Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

Ötezer fát metszenek Somogyi Néplap XLII. évfolyam, 19. szám 1986. január 23., csütörtök FEBRUÁR 1-ÉN KEZDŐDIK Kaposvári farsang A kaposvári farsangi na­pok vidám, színes rendez­vénysorozata február 1-jén kezdődik. Csengős szánon — persze csak ha a januári napsugarakat elfújják a hó­felhőket fuvarozó zimankós szelek — érkezik városunk­ba Csokonai Vitéz Mihály örök Dorottyája, a Karnevál Hercege és kísérete. Aznap kezdődik a Kilián György városi . művelődési központban Horváth János­nak, a népművészet mesteré­nek emlékére meghirdetett megyei gyermék-néptáne- szólista-verseny. Másnap So­mogy énekes-zenés szólistái mérik össze tudásukat a Haj­lik a meggyfa ... című „via­dalon”. tinea művelődési központban a KISZ Központi Művész- együttesének rajkózenekara és tánckara lép föl. Pénte­ken este a győri Rába, a BM Kaposvár, a pozsonyi Szőt­tes, a fonyódi Karikás Fri­gyes, a Somogy és a soproni Testvériség táncegyüttes me­gyénk öt művelődési házában — Göllében, Kadarkúton, Nagybajomban, Nagyberki­ben és Szennában — ad mű­sort. Másnap a Latinca mű­velődési központban lesz a somogyi és dunántúli nép­tánc- és hagyományőrző együttesek közreműködésé­vel folklórműsor. Szerdán. 5-én öt órakor a Latinca művelődési központban far­sangi karnevált rendeznek. Szombaton reggel farsan­golást tartanak, és farsangi vásárt rendeznek. A hagyo­mányőrző együttesek bemu­tatják a „medveherélést”, a „kakasütést” és a „rönkhú­zást”. A Kossuth téren meg­koszorúzzák Csokonai szob­rát, s délután háromkor meg­kezdődik a farsangi felvonu­lás. Este farsangi bálokat rendeznek. Virágos város — megtépázva Á belvárosban andocsi brigád fűrészel Január másodikén kezdték a városgazdálkodási vállalat dolgozói a kaposvári fák metszését, ötezer fát szaba­dítanak meg a fölösleges ág­rengetegtől. Az Iszák utcá­ban a 19 éves Kovács Olivér akrobataüigyességgel dolgo­zik egy platánfán: — Három éve minden tél végén, tavasz elején ez a munkám. Szívesen csinálom, nem fáraszt a fűrészelés. Öröm nyáron felnézni a zöld lombokra, s tudni: ezt a fa- koronát én alakítottam ki. Mindössze az bosszant ben­nünket, hogy ahol éppen dol­gozunk, a legtöbb ottlakó fitymálja a munkánkat. Hartner Rudolfot, a városi Megkezdte működését Pé­csett a német nyelv és a nemzetiségi kultúra á,pólósá­ra alakult Nikolaus Lenau közművelődési egyesület. Ez a magyarországi németek első kulturális társasága. A városi tanácson megtörtént az egyesület bejegyzése, a tanács vezetése pedig átadta az egyesületnek a történelmi belváros egyik műemléki épületét a Lenau-ház számá­ra. Az egyesület programjá­ról Kerner Lőrinc elnök, a magyarországi németek de­mokratikus szövetségének elnökségi tagja nyilatkozott az MTI pécsi munkatársá­nak. A Kulturverein Nikolaus Lenau a német nemzetisé­gi szövetség programját va­lósítja meg Baranyában, ahol a magyarországi néme­tanács főkertészét a belváros szép, öreg fáiról kérdeztük. — Sokan érdeklődtek ná­lunk a fametszésről. Néhány rossz példából kiindulva ál­talánosítanak, s máris a fák meggyilkolásáról beszélnek az emberek. Épp ezért elha­tároztuk, hogy a belváros szép, öreg fáit, amelyek kö­rültekintőbb, értőbb metszést igényelnek, bizonyítottan jő fametszőknek adjuk. Egy an­docsi munkaközösségié esett a választásunk: ők gépekkel, magaslétrákkal, motorosfű- részekkel és kellő szaktudás­sal kezdik meg hamarosan a munkát. Fehruár húszadika a met­szés befejezésének határide­je. teknek csaknem negyven szá­zaléka él. Az egyesület le­hetőséget ad tagjainak a né­met nyelv elsajátítására és gyakorlására, a német kultú­ra és tudomány megismeré­sére. Anyanyelvére és nem­zetiségére való tekintet nél­kül bárki tagja lehet a tár­saságnak, ha elfogadja az alapszabályát. Szívesen lát­ják tehát a német nyelv és kultúra iránt érdeklődő ma­gyar anyanyelvű embereket is. Az egyesület fontos fel­adatának tartja névadója, az' 1802 és 1850 között élt Ni­kolaus Lenau emlékének ápolását. A Magyarországon született osztrák romantikus költő mintegy szimbóluma is a Közép-Európában együtt élő népek szellemi összetar­tozásának s kifejezi a pécsi Lenau egyesület nyitottságát. A szervezők a gyerekekről sem feledkeztek meg: febru­ár 6-án a Latinca Sándor Művelődési Központban megrendezik a Süsü cirkusza című gyermekműsort, 9-én pedig a bélyegfarsangot. Pén­teken Halász Judit és a Boj­torján együttes várja az ap­róságokat a Kilián művelő­dési központban. A könnyűzene népes ra­jongótábora február 3-án este hét órakor a Szenátor együttes koncertjén tapsol­hat. Pénteken hét órákor Ko­vács Kati és az Universal együttes műsorát tekinthetik meg. Kedden hat órakor a La­Mozgássérültek fesztiválja Május 30-a és június 1-e között Székesfehérváron megrendezik a mozgássé­rültek első országos kultu­rális fesztiválját. A három­napos programra a szerve­zők az ország minden részé­ből várnak érdeklődőket. Kétszáz vendég elhelyezésé­ről és ellátásáról gondoskod­nak. (A részvételi díj sze­mélyenként 400 forint. En­nek ellenében biztosítják a szállást, napi háromszori ét­kezést és a rendezvényeken való részvételt.) A fesztivál programjában szerepel kép­zőművészeti kiállítás, uta­zás-kiállítás, irodalmi dél­után , keresztrejtvényfejtő­bajnokság és egy szórakoz­tató zárórendezvény. Fakul­tatív programként — ide­genvezető kalauzolásával — a résztvevők megismerked­hetnek Székesfehérvár tör­ténelmi belvárosával, Pákozd nevezetességeivel és tájéko­zódhatnak a Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesületének tevékenységéről. A fesztivál részletes mű­sorfüzete februárban jelenik meg. Nikolaus Lenau közművelődési egyesület Washingtonban koncerten emlékeztek meg Martin Luther King néger polgárjogi harcos születésének évfordulójáról. A képen (balról jobbra): Paul Stookey, Bob Dylan, Mary Travers, Stevie Wonder és Peter Yarrow. (Telefotó — AP—MTI—KS) Pénz is kell a Játszótérre Nagyatádról azt mondják, hogy a fák és a virágok vá­rosa. Aki viszont ott él és ismeri a gondokat, azt mond­ja: baj van a játszóterekkel. Nem olyan szépek a parkok, és a Széchenyi tér védett fáinak állapota is aggasztó. Egy-egy nagyobb havazás után törnek az ágak, dőlnek a törzsek .. . Mindezt igazol­ja Horváth Valéria, a város­gazdálkodási Gamesz park- fenntartási előadója, a város főkertésze is. Tényeket so­rol. Nagyatádon a zöldterü­let fenntartása évente 3,6 millió forintba kerül, s ebből csupán a legfontosabbakra futja. 446 ezer négyzetméter zöldterületet gondoznák a parkerdő- és a szobortelep nélkül. Ha azt is figyelembe vesz- szük, csaknem nyolcszázezer négyzetméterről kellene be­szélnünk. A statisztikai ada­tok szerint Gyula után az ország legjobban parkosított területe Nagyatádon találha­tó. Itt egy lakosra 36 négy­zetméter jut, míg a főváros­ban csupán hat. Persze Nagyatád hélyzete sajátos, hiszen a város több kisebb település egyesülésével jött létre, s az egyes városrészek között megmaradt a zöldöve­zet. Kérdéses persze, hogy tud-e élni a város a lehető­séggel. A főkertész szerint nehezen. A „virágos” jelző tetszetős, büszkék is rá a nagyatádiak. De a „rang” védelméért már keveset tesznek. Jól hangzik, hogy ennyi és ennyi társa­dalmi munkát végeztek a parkosításokért, ám valójá­ban arra volna szükség, hogy megóvják értékeiket. Ebben már nem tudnak pél­dát mutatni. így pedig tönk­remennék a játszóterek. Aki a gyermekét hin táztatni akar­ja, már alig talál olyat, ahol nem kell rettegnie, hogy cse­metéjét baleset éri. Horváth Valériától tudom, hogy ta­valy a rendelkezésükre álló pénzből a játszóterek felújí­tására már nem futotta. Az idén együttműködési szerző­dést ínnak alá a költségveté­si üzemmel, így talán lehet szépíteni a képen. A Széchenyi tér rendbeté­telére legalább hárommillió forint kellene. S a járdák is felújításra szorulnak. Fásíta­ni is kell. Az újonnan ülte­tett fák harminc százalékát azonban néhány év múlva újra kell ültetni, mert letör­delték ágaikat... Nem vélet­lenül mondják Nagyatádon, hogy a város igazán csak akkor lesz virágos, ha érté­keiket meg is óvják az ott lakók. N. J. Egységben az erő Esettanulmány három té­telben. Az egyik budapesti lakótelepen egy tucatnyi nagyrészt középkorú „fia­tal” úgy határoz, hogy lakó­kéi ypártoló egyesületet ala­kít. E film a valóságban megtörtént esetet dolgoz föl, Nógrádi Gábor doku­mentumai alapján. A ren­dező: Mihályfi Imre. Ma este, nyolc órai kez­dettel sugározza a Televízió. Ha megcsordul Vince... A régi szólás szerint „Ha megcsordul Vince, tele lesz a ipince ...”. Évtizedek óta úgy értelmezik ezt a gaz­dák, hogy ha Vince napján olvad a hó, csepegnek a jég­csapok, akkor nem várat magára sokáig ia tavasz, s bízvást remélhetik, hogy ősszel megtelnek a hordók borral. Két szigorú, kemény tél után most végre a sok évi átlagnál enyhébb volt a de­cember és \a január. Az Al­föld híres bortermő vidé­kén, a csongrádi kadarka, a pusztamérgesi rizling, a szatymazi ezerjó és más márkás borok hazájában a munkára alkalmas heteket jól kihasználták a gazdák. Csongrád megyében a sző­lőültetvényeknek csaknem 40 Százalékát megmetszet­ték. A nagyüzemi táblákon népes munkacsapatok szor­goskodnak továbbra is: szakszerű, gondos munká­val igyekeznek megteremte­ni a jó termés feltételeit. Tarka sorok Vendéglői rendelés Egy férfi és egy nő az étlapot tanulmányozza a vendéglőben. — Mit rendeljek, szí­vem? — kérdi a férfi. Mire a közben felpil­lantott nő: — Rendelj magadnak egy mentőkocsit, mert most lépett be az ajtón a férjem. A gyógycsiriz Túl az Óperencián, Stupidiában volt egy­szer egy suszter, aki se­hogy sem tudott megél­ni. Gondolt hát egyet, és híresztelni kezdte, hogy ő csodadoktor, aki gyógycsirizével minden bajt kikúrál. Ettől kezd­ve tódult hozzá a nép, mindenki vele orvosol- tatta a baját. Meghallot­ta ezt a mesebeli király, és megcsóválta a fejét: — Hát nem érdekesek az emberek? Arra, aki­re az ócska cipőiket nem merték rábízni, most egyszeriben rábízzák az életüket. Élvezni nehéz — Ha az orvosomra és a feleségemre hallga­tok, semmi örömöm nem marad az életben. — Miért? — Mert az élvezetek fele a feleségem szerint tilos és erkölcstelen. S ami még marad, az az orvosom szerint tilos, mert hizlal. Ködobálás Két szurkoló beszélget: — Azt hiszem, hogy a haverok mégis megdo­bálták a játékvezetőt a meccs után. — Miből gondolod? — Ö mondta, hogy mikor a játékot lefújta, nagy kő esett le a szí­véről. Ki játszott? Két szurkoló „értéke­lése” a vereséget szen­vedett válogatott mér­kőzés után: — Tudod, ki játszott aránylag még a legjob­ban a magyarok közül? _ ??? — A honvédzenekar. Edzés A jégen kérdezik egyik tehetségtelen kezdőtől, aki egy helyiben áll: — Miért nem korcso­lyázol ? — Fejlesztem az álló- képességemet. .. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapj'a Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János _ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap­kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents