Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
1985. december 2., hétfő Somogyi Néplap 5 Megnyílt a XIH. országos grafikai biennálé Vasárnap a Miskolci Galériában Borsod megye és Miskolc város vezetői, a rendező és a díjalapító szervek képviselői, valamint nagy számú közönség jelenlétében ünnepélyesen megnyitották a XIII. országos grafikai bienmálét. A galéria összes termében 112 művész 221 grafikai lapját láthatja a nagyközönség. A kiállítás átfogó képei ad a magyar grafikai művészet jelenlegi színvonaláról, törekvéseiről. A biennálé része az a tárlat is, amelyen Miskolc finnországi testvér- városának, Tamperének 11 grafikusa állítja ki félszáz lapját a Hermáig Ottó Múzeum papszeri épületében. A biennálé harmadik helyszínén, a Kossuth utcai Mini Galériában a hagyományoknak megfelelően a két évvel ezelőtti nagydíjas, Szemethy Imre állítja ki 30 rézkarcát. A Művelődési Minisztérium, valamint a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége ez alkalomra pályázatot hirdetett a helsinki záróokmány szellemében készült grafikai alkotásokra. Az e pályázatra készült 60 kitűnő munka is a galériában látható. Az ünnepélyes megnyitón átadták a biennálé díjait. Borsod-Abaúj-Zemplén megye tanácsának nagydíját Almásy Aladár, Miskolc város tanácsának díját Feledy Gyula, a Magyar Nép- köztársaság Művészeti Alapjának díját Rácmolnár Sándor, a KISZ KB díját Eizik Alajos, Nőgrád megye tanácsának díját Kéri Imre. Salgótarján város tanácsának díját Parádi Tamás, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának díját Unen Enkh, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus díját ' Orosz István, a December 4. Drót- művek díját Swierkiewicz Róbert, a Volán 3. számú Vállalat díját Záborszky Gábor, Kazincbarcika város tanácsának díját Mezey István, a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságának díját Gajzágó Sándor grafikusművész kapta. A kiállító legeredményesebb fiatal grafikusművész számára alapított Kondor Béla Emlékérmet, valamint a Mill Brand Papíripari Egyesülés díját Gaál Lászlónak ítélték oda. A Művelődési Minisztérium most alapított technikai díját, a magasnyomó technikával készült legjobb grafikai lapért Ágotha Margit kapta. A „Helsinki” pályázat díjazottjai: Sáros András Miklós, Muzsnay Ákos, Sarkadi Péter, Lengyel András, Szabó Tamás és Bálványos Huba. A XIII. országos grafikai biennálé valamennyi kiállítása december 31-ig tart nyaitva. Magyar művészek külföldi vendégszereplései A magyar zene-, tánc- és színházművészet számos képviselőjét hívták meg külföldi vendégszereplésre decemberre. Csehszlovákiában december 16—22. között rendezik meg a Magyar Kultúra Napjait. E rendezvénysorozaton a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Prágában, Ostravában és Pozsonyiban ad egy-egy hangversenyt, a Győri Balett Prágában és Pozsonyban lép fel íkét-két előadáson, a Katona József Színház négy alkatommal mutatkozik be. Zempléni Mária Puccini Bohémélet, Kukely Júlia pedig Mozart Don Giovanni című operájában lép színpadra. Ugyancsak Csehszlovákiában dolgozik Seregi László koreográfus, Kaszás Ildikó balettasszisztans, Forray Gábor díszlettervező és Márk Tivadar jelmeztervező: ők Delibes Sylvia című művének december 19-i, prágai bemutatójára készülnek. Angliába, londoni hangversenyre várják Fellegi Adám zongoraművészt, Varsóba pedig Ránki Dezső zongoraművészt, aki a lengyel fővárosban két koncertet ad. Belgiumba, Puccini La Rondine című művének Lié- ge-i előadásiéra Kelen Péter operaénekest hívták meg. Márkajelzést visel az igazán értékes A kézművesség a reneszánszát éli. A Kisiparosok Somogy Megyei Szervezete az országban az elsők között ismerte föl, hogy a kereslet az igényes portékának is nagyobb piacot jelent. így vélekednék a kézműves kisiparosok is, hiszen évről évre töltíben igénylik termékeik zsűriztetését. Az elmúlt napokban tölbbszáz alkotásról — illetve gyártásának, piaci megjelenésének lehetőségeiről — mondott véleményt a szakemberekből álló bíráló bizottság. A népművészeti termékeken és az iparművészeti alkotásokon is látható jegyeket hagy a divat. Síkos útra lép azonban az, aki a javarészt tömegárunak szánt portéka elkészítésekor enged a könnyed csábításnak. Űjra kelendő napjainkban a giccs, a bóvl|i. De nincs okunk arra, hogy csak panaszkodjunk az üzletekbe kerülő választék miatt. Szép számban találhatunk igényes termékeket is. A különbségtétel ezután még nyilvánvalóbbá válik; országszerte bevezetik a kéz- művesterimékék márkajelzését. Ezt a címet csak a legkiválóbb portékák, alkotások kapják meg. Mondanom sem kell, hogy ezután sem csak zsűrizett és márkajellel ellátott termékekből áll a választék az ajándékboltokban, a butikokban, a vásárokon, megtalálhatók lesznek a bóvli címre méltó portékák is. Végül- is: a vevő dönt... A somogyi kézművesék •legutóbbi termékbemutatójának tapasztalata alapján elégedették lehetünk: a karácsonyi ajándékvásár kezdetére sóik szép portéka közűi választhatunk. (December 7-tém és 8-án ismét megrendezik Kaposváron, a Dorottya Szállóban a vásárt.) A kosárfonás hagyományait a mai igények kielégítésére alkalmas és használati cikkekben ötvözi Varga Béla boglártól lei kisiparos. Űjsze- rűek Csontosné Magyar Ildikó habánedényei. Arató Miklós népi iparművész kisiparos a hagyományok őrzője. Somogybán egyre inkább kibontakozóban van a bőrművesség, Tóth János tahi kisiparos neve mellett Flaska Péter balatonfenyve- sí tárgyalkotó ajándékát nyerték meg a zsűri tetszését. Az üvegcsiszolás mesterségét igényesen elevenítette föl poharaival a siófoki Papp Edit. Winkler Mária balatom- földvári keramlikus kisiparos a népművészetben otthonosabb ugyan, de slikeres szárnypróbálgatásai az iparművészetben is megmutatkoznak. Sajnos a faragó kisiparosokról sók jót nem mondhatunk. Ügyességüket szinte megcsúfolja döcögő ízlésük.. A somogyi bábjátszók sok szép slíkere mellé kívánkozik Gáts Tiborné Sólymos Neszta igényes és változatos kesztyűbáb kollekciója. A magyar népmesék Világát idézik figurái. Mi lehet annák az oka, hogy hímző kisiparos nem lépte át a bemutatóterem küszöbét? A textilből készült termékek közül nemcsak divatosak, de ízlésesek, szépek is voltak Kiss Tóth György- né férfira szalbott kötényei, illetve konyhagarnitúrái. Az étkezők bútorválasztéka, főképp ízlésessége sem volt kielégítő, noha erre is igény van. Horányi Barna Nobel-díJ viták és műhelytitkok Minden esztendő őszén á megszokottnál sűrűbben fordul elő a svéd főváros neve a hírügynökségi jelentésekben. Ekkor van ugyanis a Nobel - díjak odaítélésének hagyományos időszaka, ami végül — minden évben december 10-én, a XIX. században élt és találmányaival mesés vagyont szerzett svéd kémikus halálának évfordulóján — a kitüntetések átadásának fényes ceremóniájával zárul. Halálhír tévedésből A világ legtekintélyesebb kitüntetéseit elnyerő tüdősök, írók vagy politikusok életű tjával, felfedezéseikkel, tevékenységéivel évről évre bő terjedelemeben ismerkedhetünk meg. Idén is hosszú méltatásokat olvashattunk például az orvosi Nobel-díj nyerteseiről, az amerikai Michael S. Brown- ról és kollégájáról, Joseph L. Golristeinről, akik az emberi szervezet koleszterin-anyagcseréjének felderítésével kapcsolatban tettek nagy előrelépést, vagy Franco Modiglianiról, a közgazdasági díj kitüntetettjéről, aki az életciklus-elméletek kidolgozásával — a lakossági megtakarítások és pénzpiacok megtakarításával végzett munkájával szerzett hírnevet. Nem kis meglepetést keltett a béke Nobeléi j odaítélése is: a megtiszteltetésben ugyanis egy olyan szervezet, az „Orvosmozgalom a nukleáris háború megelőzéséért” részesült, amely alig öt esztendeje alakult meg, így viszonylag igen rövid idő óta szerepel a világpolitika porondján. Sokkal kevesebb információ kerül ugyanakkor napvilágra a díjak odaítélésének műhelytitkairól és a körülötte kavargó vitákról, pedig ezek nem kevés érdekességet rejtenek. Ilyen mindenekelőtt a díj megszületése kapcsán elterjedt magyarázat. A korabeli visz- szaemlékezések szerint Nobel, aki amúgy is különös, visszahúzódó egyéniség volt, részben azéirt döntött egy nevét viselő, s a legjelentősebb kutatásokat jutalmazó kitüntetés alapítása mellett, mert az 1880-as évek végén a francia lapokban tévedésből megjelent halálhíre, s akadt nekrológ, amely találmányára a katonai téren is Széleskörűen használt dina- mitra hivatkozva az „elhunytat” meglehetősen elmarasztalta az utókor nevében. Utólag persze kideríthetetlen, hogy csakugyan a lelkiisimeretfurdalás serkentette-e döntésre az üzletemberként is oly sikeres svéd vegyészt, vagy! ideaista világszemlélete. Mint kiderült, az elhunyt, akivel öszszetévesztettók, valójában a testvére volt. Mindenesetre tény, hagy 1890-ben megfogalmazta első végrendeletét; ebben még csak az orvostudomány és élettan tudósait akarta jutalmazni. A Végleges, 1893-as örökhagyás kiegészítette a kört: 50 millió svéd koronára rúgó hagyatéka — ami azóta a kamatokkal, illetve a befektetések nyereségével többszörösére duzzadt — már öt terület legkiválóbbjait hivatott kitüntetni: az említett orvostudomány mellett fizikai, kémiai, irodalmi és úgynevezett .béke Nobel-díjat is átadnák a decemberben Stodkh ollmban, valamint Oslóban rendezett ünnepségeken. (A helyszíneltérés magyarázata az, hagy — a többitől eltérően — a Békedíj odaítélését Nobel nem a svéd akadémiára, illetve a Királyi Karolina Intézetre bízta, hanem egy, a norvég parlament által kinevezett bizottságra.) Titkos mérlegelés A kitüntetések első átadására l&OI-ben, Nobel halála után öt évvel került csak sor — ennyi idő kellett hozzá, amíg hosszas pereskedés után létrejött a Nobel-alapítvány, s kialakultak a díjkiosztás végleges szabályai. Eszerint a díjak megoszthatók (maximum három ember között), nemcsak egyének, hanem szervezetek is megkaphatják, (mint a Vöröskereszt, vagy az előbb említett Orvosmozgalom), átvihetők egyik évről a másikra — ilyen esetben persze értékűk is növekszik. A Nobel-díjak összege mellesleg állandóan változik, idén már 210 ezer dollár felett jár. A határidő: január vége A jelölésre általában kutatóintézetek, tudományos szervezetek, hazai és külföldi akadémiák, illetve korábbi nyertesek jogosultak. Díjat csak élő személyek kaphatnak. Ez alól az elmúlt nyotovan-egynéhány évben mindössze két ízben tettek kivételt. A poszthumusz kitüntetés hiánya miatt viszont olyan személyiségek maradtak ki a díjazottak névsorából, mint — csupán az irodalomból merítve példákat — James Joyce, Franz Kafka, Proust, Ibsen, Gorkij, vagy a nemrég elhunyt Italo Calvino. A határidő minden évben január vége: ezután kezdődik meg a nevezések elbírálása a mérlegelés és rostálás szigorúan titkos periódusa. (Az odaítéléssel kapcsolatos dokumentumok, jegyzőkönyvek egyébként kerek ötven évig nem hozhatók nyilvánosságra!) A döntésre hivatott 3—5 tagú bizottságok rendszeresen, néha azért hetente is találkoznak egy stockholmi vendéglőben vagy egy város- környéki kastélyban, hogy kialakítsák a közös véleményt, amit a tradíció szabta napon aztán világgá röppentenek. Kivétel az irodalmi díj, mivel ennek még közzétételi idejét is titokként kezelik.) A legtöbb vita a feltételezések szerint az irodalmi és a béke-díj kapcsán robban ki. S ez érthető is, hiszen ez az a két terület, ahol az alkotók teljesítménye, a műértékek konkrét mérése voltakép megoldhatatlan, s ahol a szubjektív véleményeknek — vagy tegyük hozzá, nemegyszer akár a torzított poltikai állásfoglalásoknak — a legtágabb tere nyílik. (Gondoljunk csak Kissinger, Szol- zsenyücin, Szadat, Szaharov, vagy Walesa kitüntetésére.) Űj díjak esélye? Sok kritika érte a Nobel- díjak rendszerét azért is,' mert a korunkban tapasztalható gyors műszaki fejlődés ellenére óriási tudományterületeket hagy figyelmen kívül. Miért nem részesülhetnek elismerésben mondjuk a .matematika, a biológia, vagy akár a környezetvédelem kiemelkedő alakjai? — kérdezik a bírálóik. A másik, sokszor megismételt kifogás, hogy a Noibel-díj — a múlt századra jellemző egyéni kutató, a „magányos zseni” alakjára alapozva — nem alkalmazkodik a napjainkra sakkal inkább elterjedt csoportos kutatásokhoz, a világszerte megszokott „team- munkához.” Uj díjak alapításának, a kitüntetések kibővítésének mégis igen kicsi az esélye. Néíni engedményt jelentett az „idők szava” előtt, hogy 1968-ban Stockholmban létrehoztak egy úgynevezett közgazdasági Nobel-díjat is, az eredetiekkel megegyező jutalmazási összeggel. Ennek hivatalos neve azonban Nobel-emlékérem, s nem a Nobel-hagyatékból, hanem a Svéd Bank adományából származik. Más változtatásra azonban nincs lehetőség — hangoztatják az örökség kezelői, mivel az egykori végrendelet előírásai azt nem teszik lehetővé. Sz. G.
