Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-15 / 12. szám
1986. január 15., szerda Somogyi Néplap 3 A nyilvántartások „erdejében" Együtt az ügyfelekkel Az MSZMP XIII. kongresszusának határozatai között szerepel az a célkitűzés is, hogy az államigazgatás szervezete, eljárási rendje, munkamegosztása jobban igazodjék a társadalmi igényekhez, követelményekhez, s a feladatokat kisebb létszámú, de képzettebb és jobban megbecsült közalkalmazottak végezzék el. Csakis eképpen várható javulás a lakosság ügyeinek intézésében, a bürokrácia visszaszorításában. 1984. január 1-jévet, mint ismeretes, az úgynevezett kisvárosokban létrehozták az integrált szakigazgatási szerveket, amelyeknek immár nem csupán egy-egy ágazatra, hanem a közös feladatokra kell összpontosítaniuk figyelmüket. A korszerűbb, hatékonyabb munkamódszer elsajátítása végett a Siófoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága is elkészítette úgynevezett középtávú informatikai fejlesztési tervét. Ennek Okáról és az ehhez kapcsolódó felmérésekről, vizsgálódásokról beszélgettünk dr. Filiszár Tibor vb-titkár- ral. — Jelenlegi információ- rendszerünk, úgy véljük, nem segítheti már hatékonyan a társadalmi, gazdasági követelményeknek megfelelő köz- igazgatási tevékenységet — mondta. — Gyakori tapasztalat, hogy azonos témakörrel foglalkozó ágazatok egymástól eltérő adatokkal dolgoznak, nem ritka a párhuzamosan végzett információ- gyűjtés sem, sőt az is előfordul, hogy a meglevő információkat — mivel tárolási helyüket nem ismerjük — használni sem tudjuk. Egy vizsgálat nemrég megállapította, hogy a városi tanácsok 168-féle nyilvántartást vezetnek, amelyeket az országos főhatóságok rendeltek Mirelit-export Űtnaik indították az új esztendő első exportszállítmányait a székesfehérvári hűtőházból: Svájcba és az NSZK-ba küldtek hét kamionnyi — mintegy 140 tonna — sárgarépát, zellert, szilvát és vegyes zöldséget. Külpiaci versenyképességének növelésére a székesfehérvári gyár az év első el. Ehhez jön még a megyei tanácsok által elrendelt, valamint a helyi nyilvántartások tömege. Van olyan városi tanács, ahol 400 féle nyilvántartással foglalkoznak. Az eljárási törvény egyik rendelkezése szerint nem szabad az ügyféltől olyan adatot kérni, amelyről a tanács nyilvántartást vezet. Nos, ha nem lehet eligazodni (és ez 400 tételnél előfordul) a nyilvántartások „erdejében”, lehetetlen betartani ezt a rendelkezést. — Ahhoz, hogy az információszerzés egyszerűbbé, gyorsabbá, szekszerűbbé, olcsóbbá, de mindenképpen hatékonyabbá váljon, nyilvánvaló, céltudatos intézkedésekre van szükség. De a jó döntéseket rendszerint alapos tájékozódás, vizsgálódás előzi meg. — 1985 novemberében és decemberében végeztünk felmérést. Kíváncsiak voltunk például arra, hogy az úgynevezett elméleti és a ténylegesen gyakorolt hatáskörök miként kapcsolódnak egymáshoz (a felmérés során kiderült, hogy számos olyan elméletileg létező hatásköre van a tanácsnak, melyet nem gyakorol), s hogy a munkaköri leírások mennyire „élők”. Megjegyzem, az ország 60 azonos szintű településén végeznek-majd ilyen jellegű vizsgálatot, az Állam- igazgatási Szervezési Intézet által kidolgozott módszer és a nálunk szerzett tapasztalatok alapján. Ide tartozik a munkaidővel való gazdálkodás mérése is. Az említett időszakban — két héten át — elkészítettük a tanácsi dolgozók úgynevezett munkanapfényképét ; ez megmutatta, hogy a munkaidőből mennyit töltenek úgynevezett érdemi tevékenységgel, illetve ügyviteli jellegű munnapjaiban új csomagológépet állított munkába. A jelenleg próbaiüzemelő masina a megszokott kartondobozok helyett színes nyomású fóliába csomagolja a mélyhűtött zöldséget és gyümölcsöt, percenként 20—60 tasa- ikot tölt meg. Munkába állításával nemcsak tetszetősebb lesz a székesfehérvári hűtőház termékeinek külleme, kával. Ezekből az adatokból fontos, a szervezést segítő következtetések vonhatók le. A mérés arra is kiterjedt, hogy a munkatársak mekkora teljesítményre képesek, sőt, hogy milyen képességűek. Önmagában ugyanis az a tény, hogy a dolgozók több mint 50 százaléka felsőfokú végzettségű, csak lehetősége az eredményes munkának; az is fontos, hogy lehetőleg mindenki a képességének megfelelő munkakörben dolgozhasson. Ehhez a témához tartozik a munkahelyi körülmények vizsgálata is. A felmérések során a többi között megállapíthattuk, hogy a városi tanács apparátusának többsége szereti munkáját, továbbra is itt kíván dolgozni, annak ellenére — s ezt is meg kell mondanunk —, hogy általában a tanácsi munka nem tartozik a kielégítően megfizetettek közé. — A felmérésbe bevonták az ügyfeleket is? — összesen 1860-an fejtették ki a véleményűket a tanácsi munkáról: az ügyfélfogadás „légköréről”, az ügy-* intézés módjáról, dolgozóink magatartásáról. A köztudatban eléggé elterjedt, hogy az ügyintézők udvariatlanok, türelmetlenek, nem adnak kellő felvilágosítást stb. Nos, örömünkre szolgált, hogy a megkérdezettek 95 százaléka nem osztotta ezt a véleményt. A tíz napon át végzett ügyfélszámlálás azt is bizonyította, hogy a hozzánk fordulók 60 százaléka a saját munkaidejében jelenik meg a tanácson. A meghosz- szabbított ügyfélfogadási időt senki sem méltányolta, holott a vállalatok, társadalmi szervezetek vezetőit erről a lehetőségről időben tájékoztattuk. Sz. A. hanem várhatóan 30—50 százalékkal csökken a csomagolás költsége is. Az új berendezést a hűtőház immár második éve tartó rekonstrukciója keretében állították munkába. Székesfehérvárott ugyanis 3 évi munkával, s mintegy 270 millió forintos költséggel felújítják, korszerűsítik a mírelitüzemet. új csomagolásban Kínába készül a Kahyb Sikeres év után, új feladatok előtt Az egymást követő nyolc évben nyerte el a kiváló címet a Kahyb. 1985 ismét kimagasló eredményeket és elismeréseket hozott a Kaposvári Hibridsertést Tenyésztő és Értékesítő Közös Vállalat történetébe. — A legnagyobbnak azt tartom — mondta Kása Ferenc igazgató —, hogy akkor, amikor hazánkban egymillió-kétszázezer darabbal csökkent a vágósertés-termelés, a korábbiaknál ugyan mérsékeltebben, de nőtt a kahyb-kocák száma. Ez az egy tény több szempontból is beszédesen minősíti hazánk legjelentősebb sertéshús-termelési rendszerét. Az igazgató szólt arról, hogy a romló gazdasági helyzet próbatételét állja a közös vállalat, kapcsolatai szilárdak, szolgáltatásai vonzóak, s kiváló minősége, országosan legjobb vágóértéke miatt ezt a hibrid sertést nem sújtotta az általánosan nehéz helyzet. A mezőgazdaság múlt évi nagy seregszemléjén, az OMÉK-on is kifejezésre jutott ez azzal, hogy a Kahyb aratott a díjakban: az ágazat fejlesztéséért végzett munkáért megkapta a teljesítménydíjat, a kiállítás nagydíjasa és a szépségdíjas apaállata kahyb-ser- tés lett. Egyik partnerük kapta meg a Húsipari Tröszt különdíját, ezenkívül egy arany-, két ezüst- és két bronzéremmel tüntették ki tenyészállataikat. Az év sikere vitathatatlan, a rendszerhez tartozó két- száaharmincnyolc nagyüzem háromszáztizenhét sertéstelepén több mint százhuszonötezer kahyb koca termelt, és bár pontos adat még nem áll rendelkezésre, elmondhatjuk: innen került ki hazánk vágósertés-állományának csaknem a fele. Köttő József tenyészállatforgalmazási főágazatvezető mondta: 1984-ben 21157, tavaly pedig 24 244 tenyészállatot forgalmaztak belföldön és a határokon túlra. — A rendszert Albániában, Ausztriában, Csehszlovákiában, Hollandiában, az NDK- ban, az NSZK-ban, Romániában és a Szovjetunióban, vagyis összesen kilenc országban használják. 1969-től a múlt év végéig több mint kilencezer-hétszáz tenyészállatot exportáltunk. A szocialista országok közül Csehszlovákiában és a Szovjetunióban van a legtöbb a kahyb, a nyugati országok között az NSZK vezet, Hollandia előtt. — Előrehaladottak és nagyon ígéretesek a tárgyalásaink — mondta Kosa Ferenc. — Kínával való kapcsolataink valójában már 1984- ben elkezdődtek. A Peking- ben akkor rendezett magyar hét és kiállítás alkalmával egy előadást tartottam a rendszerünkről; még haza sem értem, s már ajánlat érkezett a kapcsolat felvételéről. Azóta sorra jönnek a tartományok. A legelőreha- ladottabb tárgyalásban Jilin tartománnyal vagyunk: közös vállalat alapítását tervezzük. Hogy ez valósul-e meg vagy első lépcsőben csak szoros kereskedelmi kapcsolat, erről még nem született döntés. Igyekeztünk nagyon körültekintően felkészülni erre az üzleti kapcsolatra. A kínai jogszabálygyűjteménytől kezdve az ottani árviszonyokon keresztül az ötvenéves időjárási tapasztalatig mindent tanulmányoztunk. A rendszer huszonhárom hibridvonala közül azt szeretnénk odavinni, amelyik leginkább megfelel a körülményeknek. — Ez a kínai piac mit jelent a közös vállalat számára? — Hosszú távra szóló, igen nagy léhetőséget. A világ vágósertés-termelésének csaknem a felét Kínában állítják elő, s ha a kahyb mellett döntenek, akkor ez a rendSZERELŐK Kovács László mellett ott ügyködik a fiatal utánpótlás Kezük, ruhájuk olajos, f estékes, a szerélőkulcsok érdessé tették tenyerüket. Mezőgazdasági gépszerelőik. Az idős, nagy tapasztalatai Kovács László mellett ott ügyködnék a fiatalok: az utánpótlás. A mesterség, a szakma fortélyait igazából így lehet megtanulni. — A szakmunkásképzés alapot ad — mondják. — Kell ahhoz három-négy év gyakorlat, hogy valakiből igazán jó szakember váljék. A kaposmérői Latlinca Tsz új majori gépműhelyében ez az év is pontosan úgy kezdődött, mint az előzőek. — Január másodikén megtartottuk a kötelezően előírt oktatásokat, megbeszéltük a feladatokat, ki-ki elmondhatta a véleményét, aztán nekivágtunk a nagy téli időszak műhelymunkáinak. Horváth József műhelyvezető szelíd, csendes szavú, mindig mosolygós-kék tekintetű ember. Több mint két évtizede gyakorolja a szakmát. Itt, ugyanazon helyen, végigélve, végigküzdve mindazt a változást, amit az eltelt csaknem negyedszázad a mezőgazdaság műszaki helyzetében hozott. — Mit jelent itt a nagy téli időszak? — Negyvenöt járművet: téherautót, pótkocsit kell az idén műszaki vizsgára vinni. Sajnos, egyre több az, amelynél már évente visszaszerünknek számokkal ma még ki sem fejezhető jövőt jelent. Januártól sorra tárgyalunk a tartományokkal; ettől az évtől azt várjuk, hogy meginduljanak az első sertésszállítmányok Kínába. — A szélesedő külföldi kapcsolatok mellett mit tesz a rendszer a hazai sertéstenyésztés föllendítéséért? — Elsősorban az ágazat Somogy megyei fejlesztését igyekszünk anyagilag is támogatni. A kahyb tenyészállatokat úgy adjuk a nagyüzemeknek, hogy árát kamatmentesen csak a következő évben kell törleszteni. Folytatjuk és szeretnénk tovább szélesíteni kistermelői programunkat is. A húskombináttal közösen jelentős kedvezménnyel adunk ki a kistermelőiknek kiváló tenyészkanokat,. Igen jó tapasztalataink vannak ugyancsak a húskombináttal és a har- tai tsz-szel kialakított együttműködésről. Ebben a térségben már ezerhétszáz kahyb- koca termel a háztáji gazdaságokban. A kisüzemekben, a kistermelőkre jellemző fokozott gondoskodással folyik a tenyésztés, szigorú minőségi követelmények szerint veszi vissza a nagyüzem a süldőket és központilag hizlalnak. Készek vagyunk hasonló vagy bármilyen más, a minőségi sertéshús-termelést növelő módszerben közreműködni bárhol, természetesen elsősorban Somogybán. Vörös Márta térő feladat ez. Ugyanis az elhasználódott, nulla értékű járműveket minden évben vizsgáztatni kell. — Ezek szerint a Latinca téesz sem kivétel: öregszik a géppark. Horváth József kissé megvonja a vállát. — Nem kivétel, bár a le hetőségekh-ez mérten itt a műszaki helyzetre nagy figyelmet fordítanak. Sőt, a tehengépkocsi-pankunkait kifejezetten jónak mondanám. Inkább a munkagépek öregednek. — Tehát az üzembiztos működés végsősoron itt is döntően a szerelők leleményességétől, lelkiismeretességétől függ. — Ez nem vitás! És ez nemcsak a régi eszközöknél van így. A legkorszerűbbel is ápolni, gondozni kell. Az öregedő legföljebb nagyobb figyelmet, bizonyos értelem, ben több gondosságot igényel. A Latinca téesz műhelyében nyolc javítóállás van. Három-öt fős munkacsapatokat kialakítva itt kell a feladatokra felkészíteni a három Rába,—Steigert, a hat T—150-es traktort, a három Zetor Obristáilt, meg tizenkét különböző MTZ-t, nyolc-tíz önjáró munkagépet — és hosszú lenne felsorolni a rakodógéptől a tárcsáig, hány eszközt. Az általános gyakorlatot itt is követik: a traktorosok, a gépkocsivezetők itt dolgoznak a műhelyben, jelen vannak, tevőlegesen is részt vesznék annak az eszköznek a javításában, amellyel majd dolgozni fognák. — Téli időszakban, éppen a nagyjavítások miatt, előtérbe kerül az alkatrészellátás. Sóikat sejtető mosolygással bólogat a műhelyvezető. — Nékem az a véleményem, hogy egy kicsit több a siránkozás, mint a valós hiány. Csak a magunk példájáról beszélek. Az ember a javításra igyekszik felkészülni, vagyis időben beszerzi, a,miire bizonyosan szüksége lesz. Másrészt annyiféle szerteágazó kapcsolata van rendszerekkel és másokkal, hogy meg lehet oldani az esetleges gondokat. Harmad- sorban — és ez önkritika is Horváth József: „.. .az olajos műhelymunka kinn, a földeken vizsgázik.” — azért fordul elő hiány, mert még nem törvényszerű, hogy az az alkatrész meghi- básodj on. — Ügy érti, hogy „egyszerű” mulasztás, gondatlanság is okozhat alkatrészhiányt? Nem válaszol szóban, csak bólint. — Mi újság, Jóska? Lehet,-hogy minidig ezzel a kérdéssel lép a műhelybe Nádorfalvi József főagronó- mus, mint most. — Akár tél vagy nyári, őszi csúcsidő van — mondja —, nemigen múlik el nap, hogy mi ne találkoznánk. — Fontos az — teszi hozzá Horváth József csendesen —, hogy az ember ne csak gépész legyen, tudja azt, hogy mit miért és hogyan kelil csinálni. Az olajos műhelymunka kinn, a földeken vizsgázik. A szerelők is, a szakmát tanuló fiatalok is. Pengnék, fcappannak a szerszámok, az emberek csak a csuklójukat nyújtják kézfogásra, mert a tenyerük olajos, szerezámok-keményí- tette érdes. A műhely előtt a januári kék ég borította gépudvarban ott sorakozik a javítanivaló. Van mit csinálni! — Nem egyszer eszembe jut — mondja Horváth József —, hogy huszonnégy évvel ezelőtt nem voltak még ezek az épületek. Lassan, évről évre alakult ki itt minden. Akikor a diófa alatt volt a javítóműhely és ösz- szesen hét traktort meg két tehergépkocsit kellett télidőben felkészíteni a munkáikra .. . Régen volt... Vörös Márta Téli uborkaszezon Téli uborkaszezon kezdődött Csongrád megye híres zöldséges gazdaságában, a szegvári Puskin Tsz-ben. A termálvízzel fűtött üvegházban mintegy 20 000 négyzet- méter területen díszük a dél-indiai eredetű, úgynevezett trópusi uborka, amelynek Hollandiában nemesített változatait termeli a szegvári tsz. E fajta jellemzője, hogy nagy méretű, harminc-negyven dekás, mégis rendkívül ízletes, zsenge terméseket hoz. A fűtött üvegházak alapterületét optimálisan kihasználó termelési technológiával, előnevelt palánták ültetésével másfél hónap alatt beérnek a termések, s négyzetméterenként mintegy 20 kiló uborkát tudnak termelni. Most, a téli szezon elején hetenként 15 mázsa, a későbbiekben negyven-ötven mázsa primőrt szállítanak piacra a tsz uborkaültetvényéről.
