Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
2 Somogyi Néplap f986. január IS, szombat Események címszavakban Héttő: Puccskísérlet Adenban, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában. — Szíriái—libanoni államfői tárgyalások Damaszkuszban. — A Contadora-csoport és még négy latin-amerikai állam közös nyilatkozata a közép-amerikai válság politikai megoldásáról. Kedd: Az új guatemalai államfő beiktatása alkalmat adott Bush—Ortega találkozásra. — Craxi olasz miniszterelnök Egyiptomban járt. — Ronald Reagan Washingtonban az ecuadori elnököt fogadta. Szerda: Eduard Sevardnadze megkezdte tokiói tárgyalásait. — A libanoni keresztény milíciák közti tűzszünetet megsértették, újból harcok folytak Kelet-Bejrút- ban. — Az adeni rádió ismét sugároz műsort, híradása szerint Ali Nasz- szer Mohammed vezetésével a Jemeni Szocialista Párt politikai bizottsága összeült. Csütörtök: A Szovjetunió meghosz- szabbította a kísérleti robbantások moratóriumát, Gorbacsov nyilatkozata az atomleszerelésről. — Genfben folytatódik az amerikai—szovjet fegyverzetkorlátozási tárgyalássorozat. — Kohl—Mitterrand csúcstalálkozó. Péntek: Varsóban ülésezik az értelmiségi világkongresz- szus. — Nicaragua fővárosában tárgyal a spanyol külügyminiszter. — Libanonban is, Dél-Jemenben is tovább tartanak a polgárháborús jellegű ellenségeskedések. — Reagan elnök fenntartásokkal bár, de kedvezően nyilatkozott a szovjet javaslatokról. A hét három kérdése ® A két nagyhatalom küldöttségei Genfben újra leültek a tárgyalóasztal mellé, hogy megvitassák egymás javaslatait hadászati nukleáris fegyverekről, közepes hatótávolságú fegyverekről, és ami a legfontosabb: az űrfegyverkezés megakadályozásáról. Persze, ez utóbbi kérdésben esnek legtávolabb a két fél kiindulási pontjai, mivel az Egyesült Államok mindezideig ragaszkodik az SDI-hoz, a stratégiai védelmi kezdeményezésnek elkeresztelt csil- lagháborús tervekhez. Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára szerdán nagy visszhangot kiváltó javaslattal élt, amit aztán a szovjet delegáció hivatalosan is letett a genfi asztalra: hosz- szú távon, egészen az ezredfordulóig terjedően, több szakaszban a nukleáris fegyverkészletek és a vegyi fegyverek megsemmisítését ajánlja. Szükségesnek mondja az űrfegyverkezés megakadályozását. A Szovjetunió engedményt tesz a helyszíni ellenőrzés kérdésében. S ami rövid távon a legfontosabb: ■ a szovjet kormány jóakarata jeléül újabb három hónappal meghosszabbítja a nukleáris kísérletek moratóriumát, amely tulajdonképpen december 31-én lejárt már. A leszerelési és fegyverzetkorlátozási tárgyalások, amelyek Genien kívül Stockholmban (itt 33 európai és két észak-amerikai ország vesz részt a helsinki folyamatba illeszkedő konferencián) és Bécsben (itt Tízéves szünet után szovjet külügyminiszter látogatott Japánba. A képen Eduard Sevardnadze (balról) kollégájával, Abe Sintaróval tárgyal. pedig a Varsói Szerződés és a NATO államainak küldöttei tárgyalnak a közép-európai haderőcsökkentésről) folynak, alighanem ígéretesebben alakulnak, mint eddig. Természetesen továbbra is türelmet igényelnek ezek a tárgyalássorozatok. Érdemes emlékeztetni arra, hogy az új szovjet javaslatok „menetrendje” az első szakaszra 5—8 évet hagy, ennyi idő alatt csökkentené a Szovjetunió és az Egyesült Államok a felére az egymás területének elérésére alkalmas nukleáris fegyverek számát. Legfeljebb hatezerhatezerre. A feltétel az, hogy a két hatalom kölcsönösen lemond a támadó kozmikus fegyverek létrehozásáról, kipróbálásáról és telepítéséről. Mik a fegyverzetkorlátozás kilátásai a genfi tárgyalások folytatódásakor? hogy a ceremóniára az ország fővárosába érkezett igen sok vezető államférfi: az Egyesült Államok alelnö- kétől, Bushtól kezdve a nd- caraguai Dániel Ortegáig. Ök ketten külön találkoztak is. Ortega pedig egy nyilatkozatban kijelentette, hogy Vinicio Cerezo választási győzelme elősegíti a hatékony párbeszéd kialakulását a térségben, mivel az új államfő a közép-amerikai feszültség csökkentésének a híve. Ezt támasztja alá az új guatemalai elnök bejelentése is, hogy kezdeményezésére az országban tavasszal csúcstalálkozót rendeznek a válság megoldásában érdekelt államok részvételével. Az úgynevezett ContadoAll amcsínykísérlet színhelye volt a Jemeni NDK fővárosa. A képen: archív felvétel az adeni kikötőről. ra-csoport is hallatott magáról, a dél-amerikai országok egy másik politikai tömörülésével, a „Ilma csoporttal” egyetértésben: közvetítő tevékenységüket ajánlották fel a közép-amerikai térség országainak, beleértve még Kubát is, s ajánlatukat eljuttatták Washingtonba. Kétségtelen, hogy nem a közvetítési lehetőségeken múlik a közép-amerikai feszültség enyhülése. S mert például Havannában a diplomáciai megfigyelők a tárgyalási szándékot mindjobban kirajzolódni látják, általában .az a vélemény: Washington van soron. ®. Hogyan alakul az Olasz Kommunista Párt szerepe az ország belpolitikai erőviszonyainak változásakor? A guatemalai események módosítják-e a középamerikai helyzetet? A kis közép-amerikai ország, Guatemala, több mint három évtizeden át jobboldali katonai diktatúrát volt kénytelen elviselni. Még amerikai források szerint is évente két-háromezer embert gyilkoltak meg vagy hurcoltak el, ennek ellenére vagy talán éppen ezért is a népi ellenállás nem hagyott alább. Valószínűleg Washingtoniban is rájöttek, hogy — közel Nicaraguához, ahol már győztek a népi erők, vagy Salvadorhoz, ahol szintén harcban állanak — Guatemalában helyesebb lenne demokratikus színezetet teremteni és „szabad választások” után polgári rendszerrel váltani fel a kíméletlen katonai uralmat. Az új elnök, a keresztény- demokrata Vinicio Cerezo beiktatása fontos nemzetkö- eseménnyé vált azáltal, Az Olasz Kommunista Párt fennállásának 65. évfordulóját ünnepli, s az áprilisi kongresszusára készül. Az OKP a maga másfélmilliós tagságával a tőkés világban a legerősebb kommunista párt, kongresszusától igen sokan új erőgyarapodását várják. Hogy a kongresszusi küldöttek milyen programot fogadnak el, attól sok függ: az OKP egy-egy választáson a voksoknak hozzávetőleg 30 százalékára számíthat, a szocialista párt 11—15 százalékot várhat, a szociáldemokraták és a republikánusok együtt 15—20 százalékot képviselnek. Pusztán a számok alapján tehát kialakulhat Olaszországban egy kereszténydemokraták nélküli többség. Jó két évtizede azonban kommunisták és szocialisták között nagyok voltak az ellentétek, egyes hírmagyarázók „baloldali fagyról” írtak, beszéltek. Most viszont a párton belül többen egy újtípusú népfront létrehozását sürgetik. Mások azonban a régi aggályokat hangoztatják az OKP „szociáldemokratává” válásával kapcsolatban. Kettőn áll a vásár, azaz hogyan képzeli a jövőt a miniszterelnök Craxi pártja? Annak soraiban is akadnak, akik egy „nagy baloldaltól” várják a fordulatot, a szocialista és a kommunista párt együtthaladásától remélik a négy évtizedes kereszténydemokrata uralom felszámolását. De természetesen csak azon az áron, hogy mindkét párt közeledjék a másik reformelképzeléseihez. Mindenesetre az olasz pártkongresszus előtt a két párt között már megindult az eszmecsere. Az OKP kongresszusán a vita alapja az úgynevezett „77-es dokumentuma” lesz, ezt csakném háromhónapos munkával fogalmazták meg. A pártprogram egyik legfontosabb célja megállítani a választásokon legutóbb jelentkezett gyengülési irányzatot, amely a tavalyi községtanácsi választásokon, majd a mozgó bérskála ügyében elrendelt népszavazáson volt tapasztalható,Pálfy József Kedden letette a hivatali esküt Vinicio Cerezo (balról), Guatemala új polgári elnöke, aki hosszú katonai kormányzás után került az elnöki bársonyszékbe. A Fehér Házban tanulmányozzák a szovjet javaslatokat Ellentmondásos lapvélemények A Fehér Ház különleges leszerelési munkabizottsága, amely a külügyminisztérium, a hadügyminisztérium, a nemzetbiztonsági tanács és néhány más kormányszerv magas rangú képviselőiből áll, megkezdte a Mihail Gorbacsov által előterjesztett új szovjet leszerelési javaslatok részletes elemzését. Ezzel egyidőben az amerikai küldöttség a genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon is felvilágosításokat kér a szovjet küldöttektől a tervezet egyes részleteiről. Mint jelentettük, Reagan elnök azt mondotta, hogy „nagyon hálás” a szovjet javaslat előterjesztéséért. Az elnök szerint a tervezetben számos figyelemre méltó elem van. A Fehér Ház szakértői és a különböző leszerelési szakértők most ezeknek az elemeknek részleteit kívánják pontosabban megállapítani. A The Washington Post szerint az amerikai fél egyebek között érdeklődést tanúsíit a javaslatnak azon pontja iránt, amely a stockholmi tárgyalások meggyorsítását erősítheti, és elvezethet a bizalomerősítő intézkedések kiterjesztéséhez az európai biztonsági folyamaton belül. Ugyancsak nagy figyelmet szentelnék a közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközökre vonatkozó javaslatoknak is. A lap szerint azonban az amerikai hivatalos személyiségek jelezték: az Egyesült Államok mindaddig nem akar beleegyezni az űrfegyverkezés —Gorbacsov által javasolt — teljes eltiltásába, az ilyen fegyverek kipróbálásának tilalmába, a*níg „a nukleáris fegyverekre szükség van az elrettentés céljából”. Mint ismeretes, a szovjet javaslat az évezred végére irányozza elő a nukleáris fegyverek teljes felszámolását. A lap vezércikket is szentel Gorbacsov javaslatának, megállapítva, ez a program „mindkét fél számára hozhat hadászati előnyöket”. „A genfi tárgyalásokon derül majd ki, hogy valóban elér- hetőek-e ezek az előnyök” — írja a lap, amely egyébként úgy vélekedik, hogy a javaslat az egész világon támogatásra számíthat, s főként az amerikai hadászati védelmi kezdeményezés, az űrfegyverkezés ellen mozgósíthatja a közvéleményt. Az SDI-től' eltekintve csökken a szakadék a szovjet és az amerikai álláspont között” — hangoztatja a vezércikk. A The New York Times, amely pénteki számában bőséges és szószerinti részleteket közöl a szovjet javaslatból, ugyancsak úgy vélekedik elemzésében, hogy a hadászati védelmi kezdeményezés — az űrfegyverkezés — számít kulcskérdésnek. Ebben az összefüggésben a lap arra a következtetésre jut, hogy a szovjet javaslat nem utasítja el szó szerint a kutatások lehetőségét, de eltiltaná az űrfegyverek létrehozását. A lap úgy vélekedik, hogy amerikai részről főiként ezt kívánják tisztázni a soron következő tárgyalásokon. A The New York Times ugyanakkor megállapítja: a javaslatok fogadtatása az Egyesült Államok vezető köreiben nem egységes; miig egyesek azt új és fontos tervnek tekintik, mások igyekeznek úgy feltüntetni Gorbacsov javaslatait, hogy a Szovjetunió „csapdát állít” ezzel az Egyesült Államoknak. A hosszútávú szovjet leszerelési javaslatok kapcsán a pénteki londoni kommentátorok a Szovjetunió kelet— nyugati politikájának realizmusára, a szovjet tárgyalófél dinamizmusára helyezik a hangsúlyt. Az angol sajtó különösen figyelemre méltónak tartja azt, hogy „mértéktartóan foglaltak állást” Moszkvában a brit részről „függetlennek” minősített angol atomerőművel kapcsolatban. A szovjet programjavaslatot diplomáciai csatornákon megkapta a londoni külügyminisztérium, amely rövid nyilatkozatot adott ki. Eszerint úgy látják, Mihail Gorbacsov kezdeményezése „új elemeket tartalmaz, s ezeket átfogóan és gondosan tanulmányozzák”. A moszkvai javaslat Angliára vonatkozó részében annak bizonyítékát látják, hogy a Szovjetunió nem mereven szemléli a katonai egyensúly részleteit, és annak ellenére, hogy a szovjet vezetés tényként kénytelen figyelembe venni a NATO európai tagországainak egésze részéről való stratégiai fenyegetést, tekintettel van az egyes tagországok „különlegesnek” minősített helyzetére is. Tibeti útijegyzetek 55 Égbe temetés 55 Miközben a tibeti zarándokok hajnalban hozzákezdenek imájukhoz, a városból kisebb csoportok indulnák útnak az egyik közeli hegy felé. Lhasza hajnalban halottait temeti. Különleges a szertartás: a tibetiek halottaikat nem1 a földbe, hánem „égbe temetik”. Okát a fa hiányával és kemény, ásásra alkalmatlan talajjal magyarázzák. A halottat egy kőre fektetik, majd a Dumbi, a „sírásó” felgyűri ruhája ujját és feldarabolja a halottat. A szertartás színhelyére időben megérkeznek a madarak, majd csőrükben hús- daraboikiklal távoznak. A csontot apróra összetörik, campával, a tibeti népi eledellel elkeverik, hogy a madarak semmit se hagyjanak a kövön. A tibetiek számára „az égbe temetés” éppen olyan természetes, mint az európaiak számára az, hogy halottaikat sírgödörbe hántolják. Az „égbe temetés” színhelyétől a külföldit igyekeznek távölitartani. Nem attól félnek, hogy az idegen esetleg rosszul lesz, hanem attól, hogy a tömeg elriasztja a madarakat. Pár héttel ezelőtt a bámészkodó külföldieket a halott hozzátartozói kővel dobálták meg. Azóta a helyi idegenvezetők mindenkit erőteljesen eltanácsolnak a kíváncsiskodás- tól. Tervezik azonban, hogy kilátót építenek, s távcsővel lehet majd végigkísérni a bizarr szertartást. Tisztelet a vallásnak és a hívőnek. Űj dolog ez Tibet legújabbkori történelmében. A látogatóknak Lhasszában szívesen vetítenek egy 1978- ban készült dokumentumfilmet, s ebben egy villanásra feltűnik a Dzsokang templom kerítéssel lezárt bejárata is. Az a hely, ahol manapság naponta ezrek haj- longanak és pergetik ima- malmukat. A kínaiak az ötvenes évek végétől, de különösen a „kulturális forradalom” idején „balos türelmetlenséget” tanúsítottak a lamaizmus iránt. Kolostorok pusztultak és néptele- nedtek el. A Lhasza környéki Ganden-kolostor helyén manapság is jobbára csak csupasz fák meredez- nek — mintha szőnyegbombázásnak esett volna áldozatul a „sárga szekta” első nagy kolostora. A Ihászai szent helyek, a Dzsokang, a Drepung, vagy a Dalai Lá- máék lakó- és temetkezési helye, Tibet jelképe, a 13 emelet magas Potala-palota érintetlen maradt. E helyek már a „kulturális forradalom” idején is védett helyek voltak. Állítólag maga Csou En-lap óvott a vandál pusztításoktól. A hetvenes évek végén az általános politikai irányvonal felülvizsgálásával párhuzamosan a kínai Tibet- politika is változáson ment át. Tolerancia kezdett érvényesülni a vallással szemben. A központi kormány 1980 óta 30 millió jüant adott a templomok, kolostorok helyreállítására. A szent helyekre visszatértek a lámák: kettesével — egy öreg, egy fiatal — imádkoznak, vigyáznak arra, hogy a jak- vay-gyertyák el ne aludjanak. Csomagolják a tibeti hagyományos gyógyszereket. Az elmúlt években a 14. Dalai Dáma többször is küldött delegációt Kínába, hogy visszatéréséről tárgyaljanak a pekingi kormánnyal. A hivatalos álláspont az, hogy a Dalai Lámát szívesen látják. Ellátogathat Tibetbe, de véglegesen ott nem telepedhet le. Pekingben élhet, s a Pancsen Lámához, a 2. számú vallási főméltósághoz hasonlóan állami funkciót is betölthet. A Dalai Láma e feltételeket nem fogadja el. Egyelőre arról sincs szó, hogy ellátogat Tibetbe, Kínába. A 14. Dalai Láma, az „együttérzés budhájának” leszármazottja, aki egykoron csak selymen sétált és hordszékét 46 szolga vitte, továbbra is az indiai Da- ramszalahan, egy bungalóban él. S. Kovács Ferenc (Folytatjuk.)
