: 1. Szárnyasok nyelvén támadt kóros bőrkeményedés. 2. Fenséges hangú költemény. 3. Gyümölcs. 4. ... — Darja, az Arai tóba ömlő folyó. 5. Megszólítás. 6. Az óra hangja. 7. Védelmez. 8. A teniszjáték egysége, de madár is. A kövérség lélektana A bécsi egyetem lélektani intézetének kutaitói megállapították, hogy a rendes súlyú emberek éhségérzete erősebb, mint a fölös súlyban lévőké. Ez utóbbiak, azonban étkezési szokásaikat nem a „belső” ingereikhez — az éhségükhöz vagy a jóllakottságukhoz — igazítják, hanem külső ingerekhez. A kövérek mondhatni elfelejtették, miként kell észlelni az éhség és a jóllakottság belső jelzéseit. Annál jobban meghatározzák étkezési szokásaikat külső körülmények, ellentétben a rendes súlyú embertársaikkal, akik akkor esznek, ha éhesek, s akkor hagyják abba az evést, ha ■jóllaktak. Az egyik kísérletben a kísérleti személyeknek írásbeli munkáit adtak, miközben tálakban szendvicseket tettek elébük, s azt is tudtukra adták, hogy a hűtőszekrényben is italálnak még szendvicseket. A kövérek az összes odakészített szendvicset megették, de nem nyúltak a jégszekrényben lévőkhöz. Hasonlóképpen elfogyasztották az eléjük kikészített ösz- szes sós süteményt, de nem tisztítottak diót. Ellentétben a rendes súlyúak nyomban felhagytak az evéssel, mihelyt jóllaktak. Az elhízottak evési viselkedését egyértelműen a táplálék látható volta határozza meg: mindent felfalnak, ami előttük van, de az elrejtett táplálékhoz nem nyúlnak. A kísérletek azt is mutatták, hogy a kövérek mind az ellazulás állapotában, mind _ a _ stresszhatás alatt több táplálékképet ismertek fel, mint a rendes súlyúak. Változatos vitaminforrás A citromot sokféle célra felhasználhatjuk: Ételek, tészták, dzsemek ízesítésére, salátákhoz, teához stb. A lereszelt citromhéj kitűnő fűszer, ízkiegészítő szer. Frissen használhatjuk vagy lereszelve, cukorrétegek között üvegben eltehetjük későbbi felihasználásra. 9. Verseny volt a kitűzött díjért, a régi görögöknél. 10. Lassítás. 14. Magatok. 16. A második sor (zárt betű: I.) 18. Építőanyag. 21 ... Messagge- ro, római napilap. 22. Fakó. 25. A harmadik sor (zárt betűk: N. A.) 26. Perui pénznem. 29. Hajlat. 32. Bátorság. 34. Orosz férfinév. 36. Skálahangok. 37. Székesegyház. 39. Többé-kevésbé táívol. 42. A hátgerincsorvadás orvosi neve. 45. Rajzolással készített műalkotás. 46. Ritka férfinév (február 28.). 47. Uralma alá hajtó. 49. A szabadságidő kellemes eltöltése. 52. Lítium és a nitrogén vegyjele. 54. Harcban van! 55. Üreges üveggyöngyután- zát. 56. Csupán, már németül (SCHON). 58. Szűkös viszonyok között él, itt fordítva. 59. Nagykanizsai város- környék. 64. Azonos mássalhangzók. 65. Területmérték. 66. Hélium vegyjele. 67. Motívum. H. J. Beküldendő: a vízszintes 1., a függőleges 16. és 25., valamint a vízszintes 13. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1986. január 29., szerda. Kérjük, hogy a megfejtést levelezőlapon küldjék be, és írják rá: Felnőttkeresztrejtvény. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Hajnalodik. Piros csík villan / Csonfszí- nű felhő peremén. Könyvutalványt nyert: Milos Erzsébet, Zoliéi Istvánné (Kaposvár), Rákóczi Zita (Felsőmocsolád), Zóka Márta (Szennai). Az utalványokat postán küldjük el.
