Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-12 / 291. szám

2 Somogyi Néplap 1985. december 12., csütörtök KÁDÁR JÁNOS BURGENLANDBAN Példás kapcsolatok Lázár György befejezte jugoszláviai tárgyalásait (Folytatás az Ír oldalról) úgy gondoltam, hogy talál­kozónk további hozzájáru­lást jelent kapcsolataink ki­bontakozásához. Megbeszé­lésünkön egybehangzóéin úgy értékeltük, hogy ez a folya­mat becsületes, jó szolgálata a két ország és a két nép ügyének. Személyes okom is valit aura, hogy szívesen te­gyék eleget a meghívásnak, hiszen Kirchschläger elnök urat régem ismerem, és tu­dom hogy magas tisztségei­ben több mint másfél évti­zeden át, mint külügymi­niszter, majd szövetségi el­nökiként is, sokat segített a kapcsolatok építésében”. Kádár János kitért arra, hogy természetesen mindkét országban sóikat tesznek a napi munkádban is a két or­szág kapcsolata inaik fejlesz­téséért, ezen munkálkodnak a két ország kormányai is. Ebben az összefüggésben méltatta Bruno Kreisky ko­rábbi és Pred Sinowatz je­lenlegi osztrák kancellár sze­repét, tevékenységét. „Együttműködésünk — mondotta ezután — nem konjunkturális jellegű, n,em a széljárástól füigig, hiszen azt évtizedeken át alapoztuk — ezért szilárd és van jövő­je.” A nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdésre vála­szolva az MSZMP főtitkára rámutatott: megbeszélésü­kön véleményt cseréltek a nemzetközi biztonság, az enyhültebb, békésebb világ megterem léséről, amire — mint mondotta — megvan a lehetőség, de automatikusan nem valósul meg. A kis országok nemzetkö­zi politikai szerepéről Kádár János kijelentette: vélemé­nye szerint nem különíthető el ez a szerep az országok nagysága szerint. Napjaink­ban a nemzetközi helyzet meglehetősen vesizelyes sza­kaszba jutott, ezért feltétle­nül meg kell gyorsítani az érdemi tárgyalásokat, hagy kielégítő megoldások szüles­senek, olyanok, amelyek az emberiség békés életet bizto­síthatják. A nagy, a közepes és a kis országoknak egy­aránt megvan a maguk fele­lőssége, és valamennyiüknek élniük kell a rendelkezésre álló lehetőségékkel az eny­hülés érdekében — hangoz­tatta. Mi, magyarok ígyért­jük a ikás országok, köztük a magunk szerepét és felelős­ségét. Kádár János hozzátet­te: a gyümölcsöző és rende­zett magyar—osztrák kap­csolatokkal nemcsak a két nép, a két ország érdekeit szolgáljuk. Túlzás nélkül el­men diha'tjulk, hogy az európaj légkörit, a különböző társa­dalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok javulását is segítjük -— hangsúlyozta az MSZMP főtitkára. A genfi találkozóval kap­csolatban Kádár János em­lékeztetett rá: bár ott sok fontos megoldásra váró vitás kérdésben nem született megállapodás, maga a talál­kozó segített a párbeszéd erősítésében, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött csakúgy, mint más or­szágok vonatkozásában. Kérdés hangzott el a ma­gyar gazdasági reform hely­zetéről, folytatásáról, kilátá­sairól. Az MSZMP főtitkára emlékeztetett arra, hogy a gazdasági reformok immár évtizedes múlttal rendelkez­nek. Átgondolt és követke­zetes törekvéseket fejeznek ki, amelyékinék lényege az, hogy rugalmasabban, jobban ákairunk dolgozni. E munkát következetesen folytatni fog­juk, s mindent megteszünk azért, hogy gazdálkodásiunk hatékonyabbá váljék. Hozzá­tette: „a -magunk helyzeté­ből indulunk Iki, reformjain­kat nem exportáljuk. Az ész­szerű megoldásokat keres­sük, ezt tesszük a jövőben is”. Rudolf Kirchschläger szö­vetségi elnök kijelentette: a magyar—osztrák kapcsola­tok sajátossága abban áll, hogy mindkét ország fal tud­ja használni a történelem tanulságait viszonyuk alakí­tásához. „Mindkét fél abból indult ki, hogy bár külön­böző társadalmi rendszerék­ben. élünk, de éppen itt, Európa közepén nagy fele­lősséget viselünk . földré­szünk stabilitásáért. Ezt a politikát nyilvánvalóan nem­csak a kormányok, hanem a népek is magukénak vallják, mindkét oldalon.” Az MTI tudósítójának kér­désére válaszolva az osztrák államfő elmondotta: Kádár Jánossal folytatott, igen be­ható tráigyalósaikioin vissza­tekintették a múltba, és fog­lalkoztak a jelen kérdései­vel, minden ék előtt azzal, ho­gyan látja a két fél az euró­pai és a világhelyzetet. „Tár­gyalásainkat — hangoztatta — mindenekelőtt nagyfokú realizmus jellemezte. Kellő elgondolásokkal rendelke­zünk a jövőre, de szilárd ta­lajon kell állnunk a jelen­ben is — amint ezt mindkét fél teszi” — mondotta az osztrák államfő. A küldöttségekhez közel­álló körökből, kapott értesü­lés szerint a két államférfi (tárgyalásain rámutattak: _ a két ország együttműködése része az európai együttmű­ködés és enyhülés folyama­tának, sokrétű kooperációjuk kiterjed a politika, a gazda­ság és a kultúra területére egyaránt. U tóbb i von atko - zésiban egybehangzó véle­mény: a budapesti kulturális fórum, amelynek előkészíté­sében Bécs és Budapest ugyancsak együtt dolgozott, hasznos és eredményes volt. Hasonlóan egyetértettek a felék abban, hogy a genfi csúcstalálkozó jó kezdetet jelenít — a legtöbbet hozta, amit az adott körülmények között várni lehetett. Széiles körű egyetértést hangsúlyozták a pohárkö- szönitőlkban is. Ezek délben Rudolf Kiirdhschilägernek Ká­dár János tiszteletére a rusz- ti Tó-szállólban adott ebé­dén hangzottak el. „A ta­lálkozó — 'mondotta Kir­chschläger elnök — nemcsak a két nép, hanem az egész földrész érdekeit szolgálja. Fontos és jellemző tényező­ként emelte ki, hogy az oszt­rák—magyar kapcsolatok történetükben sohasem irá­nyultak harmadik ország el­len, s azok mindig a két nép érdékeinek megfelelően ala­kulták. Kádár János • aláhúzta a tárgyalások kitűnő . légkörét, rámutatva, hogy e megbeszé­lések is tükrözik a két or­szág kapcsolatainak zavarta­lanságát. „Mint régi ismerős­re, mindig úgy gondolok önre, mint kapcsolataink nagy építőjére. Kérjük a jö­vőben is támogassa e jó ügyet, jelenlegi, álilamelnöki minőségében és ettől függet­lenül is” — hangoztatta Ká- dár János. Ezt követően az MSZMP főtitkára fogadta a burgen­landi magyar kulturális egyesület vezetőit: Heberé- nyi Lajos aielnököt, Lányai Lászlót és Szabó Andrást a vezetőség tagjait, akik tájé­koztatták őt a burgenlandi magyarság kulturális életé­ről. A szívélyes légkörű talál­kozó után Kádár János házi­gazdája kíséretében rövid sétát tett az idegenforgal­máról és bortermeléséről is­mert Ruszton, ahol a város­lka vezetői baráti hangulat­ban köszöntötték, kalauzol­ták és meg is vendégelték őt. A burgenlandi látogatás utolsó állomása Raiding (Do­bónján) község volt, ahol Ká­dár János megtekintette Díszt Ferenc szülőházát. A nagy zeneszerző, aki egész életében magyarnak vallotta magát, 181-1-ben született e kis faluban, ahol apja az Esztertházy uradalom tisztvi­selője vdlt. A szülőház egyébként 1971-ig a Svájcban élő Esztertházy Pál herceg tu­lajdonában állt, aki akkor Lázár György és Vidoje Zsarkovics felajánlotta a már leromlott épületet a községnek, amely nagy anyagi áldozattal hely­reállította azt. A számos ma­gyarországi emlékben is bő­velkedő kiállítással már az 1986-os Liszt-emlékévre is készülnek. A háznál Theo­dor Kery, Burgehland tarto­mányi főnöke 'köszöntötte szívélyesen Kádár Jánost, akit a kiállítás megtekintése után egy Kolozsvárról szár­mazó eredeti Liszt-kézirattal ajándékozták meg. Kádár János és a kísére­téiben lévő Kovács László, az MSZMP külügyi osztályá­nak helyettes vezetője és Esztergályos Ferenc külügy­miniszter-helyettes a délutá­ni órákban Raidingból Sop­ronon át hazautazott Buda­pestre. Vendégét a Deu- schlkreuz—ikopháizai határ­állomáson Kirchschläger el­nök búcsúztatta, akinek kí­séretében volt Friedrich Bauer, a külügyminisztérium politikai főigazgatója, Wolf­gang Loibl, az elnöki kabi­net igazgatója. A látogatáson részt vett Arthur Agstner, budapesti osztrák és Nagy János, bécsi magyar nagykö­vet. Kádár János szerdán este vissza érkezett Budapestre. Kíséretében volt Kovács László, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője, Esztergályos Fe­renc külügyminiszter-he­lyettes és Nagy János ha­zánk bécsi nagykövete. Kádár János fogadására a Keleti pályaudvaron megje­lent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Ká­roly, az MSZMP főtitkár­helyettese, a Politikai Bizott­ság tagjai, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának ve­zetője, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, Kamara János belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Urbán Lajos közlekedési miniszter. Jelen volt dr. Peter Wild­ling követtanócsos, az Oszt­rák Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes A Tábornokok a békéért és a leszerelésért elnevezésű nemzetközi mozgalom vezetői — kétnapos budapesti ta­nácskozásuk befejezését kö­vetően — sajtótájékoztatót tartottak tegnap az Erzsébet Szállóban. A Vasói Szerződés és a NATO tagállamainak számos nyugállományú tábornokát tömörítő csoport vezető sze­mélyiségei — Alekszander Ponomarjov szovjet vezérez­redes, a nemzetközi mozga­lom társelnöke, Michael Har- bottle brit tábornok, a cso­port ügyvezetője, Michiel Hermann von Meyenfeldt holland, Loao Lima portugál tábornok, valamint Sárdy Ti­bor mérnök-vezérőrnagy — elmondták: a mostani talál­kozó célja az volt, hogy a béke megőrzését segítő to­(Folytatás az 1. oldalról) A magyar kormány elnöke a déli órákban ellátogatott a Belgrád közelében levő ra- kovicai mezőgép- és motor­gyárba, ahol Filip Grujics vezérigazgató tájékoztatta a 4800 dolgozót foglalkoztató nagyüzem munkájáról. Egye­bek között elmond óit ta, hogy ez a vállalat a kragujevaci Zastava-művék partnereként közvetve együttműködik a magyar járműiparral, a győ­ri Rábával pedig közvetlen kooperációt folytat: kis trak­torokhoz motorokat szállít. „Mii a magunk részéről ké­szek vagyunk ezt a kooperá­ciót bővíteni” — jelentette ki a vezérigazgató. Lázár György hangsúlyozta: a ju­goszláv vezetőkkel folytatott megbeszéléseinken ismét megerősítettem azt a szán­dékunkat, hogy kihasználjuk az összes lehetőséget a gaz­dasági együttműködés, főként pedig a hosszú távú ipari kooperáció fejlesztésére. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke és kísérete ju­goszláviai hivatalos baráti látogatását befejezve szerdán délután hazautazott Belgrád- bóil. A magyar küldöttséget a jugoszláv főváros topcsideri pályaudvarán Milka Planinc, a szövetségi végrehajtó ta­nács (kormány), elnöke, Ne- deljko Mandics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, Budimir Loncsar külügymi­niszter-helyettes és Metodi Szmilenszki külkereskedelmi miniszterhelyettes búcsúztat­ta. Lázár György szerdán este hazaérkezett Jugoszláviából. A Keleti pályaudvaron Ma- róthy László miniszterelnök- helyettes, Várkonyi Péter küflügymliniszter, Bányász Rezső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke és Rajt Mik­lós, a Minisztertanács titkár­ságának vezetője fogadta. Jelen völt Branislav Hovako- vic tanácsos, Jugoszlávia bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. vábbi, konkrét feladatokat határozzanak meg; s előké­szítsék azt, a Varsái Szer­ződés és a NATO nyugalma­zott tábornokai közötti ta­lálkozót, amelyet a tervek szerint 1986 májusában tar­tanak majd Európában. A budapesti tanácskozást igen hasznosnak ítélték. Rá­mutattak: a jövő év az ENSZ nemzetközi békeéve lesz, s ennek sikeréhez hoz­zá járulhat a mozgalom. A többi között azzal, hogy a világ békeszerető közvélemé­nye előtt megvilágítják a je­lenlegi katonapolitikai hely­zet veszélyességét. Hangsú­lyozták: a békéért küzdő tá­bornokok csoportja a kato­nai erők közötti kapcsolat megteremtésével hozzájárul­hat a keleti és nyugati fél­tekén élő népek közötti biza­lom építéséhez. Lázár György jugoszláviai látogatásáról közös közle­ményt adtak ki, amely töb­bek között hangsúlyozza: Lázár György és Milka Planlinc áttekintette a kétol­dalú (kapcsolatok helyzetét és megbeszélést folytatott a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság széles kö­rű, jószomszédi együttműkö­dése bővítésének lehetőségei­ről. Részletesen tájékoztatták egymást országaik társadalmi és gazdaságii fejlődéséről, vé­leménycserét folytattak a nemzetközi helyzet legfon­tosabb kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország köl­csönösen hasznos együttmű­ködése és baráti kapcsola­tai sikeresen fejlődnek, fo­lyamatosan gazdagodnak az élet mlinden területén. Lázár György és Milka Pianinc megerősítette, hogy a miagyar—jugoszláv baráti kapcsolatok a felségjogok és a területi egység, a függet­lenség, az egyenjogúság tisz­teletben tartásán és a bel- ügyekibe való be nem avat­kozás, a kölcsönös megbe­csülés és a kölcsönös előnyök elvein nyugszanak, a belső építés saját útjainak és a két ország eltérő namzetkö­A genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozóval (kapcsolato­san Alekszander' Ponomarjov aláhúzta annak fontosságát, hogy a két nagyhatalom ve­zetői közös nyilatkozatukban kötelezettséget vállaltak: nem törekednek katonai erőfö­lényre, s kijelentették, hogy meg kell előzni egy nukleá­ris vagy hagyományos esz­közökkel vívott háború kitö­rését. Kifejezte meggyőződé­sét, hogy a genfi csúcsta­lálkozó eredményei hozzá­járulnak a szovjet—amerikai kapcsolatok előmozdításához. A tábornokok hangsúlyoz­ták: mindenkinek, alki póli- tilkai felelősséget érez, köte­lessége, hogy támogassa a katonai szembenállás csök­kentését célzó törekvéseket, a kelet-nyugati párbeszéd folytatását. zi helyzetének tiszteletben tartásával. E Kádár János és Joszip Broz Tito találkozóin élfogadött, és az élet által igazolt elvek képezik az alapját a sokoldalú és köl­csönösen előnyös, a Magyar Népköztársaság és a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársaság népeinek érde­keit jól szolgáló együttmű­ködés fejlesztésének. Hangsúlyozták, hagy a Ma­gyar Népköztársaság kapcso­latai a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság köz­társaságaival és autonóm tartományaival, továbbá a határimenii területék és vá­rosok, a helyi társadalmi és politikai szervezetek egyre bővülő együttműködése, és a közvetlen lakossági kapcso­latok a két ország jószom­szédi viszonyának fontos té­nyezői. A kormányéinökök aláhúz­ták, hogy a Magyar Nép­köztársaságban élő horvóit, szerb és szlovén nemzetisé­gek, Illetve a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztár­saságban élő magyar nemze­tiség fonitos szerepet tölt be a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésében a két ország népei barátságának erősíté­sében. A két fél különös fi­gyelmet szentel a nemzetisé­gek e szerepének és kölcsö­nösen erősíti azt. A kormányfők megkülön­böztetett figyelmet fordítot­tak a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, és megelége­déssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság között kedvezően fejlődik a gazdasági, vailamdmt a mű­száki-tudományos együtt­működés. A 'két fél támogatta az együttműködés fejlesztését a kultúra; az oktatás, a tu­domány és a tájékoztatás te­rületén. A felek rámutatták, hogy a kulturális, az oktatá­si és a tudományos együttmű­ködési munlkaterv végrehaj­tása hozzájárul a két or­szág népei és nemzetiségiéi kulturális értékeinek és vív­mányainak minél teljesebb megismerésiéhez. Lázár György és Milka Plamiiinc véleménycserét foly­tatott a nemzetközi helyzet­ről. Kiemelt figyelmet for­dították a béke és biztonság erősítésére a világban, a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére, a leszerelésre, a nemzetközi feszültség eny­hítésére, valamint a nyitott kérdésék bélkés eszközökkel, tárgyalások útján történő megoldására. A két kormányfő kifejez­te meggyőződését, hogy a Magyar Népköztársaság Mi­niszter tanácsa elnökének a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaságban tett lá­togatása, a nyílt munkailég- körlben, a kölcsönös tisztelet szellemében folytatott meg­beszélések hozzájárulnak a magyar—jugoszláv kapcso­latok és a sokoldalú jószom­szédi együttműködés további fejlődéséhez. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke hivatalos baráti látogatásra hívta meg a Magyar Népköztársaságba Miilka1 Hanincot, a szövetsé­gi végrehajtó tanács elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás idő­pontját később egyeztetik. ügyvivője. Tábornokok a békéért

Next

/
Thumbnails
Contents