Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
4 Somogyi Néplap 1986. január 23., csütörtök Megbeszélés a munkavédelemről 21 aranyérem az MHSZ versenyzőinek Nemzetközi verseny lesz Gyékényesen Sárkányrepülők világbajnoksága (Munkatársunk telefonje- lentése.) — Évről éwe egyre növekvő követelmények alapján, s egyre magasabb színvonalon kell dolgoznunk — mondta többek között tegnap délelőtt Budapesten az MHSZ központjában tartott sajtótájékoztatón Tringer Gyula ezredes, főtitkárhelyettes. A Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett Magyar Honvédelmi Szövetség székhazában számoltak be a múlt évi eredményekről, az idei tervekről. A sajtótájékoztatón mutatkozott be először az MHSZ új főtitkára. Kéri György vezérezredes; köszöntötte a megjelenteket, s röviden vázolta elképzeléseit, az együttműködés lehetőségeit. A főtitkárhelyettes a mű 11 év értékelésében elmondta, hogy 1985-ben olyan kiemelt feladatokat iis meg kellett oldaniuk, mint a budapesti honvédelmi nap, az augusztus 20-,i vízi- és légiparádé, a .győzelem 40” nemzetközi autós túra és számos más politikai, társadalmi és sportesemény megrendezése. Az MHSZ főtitkára rendkívül eredményes sportéletről adhatott számot. Tavaly összesen 21 airany, 27 ezüst, és 22 bronzérmet szereztek a szövetség sportolói a Világ- és Európa-bajnokságOkon. világjátékokon és nemzetközi versenyeken. 1986 sem ígérkezik köny- nyűnek. A kiemelkedő rendezvények közül italán a legjelentősebb az MHSZ-ve- zetők országos tanácskozása, a körrepülőmodellek világ- bajnoksága, valamint a sár- kányrepülő-Európa-bajnok- ság, amelyre már rekord nevezés érkezett, s 24 ország képviselői rajtolnak majd. Igen sok bemutatót, szemlét, találkozót terveznék a különböző társadalmi, politikai, ifjúsági szervezetekkel. A sportolóknak helyt kell állniuk külföldön és idehaza különféle versenyeken. Öogy milyen jelentős sport- események lesznek 1986-ban? Finnországban légfegyveres- Európa-bajmakság, Ausztriában csúszókorong-Európa- bajnokság, az NSZK-ban vi- torlázórepülő-EB és sebességi autómodell'-EB, Olaszországban Trapp-skeet-EB, Angliában motoros műrepülő-VB, Nyugat-Berlinben könnyűbúvár-, uszonyos- és búvárúszó-VB. A világ legjobb SZSR-hajómodelileinek készítői Olaszországban, az ejtőernyősök Törökországiban mérik össze felkészültségüket. A helytállás a különféle erőpróbákon annál is inkább fontos, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az idén napirendre tűzi a búvárúszás, a sárkányrepülés, az ejtőernyőugrás és a vitorlázórepülés ügyét. Remélhető, hogy ezeket fölveszik az olimpiai sportágak közé. Az egyik fontos feladat az MHSZ-tömegssport további szélesítése. Bár a honvédelmi kupa lövészverseny-saro- zata például mintegy 800 ezer személyt aktivizál, ki kell ■ használni minden lehetőséget a sportágak további népszerűsítésére. Somogybán az idén is rendeznek nemzetközi búvárúszó-versenyt Gyékényesen. Kaposváron lesz a „Mező- gép-ralli” sebességi autómo- dell országos bajnokság első fordulója, valamint a honvédelmi kupa lövészverseny országos bajnoksága. A sajtótájékoztató végén a résztvevők megtekintették a rendkívül színvonalas, a közelmúltban elkészült „Találkozás a tengerrel” című MHSZ-filmet. Gyarmati László A munkavédelemről tárgyaltak tegnap a Sefag csurgói gyárában. Szakítva a hagyományokkal az idén először nem a termelési tanácskozáson adtak számot a munkavédelem, a tűzbiztonság és a rendészet tapasztalatairól a Sefag csurgói gyárának vezetői, hanem külön értekezletet hívták össze. A miértre Geleta Ferenc igazgató adta meg a választ: nőtt a munkahelyi balesetek száma, s okait érdemes és tanulságos részletesen elemezni. Végih Józseftől, a* mun ka - védelmi előadótól már konkrét számokat is hallottunk. Tavaly 39 balesetről kellett jegyzőkönyvet felvenniük, kilenccel többet, mint egy évvel korábban. 13 sérüléses munkáiba menet, illetve jövet következett be. A balesetek zömét azonban a figyelmetlenség okozta. Több bajt megelőzhettek volna, ha a munkavédelmi szemléken feltárt kisebb hiányosságokat is megszüntetik. Gondot okoz az ittasság, csupán tavaly 11 fegyelmi eljárást kellett kezdeményezni, mert féldecik után álltak munkába a dolgozók. Hat másik esetben csak azért nem zárult fegyelmivel a dolog, mert a dolgozók önként megváltak munkahelyüktől. A tegnapi tanácskozáson elmondták: nagyobb figyelmet fordítanak ezután a megelőző ellenőrzésekre. Bemutatták azt az új alkoholteszte- lőt, amelynek a segítségével két mondat elhangzása után azonnal megállapítható, hogy ivott-e a munkára jelentkező. Aki járt már a Sefag csurgói gyárában, tudja, rendkívül tűzveszélyes üzemről van szó. A legkisebb figyelmetlenség is súlyos következménnyel járhat. Tavaly két tűz volt náluk; az egyik szombat délután az asztalos- üzemiben (bizonyíthatóan szándékos gyújtogatás miatt), a következő hétfőn egy hanyagul. eldobott cigaretta gyújtotta meg a faaprítékot. Hogy az első esetben csupán 8700 forint kár keletkezett, az a dolgozók és a vállalati tűzoltók gyors közbelépésének köszönhető. Cserti Tibor tűzvédelmi előadó elmondta, hogy 30 tűzoltójuk rendszeres ellenőrzésekkel igyekszik megelőzni a hasonló eseteket. A csurgói vállalati tűzoltók nemcsak a gyárban őrködnek. Tavaly több környékbeli tűz oltásánál segédkeztek, így Gyékényesen erdőtűznél voltak, Csurgón kazalt. mentettek, keverőtelepi lángokat igyekeztek megfékezni. Elsődleges feladatuk azonban a gyár biztonsági előírásainak betartása. Erről beszélt Mészáros Sándor őrnagy, nagyatádi parancsnok- helyettes is, hiszen a hanyag tárolás a járhatatlanná tett közlekedési utak csak növelik egy nagyobb tragédia kockázatát. A hanyagság, a gondatlanság volt a témája Gombor Ferenc rendész beszámolójának is. Az ittasság nála is visszatérő téma. Elmondta, volt rá példa, hogy a dolgozók munkaidőben a kerítésen átmászva mentek el a kocsmába. Munkahelyi vezetőjüknek fel sem tűnt a tá- voUétük. A jövőben a reggeli bevásároilásokkal megbízottak szatyrába is bekukkantanak, mert feltételezhető, hogy így is került be ital. Szó volt a társadalmi tulajdon védelméről is. Tavaly 13 lopásról szereztek tudomást, de csak két esetben akadtak az elkövetők nyomára. Baj van a gyárban megvásárolt termékek kiszállításához szükséges bizonylatokká!. Nagyobb figyelem, fegyelmezettség kell. Nem szabad megengedni például azt sem, hogy munkaidő után gmk ürügyén az jöjjön be az üzembe, aki akar, s -hogy a rendészek se tudják, hogy éppen ki van bent a gyárban. Lakatos Zoltán, a Sefag osztályvezetője is figyelmeztetett: az elhangzottak ismeretében sem szabad azt hinni, hogy Csurgón áldatlan állapotok vannak. Nem állnak a legrosszabb helyen. Az okok feltárása a jobbítást szolgálja,, s az újabb gondok megelőzését. N. J. ▲ MAGYAR ÉPÍTÉSZET SZÁZADAIBÓL A kezdetek Országjárásunk során óhatatlanul megismerkedhetünk középkori építészetünkkel, művészeti nyelven a XII— XV. századbeli román korral, gótikával, A tihanyi bencés apátság altemplomával, a zsáimbéki rommal csakúgy, mint a Szigetköz táján a lé- bényi apátsági templommal, Az Árpádkonban ritka ke- reszthajós építkezésre Óesa után ráismerünk Erdély sarkában, Gyulafehérváron, s elzarándokolunk a Kárpát- medence egyik legnagyobb gótikus templomához, a kassai dómhoz . .. A középkorban épült kétszáznál több várunk többségét szétdúlták török és osztrák hadak. Ami épen maradt, mint Szigliget, felrob- banttatta Lipót császár, nehogy valami magyar ellenállás fészke legyen. Finn barátaink viking elődeiket alig tartják olyan becsben, mint amilyen res- pektussal emlegetik a mi római hagyományainkat. Hazánkban a rómaiak építettek először tégláiból, kőből városokat, utakat, s néhány éve még a budai Orbán-hegyen is olyan épen maradt tető- cserepeket ddbott ki a föld- maró, ami római szőlősgazda tanyáját fedte. Mielőtt a parádés Aquincumot elérnénk, a Lajos utcából elkanyarodva, ott árválkodik gazzal benőve a római katonai amfiteátrum (hogy megbecsülnék másfelé!). Dobogókőn épek a római út kövei — akár Szombathelyen a császári palota mozaikjai. Kultúra kultúrára épül. Az Erzsébet-híd pesti, római kori hídfője határozta meg a Belváros kialakulását, a kalocsai bazilika alapjai római téglából épültek, a szigligeti templomot római kövekből emelték stb. Az ég félé forduló keresztények a természet legszebb tájaira tervezték kolostoraikat, templomaikat — de a rómaiak is, ha csak nem a katonai védelemhez vagy kereskedelemihez igazodtak. Germánok, hunok, longobárdok, szarmaták, szkíták, avarok, frankok a falakat elpusztították, ám a honfoglaló magyarok sem találhattak alkalmasabb helyet megtelepedésre a Dunántúlon, mint a rómaiak. Szent István minden tíz falut templom építésére kötelezett. Templomot építettek királyaink, püspökeink, földesuraink, s a templom nemcsak a lé'lék, hanem a veszélyben forgó emberi életinek is mentsvára lett. Váraink (Árivá, Buda, Diósgyőr, Gyulla, Nagyvázsony, Sárospatak, Tata, Vajdahunyad stb.) mellett nem csoda, hogy legtöbb középkori építészeti emlékünk templom. Ha közismert, nagy egyházi emlékeink mellé odaképzeljük a korabeli pompáit, Gyulafehérvár köré Bethlen Gábor udvarát, Pannonhalmához a külsőségekben nem szűkölködő királyi találkozásokat, kis faluk templomainak csendjében viszont még ma is a meghitt ember- közelség a vonzó. Az északkeleti határszélen a középkori Magyarországon gyakori körtemplomot ismerhetjük föl Karcsán, továbbá A csarodai templom (XIII. század) a Bodva-völgyi szalonnái vagy a XIII. századi kallós- di (Zala), a rábaszentmikló- si, a kiszombori, a székelyudvarhelyi, a szepességbéli haraszti és a hatalmas ják.i templom tövében, a Szt. Ja- kab-kápollna épületében. Ezek a parányi körtemplomok valóságos gyöngyszemei a tájnak. Egyszerű építészeti eszközökkel megbízható, szilárd és zárt formák, gazdaságos térkihasználással, bonyolult kötéseket nem igénylő tetőszerkezettel. Kicsi, de talán nem is jelentéktelen falvak közös nagy vállalkozásai a kor stílusában fogant épületek. S milyen kultúrát teremtő erővel! Vizsoly történelmi szerepe figyelmeztethet rá. S lehetetlen említés nélkül hagyni a csarodai templomtornyot, a vámosatyai harangtornyot karcsú, zsinde- lyes gótikus fióktornyaival — az ácsmunka megannyi remekét. 4. Koczogh Ákos (Folytatjuk.) Búzaaratás — télen A szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet növényházában megkezdték a kísérleti búzák aratását: ollóval vágják le a kalászokat, majd laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá a szemeket. A legjobb tulajdonságú törzseket továbbnemesí- téshez használják föl. A téli búzatermesztéssel lényegében lerövidítik az új fajták előállítási idejét. (MTI-fotó: Tóth Béla felv. — KS) Az alap: a jó fajta Emelkedik a juhászat- csillaga A siófoki November 7. Tsz juhtenyésztési ágazatára alapozva hozták létre annak idején az Oviscoop Juhtenyésztési Gazdasági Társaságot, amely már hét megye negyvenöt tag- és együttműködő gazdaságában látja el a rendszerszervező feladatokat, valósítja meg tenyésztési programját. Az utóbbi időben a juhászatot a közgazdasági szabályozók kevésbé veszik oltalmukba. Pedig a tejes- és pecsenyebárány húsa jól eladható külföldön: a vágójuh ára jelenleg kétszerese a vágómarha és a vágósertés világpiaci átlagárának ... Miért van akkor, hogy az Oviscoop huszonkilenc somogyi taggazdaságában a múlt évben 53 500-ról 37 000- re esett vissza az anyajuhok száma? Mi indokolta számos üzemiben a szükséges állománypótlás elmaradását? A társaság ügyvezető igazgatója, Tolnai Gyula: — Számos körülmény játszott közre, hogy megyénkben nem valósultak meg az ágazatra vonatkozó VI. ötéves tervi fejlesztési és termelési tervek. A gazdaságok túlnyomó többségében azért, hogy növelhessék bevételeiket, nem kerítettek sort az indokolt állománypótlásra. A következménye ennek, hogy egyre romlottak a termelési eredmények. Vágóhídra került a szapora anyaállományt jelentő booroola-utód bárányok zöme. Ennek az igen értékes fajtának az utódaiból mindössze nyolc gazdaságban' van tenyészjer- ke-állomány. Folytathatnám a felsorolást azzal, hogy képzett fizikai dolgozókból, ágazati középvezetőkből is kevés van. Elmaradtak az épü- letfelújításök és az utóbbi néhány év, főként az 1982- es esztendő nem kedvezett a vágójojihér,tőkésítésnek, s ez Somogybán visszavetette a juhászkodási kedvet. Az ország más részén levő Ovis- coop-taggazdaságokban — például Püspökladányban, Túrkevén — ma is kitűnő eredménnyel gazdálkodnak a többezres anyaállományú ju- hászatokkal, pedig később kapcsolódtak be a tenyésztési programunkba. Ott az anyánként! eredmény 400— 500 forintot tesz ki, 30—40 százalékkal jobb a szapora- ság, mint itt. Igaz, a természeti körülmények kedvezőbbek, mint a mi megyénkben, de jobbak a gondozóik, a szakembereik is. Az ágazat ösztönzést kapott. A múlt évben lépettbe és most is érvényes a vágó- juhoknál az árkiegészítés. Az idén az élő állatoknál a múlt évi 29-ről 42, a juhhúsnál pedig 50-iről 72 százalékra nő a konvertibilis exporttámogatás, visszamenőleg január 1-jétől. Ez bonyolítja az ágazat központi támogatását. A somogyi székhelyű társaság is tenyésztési programja keretében hatékony segítséget nyújt a fejlesztéshez. — A nagyberki és a siófoki törzstenyészetben olyan fajtáink vannak, amelyeknek gyapjú- és hústermelése, sza- porasága, takarmányhasznosító képessége kielégíti a tenyésztők és -hizlalók, valamint a külföldi piac és a feldolgozó-ipar igényeit. Ezek a fajták alkalmasak arra, hogy föHendítsék a juhászatok eredményeit s kimozduljon az ágazat a holtpontról. Nem lehet az, hogy a somogyi gazdaságok ne vegyék észre a tenyésztési programban rejlő lehetőségeket és ne éljenek velük .. . Országosan már fölfigyeltek a társaság eredményeire. Tanúsítja ezt az OMÉK-on aratott síiker, és az, hogy ott lesznek március 9-e és 16-a között Párizsban azon a kiállításon, amelyet A tudomány az élelmezésért Magyarországon címmel rendeznek. — Szeptemberben hazánkban rendezi meg ülésszakát az Európai Állattenyésztők Szövetsége, s társaságunkat fölkérték a siófoki Ovis-hyb bemutatására. .. _