Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 20. szám
1986. január 24., péntek Somogyi Néplap 3 Az SZKP kongresszusa elé Egészségügy — kések, karmesterek Vállalati tanács alakult a Kaposgépnél Megerősítették tisztségében Boros József igazgatót Szvjatoszlav Fjodorov szemészprofesszor minden bizonnyal a Szovjetunió leghíresebb orvosa. Az általa ve- vezetett klinikát a világ legkorszerűbb ilyen létesítményének tartják. Híres „futószalagjáról”, amelyen 1984 óta csaknem négyezer embernek szüntették meg rövidlátását, a fejlett világban csaknem mindenhol hallottak. Különleges módszerei vannak a szürke- és zöldhályog eltávolítására, látáskorrigáló mesterséges kristályok, szemlencsék beültetésére és más szemgyógyászati eljárásokra. Találmányai egy részét licenc alapján gyártják az Egyesült Államokban. S nincs olyan hónap, hogy a szovjet sajtóban ne foglalkoznának Fjodorov profesz- szor akkor épp legújabb felfedezésével, javaslatával. Ezekből a híradásokból kiderül, hogy Fjodorov humanista gondolkodó és tehetséges szervező is. Az egészségügy a „legkifizetődőbb” nép- gazdasági ágazat — tartja. Ugyanakkor lassan ez az egyetlen ágazat, ahol még mindig büntetlenül lehet a régi, elavult módszereket alkalmazni. Még a tömeges típusbetegségek gyógyításának nincs egyértelmű mércéje. Pedig lehetne, sőt kellene is találni ilyet — állítja a professzor. Hiszen egy gyári munkás egynapi távolmaradása a munkából 50—60 rubelnyi kárt okoz. Ha egy több százezer rubelért kiképzett pilóta látása megromlik, a pénz kidobottnak tekinthető. S hány más szakmát lehetne felsorolni! Fjodorov klinikáján olyan késeket használnak, amelyeknek éle egytized mikronnál vékonyabb. Ez a szövetek óriásmolekuláit vágja ketté, s a nagyobb rész képes helyreállítani a levágott kisebbet, így a seb néhány óra alatt gyógyul Az ország és a világ más klinikám olyan késeket használnak, amelyek roncsolják a szöveteket, a gyógyulás csupán háromnégy napot vesz igénybe. Az új módszerek bevezetése általában új berendezéseket, nagyobb kórházi területet követel. Ezeket a költségeket a jelenlegi gazdálkodási rendszer nem ismeri. A kórház akkor kap több pénzt, ha gyarapszik az ágyak száma,-holott az ágy önmagában nem gyógyít, csak az orvos, s hogy jobban gyógyítson, jolbb berendezések kellenek. Az új bevezetéséhez nemcsak az újítók lelkesedésére van szükség. Hatalmas munka és sok idő, kemény harc kell hozzá. Az új módszerek elterjedését akadályozza az egészségügy területi szervezése is. A beteg nem választhatja meg sem a sebészt, sem a diagnosztát. A rendszer alapelve, hogy minden orvos egyformán jó. Csakhogy ez korántsincs így — állapítja meg Fjodorov. Ráadásul a korszerű kórEredményes évet zárt az Üt- és Vasúttervező Vállalat, a közlekedés-fejlesztési terveket készítő legnagyobb hazai cég: a beruházási piac szűkülése ellenére 4 százalékkal növelte belföldi tervezési tevékenységét. Az idén várhatóan továbbra is mérsékeltek maradnak a hazai beruházási igények,, az UVATERV azzal számol, hogy körülbelül 10 százalékkal csökkennek a belföldi tervezési munkák. Ezzel párhuzamosan azonban csaknem ugyanennyivel növekednek a külföldi megbízások, az export részaránya megközelíti az 53 százalékot. A hazai országos építő munkáházi berendezés bonyolult elektronikus műszerek csoportja, s használatát nem mindenki tudja megtanulni. Az orvos pedig nem érdekelt a tanulásban, fizetése nem függ attól, hogy gyémánt- kést, számítógépet vagy elektronmikroszkópot használ. A professzor véleménye szerint az egyenlősdi különösen az egészségügy területén veszélyes. A kórházi berendezést sem az orvos vásárolja, hanem olyanok, akik a gyógyításban nem vesznek részt közvetlenül, pedig a fejlesztés egyetlen helyes iránya — állítja Szvjatoszlav Fjodorov —, hogy az új kórházak építése helyett a meglevő épületeket töltsék meg a legkorszerűbb berendezésekkel. Ma már csak olyan kórházat szabadna építeni, ahol a terület húsz százalékát üresen hagyják a későbbi technika számára. Az elavult gyógyászat rendkívül költséges. A Szovjetunióban naponta 27 ezer operációt végeznek. Minél kevesebb közülük a sikertelen, annál olcsóbb’ a társadalomnak. A legokosabb orvos sem lehet meg jó csapat nélkül. Fjodorov elképzelése: a beteg a rendelőintézetbe^ érkezve kényelmes mozgó fotelbe ül, s útja során egymásfél óra alatt végigutazik a szükséges vizsgálatokon, majd a' kész diagnózissal, a számítógépek írta receptekkel egy fogadószobába érkezik, ahol még teát vagy kávét is ihat, mielőtt eltávozik. Sorbanállás, tolongás, idegőrlő várakozás nélkül. Hiszen ez óriási pénz — mondhatná bárki —; honnan lehet ezt előteremteni? Fjodorov válasza: a szürkehályog gyógyítása a Szovjetunióban háromszáz rubelbe kerül. A professzor módszere százhúsz rubellel olcsóbb. Csak ezen a klinikán tízezer embert műtenek meg évente, vagyis több mint egymillió rubelt takarítanak meg. A kutatóorvosok találmányai mind pénzt érnek. Szvjatoszlav Fjodorov klinikája 52 üzemmel van kapcsolatban. Most például félmillió olyan szemsebészeti szike gyártásáról állapodtak meg, amelynek muzafír éle kétszáz angström egyötvened mikron vastagságú. A professzor szerint húsz olyan klinika, mint az övé. elegendő lenne a Szovjetunióban az összes bonyolult szemészeti gyógyítási művelet elvégzésére. A legnehezebb „karmestert” találni hozzájuk. Hiszen az orvoskollektíva hasonlít a szimfonikus zenekarhoz: összehangoltan kell működnie. Olyan fiatal orvosok kellenek, akiknek friss ötleteik vannak s akik képesek harcolni azok megvalósításáért. Szvjatoszlav Fjodorov számítása szerint a Szovjetunióban szemészből legalább húsz ilyen „karmesterre” van szükség. ból változatlanul kiveszi részét a vállalat. Külföldön továbbra is igen nagy munkát ad az algériai repülőtértervezés és a líbiai vasút tervezése. Az NDK-nak vasúti vontatással kapcsolatos távjelző és biztosító berendezéseket, Jordániának pedig kisebb hidakat tervez az UVATERV. A tavaly megkapott önálló exportjoggal élve új piacokat is keres külföldön á tervező vállalat. Az új megrendelők között van Kanada, Nigéria és Kína; ezekbe az országokba vasbetonelem gyárat, precíziós öntödét, illetve hulladékfeldolgozó üzemet terveznek az UVATERV szakemberei. Huszonkilenc tagú vállalati tanács alakult tegnap a Kaposgép vállalatnál. A tanács elfogadta az új szervezeti és működési szabályzat eddig elkészült részeit, megválasztotta a tanács elnökét és elnökhelyettesét, döntött a vállalat mindenkori igazgatójával szemben támasztandó követelményekről és megerősítette tisztségében Boros Józsefet, az eddigi igazgatót, egyúttal engedélyezte számára a jövőben a vezérigazgatói cím használatát. A Kaposgép vállalati tanácsának ünnepi alakuló ülésén az elnökségben foglalt helyet Hosszú Mihály, az Ipari Minisztérium főosztályvezetőhelyettese, dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Gazdag László, a Zala megyei pártbizottság gazdaságpolitikai ■ osztályvezetője és dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára. Az eseményt hosszú előkészítő munka előzte meg. Az MSZMP KB 1984-ben határozott a vállalati tanácsok alakításáról, hogy a vállalat irányításában új tartalmat nyerjen és kiszélesedjen a dolgozó kollektívák véle- ményalkotási lehetősége és A 67-esen suhanó autók utasai kíváncsian pillantanak a Kisbabapuszta feliratú tábla irányába. Néha egy kocsi be is kanyarodik, ám néhány méter után megtorpan, mert az út véget ér. A négykerék-meghajtású postai terepjáró is csak addig merészkedik. A levélszekrénysor után már csak egy távolba kígyózó, kátyús ösvény vezet tovább. Aki nekivág, negyedóra múltán különös, érintetlen kis világba jut. Itt furcsátkodva néznek arra, aki elnézést kér a zavarásért. Az idegen érkezése olyan alkalom, ami fontosabb a tüzelőaprításnál, de még az állatok etetésénél is. Kisbabapuszta kilenc házból álló kicsi utca. A házak közül hatban élnek emberek, összesen 13-an. — Szó sincs arról, hogy a világ végén lennénk. Hiszen fele úton vagyunk Boglár- lelle és Kaposvár között. Ez a néhány száz méter csak a világot választja el tőlünk, de nem minket a világtól. A feleségem például naponta eljár busszal dolgozni a bogiári kombinátba. Győző Ferenc 50 éves erdészeti dolgozó. 1959-ben nősült ide. — Volt idő, mikor el akartunk menni innen, azután mégis maradtunk, mert az itteni életnek nemcsak a nehézségeit szoktuk meg, hanem az előnyeit is. Itt könnyebb a megélhetés, mindenki tart állatot, a zöldséget sem a boltból vesszük. Itt is van tévé, járnak az újságok; ami azonban mindennél fontosabb: itt jobban összetartanak az emberek. Más ez, mint a város, ahol a legtöbben a szomszédjukat sem ismerik. A minap például este összedöntési joga. Ez a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének is újabb eszköze. A Kaposgépnél az ipari miniszter tavalyi állásfoglalása után kezdődött az előkészítés. Tizenegy tagú bizottság alakult Kiss József vszb-tit- kár vezetésével; ebben minden gyáregység képviseltette magát, összevont munkásgyűléseket tartottak — ezeken a dolgozók 72 százaléka vett részt. Egyhangúlag támogatták a tanács megalakulását. Az új irányítási formára való áttérés időpontjául 1985. december 31.-ét jelölték meg. Technikai okok njiatt azonban három hetet késett a tanács megalakítása. Közben a szerkesztő bizottság dolgozott az, új szervezeti és működési szabályzat tervezetén. Már tavaly 160 példányban kiadták ezt a szakszervezeti bizalmiaknak, főbizalmiaknak, s az összes munkahelyen elmondták véleményüket a tervezett változásokról. A küldöttválasztó gyűlések után alakult ki a 29 tagú vállalati tanács. Tagja lett 16 választott munkahelyi küldött, 9 gazdasági vezető, az igazgató 3 delegáltja és jöttünk diót törni, beszélgetni. Olasz bácsinak fölvágtam a fáját... Pusztának nevezik ezt, mégis inkább „község”, mint sok nagyobb település. A kihalás veszélye sem fenyegeti Kisbabát, hiszen már a pestiek is jöttek érdeklődni a házak iránt. Vannak köztük, akik gazdálkodni akarnak, de olyanok is, akik csak csendet, jp levegőt. Még fejlődésnek is indulhatnánk. Három éve hagyott itt fel a tsz a szarvasma nha-tenyésztéssel. Az 1963-ban épült istálló most üresen áll. Egy ilyen épület, ma hárommillióba is belekerül, mégis az enyészetnek hagyják. Ez nem fér a fejembe. Bogdán János házában három nemzedék él együtt. Lánya és veje a babodi té- esz ipari üzemébe jár dolgozni. Unokája két és fél 'éves. — Nem szívesen hagynám itt a magam ültette gyümölcsöst. A gyerekek sem mennének el, ha a kicsinek lenne itt társa. Most úgy tervezik, hogy mire Krisztián óvodás lesz, megpróbálnak letelepedni valamelyik közeli faluban. Pedig jó helye van ám itt a kicsinek! A pusztán is szert tesz any- nyi élményre és tapasztalatra, mint bármelyik falusi társa. Van sztereo lemezjátszó, tévé és könyvek is. Ráadásul egy gyerek itt jobban megismeri a természetet, mint akárhány biológia- könyvből. Tartunk disznókat, nyulakat, baromfit. Van egy kistraktorom is, nemrég pedig hat bikát adtam le... Igaz, ezek miatt van iri- gyem is. Az emberek itt nemcsak egymásra vannak utalva, de nem is térhetnek ki egymás elől. A kisgyerek gyakran kérBoros József igazgató, összetételére jellemző, hogy a munkások és a közvetlen termelésirányítók száma 10 (34,5 százalék), a munkahelyi választott küldöttek száma 16 (55 százalék), a vezetőket pedig 13-an képviselik (45 százalék). A vállalati tanács megalakulása után azonnal elkezdte a munkáját. Megvitatta, majd elfogadta a szervezeti és működési szabályzat tervezetének első, általános részét. Ebben foglalják össze a tanács létrehozásának és működésének szabályait, föltételeit. A további részek megtárgyalására ezután kerül csak sor. Megválasztották továbbá a tanács elnökét és elnökhelyettesét. Elnök Hesz Mátyás, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, az elnökhelyettes Szliczki József, a vállalat osztályvezetője lett. A tanácsban ezután élénk vita alakult ki a vállalat igazgatójával szemben támasztandó követelményekről. A tét nagy volt, hiszen az első számú vezetőt ezután nem a felettes állami szervek nevezik ki, hanem a tanács választ ja meg. Végül a többször megvitatott, ismertetett követelményrendszert nagy leli nagyapját, vegye elő a maga készítette citerát. Olyankor azután félbemarad a munka, derű költözik a házba. Nótaszó nyomja el a pusztai szél dudálását. özvegy Csekk Imréné férje halála óta egyedül él. Mégsem magányos, hiszen gyerekei gyakran meglátogatják, sőt egyikük az üresen álló szomszédos kis házat meg is vette. A hétvégéken akarja itt megtermelni a konyhára valót. — Régi panaszunk ez az út, s talán csak azért nem épült meg, mert sokan azt hiszik, hogy néhány család jobb közlekedéséről van szó. Pedig ennél többről is! Az ilyen puszták adják a legjobb föltételeket a kistermeléshez, így az a tanács vagy tsz, amelyik tesz a kis települések életben tartásáért, voltaképpen a kistermelés jövőjéért tesz. A háború alatt Felsőmocsolád- ról jöttünk ki, aztán itt ért bennünket a földosztás. Maradtunk, mert valódi földi paradicsom volt ez, mint többséggel elfogadták a tanács tagjai. Ezután került sor a vállalat igazgatójának megerősítésére, titkos szavazással. Ha a tanács tagjai nem erősítik meg tisztségében az igazgatót, akkor a szervezeti szabályzat értelmében pályázatot kell kiírni. Itt azonban erre nem került sor. A vállalati tanács tagjai — két ellenszavazattal — megerősítették tisztében Boros Józsefet, 1990. december 31-ig. Egyúttal — tekintve, hogy a vállalati központhoz öt gyáregység (az egyik Zalában) is tartozik — a tanács engedélyezte, hogy a vállalat vezetője a jövőben használhassa a vezérigazgató címet. Ezt az is indokolja, hogy a Kapós- gépnek szerteágazó külföldi kapcsolatai vannak, s a szocialista- és a nyugat-európai partnerek vezetőinek többsége szintén ilyen beosztású. Az új „rang” tehát elsősorban külföldi kapcsolatokban kamatozik. A tanács eszerint állapította meg az új vezér- igazgató fizetését is. Hogy miként alakul az együttműködés, milyen les? szelleme és minősége, ezt a következő öt év gyakorlata dönti el. ahogy ma is könnyen az lehetne. Mariska néni beszéde olvasottságról árulkodott. — Valóban sokat olvasok: könyveket, újságokat. Amit mindennap forgatok: a Biblia és a Somogyi Néplap. Kisbabapuszta életében fontos esemény a kültelki kézbesítő járat érkezése, déli 1 óra körül. A tíz szórványtelepülést érintő, útta- lan utakon 67 kilométert bejáró postaautó utolsó állomása ez. Vezetője Márton László glamási positás. — A kültelki kézbesítő több mint egyszerű postás. Az itt élők többségének ő jelenti a rendszeres kapcsolatot a külvilággal. Nemcsak az újságokat, nyugdíjakat vagy a gyerekektől érkező leveleket hordom. Ha megkérnek, be is vásárolok vagy kiváltom a gyógyszert. Tavaly mikor az egyik bácsit baleset érte és a mentők nem tudtak bejönni, én vittem ki a postakocsival. Hét éve járom a pusztákat, ezalatt megismertem, megszerettem ezeket a nyílt szívű embereket. — A Bánó féle uradalomhoz tartozott ez a puszta — mondta Bogdán János. — Nevezték ezt Babámpusztá- nak, Bábodpusztának, azután a felszabadulás után Kisbabapuszta lett. Talán mert ez a név olyan bizakodást sugárzó. — Meglehet, hogy végül ez a név lesz a szerencsénk — toldotta meg Győző Ferenc. Ha, mondjuk, Nyírfapuszta lenne a neve, senkit sem érdekelne. így m^g nyaranta több utast behoz a kíváncsiság. Érdeklődnek, mit tudunk az itt volt török településről, azután meg régi kacatokra vadásznak. Mi meg persze örülünk a vendégnek. Bíró Ferenc M. Lengyel László (Moszkva) Bővült az exportpiac Téli nap Kisbabapusztán
