Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-17 / 14. szám
4 Somogyi Néplap 1986. január 17., péntel JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA A társadalmitulajdon-védelem gyenge pontjai „A társadalmi tulajdon védelmének szervezettsége javult az elmúlt öt évben.” Dr. Lukács Tibor kaposvári vezető ügyésszel beszélgetve azonban kiderült, hogy az általuk készített jelentésnek ez a mondata inkább csak a formai követelmények betartására vonatkozik. A gazdálkodó egységeiknél többnyimé már rendelkezésre állnak a megfelelő belső szabályzatok, intézkedési tervek, a belső ellenőri státuszokat betöltötték, javultak a pénzőrzés feltételei is. Az elv azonban, hogy a közös vagyon védelme nem elsősorban rendőri feladat, hanem azok kötelessége, akikre a szocialista tulajdon kezelését bízták, nos, ez ma is jobbára csak cél. Sebők József, a megyei NEB elnökhelyettese ugyanezt így mondta: — Ma sokan és sok mindent ellenőriznek, kevés azonban a hatékony, a mulasztások vagy a gondatlanság okait is feltáró ellenőrzés. Az összes bűncselökmény- nek mintegy a negyede károsítja a társadalmi tulajdont. Tavaly a kárösszeg a megyeszékhelyen meghaladta a hatmillió forintot. Ez azonban csupán az ismertté vált bűncselekmények kára. Nem tartalmazza a Kaposváron történt, ám a megyei ügyészség által vizsgált nagyobb kárt okozó eseteket sem. Az alábbiakban olyan példákat kerestünk,- amelyeknek a társadalmi veszélyessége nagyobb, mint az okozott kár, olyan visszásságokat és érdektorzulásokat, amelyek nehezítik a társadalmi vagyonvédelem hatékonyságát. Könnyű préda volt a hifi Változatlanul a kereskedelemben követik el a legtöbb társadalmi tulajdon elleni bűncselekményt. Nem csupán azért, mert például a kirakatba tett áruk csábítják a betörőket. Nagyob „kísértést” jelent ennél, hogy — jóllehet Kaposváron gyártják a .korszerű biztonsági berendezéseket — a boltok nagy része nincs ezekkel fölszerelve. A Május 1. utcai Ofotért-bolt kirakatát tavaly július 2-án éjjel törték be és több mint 35 000 forint értékű elektronikai cikket: magnókat, karórákat vittek el.* December 15-én újabb betörés történt ugyanott: egy 17 000 forint értékű hifi volt a zsákmány. A rendőrség • mindkét esetben rövid idő aliatt elfogta a tettest, ez azonban nem jelentette az ügy megnyugtató lezárását. — Levélben fordultunk az Ofotért központjához, hogy a 'boilltbani szereljenek föl riasztóberendezést — mondta dr. Lukács Tibor. — Sajnos, olyan, a biztosa,tás rendszere, hogy a boltnak egyszerűbb „leírni” a kárt, mint fölszerelni a riasztót. A kirlakati árujegyzék alapján ugyanis fizet a biztosító. (Egyetlen követelménye, hogy az ajtón biztonsági zár legyen.) A vállalati kár tehát népgazdasági kárrá változik, ettől azonban nem lesz kisebb. A kereskedelmi vállalatok többségénél egyébként jó intézkedési tervek készülnek a javak védelmével kapcsolatban, csak a végrehajtást halogatják, többnyire anyagi okokra hivatkozva. Jó példa viszont e téren a kaposvári áfész, ahol a korábbi betöréssorozat után egyebek közt beépített páncélszekrényeket szereltek föl. A társadalmi tulajdon védelmét nem lehet leszűkíteni a bűncselekmények kivédésére. E téma kapcsán kevesebb szó esik a termelés folyamatában keletkező károkról, amelyeket a nemtörődömség, a fegyelmezetlenség vagy a rongálás okoz. Mindezek föltárhatok és megelőzhetők volnának hatékony belső ellenőrzéssel. — A belső ellenőrzés ma az egész ellenőrzési rendszer leggyengébb láncszeme — így a vezető ügyész. — A felületes és formális ellenőrzések oka a szakmai ismereteik és rátermettség hiánya mellett az, hogy a belső ellenőrök nagy része inkább „érdekelt” az egyes ügyek eltusolásában, mint feltárásában. Jó részük inkább csak revizori jellegű feladatokat kap. A többnyire csak utólag feltárt mulasztásokról szóló jelentések vélt vagy valós vállalati presz- tizsérdekek miatt írólasztal- fiókba kerülnek. Az ügyeket kerítésen /belül igyekeznek rendezni." Ki ellenőrzi az ellenőrt? Még folyik a vizsgálat az egyik kaposvári építővállalat ügyében, ahol vállalati anyagok és gépék fölhasználásával építettek önmaguknak „kedvezményes” lakásokat'. A visszaélésiben több vezető beosztású dolgozónak is része volt. Kérdezhetnénk: miért nem tudott erről a belső ellenőrzés? S valóban nem tudott róla? Az ügyet közérdekű bejelentések alapján a NEB jelezte az ügyészségnek. — A belső ellenőrzés az első számú vezető eszköze — mondta Sebők József. — Az ő igényességétől függ működése, s persze attól is, hogy például az igazgatónak van-e erkölcsi alapja a szigorú fe- lelősségrevonáshoz. Népi ellenőreink jártak olyan szervnél, ahol egyszerűen eldugták előlük az ellenőrzési naplókat, mivel az ottani vezető szerint ez belső ügyük. Valóban így van, de csak addig, amíg a feltárt mulasztásokat és hiányosságokat megfelelő intézkedések nem követik ... Két, a közelmúltban lezajlott vizsgálatunk bizonyította, hogy rendkívül alacsony a belső ellenőrzés hatékonysága. ,,A társadalmi tulajdon védelmének helyzete az építőiparban” című jelentés öt kaposvári építő vállalat, illetve szövetkezet munkáját elemzi. Ebben áll: A munka- folyamatokba épített ellenőrzés elégtelen ... Egy év alatt nyolcszorosára emelkedett a leltártöbblet és hatszorosára a leltárhiányok összege. Míg az előbbi a megrendelők, az utóbbi az építők megkárosítására utal... Emelkedett a lopás, sikkasztás, hanyag kezelés és rongálások kára... Nem a belső ellenőrzés leplezte le például a KÉV dolgozóját, aki a vállalati munkagéppel 3000 forintos órabérért végzett „magánszolgáltatást” I----------------A KGST-tagországok által tavaly decemberében elfogadott komplex program harmadik fő iránya az atom- energetika gyorsított fejlesztése. Ennek célja, hogy nagymértékben elősegítse a KGST-tagországok energia- termelésének növelését. Ezzel csökkenthetők a beruházások a fűtőanyagkitermelő ipari ágazatokban, jelentős mennyiség szabadul fel egyéb szükségletek kielégítésére a hiánycikk-jellegű szerves fűtőanyagokból, a kőolajból és a földgázból. A program megvalósítása során a KGST tagállamai el akarják érni, hogy gazdaságosabbá, üzembiztosabbá és megbízhatóbbá váljanak az atomerőművek, s létrejöjjeA leltározással és a bizonylati fegyelemmel foglalkozó, 15 gazdáLkodó egységet érintő vizsgálat legmeghökken- tőbb megállapítása: Gyakran a jelentősebb leltáreltérések okait sem vizsgálják, így szó sincs következetes erkölcsi és anyagi felelősségrevonásról. „A leltárhiányt a készletezés természetes velejárójának tekintik.” A kilencoldalas példatárban csak a Balaton Fűszert esetében nincs kifogásolnivaló. A vállalat igazgatója ott személyesen is részt vesz egy-egy leltáreltérés kivizsgálásában ... A tények sora figyelmeztető. A megoldást aligha várhatjuk a jogszabályok vagy az ellenőrzések számának növekedésétől. Megvannak a föltételek a társadalmi tulajdonnal összefüggő erkölcsi és anyagi felelősség érvényesítéséhez, csupán megfelelően kellene élni a lehetőségekkel. Ez függ a vezetői hozzáállástól, de attól isi, hogy vélt érdekek nem fedik-e el a valódiakat. Teljes megoldást csupán a tulajdonosi szemlélet, a tudatosság és a közös vagyonért érzett felelősség hozhat. Míg azonban ebben fogyatékosságok vannak, addig elsősorban a szigorú gazdálkodási észérvek belátásától remélhetjük a vagyonvédelem helyzetének, az ellenőrzés hatékonyságának javulását. Bíró Ferenc nek a feltételek a gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrás, az irányítható termonukleáris reakció használatbavételéhez. Az atomenergetika eddig is a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartozott a KGST-országok többségében. A távlati prognózisok szerint a. következő években még tovább nő az atomerőműben előállított energia részaránya a tagországok energiamérlegén belül. Bulgáriában jelenleg egy atomerőmű üzemel, amelynek összteljesítménye 1760 megawatt. A további bővítések, újabb atomerőmű építésének eredményeként a Bulgáriában előállított villamosáramnak 1990-ben 40 százaAtomenergetika A munkaviszony felmondása A munkaviszony megszűnésének egyik gyakori módja a felmondás. Felmondással mind a munkáltató, mind a munkavállaló a határozatlan időre szóló munkaviszonyt bármikor megszüntetheti azzal az eltéréssel, hogy amíg a munkáltatónak a felmondást minden esetben írásba kell foglalnia és a dolgozó kérésére a felmondás okát meg kell indokolnia, addig a munkavállalót ilyen kötelezettségek nem terhelik. Határozott időre szóló munkaviszonyt annak lejárta előtt a munkáltató felmondhatja, ha a dolgozó a munkát nem végzi megfelelően vagy nem alkalmas a munkavégzésre. A munkavállaló pedig abban az esetben mondhat fel idő előtt, ha munkáltatója a munkaszerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A dolgozó védelmében jogunk felmondási tilalmakat, korlátokat és feltételeket állít, amelyeket a munkáltatónak figyelembe kell vennie. így például nem lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyát annak, aki sor- vagy tartalékos katonai szolgálatát tölti; aki gyermekgondozási segélyen van, vagy akit beteg gyermeke ápolása céljából táppénzes állományba helyeztek, avagy ilyen célból kapott fizetés nélküli szabadságát tölti; aki keresőképtelenséggel járó betegség, foglalkozási megbetegedés vagy üzemi baleset miatt táppénzes állományba került. Ezen időtartamok, valamint az ezeket követő tizenöt nap alatt a dolgozókat felmondási védettség illeti meg. Ehhez képest csak különösen indokolt esetben mondhatja fel a munkáltató a munkaviszonyát annak a dolgozójának, akinek négy vagy ennél több eltartott családtagja van és önálló keresettel egyikük sem rendelkezik; vagy, annak az egyedülálló dolgozó nőnek, akinek gyermeke nem töltötte be tizennyolcadik életévét és annak az apának sem, aki gyermekét egyedül neveli. Általános szabály az, hog; a hosszú ideje munkavi szonyban álló, az átlagosná jobb munkát végző és példa mutató magatartást tanúsít dolgozónak csak rendkívü indokolt esetben lehet fel mondani. A rendkívüli, illetőleg i különös indok fennállásánál! megállapításához olyan sú lyos ok szükséges, amel; mellett a munkáltató részé re tarthatatlanná válna vág; aránytalan terhet jelentem a munkaviszony tovább fenntartása. Így például felmondható : munkaviszonya annak i dolgozónak, aki ugyan hosz szú ideje munkaviszonyba] áll, azonban sem a munka társakkal, sem a munkave zetővel nem tudott együtt működni és ennek oka i dolgozó magatartásában van A felmondási okkal szem beni követelmény azonban hogy az valós és egyútta alapos is legyen, vagyis i tényszerű valósága mellet okszerűen is támassza alá i dolgozó munkaviszonyánál a megszüntetését. Ezért hatálytalanítani kel az olyan felmondást, amely bői megállapítható, hogy . felmondás valódi célja : helytálló bírálatot gyakorli és e miatt összeférhetetlen nek minősített dolgozó eltá volítósa volt. A felmondási idő tizenö naptól hat hónapig terjed hét. Ezen belül a felmondó si idő mértékét jogszabály a kollektív szerződés vág; munkaügyi szabályzat kőnk rótan meghatározza. A fel mondási idő egészére, vág; annak egy részére a dolgo zót a munkavégzés alól fel menthetik, ha a munkáltat« mond fel, akkor a dolgoz« részére az új munkahely ke resése végett a felmenté kötelező. Ennek mértéké jogszabály írja elő. A munkáltatói felmondái hatálytalanítása végett mun kaügyi döntőbizottsághoz le hét fordulni, ha a felmon dási ok valiítlan, jogszabály tilalomba, vagy korlátozást); ‘közik, illetőleg nem ; megszabott módon történt. Dr. Hegedűs György Javul a tenyésztői kedv Az idén életbe lépett kedvezményeik, amelyeket az elmúlt év novemberében hirdettek meg, kedvező fogadtatásra találtak az állattartó kistermelők körében. Tavaly december végéig összesen 2 millió 150 ezer sertés 1986. évi szállítására kötöttek szerződést a kistermelők és a vállalatok. Ez a teljesítmény elmarad ugyan az egy évvel korábbitól, án a népgazdasági terv az idéi amúgysem számol a korább igen magas állatállamán; tartásával. Mindenesetre a áremelés nyomán és a takar mányhelyzet javulásának is méretében a kistermelői egyetlen hónap alatt 90i ezer sertés hizlalására szán ták el magukat, ami jó ered ménynek számít. lékát, 2000-ben pedig 60 százalékát atomerőművek termelik. Az NDK-ban már ma is 12 százalékkal részesednek az atomerőművek az energiatermelésből. Az országban most épül a harmadik ilyen erőmű. Lengyelország egyelőre nem rendelkezik atomerőművel, az első 1990-ben áll munkába. Csehszlovákiában 1990-ig 29,6 százalékra kívánják növelni az atom- erőművi energia részarányát az országos energiatermelésben. Kubában jelenleg az első, Romániában pedig az első három atomerőmű építése folyik. Az atomenergetika a Szovjetunióban a legfejlettebb, ahol atomerőművek tucatjai működnek. A szovjet energiatermelés teljes növekményét a következő ötéves tervben az atomerőműveknek és a vízierőműveknel kell biztosítaniuk. Igen ki terjedt szakosodás alakul ki a KGST-országok közöt az atomerőművi berendező sek gyártásában és kölcsö nős szállításában is. A további fejlesztés célja hogy az eddiginél is nagyobi hatékonyságú, szabványos! tott és egységesített berende zésekből álló újabb atomerő művek épüljenek a KGST országokban. A feladató! között szerepel a termesze tes urán kihasználásánál javítása. Űj, az eddiginél i hatékonyabb módszereke dolgoznak ki a radioaktr hulladékok kezelésére, szál Irtására és eltemetésére, va larniní az üzemidejüket le töltött atomenergetikai be rendezések biztonságos fel számolására. Az atomener getika az áramellátás utál bevonul a távfűtésbe is. i Szovjetunióban már a közel jövőben elkezdi a termelés két atomerőmű, a gorkiji é a voronyezsi. Fazekas Lászl« (Folytatjuk.) Három megye - Somogy, Tolna és Baranya - számítógépeit helyezi üzembe, javítja garanciálison és garancián kívül az Agro-lndustria innovációs vállalat Seiko számítógép-szervize. A tavaly létesült vállalat a számítástechnikai koordinációs intézet által fejlesztett és gyártott Propper 16 és MO 8X, valamint szinte valamennyi külföldi személyi számítógép javításával is foglalkozik. KGST: ÁZ ÖT FŐ IRÁNY
