Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-09 / 288. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Az NDK-ban élő unokaöcsémmel megbeszéltük, hogy november ,28-án Kolozsvárra megyünk. Megállapodtunk, hogy ezen p napon öt 'vagy a Ferihegyen várom, vagy a Nyugati pályaudvarról 18.20-kor induló vonatnál talál­kozunk. Abban As megegyeztünk, hogy bármilyen vál­tozás esetén *— a potyaút elkerülése .végett — táviratban időben értesíteni jog. Mivel nem kaptam értesítést, a megbeszélt időpont­ban a Somogy expresszel elutaztam, de sem a repü­lőtéren, sem a Nyugatiban nem találkoztunk. Haza már csak 29-én tudtam utazni, így szállásról is gondoskod­nom kellett. Mikor 29-én hazaértem, megdöbbenésem­re távirat várt itthon, amelyben közli öcsém, hogy 27- én, szerdán 15 órakor találkozunk Budapesten. A táv­iratot időben — 23-án ill óra 45 perckor — feladta, de a mellettünk levő kollégium postaládájába dobták, ahol ki tudja hány napig hevert. Innen hozták át 28-án este. Az ajtómon van postanyílás és névtábla is. Tudni sze­retném, miért nem a címemre hozták a táviratot? Ki téríti meg az ezáltal keletkezett csaknem ezerforintos ki­adásomat? Tisztelettel: Sánta József Kaposvár, Zalka M. u. 19/c Horgászklub Kaposváron Somogyi Néplap XLI. évfolyam, 288. szám 1985. december 9., hétfő Ha este: Mint hal a vízben... A Váci Forte csaknem ötveníajta, 12 féle érzékenységű, amatőr és professzionális igénye­ket kielégítő filmet gyárt. Az idén 1,4 millió négyzetméternyi anyag készül, amelyből a hazai kereskedelem 2 millió tekercset kap. A gyár tőkés exportja 11 millió dollár, a Szovjetunió pedig 6 millió rubel értékben vásárol filmet a Fortétól az év végéig. A ké­pen: csomagolják a népszerű, pocket méretű FR 100-as színes negatívot. ZALAEGERSZEGRE VÁRJÁK A PÁLYAVÁLASZTÓKAT Nyílt nap a honvéd kollégiumban Horgászklub alakult — érdekes, változatos progra­mot kínálva e népszerű hobbi kedvelőinek. A Kilián ifjúsági és úttörő művelődési központ ad helyet a foglal­kozásoknak, s kéthetenként — mindig hétfőn este — ta­lálkoznak majd a megye- székhely, illetve a környező települések horgászai. A téli holit idény itantallmas ki­használásának szánta ezt a Kaposvári Sporthorgász- egyesület, amelynek égisze alatt működik majd a klub, s egyúttal a horgásztársadal­mat érintő sokféle gond megvitatásának, a tájékozó­dásnak is jó fóruma lesz. Az esti összejövetelek köz­pontjában elsősorban vi­zeink élővilága, a horgász­módszerek változása áll — mint a ma esti találkozón is. Karácsony előtt, december 23-án például szakmai „filmkoktélra” várják a i érdeklődőket: színes kisfil- meken különböző halaink horgászatát mutatják be. Szerepel a további prog­ramban vitafórum, beszélge­tés — az intéző bizottság vezetőivel — a mozgalom időszerű kérdéseiről, illetve tájékoztató a horgászcikk­ellátásról, gondokról. Az idény kezdetén pedig meg­rendezik a „cserebere” hor­gászbörzét is. A kaposvári horgászklub foglalkozásait — az ifjúsági házban — minden ifi és fel­nőtt horgász látogathatja. Az első találkozó ma este 18 órakor lesz. Mint hal a vízben címmel tartanak elő­adást — vizeinkről, a halak szokásairól, és ennek fényé­ben horgászesélyeinkről. Vendégeket vár a Magyar Néphadsereg 7. középiskolai honvéd kollégiuma decem­ber 14-én Zalaegerszegre. Délelőtt tíz órakor kezdődik a kollégiumi nyílt nap. Koncz Árpád századostól, a kollégium igazgatójától megtudtuk, hogy elsősorban a pályaválasztó nyolcadik osztályos fiúknak és szüleik­nek szeretnék bemutatni az intézményt, a honvédkollé­gisták életét. Az érdeklődők megismerkedhetnek a leen­dő élethivatás, a tiszti szol­gálat szépségeivel is. Bizonyos, hogy a hivatá­sos tiszti pálya iránt érdek­lődő fiúk és szüleik szívesen nézik meg, milyen körülmé­nyek között tanulnak, spor­tolnak, szórakoznak a zala egerszegi kollégisták. Lehe­tőséget kapnak arra is, hogy beszélgessenek a növendé­kekkel. A vendégek fotók, filmek segítségével bepillanthatnak a kollégiumok, a katonai fő­iskolák és a leendő hivatá­sos tiszti szolgálat minden­napjaiba. Akik úgy határoznak, hogy elutaznak Zalaeger­szegre, a kollégium tízszintes épületét, amely a Zala Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat munkásszállója voflí, a belvárosban, a Balatoni út 2. alatt találják meg. Az intézmény mindenkit szeretettel vár a nyílt napra. Rendelkezünk Ez lett az új divat. Hova­tovább nincs olyan rádióri­port, tévéinterjú, melyben a miniszterhelyettestől kezdve a gyámolításra szoruló öre­gekig minden rendű, rangú és (korú ember ne rendelkez­ne. A mérnök oklevéllel ren­delkezik, az otthonra váró fiatal pár (viszont nem ren­delkezik lakással. Az ötéves gyerek arról panaszkodik, hogy szűkös játszótérrel ren­delkeznek a lakótelepen, pe­dig mint hallottam szomba­ton a tévé Hétvége műsorá­ban: a gyerekek mozgás­igénnyel rendelkeznek. Ugyancsak e anűsorban ütött fülön (és szíven), hogy ha­zánkban mekkora erőfeszíté­seket tesznek azért, hogy a tél beállta előtt mindenki megfelelő energiával rendel­kezzen. Tessék csak megfigyelni, hogy az utóbbi időben mi mindennel rendelkezünk a hobbikerttől az átfogó isme­retekig, a lemezgyűjtemény­től a kiterjedt baráti körig. Véletlenül sem halljuk (mondjuk) azt, hogy az éne­kesnek zengő baritonja van, hogy kevés nyugdíjból kell valakinek megélnie, vagy hogy másnak ebben a szezon­ban kifejezett horgászszeren­cséje volt. Nem! Rendelkez­nek vele! Kár! Ha lenne hozzá ha­talmam, nagyon sürgősen rendelkeznék arról, hogy ne szegényítsük, ne szürkítsük fel szép nyélvünket... S ha foganatja lenne, nem restell­ném megköszönni, hogy ren­delkezésemre álltak ... Hop­pá! Bocsánat! ... hogy meghallgattak. V. M. A világítótorony fényei Kamcsatka egyik neveze­tessége a petropavlovszki világítótorony, amely ides­tova 245 éve fogadja az Avacsonszki-öbölbe befutó hajókat. Elnevezését a torony a kö­zeli csendes-óceáni kikötőről — Petropavlovszk—Kam­csatszkról — kapta. Valami­kor régen, még a város 1740. évi alapítását megelőzően a hajók irányítását egy közön­séges tábortűz, később egy fatorony biztosította. A 140 méteres torony tetején ki­lenc kanócos lámpát helyez­tek el, amelyeknek fényét sugárzók erősítették fel. A mai formájában a vilá­gítótorony csaknem száz éve üzemel. Van itt rádió­jelző, sziréna és sok más korszerű technikai berende­zés. A régi ködharang, amely évtizedeken keresztül megbízhatóan teljesítette fel­adatát, ma már a helyi mú­zeumban látható. Az elhaladó hajók a to­rony fényjelzéseit az éjsza­kai órákiban 50 kilométeres távolságból is érzékelhetik. Boldizsár Iván kitüntetése Párizsban, a francia Pen Club székházában bensősé­ges ünnepség keretében át­adták az UNESCO nemzet­közi könyvdíját Boldizsár Ivánnak. A magyar író, új­ságíró, szerkesztő Ralph Steigertől, a bizottság elnö­kétől vette át az oklevelét, s a bizottság ez alkalomból méltatta a könyvkiadásban, a szerkesztésben, a könyv és az olvasás népszerűsítésében szerzett több évtizedes érde­meit. A nemzetközi könyvdíjat 1972-ben alapították a könyv és az olvasás megbecsülésé­nek előmozdításában ki­emelkedő érdemeket szerzett intézmények vagy szemé­lyek kitüntetésére. Mi történt azóta? Semmi! Azaz valame­lyest romlott a helyzet. Talán emlékszik még rá az olvasó: október 5-én „Falazunk önfeledten” címmel írtunk arról, hogy a járdák, az úttestek el­kerítése miatt „rettenetes képet mutat” megyeszék­helyünk belvárosa. Most csak azt a két példát em­lítjük, ahol azóta romlott a helyzet. A Lenin és a Beloian­nisz utca sarkán október­ben még csak a járda szűnt meg létezni a kez­dődő építkezés miatt. Az­óta az egyirányú Lenin ut­cai úttest fele is „cserélt” a közlekedéssel: a palánk mögött már láttuk a ha­talmas darut. Nyilvánva­ló: nélküle elképzelhetet­len az építkezés. De fi­gyeljék meg a közlekedés rendjét. A kereszteződés­ben mindig volt, most is van STOP-tábla. Csak­hogy ... A Lenin utcából dél felé (mert hogy észak felé nem is szabad) balra', jobbra és természetesen egyenesen is lehet közle­kedni. Annak, aki ismeri a várost. Tudniillik a há­rom útburkolati jelből ket­tőt lekerítettek. S aki idegen — vagy nem akar­ja vállalni a büntetés kockázatát — most csak balra mer kanyarodni. Pedig az eredeti közleke­dési rendet nemcsak út­burkolati jelekkel, hanem táblával is lehetne jelez­ni... Másik példánk a Kos­suth utca 22. szám előtti hatalmas téglarakás képét idézi vissza. Megvalljuk: azóitea több minit a felére csökkent a tégla (tehát dolgoztaik az építőik!). A járdán azonban azóta sem lehet közlekedni. Jó egy hétig a másik oldalon is lehetetlen volt, mert pon­tosan a téglahalmazzal szemben árkot ástak a járdán, vezetéket fektettek vagy cseréltek. Az „árok­ásók” dicséretére legyen mondva: viszonylag győri* san betemették a kátyút. Azóta nemcsak az út, ha­nem a járda is egyirányú... Mi történt azóta? Olva­sóink senkitől sem kaptak választ amra a kérdésre hogy valamiképp lehet­ne-e ésszerűbben szervez­ni az építkezéseket? Tarka sorok Érti Hangverseny közben két nő zavartalanul be­szélget a nézőtéren. Az együk megjegyzi: — Egyáltalán nem ér­tem, miért nem akar a férjem soha velem jönni! — Én viszont értem! — sziszegi az előttük ülő. Gyalog Az ivó előtt hangosko­dik egy cowboy: — Ki költötte el a lo­vamat? Ha két percen belüli nem adják elő, olyat teszek, amit még söha! ­— Mit? — Gyalog fogok haza­menni! Kölcsön Két bankrabló talál­kozik: — Nem itudinál köl­csönadni száz dollárt a városi bank bezárásáig? — kérdezi egyikük a má­siktól. Szakértő Az étteremibein a pin­cér udvariasan megkér­dezi a vendéget: — Hogy ízűik a beefs­teak? — Minit szakértő mond­hatom : dicséretre méltó darab. — ön szakács ? — Nem, clpésiz vagyok! Csúcs Az atlétikai edzés után egy futó megjegyzi: — A karórám szerint megdöntöttem az idei csúcsomat. Kinek jelent­sem? — Az órásnak — fele­lik habozás 'nélkül ver­senytársai. Kritika Egy dán város helyi újságjában bíráltat jelent meg egy nemrég tartott hangversenyről. A sportújságíró írta, mivel kollégája szabad­ságra ment. A kritika tömören így hangzott: „A városi hang- versenytermiben Brahms műveit játszották. Brahms veszített.” Ellenezte — Maguk miért váltak el? — A féleségem • egy fiút szeretett volna, de én elleneztem. — Miért? A gyerek csodálatos dofag! A gyer­mek életünk folytatása. — Hagyja a szöveget! ö egy harmincéves fiút szeretett volna. _______________________ So mogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap­kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents