Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-10 / 289. szám
2 Somogyi Néplap 1985. december TO., kedd Szovjet—amerikai kereskedelmi tárgyalások előtt Az amerikai kormánynak, a legnagyobb kedvezmény elvét kellene alkalmaznia a szovjet exportc i kikékre — hangsúlyozta hétfőn Moszkváiban James Giffin, az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács elnöke. Az amerikai üzletember az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács soros ülése előttit tartott sajtóértekezletén kifejtette azt a véleményét is, hogy Washingtonnak hatályon kívül kellene helyeznie a Jackson1—Va- nllk-féle itörvénymódosítást, amely a legnagyobb kedvezmény megadását és a Szovjetunióból származó import állalmi hiteléklkél történő támogatását, a „kivándorlás szabadságának biztosításához” köti — fűzte hozzá. James Gtlffiin részletesen kittént azokra a tényezőikre, amelyek szerinte gúzsba kötik a két ország közötti kapcsolatok fejlődését. Utalt arra, hogy a szovjet termékek amerikai bevitelét niem csupán a már említett Jadkson—Vani'k-féle törvény, hanem az idén életbe léptetett, — ugyancsak hátrányos megkülönböztetéseket tartalmazó — exponttönvény is korlátozza. Az amerikai üzlétemlber szerint a SzovA küldöttség vezetője, Malcolm Baldridge kereskedelmi miniszter jatundóba irányuló amerikai kivitelit akadályozza, hogy az Egyesült Államokban nem egyértelmű az exportkorlátozás alá eső, úgynevezett stratégiai jellegűnek minősített termékek körének meghatározása. Elismerte: a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlődésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a washingtoni kormány politikai megfontolásokból az elmúlt években gyakran szerződésszegésre ikényszerítette az amerikai vállalatokat, és ez a szovjet partnert érthetően bizalmatlanná teltte. A tanács évi soros ülésére Moszkvába érkezett amerikai üzletemberek — mondotta Giffin — mindezek ellenére óvatos derűlátással ítélik meg a két nagyhatalom közötti kereskedelmi kapcsa’átok alakulásának kilátásait. Remélik, hogy gazdasági téren folytatódik a genfi csúcstalálkozóval megkezdődött folyamat és — bár egyelőre nagyobb egyezmények megkötését nem várják —, szeretnék, ha isimét mozgásiba lendülnie a két ország közötti kereskedelem gépezete. Hídépítés A szovjet fővárosban háromnapos ülést tart a szovjet—amerikai kereskedelmi és gazdasági tanács. Az amerikai kormányzati delegációt maga Malcolm Baldridge, az Egyesült Államok külkereskedelmi minisztere vezeti, akit csaknem négyszáz üzletember kisért el Moszkvába. Ez a tanács — amelynek munkájában egyébként még soha nem vettek részt any- nyian, mint most — egy korábbi, az 1973-as szovjet— amerikai csúcstalálkozó eredménye. Most minden jel szerint nagyon komoly esély van arra, hogy a legújabb, az 1985-ös genfi csúcstalálkozó a korábbinál tartalmasabb életet lehel a létező, de eddig igazán ki nem használt szervezeti keretekbe. Mik ezek a keretek? Olyan társadalmi, de kétségtelen kormányzati jelentőséggel is bíró szervezetről van szó, amelynek amerikai részről több szövetségi állam, a gyáriparosok szövetsége, a kereskedelmi kamara, és kétszázötven cég, szovjet részről pedig összesen száz- tizenkilenc szerv és szervezet (minisztériumok, egyéb főhatóságok, vállalatok) a tagja. Régi igazság, hogy a kereskedelmi aktivitásnak termékeny és termékenyítő politikai közegre van szüksége. A jó politikai kapcsolatok kedvezően hatnak a gazdasági érintkezésre, a hidegháború viszont mozdulatlanná, vagy csaknem mozdulatlanná dermesztheti a gazdasági vérkeringést is. Erre a dermedtségre a legjobb példa az elmúlt fél évtized szovjet—amerikai kapcsolatainak meglehetősen szomorú története, beleértve a gazdasági, kereskedelmi kontaktusok visszaesését is. Komoly esély van rá, hogy ez a Genf utáni mostani ülés sok mindent életre kelthet, ami eddig „fagyott” állapotban várta a melegebb fuvallatokat. A két hatalmas ország számos területen kölcsönös haszonnal virágoztat- hatná fel kereskedelmi-üzleti kapcsolatait, és ilyen felvirágzásra a múltban már volt példa. Viszonylag kevesen tudják, hogy a harmincas évek elején az amerikai gépipar exportjának negyven (!) százaléka irányult a Szovjetunióba, és több tucat amerikai mammutcégnek volt megállapodása szovjet partnerrel. A világ jól ismeri dr. Armand Hammer nevét, aki már Lenin idején gyakran járt Moszkvába, és aki személyes példájával évtizedek óta bizonyítja, hogy a Szovjetunióval lehet és érdemes üzletet kötni. Nyilvánvaló, hogy az élet egyéb területeihez hasonlóan sok mindentől (elsősorban a kölcsönös akarattól) függ a folytatás, és biztos prognózist adni ma lehetetlen. De a sok éves hullámvölgy után az újrakezdés ténye is igazán jó hír. H. E. Közös közlemény Brandt látogatásáról Lengyelország és az NSZK a kétoldalú együttműködéssel járulhat hozzá az európai biztonság és együttműködés erősítéséhez és a kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztéséhez — állapította meg a Willy Brandt varsói látogatásáról kiadott közös közlemény. A nyugatnémet SPD elnöke abból az alkalomból járt Varsóban, hogy éppen 15 esztendeje — az ő kancellársága idején — írták alá a lengyel—nyugatnémet kapcsolatok rendezését jelentő szerződést, amely az Angolai választás Jósé Eduardo dos Santost, az Angolai Népi Köztársaság államfőjét választotta meg újra elnökévé az MPLA- Munkapárt, amelynek II. kongresszusa hétfőn ért véget Luandában. Hétfőn választották meg az MPLA- Munkapárt új központi bizottságát is. Az eddig 50 tagú testületet 90 tagúra bővítették (75 teljes jogú és 15 póttag részvételével). európai enyhülés egyik fontos állomása volt. Mint a közlemény kiemeli, Brandt és pártjának küldöttsége őszinte és baráti légkörű tárgyalásokat folytatott Wojcieoh Jaruzelskivel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, az államtanács elnökével, valamint a LEMP más vezetőivel. Megállapították, hogy a lengyel—nyugatnémet kapcsolatok — bizonyos csalódások ellenére — fejlődtek az elmúlt 15 évben; a lengyel és a nyugatnémet társadalom határozott többsége a két ország köizötti egyetértést kívánja az 1970-es szerződés alapján. Willy Brandt eHutaaása előtti sajtóértekezletén — utalásként arra, hogy Lengyelország az utóbbi években belső gondjaival volt elfoglalva, és ezért csökkent nemzetközi tevékenysége — annak a remén yénék adott hangot, Lengyelország hamarosan ismét különböző kezdeményezésekkel járul majd hozzá az európai párbeszédhez. „Lengyelországnak megvan a maga súlya a földrészünkön, és Európának szüksége van Lengyelországra” — mondta Brlaindt. Emberi jogok a Szovjetunióban Miután az ENSZ december 10-ét az emberi jogok napjának nyilvánította, Moszkvában hétfőn nemzetközi sajtóértekezletet rendeztek a kérdésről. Ezen elmondták egyebek között azt, hogy a genfi csúcstalálkozó nyomán mód nyílhat az emberi kapcsolatok fejlesztésére a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Egy kérdés kapcsán szóba került Andrej Szaharov akadémikus ügye. Zivsz professzor, a szovjet jogászszövetség alelnöke elmondta, hogy Szaharov akadémikusnak Gorkij várost jelölték ki lakhelyül, ahol a Szovjet Tudományos Akadémia több tagja is él. A professzor tagadta, hogy ez Szaharov száműzetését jelentené. Ezt azzal támasztotta alá, hogy Andrej Szaharov a Lebe- gyevről elnevezett kísérleti fizikai intézet munkatársaként dolgozik, mégpedig akadémikusoknak járó fizetésért. — Szalharov — említette Zivsz — jelenleg is publikál szaklapokban. A lakhelykijelöléssel összefüggésben a jogászprofesszor annyit mondott, hogy Szaharov a szovjet állam biztonsága szempontjából fontos ismeretek birtokában van, és a legfelsőbb államhatalmi szervek a szovjet törvényekkel összhangban hozták meg a személyére vonatkozó döntést. (A TASZSZ hírügynökség egyébként a napokban cáfolta azokat a nyugati sajtó- értesüléseket, hogy az akadémikus egészségi állapota megrendült volna.) Filaret, Minszk és Belorusszia metropolitája a pravoszláv egyház tevékenységéről beszélt. Elmondta: a szovjet állam visszaadta az egyháznak a 13. században épült moszkvai Danyilov- kolostort, de történnek kevésbé látványos dolgok is, mint például az, hogy Szibériában vagy a Távol-Keleten új egyházközségek alakulnak. A kolostor pimen pátriárka és a szinódus tagjainak lakhelye, a pravoszláv egyház igazgatási központja lesz 1988-ra, amikor a kereszténység felvételének ezredik évfordulójáról emlékeznek meg. Addigra az egyháznak szállodája és konferenciaterme is lesz, így könnyebb lesz az ökumenikus és békevédő tevékenységgel kapcsolatos rendezvények megszervezése — mondta. NOBEL-DÍJASOK ÉLETMENTŐ KÍSÉRLETE Azonnali közbelépésükkel, lélekjelenlétükkel emberéletet mentett meg a Nobel - békedíj idei két kitüntetettje, Jevgenyij Csazov és Bemard Lown, a Nemzetközi Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért elnevezésű szervezet szovjet, illetve amerikai társelnöke. A szívspecialistaként is nemzetközileg ismert két orvos hétfőn Oslóban a kitüntetés átadásának helyszínén sajtóértekezletet tartott. Ezen a szovjet televízió tudósítója, Lev Novikov hirtelen rosszul lett — mint kiderült, szívrohamot kapott. Csazov és Lown megszakítva a sajtóértekezletet, azonnal a tudósító segítségére sietett: ingujjra vetkőzve felváltva alkalmaztak szívmasszázst a betegnél. Az el-, sősegélynyújtáshoz a szervezet több más orvostagja is csatlakozott. Novikovot később kórházba szállították. Itt a tüzetesebb vizsgálat megállapította, hogy állapota válságos. Védelmi gyakorlatot tartottak Kubában Védelmi gyakorlatokat tartottak vasárnap Kuba 14 megyéjében. A Santiago de Cuba-i gyakorlatozásokat megtekintette Raul Castro, a Kubai KP KB másodtitkára, a Forradalmi Fegyveres Erők minisztere is. A területvédelmi milíciák soraiba az elmúlt négy év során több mint másfélmil- lióan léptek be, így ezekre az egységekre is lehet számítani a védelmi feladatok ellátásában. A védelmi készültség fokozásáról akkor született döntés a szigetországban, amikor 1980-ban az amerikai Republikánus Párt kibocsátotta az emlékezetes „Santa Fé-i dokumentumot”. Az új védelmi elképzelés szerint katonai feladatokat nemcsak a fegyveres erőknek kell ellátniuk, hanem azokban részt kell vennie az egész lakosságnak is. Az országot védelmi zónákra osztották fel, amelyeket a rendkívüli helyzetekben védelmi tanácsok irányítanak. Világutazás tolókocsiban A dél-afrikai Durban városban nagy erejű robbanás történt egy postahivatalban. Az éjszakai pokolgépes akció nyolc sebesültet követelt. (Telefotó — AP—MTI—KS) Csaknem negyvenezer kilométeres útjának felét már megtette, és jelenleg Athénban jár egy 28 éves mozgás- sérült kanadai fiatalember, aki márciusban kézimeghajtású tolókocsiban indult világkörüli útra a kanadai Vancouverből. Rick Hansen utazásával elő akarja segíteni a mozgássérültek együttműködését és adományokat gyűjt a hasonló betegségek gyógyításával és enyhítésével összefüggő kutatások céljaira. A fiatalember naponta átlagosan 112 kilométert tesz meg. Ridk Hansen, alki gépko- csiíbalesate előtt sportoló volt, mozgássérültként korábban megnyerte a kézi- meghajltású tolókocsik maratoni bajnokságát.
