Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 20. szám

1986. január 24., péntek Somogyi Néplap 5 ÚJ VIZSGÁLATI, MŰTÉTI ELJÁRÁSOK Szakosodás az általános sebészeten HÉTVÉGI /tájoló Két sebészeti és egy bal­eseti sebészeti osztály műkö­dik Kaposváron a megyei kórházban. Az I. számú se­bészetet dr. Rozsos István kandidátus, címzetes egyete­mi docens vezeti. — A két általános sebé­szeti osztályt mi különbözte­ti meg egymástól? Van az I. számúnak valamilyen sajátos profilja? — Kiemelten foglalkozunk a gyomor- és bélrendszer megbetegedéseivel, a máj, az epeutak, valamint a hasnyál­mirigy sebészetével. Néhány éve osztályunkon érsebészet is van. Tervezzük, hogy ha­marosan végzünk plasztikai műtéteket is: erre megnőtt az igény. A mi osztályunk alap­vető feladata azonban az általános sebészet. A szako­sodásra viszont nálunk is megvolt a belső igény, és szükségessé vált, hogy gya­koriságuk miatt többet fog­lalkozunk az epebetegségek­kel, a béldaganatokkal — ezek száma az utóbbi másfél évtizedben kétszeresére nőtt —„ meg a hasnyálmirigy-be­tegségekkel. Az osztály orvo­sainak kutatómunkája fel­élénkült, s ez is a betegségek hatékonyabb gyógyítását szolgálja. Osztályunkon már napi gyakorlattá vált az a vizsgá­lati módszer, amely az epeút elzáródásáról pontos képet ad. Ennek alapján döntünk a szükséges kezelésről, illetve műtéti eljárásról. Ezzel a módszerrel nagy biztonsággal állapíthatjuk meg az elvál­tozást, a szükséges beavatko­zás módját. Továbbfejleszt­jük ezt a vizsgálati módszert egy új módszer segítségével. Az epeműtét után előfordul­hat, hogy a beteg továbbra is panaszokkal fordul hoz­zánk,, ezt az epevezetékben visszamaradt kövek okozhat­ják. Ennek csökkentésére a műtét közben az epeutak röntgenvizsgálatát is elvégez­zük. s rövidesen az epeutak nyomás- és áramlásviszoinyai- nak mérésével egészítjük ki. E módszerek alkalmazása az epeműtétek utáni panaszok előfordulását jelentősen csök­kenti. — 1983-ban megkezdődött az osztályon az érszűkület­ben szenvedő betegek keze­lése, műtéti úton történő gyógyítása. — Az utóbbi években nőtt az érszűkületben szenvedő betegek száma. Köztudott, hogy megyénkben az idős ko­rúak aránya magas, így nem véletlen, hogy ezzel a beteg­séggel mind gyakrabban ta­lálkozunk. Az érsebészet megszervezése előrelépést jelentett osztályunk tevé­kenységében. Mi előbbre já­runk az érsebészetben, mint néhány megye, hiszen csak ettől az évtől vezetik be ál­talánosan a megyei kórhá­zakban ezeket a műtéteket. — Milyen tervek foglalkoz­tatják az I. számú sebészet orvosait? — A megyei rendelőinté­zetben áprilistól a különféle bélbetegségek korai fölisme­résére szakrendelést indí­tunk. Ambuláns-műtéteket is végzünk majd itt, hiszen nem minden esetben szüksé­ges a kórházi ellátás. A gyo­mor-, a nyombél- és a fe­kélybetegségek műtéti keze­lése után is előfordulhatnak panaszok, különféle szövőd­mények léphetnek föl, újabb beavatkozásra is szükség le­Ülést tartott a megyeihonismereti bizottság A tantervvel összhangban Újjáalakult a Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottsága mellett működő honismereti bizottság. Első ülésén, tegnap az 1985. évi munka értékeléséről Sándor Mária, a megyei népfromtbi- zottság titkárhelyettese adott számot. Dr. Kanyar József, a bizottság vezetője- ismer­tette a mozgalomra váró idei feladatokat. A somogyi honismereti mozgalom eredményei a múlt évben is hozzájárultak a hazafias neveléshez, a történelmi ismeretek elmé­lyítéséhez, a szülőföld ha­gyományainak ápolásához. A mozgalom támogatásában jelentős .részt vállaltak a társadalmi és tömegszerveze- ték, az intézmények — ál­lapította -meg. A megyei levéltár, a múzeum, a könyv­tár élen járt a kutatómun­ka szorgalmazásában, nép­szerűsítésében. A megyei könyvtár és a siófoki városi könyvtár példát mutatott a többi intézménynek a hon­ismereti mozgalom támoga­tásában; követésüket szorgal­mazta az előadó. Az általános iskolákban kibontakozott honismereti mozgalom vegyes képet mu­tat; a falusi településeken működő szakkörök mellett szorgalmazni szükséges a városi oktatási intézmények­ben a helytörténeti ismere­tek gyarapítását szolgáló foglalkozásokat, s mint az egyik hozzászóló elmondta: szükségessé vált, hogy a tan­tervi feladatokkal összhang­ban. végezzék a honismereti nevelést a pedagógusok. A középiskolákban évtizdek óta nemsikerült előmozdíta­ni a honismeretet, ugyanezt .mondhatjuk el a főiskolák­ról is. A zsámbéki tanító­képző az idén nyáron vál­lalta, hogy összehívja a fia­talokat, akik érdeklődnek a helytörténet, a honiismeret iránt, ott rendeznek szá­mukra találkozót. Jövőre bi­zonyára Kaposvár is otthont adhatna a főiskolai honis­mereti szakkörök országos összejövetelén ek. A települések múltját, je­lenét bemutató fotósorozatok készítésié megyénkben is megkezdődött. Eddig mint­egy harmincezer felvétel ké­szült el, tizennégy körzet­ben ezután fognak hozzá az album összeállításához. A helytörténetírás mellett to­vábbra is szorgalmazzák az üzem- és népfronttörténet­írást. Somogy nemzetiségi falvai közül Lákócsa elkészí­tette 'községi monográfiáját. A tavaly felavatott itájház kiállítása az ott élők hagyo­mányait mutatja be, s más­hol is vannak gazdag gyűj­temények — állapította meg Sándor Mária. Adandót, Ga- mást, Törökkoppányt emlí­tette többek között, ahol szintén gondoskodni keli a gyűjteményekről. A kaposvá­ri Táncsics gimnázium taná­ra hozzászólásában elmond­ta, hogy a tehetséggondozás egyik területének kellene te­kinteni a honismereti szak­köröket. Az idei feladatokról szól­va dr. Kanyar József ki­emelte a Segesden, illetve a Mesztegnyőn tartandó honis­mereti bizottsági ülések gaz­dag programját, a nyáron Szennában rendezik meg az általános iskolai szakkörve­zetők továbbképzését. Külö­nös figyelmet szentelnek a földrajzi nevek védelmére, s 1986-.ban lerakják a köz­ségi történeti adattárák alapjait. „Társat keresek“ A szovjet fiatalok, mint ahogy a szociológiai felmé­rések tanúsítják, a szabad idejük egy negyedét az em­beri kapcsolatok ápolására fordítják. De mit tegyenek azok, akik híján vannak az emberi kapcsolatoknak. Szá­mukra klub nyílt, amely pszichológiai és gyakorlati segélyszolgálat is egyben. A klub tulajdonképpen kom­munikációs iskola, amelynek lényege, hogy segítséget nyújtson a különböző hely­zetekben eligazodni és he­lyesen reagálni. A klubba való belépés egy ‘„kereső kártya” kitöltésével kezdődik, és hozzá csatolnak egy fényképet. A kérdőív­ben' a belépő személy rövi­den önmagáról beszél és arr ról is, hogy milyennek sze­retné látni jövendőbelijét. Vezeték- és keresztnév nem szerepel, csak egy sorszám, amely alatt megtalálható a kartotékban a „kereső kár­tya”. Eddig mintegy ötven pár talált egymásra. Es nincs egyetlen válás sern. J. Zolotova hét. A mezőgazdasági főisko­lával közösen végzett kísér­leteinkben arra keressük a választ, mi okozhatja a mű­tét utáni szövődmények ki­alakulását, s ezek hogyan előzhetők meg. Három éve végzünk különféle kísérlete­ket a főiskolán, ahol megfe­lelő körülményeket biztosíta­nak számunkra. Egyik kísér­letünk eredményeként jelen­tős mértékben módosult a varratkészítés és a műtét technikája, s a korábbi tech­nikával végzett műtétekhez viszonyítva számos korai és késői szövődmény előfordulá­si aránya csökkent, illetve egyes esetekben kiküszöböl­tük őket. A gyomorműtétek­kel kapcsolatosan számos biztató kísérletünk van, az elért eredményekről külön­böző tudományos fórumokon számoltunk be. A kaposvári I. számú se­bészeten tíz orvos dolgozik. Tudományos tevékenységük eredményességét bizonyítja, hogy az elmúlt két évben itt, dolgozó sebész nyerte el a Dr. Arató Miklós-díjat. Horányi Barna Országos fotópályázat Országos fotópályázatot hirdetett a Népművelési In­tézet védnökségével a nagy- kanizsai Hevesi Sándor Mű­velődési Központ. A feladat hazánk életének bemutatása a fotóművészet eszközeivel. A pályázóknak legfeljebb öt, hosszabbik oldalán 40 centiméteres fekete-fehér, három évnél nem régebbi felvételt kell küldeniük 1986. április 12-ig a Hevesi Sándor Művelődési Központ címére; 8800 Nagykanizsa, Széchenyi tér 5—9. A zsűri értékes díjakkal jutalmazza a legjobbakat. A közelgő farsang már elő­reveti árnyékát: a művelő­dési intézmények többnyire szórakoztató ‘ programokat terveznek a hét végére. Csurgón ma délután a mű­velődési otthoni konferenciá­ról tartanak előadást a kör­nyék népművelőinek, vasár­nap délután négytől a fiata­lokat várja videodiszkő a művelődési házban. Hétfőn a helybeli óvodások munkáiból nyílik kiállítás a nagyterem­ben. Iharosberényben szomba­ton a ház felújítói részére rendeznek pótszilveszteri mu­latságot. A berzencei ifjúsági klubban ma a dohányzás ár­talmairól tart előadást dr. Mayer András körzeti orvos. Szombat délelőtt a fafaragók találkoznak a berzencei ál­talános iskola politechnika- termében, délután pedig bar- kácsszakkör lesz a sornogy- udvarhelyi művelődési ház­ban. Barcson a Dráva múzeum­ban a Naiv művészek Ma­gyarországon című kiállítás látható. Nagyibajomban a művelődési házban Tóth Fe­renc fényképeit állították ki — ezek természeti értékein­ket mutatják be. Ugyanitt több alkalommal előadás is elhangzik. Barangolás a ter­mészetben címmel. Nagyatádon a Gábor Andor Weber Klára Variációk c. munkája. művelődési központban dr. Szili Ferenc dokumentumfo­tói láthatók a somogyi zsel- lérsorsról. Szombaton este pedig diszkó várja a táncol­ni vágyókat. A bodvicai fi­ókkönyvtár ifjúsági klubjá­ban ma vidám játékestet ve­zet Ormai István népművelő. A marcali Helyőrségi Mű­velődési Otthon folyóiratol­vasójában a hét végéig még megtekinthetők Szabó Lajos Munkácsy-díjas festőművész képei. Somogygesztiiben, a műve­lődési házban hétfőn hat óra­kor Körutazás Magyarorszá­gon címmel Józan Zsolt mer- n-yei tanár tart ismeretter­jesztő előadást. A programot diavetítéssel és számos szem­léltetőanya,g bemutatásával színesíti. Kaposváron az ifjúsági házban Szentiványi Árpád Ausztráliáról készült fotói, valamint A mi szövetkeze­tünk című gyermekrajz-kiál- lítás látható. A Somogyi Képtárban a hónap végéig még megtekinthetők Hajnal Gabriella Munkácsy-díjas művész gobelinjei. A Kapos­vári Galéria továbbra is az Embernyomatok című gaz­dag plasztikai válogatásának ad helyet. Grúz hegedűs a zeneiskolában Az Országos Filharmónia bérleti koncertsorozatának keretében szerdán Raszudan Gvaszalija szovjet hegedű­művésznő volt a kaposvári feneiskola vendége. A mű­vésznő a grúziai Tbilisziben született és hatéves korában kezdett el hegedülni. Később a moszkvai Csajkovszkij konzervatóriumban tanult, David Ojsztrah világhírű művész növendékeként. Hallgatóként első díjat nyert az 1973-ban, Párizsban ren­dezett Jacques Thibaud-ról és Marguerite Longról elne­vezett világversenyen, majd egy évvel később a moszkvai Csajkovszkij-verseny máso­dik díját nyerte el. Azóta is nagy sikereket aratott a vi­lág koncertszínpadain, s ha­zájában is a legjobbak kö­zött jegyzik a nevét. Magyarországon ezúttal két koncertet adott: először Szé­kesfehérváron lépett föl. majd Somogy megyeszékhe­lyén. A fiatal, energikus mű­vésznő pillanatok alatt ki­vívta a kaposvári közönség rokonszenvét. Műsorában először két Mozaort-darabot mutatott be egyéni előadásmódban. A Kreisler-rondó villámgyors cikázással libbenő dallama vastapsra késztette a közön­séget. Az igazi sikert azon­ban Prokofjevnek az első rész végén bemutatott négy­tételes szonátája hozta meg. Ha eddig szárnyaltak a dal­lamok, ez a mű inkább olyan volt, mint egy elbe­szélés. Keményen, egymással vitatkozva, hirtelen váltá­sokkal és váratlan zárások­kal követték egymást a moz­gékony részletek; mély át­élést és merész technikai megoldásokat követelve az előadótól. A második részben a ro­mantika darabjai kerültek előtérbe — Schubert játékos, dalszerű Koncertstückje és Weber C-dúr szonátája. Ziz- nadze szvitje líraian áradó, hajlékony dallamával olyan érzést keltett, mint egy las­san hömpölygő, néhol fel­gyorsulva csobogó folyó. A grúz származású zeneszerző művei szoros kapcsolatban állnak a grúz népzenével; modernek, virtuózak. Az est­re Sarasaié Fantáziája tette föl a koronát. A Bizet Car- menjére írott változatokban a művésznő igazi technikai bravúrokat csillogtatott meg. A lelkesen éljenző közön­ség nem tágított, míg két ráadást nem kapott a mű­vésztől. Eleonora Joszifóvics, a hegedűművész partnere ti­zenöt évig a világhírű Szvit- kovszkij partnereként volt a kamarazenélés specialistája. Különösen jól ismeri a hege­dűirodalmat. Gvaazal ijával öt éve kitűnő összhangban, szinte egy emberként muzsi­kál, dolgozik együtt. Tersztyánszky Krisztina A Mafilm 1985-ben és 1986-ban A filmgyártás terveiről nyilatkozott Szekeres László, a Mafilm vezérigazgatója az MTI munkatársának. Mint elmondta, 1986-ban a korábbinál sajátosabb helyzetben tevékenykedik a vállalat. Mind gazdasági, mind művészeti szempontból éreztette hatását, hogy im­már öt éve nem változott a filmgyártás állami támoga­tásának nagysága. 380 millió forint állt a játékfilnjgyár- tás rendelkezésére, ekkor készültek el a látványvilá­gukban gazdag „Redl ezre­des”, a „Vörös grófnő”, a „Szirmok, virágok, koszo­rúk”, „Az élet muzsikája” és más produkciók. Tavaly — kimerülve szinte vala­mennyi kiegészítő pénzfor­rás — mintegy hatvan-het- ven millió forinttal keve­sebbel gazdálkodhattak. Mégis az ekkor bevezetett tartalékfeltáró intézkedések — rezsicsökkentés, létszám- zárlat — következtében a Mafilm néhány millió fo­rintos nyereséggel. zárta az évet. Az 1985-ben készült fil­mek képi világukban sajnos szegényebbek a korábbi esz­tendők filmtermésénél, ör­vendetes azonban a téma- választás változatossága. 1986-ban törekszenek a szervezettség további javí­tására, 'valamint a szolgálta­tó tevékenység, a piackuta­tás fejlesztésére, s a válla­lat műtermeit, eszközeit egy­séges áron kívánják rendel­kezésre bocsátani a film­készítőknek. A munkát ne­hezíti viszont, hogy még nem tudják pontosan: hány filmet készíthetnek el. Ez elsősorban az állami támo­gatás összegétől függ.

Next

/
Thumbnails
Contents