Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 12. szám

1986. január 15., szerda Somogyi Néplap 5 A varasdi színház vendégjátéka Filip Latinovicz visszatérése „Várjuk a folytatást” — ezt írtuk a varasdi August Cesarec Színház legutóbbi vendégjátéka után, amikor Slobodan Snajder Horvát Faust című drámáját előad­va úgy éreztük, új csúcsot hódítottak meg. Több éves kapcsodat eredményeként al- kailmunik volt tapasztalni a maroknyi társulat fejlődé­sét, változását Csehov Sirá­lyának bemutatójától Aíro- zek Triptichonján át Ivan Bakmaz absizurdjáig. Az utóbbi években zágrábi ven­dégművészekkel frissítették fel produkcióikat, és ez fel­tétlenül előnyére vált ezek­nek. Miroslav Krleza kisregé­nyének színi változatát, a Filip Latinovicz visszatérését játszották el hétfőn a Csiky Gergely Színházban, kezdet­ben telt nézőtér előtt. Diá­kok töltötték meg a színhá­zat. A találkozás csak félíig- meddig sikerült. Nem a tár­sulat és nem ez a nézői ré­teg tehet arról, hogy a hor­vát irodalom e legjelentéke­nyebb, nemzetközi díjakkal is méltányolt alakja igazából nem él a középiskolások — s valljuk meg; a magyar ol­vasók — tudatában. Ennek eredőit nem ezen a helyen kell elemeznünk. Miközben szinte az egész történelmünk át meg átszövi egymást, mégsem ismerjük a másikat úgy, ahogy kellene. Fáj ne­künk, ha idegen nemzetek fiai nem tudják maroknyi országunkat elhelyezni a tér­képen; közben elfelejtjük, hogy Európa szellemi térké­pén mi sem tudnánk megfe­lelő helyre beírni más nem­zetek európai rangra vergő­dött alkotóit, Krleza isimert, vállalt bennünket. Ugyanabból a „pannon mocsáriból” vétetett, amelyből mi is; műveit ép­pen ezért át meg átszövik a közös szálak. Mint ezt is, melyet Ante Armanini írt színpadra. Hőse, Filip Lati- norvicz mintha egy század- elejei magyar városikéba tér. ne vissza; európaiságát kel­lene egyeztetnie a kostanje- veciséggel. (Kostanijevec — Csöntfalva.) A művész — Latinovicz festő — úgy ma­rad kívül, hogy egy szerelmi kapcsolat révén mégis le­húzza magához a „mocsár”. Armanini és Miro Medi- morec, a rendező mozaikolita a „cselekményt”. S azért a macsikaköröm, mert Krleza kisregénye, akárcsak a mi Krúdyink művei hangulatok­ból, belső történésből, leírá­sokból építkezik. A lehetet­lent kísértette meg a színi változat írója. És mégis si­került krlezai szellemű drá­mát létrehoznia. Az egyidejűség érzését az idősíkok összecsúsztatásával oldotta meg a varasdi szín­ház; olykor a hős három alakiban van jelen; kisfiú­ként, testi szerelmet kóstoló kamaszként és negyvenes férfiként. Felvonul körülötte a vidéki intelligencia — le­csúszott kutyabőrösök és fel­kapaszkodva sehová sem ju­tott csinovnyikok — szinte toörmenetként. Néhány vo­nással — néhány figurában — felsejlik a település igazi lakossága, a parasztok, pa- rasztiparosok, szolgálók se­rege is. Fiilippel voltaképpen megtörténik a lehetetlen; kétszer lép ugyanabba a vízibe. Igaz, ez itt állóvíz. Frusztrációját kiskorában anyja kitartotti állapota, há­zasságon kívüli kapcsolata Okozza; Fii.lip nem is tudja, ki az apja. Hogy visszatér, egy hasonló nőbe lesz sze­relmes. Szerelmes? Fülledt, erotikus kapcsolat ez a vá­rosika kitartott szépasszonyá­val, a hajdani magyar ( ne- meskisasszominyail, aki lám­palángként vonzza, és perzseli halálra az őt kör bekeringő férfiakat. Húsvér mivoltában is egyfajta jeliképe ez a romlottan is vonzó asszony a városkát átszövő és befonó emberi viszonylatoknak; itt valahogy mindenki „beleél” a másik életébe. Böboőka amolyan horvát Nasztaszja Fii’.iipova. És nem véletlen, hogy Dosztojevszkij regényalakját idézem; itt is megjelenik az az „ördög”, aki a nagy orosz írónál majdnem mindig. Krlezánál Kyrialesnek hív­ják és — nem véletlen — ke­rülővel, de Szentpétervárról érkezik, ö mondja ki a kel­lemetlen igazságokat nihilis­ta módon, evvel .azokat a ké­telyeket foglalja szavakba, melyeket Filip bevallani sem mert; az élet értelméről, a művészet szerepéről, illetve hatástalanságáról. Szó nincs arról, hogy Kyriales hordoz­za az igazságot, de így egész a kép. A tragédia elkerülhe­tetlen:; Bobocikát meggyilkol­ja egy férfi — Balocanski —, aki bélezülilött a kapcso­latba. A kurtizán halála mintha az egész kisvárosi, sivár lét jövőjét jövendöl­né... A varasdi társulat érdeme, hogy a darab végére egésszé áll össze a kép, és akiknek volt türelmük, azok kaptak valamit az előadástól. Leskó László Üjjászülető ház, újjászülető közművelődés latozó helyiségeit. Az újon­nan parkettázott nagy kul­túrtermet, valamint a kisebb klubot, ‘ amit a tsz KISZ- szervezete 'kapott meg. A padlásfeljáróból fotólabort alakítottak ki, felújítják a hajdani szakkört. A föld­szinti nagyterem felét mozi­nak lehet elkülöníteni, s a színpadhoz most két öltöző is csatlakozik. Az egyik ugyanis eddig irodaként szol­gált. Irodahelyiséggel és mos­dóval is bővítették az épüle­tet. A művelődési otthon részét képező könyvtárt három éve újították fel, ez a munkák idején is üzemelt. Szécsényi Tiborné könyv­táros így emlékezik a „nehéz időkre”: — Én vezetem a több minit tizenegyezer kötetes könyvtá­rat, könyvtárismereti órákat tartok, és büszkén mondha­tom: 444 fő, tehát a falu la­kosságának egyharmada be­iratkozott olvasó. Ezzel tehát nincs baj. A művelődési ház­nak azonban 1984 eleje óta nincs gazdája. Akkor, no­vemberben én vettem át má­sodállásban a népművelői munkát is. A mezőgazdasági ismeretterjesztő előadások iránt nagy volt az érdeklő­dés, de a műsoros estekre, bizony, nemigen jöttek az emberek. Ha szórakozni akarták, inkább kocsiba ül­tek, és elmentek Kanizsára; a város ide tizenhét kilomé­ter. Itt hideg is volt, a be­rendezés sem volt megfelelő. Augusztustól megoldódott a népművelő gond is. Led- niczky Miklósné az idén érettségizett, s most vissza­tér a szülőfalujába. Ez az első munkahelye. Lelkes, tele van elképzelésekkel. — Nem zavarta, hogy egy fél esztendeig tétlenségre kárhoztatta az építkezés? — Azért nem voltam tét­len! Ezalatt a tanácsi mun­kában segítettem. Csurgóra jártam ötleteket, tapasztala­tokat szerezni, s főleg ter­veztem. Gyakorlati munkám is akadt, hiszen a társköz- ségékben, Pogányszentpéte- ren, Iharosban és Inkében nem állt meg az élet; mű­sorajánlatot, módszertani se­gítséget is többször kértek tőlem. Megszerveztem a szín- házbusz-akciót. A tsz és a Medicor üzemének autóbu­szával a négy községből 87- en járunk rendszeresen szín­háziba. — Januárban már kezdőd­het a munka az újjászüle­tett házban. Mik a tervei? Biztató kezdet Iharos­berényben A megyében több helyen súlyos gond a művelődési ház állapota. Másutt a nép­művelők szinte havonta váltják egymást, és van olyan hely is, ahol akad lel­kes szervező, de hiányoznak a tárgyi feltételek. Van, ahol mindegyik feltétel hiányzik. Ezért külön örültünk, ami­kor Iharosberényben járva azt láttuk: végre talán meg­oldódnak a gondok. A délnyugati megyehatár közelében fekvő, másfélezer lakosú község művelődési ott­hona meglehetősen régi. Még a század elején építették, úgynevezett közbirtokossági épületnek. A negyvenes évek­ben mozi teremmel bővítet­ték, azóta kisebb tetőjavítá­sokon kívül nem sok figyel­met fordítottak rá. — Életveszélyes ugyan nem volt az épület — mond­ja Zakócs László, a községi közös tanács elnöke —, de az emberek nem szívesen jártak olyan kultúrházba, ahol mállik a vakolat, fű­teni se nagyon lehet és nincs mellékhelyiség. Szeptember­ben fogtunk hozzá az "épület felújításához; a munka zömét a tanács karbantartó brigád­ja végezte, a szakipari mun­kákkal kisiparosokat bíztunk meg. A Moziüzemi Vállalat a tanáccsal közösen üzemel­teti a házat, mintegy har­mincezer forinttal járult hoz­zá a felújításihoz. A Novem­ber 7. tsz pedig az asztalos­munkában segített. — S rekordidő alatt elké­szültek. — Kénytelenek voltunk, mert a megyei tanácstól ka­pott 750 ezer forintos céltá­mogatást 1985-ben fel kellett használni. Karbantartó bri­gádun k igazán kitett magá­ért. Már a kitűzött határidő, december I5-e előtt elkészül­tek a munkával. Hátra van még az udvarrendezés, a ke­rítés, a bútorok visszahelye­zése, de ezt már nagyrészt társadalmi munkában elvé­gezzük. A tanácselnök kíséretében végigjártuk az újjászületett épület még friss mésztől il­A veszettség veszélye Fllm/elnk a világban Több magyar filmalkotás szerepel ezekben, a napok­ban a külföldi filmes ren­dezvényeken. Bacsó Péter „Hány az. óra, Vekker úr?” és Lugossy László „Szirmok, virágok, koszorúk” című produkciója képviseli a ma­gyar filmművészetet az In­diai Nemzetközi Filmfeszti­válon, amelyet január 10. és 24. között rendeznek meg Hyderabadban. Ez alkalom­ból retr ospektív vetítést tar­tanak Szabó István játék­filmjeiből. Vajda Béla „Hegedű”, Jan- kovics Marcell „Előbb a tánc, aztán a lakoma”, He­gedűs László „Két reggel”, Hegyi Füstös László „Egeres- film” című alkotását, vala­mint Cakó Ferenc „Zénó” című rajzfilmsorozatát, il­letve Bélái István „In me­móriám Hiroshima” és „Mi leszek, ha ...” című animá­ciós produkcióját mutatják be a portugáliai Tornaiban január 27. és február 1. kö­zött megtartandó gyermek- f ilrnfészt iválon. Louis Pasteur (1822—1895) francia vegyész éppen egy évszázaddal ezelőtt, 1885- ben dolgozta ki, és alkal­mazta először a veszettség elleni védőoltást, nagy szol­gálatot téve ezzel az embe­riségnek. Azt megelőzően ugyanis jóformán semmiféle ellenszere nem volt a ve­szettségnek, s rengeteg ha­szonállat pusztult el az alattomos kór következté­ben, a megmart és kegyet­len kínok közt meghalt em­beri áldozatokról nem is be­szélve. Elsőként Augustus római császár híres orvosa, Cor­nelius Celsus állapította meg az összefüggést az állatnia - rás és az ember e végzetes megbetegedése között. Azt javasolta, a sebet alaposan ki kell szívni, és azután ki kell égetni. A veszettség (lissza) tu­lajdonképpen a központi idegrendszer súlyos fertőző betegsége, amely mindig ve­szett állatról terjed át az emberre. A kórokozó vírus a beteg állat harapásával, karmoiásával közvetített nyál útján kerül az emberi szervezetbe. Az emberi ve­szettség lappangási ideje 2—5 hét, a sebzés nagyságá­tól, a harapás-marás helyé­nek a központi idegrend­szertől való távolságától, s a bejutott vírus mennyiségé­től függ. Legveszé 1 yesefbb az arc és a nyak marása. A fertőzés heveny időszaká­ban az ember hőmérséklete némileg emelkedik, a légzés szabálytalanná, kapkodóvá válik. A tünetek egyre erő­södnek, deliriummal, hallu- cinációkkal, dühkitörésekkel egészülnek ki, mígnem öt­hat nap elteltével beáll a kínkeserves halál. Háziállataink közül — ha nincs beoltva —, a kutya és a macska közvetíti leg­gyakrabban a betegséget. A kutya a veszettség dühöngő stádiumában különösen ag­resszív. Minden útjába eső tárgyat megmar, felfal. Bár­milyen élőlényt összeharap, ha az a 'közelébe kerül. A veszett kutya ugatása re­kedt, dühös tekintete moz­dulatlan, fogát vicsorítja, és nemcsak a fogazatát, ha­nem az ínyét is kimutatja. A veszettség tünetei a macskánál ugyanolyanok, mint a kutyánál, de sokkal határozottabban kifejezet­tek. A macska harapása kü­lönösen veszélyes, mivel áll- izmaiban gyakran lép fel izomgörcs, s ilyenkor úgy szorít állkapcsával, akár egy harapófogó. A macska be­veszi magát egy sötét sarok­ba, és egészen a haláláig nem jön elő. De mindenkit, aki megkísérli a fényre kihúzni, megharap. A veszett tehenek reked­ten bőgnek, különösen éjsza­ka. Lázuk van, és felhagy­jak a kérődzéssel. A tehe­nek a veszettség dühöngő formájában rávetik magu­kat az emberre, sőt még a kutyákra is, pedig azokat rendszerint kikerülik. A vadon élő állatok közt a rókák részesedése a legma­gasabb: 73 százalék. (A fennmaradó 27 százalékon a görények, nyestek, menyé­tek, mókusok, üregi nyulak, sasok, baglyok, varjak, szarkák stb. osztoznak.) A veszett róka elveszti oly jellegzetes óvatosságát, közel megy a lakóhelyekhez, a há­ziállatok közé keveredik, azok pedig továbbadják a veszettség vírusát. Gyanús marás esetén — lehetőség van a megmart egyén aktív védőoltására. Magyarországon az ebek vé­dőoltását a világon az el­sők között (1939) tették kö­telezővé. Ezért a Pasteur Intézetet Budapesten meg lehetett szüntetni. A szük­ségessé váló védőoltásokat ma hazánkban mindenütt a területileg illetékes körzeti orvos végzi. Nem kell oltani a meg- mart egyént, ha a veszett­ségre gyanús maró állatot a területileg illetékes állat­orvos 14 napon át megfigye­lés alá veheti. Az ilyen ál­latot tehát nem szabad el­pusztítani. iHa veszett állat az em­bert megharapja, a védőol­tást legkésőbb egy nap alatt be kell adni. A harapás meg­történte után azonnal gon­dosan ki kell mosni a se­bet és jóddal, ecettel, hidro- gén-hiperoxiddal, alkohol­lal vagy más fertőtlenítő szerrel bekenni. A vírus a szervezetbe a szemen, vagy az orr és az ajak nyálka hártyáján át is bejuthat. A természetellenesen sze­líd rókát ki kell irtani. Nem szabad játszadozni vele, s természetesen megnyúzni sem a szép bőréért. Érintése — akár a nagyfeszültségű vezetéké — életveszélyes. K. G. — Tizennyolcadikán lesz az avatóbál a fővárosi Tét együttes közreműködésé­vel, majd egy hét múlva azoknak rendezünk zárt kö­rű ünnepséget, akik részt vállaltak a felújításból. Feb­ruárban, márciusban és má­jusban is lesz gyermekelő­adás. Februárban a felnőt­teknek ad műsort a buda­pesti Lencse Színpad, s ter­vezünk operettestet is. A helybeli TIT-tagokat felké­rem előadások tartására, s már igényelték, hogy szer­vezzenek önköltséges alapon kézikötő-szakkört. Az igénye­ket egyelőre csak személyes kapcsolatok alapján tudom felmérni, de tervezem, hogy egy forgalmas helyen ötlet­ládát helyezek el, így min­denki közölheti kívánságát. Lelkesen magyarázza, hogy hová milyen függöny 'kerül, melyik helyiséget mire hasz­nálják majd. Közben meg­említi: gyerekszínjátszó kört is szeretne indítani. Ha ez megvalósul, talán sikerül föl­eié veníteni az egykori felnőtt színjátszó csoportot is, ami­ről még az édesapjától hal­lott ..., úgy látsi."’ az új ház jó kezekben van. Re­méljük, hogy tartós lesz a kezdeményező kedv és sokat hallunk még az iharosberé- nyiekről. Tersztyánszky Krisztina

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents