Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 293. szám Ára: 2,20 Ft 1985. december 14., szombat Tanácskozik a népfront VIII. kongresszusa Pénteken az Építők Rózsa Ferenc székhazában megkezdte munkáját a Hazafias Népfront Vili. kongresszusa. A tanácskozáson több mint 1200 kül­dött vesz részt, hogy megvitassa a VII. kongresszus óta végzett munkát, meghatározza a demokratikus tömeg- mozgalom előtt álló feladatokat. A tanácskozás elnökségében foglal helyet Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Németh Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkár- helyettese, Sarlós István, az ország- gyűlés elnöke, Szabó István, a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a Politikai Bizottság tagjai; valamint hazánk társadalmi, gazdasá­gi és kulturális életének számos sze­mélyisége. Délután két órára megteltek a ta­nácskozóterem széksorai, s a résztve­vők elénekelték a Himnuszt. A kongresszust Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnö­ke nyitotta meg. Köszöntötte a tanácskozás küldötteit, meghívott vendégeit. Megemlékezett a Hazaf ias Népfront Országos Tanácsá­nak 1981 óta elhunyt tagjai­ról. A kongresszus résztve­vői felállással adóztak az el­hunyták emlékéinek. A résztvevők megemlékez­ték az országos pénzügyi el­lenőrző bizottság elhalálo­zott tagjairól is. — Mozgalmunk VIII. kong­resszusa — mondotta Kallai Gyula — egybeesik a társa­dalmi és politikai harcok egyik kiemelkedően fontos évfordulójával!. Fél évszáza­da, hogy 1935-ben, a világ kommunista pártjainak nagy nemzetközi találkozóján^ a Kommunista Intemacionálé VII. kongresszusán meghir­dették a kommunista pártok új politikai irányvonalát, a népfrontpolitikát. — Ez a politika széles kö­rű visszhangra talált az egész világon: új utakat nyitott az emberiség szebb, jobb és boldogabb életéért, a békéért folyó harcában. Ilyen távla­tokat nyitott meg nálunk, Magyarországon is. A nép­frontpolitika mindenkor a legteljesebb mértékben az ország és a nép érdekeit szolgálta. — Fontos tanulság az is, hogy a népfront mint politi- kgi tömegmozgalom akkor tölti be szerepéit és hivatá­sát, ha mindig igazodik az adott kor, az adott társada­lom követelményeihez,; olyan célokat tűz maga elé, amelyek megvalósításéért ké­pes a tömegeket mozgósíta­ni, s olyan tennivalókat je­löl meg, amelyek elvégzésé­ire az emberek milliói szíve­sen vállalkoznak. E felada­tok meghatározására hiva­tott mostani kongresszusunk is. — A népfront és a nemzeti egység egymástól elválaszt­hatatlan fogalmak. Ma már több évtizedes ' tapasztalat bizonyítja: abban, hogy a párt politikája és alapvető társadalmi céljai nemzeti programmá emelkedhettek, a Hazafias Népfrontnak nél­külözhetetlen,, semmi mással nem pótolható szerepe volt, van és lesz a jövőben is. — Politikánkat, 'közéletün­ket az idén és a megelőző évékben is a nagyfokú akti­vitás jellemezte és jellemzi ma is, a nehezebbé vált kö­rülmények között — mondot­ta ,a itavábbaikhan Kállai Gyula. Ilyen cselekvő, ha­zánkat és nemzetünket erősíteni akaró szellemben zajlottak le a közelmúltban azok a falu- és városikörzeti lakossági gyűlések, városi és megyei népfrontórtékezíe- tek, amelyeken megválasz­tották a népi rom tbizottsá,go­kat és kongresszusunk 1206 résztvevőjét. Ezt követően bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa legutóbbi ülésén nyolc tagú jelölő bi­zottságot választott, amely­nek elnöke dr. Márton Já­nos, az Agrárgazdasági Ku­tató Intézet főigazgatója. A kongresszus résztvevői kéz­hez kaptáik az országos ta­nács tagijainak névsorát, il­letve a jelölő bizottság írá­sos javaslatát az országos pénzügyi ellenőrző bizottság tagjaira. Az elnök indítványára a résztvevők elfogadták a kongresszus napirendjét: 1. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának beszámo­lója; előadó: Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára. 2. Az országos pénzügyi el­lenőrző bizottság beszámolója; előadó: László Andor, a bi­zottság elnöke. 3. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meg­alakulása és az országos pénzügyi ellenőrző bizottság megválasztása. A napirendinek megfelelő­en Pozsgay Imre emelkedett szólásra. Pozsgay Imre főtitkár beszámolója Nagy jelentőségű eseménysorozat újabb fontos állomása Pozsgay Imre beszédének bevezető részében a világpo­litika központi eseményeiről, az enyhülés és a béke pers­pektíváiról szólít. Leszögezte: a Magyar Népköztársaság külpolitikája bizonyság rá, hogy a .magunk szűkösebb lehetőségeit jól kihasználva, közreműködésiünk hasznos lehet a nemzetközi politiká­ban is, a megértés, a pár­beszédre törekvés, a kölcsö­nös megbecsülés szellemé­nek gyarapításával nemcsak szemlélőik és várakozók, de résztvevők is lehetünk a hu­mánum szolgálatában,. A Hazafias Népfront ez,t a külpolitikát támogatja a ma­ga szerényebb eszközeivel elvszerűen, s működési kö­rén belül, lehetőségei szerint gyakorlatilag is. A népfinomt- mozgalom nemzetközi tevé­kenysége hazáink külpolitiká­jának szerves része. Ezen az alapon eredményesen fejlőd­tek nemzetközi kapcsolata­ink a két kongresszus közöt­ti időszakban és új lehetősé­gék tárultak fél ezáltal is a . kölcsönösen hasznos eszme­cserékhez, s ahhoz, hogy hoz­zájáruljunk a béke védelmé­hez, a népék közötti barát­ság elmélyítéséhez. Felada­tunk a jövőben is ezeknek a céloknak a szolgálata, kü,l- kapcsolataimk további tágítá­sával és elmélyítésével mind­azon területeken, ahol a fen­ti célok eredményesen szol­gálhatok. Ezután megemlékezett a népfrontmozgaiom történe­téről. Mint mondotta: a moz­galom programjának közép­pontjában mindenkor a nem­zet jövőjének legfontosabb kérdéseit és a magyar társa­dalom fejlődésének, megúju­lásának időszerű feladatai á-ltaik. Ez a hagyomány kö­telez a feladatvállalásra, mindig is megszabta és meg­szabja ma is a népfront- mozgalom irányát és tevé­kenységének fő vonalait. Hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplé­se során ennek tudatában igyekeztünk számot vetni mozgalmunk történetével és eredim ónyeivel, igyekeztünk új és valósághű értékleltáirt készíteni ez utóbbi négy év­tized vívmányairól és köze­lebb jutni a nemzettudat, a magyarság és a szocializmus viszonyának ,a tisztázásához. Arra törekedtünk, hogy a közgondolkodás és a történe­ti tudat .alakítását ezen az évfordulón is elsősoriban a cselekvés szervezésével, a társadalmi feladatokra való mozgósítással kössük össze, készülve közben erre az ese­ményre, a kongresszusra is. A népfront Vili. kangresz- szusa nagy jelentőségű bel­politikai eseménysorozat fon­tos állomása. Ez a sorozat az MSZMP XIII. kongresszusá­nak meghirdetésével, az arra való felkészüléssel és a párt­kongresszus megtartásával kezdődött. Ehhez kapcsoló­dott a 40. évforduló megün­neplése,, benne a Magyar •Nemzeti Függetlenségi Front méltatásával. Ezekhez az eseményekhez szorosan kap­csolódva zajlottak le az or­szággyűlési és a tanácsi vá­lasztások. A párt XIII. kong­resszusa határozatainak min­den magyar állampolgárt érintő javaslatait és céljait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzeti program­iként elfogadta és azt a nép­front választási felhívásában nyilvánosságra hozta. Felhívott minden magyar állampolgárt, hogy társadal­munk alkotóerőinek mozgó­sításával, a tartalékok, szunnyadó energiák felszín­rehozásával, az emberi ké­pességék és lehetőségek jobb kihasználásával járuljon hoz­zá a népgazdaság nagyobb ütemű fejlesztéséhez, a szo­ciális biztonság erősítéséhez. Magunkéinak valljuk azt a gondolaitot, hogy történelmi feladat a szocialista demok­rácia fejlesztése, a demokrá­cia intézményednek és ezál­tal a dolgozó nép hatalmá­nak kiteljesítése, a szövetsé­gi politika következetes foly­tatása, a társadalom lehető legszélesebb rétegeinek be­vonása a közé,leibe, s ezáltal az ország jövőjének alajkítá- sába. Iránymutatónak te­kintjük az MSZMP XIII. kongresszusa határozatának ,a- Hazafias Népfront tevé­kenységére vonatkozó meg­állapításait. _ Kérjük a nép- firontmozgalom VIII. kong­resszusán,ak megerősítő tá­mogatását a fenti célok és feladatok vállalásához! Az országgyűlési és tanácsi vá­lasztások azt igazolták, hogy ezéknek a főbb elveknek és céloknak a jegyében lehet jól politizálni Magyarorszá­gon és csak az ilyen politi- ikának van esélye arra, hogy a társadalom egyetértésével, a közakarattal megegyezően, az állampolgárok és közössé­geik cselekvő együttműködé­sével munkálkodjék hazáink, fejlődésünk és gyarapodá­sunk érdekében. Az 1983-as új választójogi törvény alkalmazása nagy­mértékben hozzájárult a tár­sadalmi aktivá,tás növekedé­séhez. Ebben fontos szerepe volt a Hazafias Népfrontnak. A Hazafias Népfront VII. kongresszusa óta eltelt idő­szak a VI. ötéves népgazda­sági terv időszaka volt. A ciklus legfon, tosaihb gazda­ságpolitikai célja a népgaz­daság egyensúlyi viszonyai- nák javítása volt és egy új növekedési szakasz előkészí­tése. Köszönhetjük a közmeg­egyezésnek, a nép és a párt, a nép és a kormány közötti bizalomnak, hogy a dolgozó emberek nem egyszer áldo­zatos helytállása és megérté­se nyomán alapvető terüle­teiken — így ,a külgazdasági egyensúly, a nemzetközi fi­zetőképesség megőrzése, a legfontosabb fogyasztói terü­leteken a kereslet és kíná­lat egyensúlyának megtartá­sa, a teljes foglalkoztatás, a létbiztonság és az életkörül­mények megőrzése tekinte­tében — eredményeket ér­tünk el. Ugyanakkor ezekért az eredményekért nagy árat kellett fizetni. Mégpedig el­sősorban azt, hogy már hét éve korlátozó-megszorító po­litikát folytatunk, s így a kényszerűségből visszafo­gott növekedés miatt a ter­(Folytatás a 3. oldalon.) TUDÓSÍTÓNK JELENTI A NÉPFRONTKONGRESSZUSRÓL Több közéleti fórumot Fellobogózva fogadta az 'Építők Szakszervezetének bu­dapesti székháza tegnap dél­után a Hazafias Népfront Vili. kongresszusára érkező­ket. A somogyiak kora reggel indultak el a fővárosba. Hu- szonnégyüket a megyei nép­frontértekezleten választották meg, dr. Sarudi Csaba, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, r.ki tagja a népfront megyei elnökségé­nek, meghívottként tartott a többiekkel. Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első tit­kára a kongresszus helyszí­nén csatlakozott a többiek­hez. A kongresszus somogyi résztvevői között van egyházi személy és elektroncső-szere­lő, orvosnő, és nyugdíjas, le­véltári igazgató és kőműves kisiparos, veterán és fafaragó népművész. Pozsgay Imre főtitkár nagy tetszéssel fogadott szóbeli ki­egészítője után a szünetben sokan megfogalmazták a so­mogyiak közül: több ponton összhangban volt a megyei népfrontértekezleten elhang­zottakkal. Dr. Novak Ferenc megyei népfronttitkár most vesz részt először kongresszuson. Másfél éve, hogy megválasztották erre a tisztségre, hat évig azonban kaposvári városi tit­kárként tevékenykedett, s jól ismeri a mozgalmat, ö így vélekedett: — A népfront valóban al­kalmas intézmény a közéleti aktivitás föllendítésére. A de­mokrácia gyakorlásáról szer­zett tapasztalataink viszont azt igazolják, hogy még van mit tanulnunk és tanítanunk. Ebben a kongresszus is meg­erősít bennünket. Itt van például a pillanatnyilag vagy belátható időn belül nem tel­jesíthető igények sora. Az ezekre adott halasztó vagy elutasító válaszok helyenként türelmetlenségről, politikai érzéketlenségről árulkodtak. A nemet kimondók hatalmi­szakmai felsőbbrendűséggel és nem a mindenki által ért­hető érvekkel álltak elő. Vé­leményünk változatlanul az, hogy a népfront fórumai ré­vén az emberek legyenek ré­szesei a döntéseknek, sorsuk alakításának. Szita Ferenctől, a kaposvá­ri megyei könyvtár igazgató­jától megtudtam: örül annak, hogy a mozgalom a jövőben feladatának tekinti a könyv­tári működési feltételek javí­tását, az egyre jobb olvasótá­borok szervezését. A somogyi résztvevők ve­teránjának számít Varga Ká­roly, aki 19 évig volt megyei titkár, most pedig alelnök­ként tevékenykedik a megyei mozgalomban. Neki ez a mostani tanácskozás a kilen­cedik, ő ugyanis részt vett a Magyar Függetlenségi Népfront 1949. március 15-i alakuló kongresszusán is. — Sokat várok a mostani kongresszustól. Ügy ült ösz- sze, hogy ez határozottam erősíti a mozgalmi, politikai tömörülés jellegét. A nép­frontnak sok mindennel kell foglalkoznia, ezen belül azonban jobban kell összpon­tosítania a politikai, a társa­dalmi élet jelentős és lénye­ges kérdéseire. Az egyik do­log, amit a párt következete­sen kér: a szocialista demok­rácia erősítése, fejlesztése. A mozgalom mindezt figyelem­be vette, azonban sok min­dent tehet az eddiginél még jobban. A közéleti fórumok teremtésére gondolok, az­után a lakosság véleményé­nek felszínre hozására és egyeztetésére. A tegnapi felszólalók kö­zött nem volt somogyi, ma azonban ketten is a szónoki emelvényre léphetnek. Lajos Géza Világ proletárjaiegyesüljetek I Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents